Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-25 / 251. szám
1984. OKTÓBER 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepélyes fogadtatás Szolnok megyében Staféta a X. országos békekonferencia tiszteletére Pillanatkép a Szolnokon rendezett békegyűlésről Vezeték és beosztottak A hét végén rendezik meg Budapesten a X. országos békekonferenciát, amelynek napirendjén a leszerelés és a béke, továbbá a nemzetközi és a hazai békemozgalom időszerű kérdései szerepelnek. A konferenciát megelőző események sorában kiemelkedő szerep jut annak a békestafétának, amely az ország hat pontjáról indulva a megyék lakosságának üzeneteit továbbítja a konferencia résztvevőihez. Megyénkbe tegnap, a délelőtti órákban — Szabol cs- Szatmár és Hajdú-Bihar megyéi útja után — érkezett a békeváltó, amelyet Karcag térségében, a négyes számú főút apavári parkolójában vettek át a staféta Szolnok megyei tagjai. Vajon napjainkban milyenek ezek az emberek, a tisztségviselők? Ügy hiszem, a maiak sem hoznak szégyent a régi nagyokra. Nem sokáig tarthatja magát az, aki másképp beszél a f őnökök és a munkatársak előtt, aki nem agitál, nem szól bele a közösség ügyeibe, a döntésekbe, aki távolról szemléli a hús-vér vitáikat, legföljebb hangzatos sztereotípiákat mond időnként. Varga József, a MÁV jász- kiséri Építőgépjavító Üzemében dolgozó hidraulika- szerelők csoportvezetője, főbizalmija, egyetértőén bólint, de máris hozzáfűzi: — A termelés, a szervezés. a tennivalók összehangolása, a demokrácia gyakorlása sok feladatot ad a bizalmiaknak, a felelősség is igen nagy, az érdekek, a kritikai észrevételek, az ötletek kereszttüzében. (Szerencsére, azon már túl vagyunk, amit a ’70-es évek elején tapasztaltunk: némelyik vezető csupán tagdíjbeszedőiknek tekintette a bizalmiakat.) Ezen a valaha ipart se látott vidéken ma az emberek a legkorszerűbb gépeken dolgoznak, megváltoztak» fejlődtek, velük már másképp kell bánni. Az egykori gépállomás ’68-lban — Petites Sándor, az egykori, szakmai körökben legendák övezte igazgató törekvése nyomán — indult meg azon az úton. amely mára egy csaknem 1100 dolgozót számláló korszerű üzemig vezetett. A jászkisériek 300 milA békeváltót a négyes számú főút menti településeken ünnepélyes külsőségek között várták; Karcagon, Kisújszálláson, Kenderesen, Fegyverneken és Tö- rökszentmiklóson béke gyűlést rendeztek. Az üzeneteket továbbító staféta a koradélutáni órákban érkezett a megyeszékhelyre: a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előtti téren rendezett gyűlés résztvevőit, a város lakosságának képviselőit, köztük számos párt-, állami, tömegszervezeti és ifjúsági vezetőt Zakár Zoltán, a Hazafias Népfront szolnoki városi bizottságának elnöke köszöntötte. A köszöntő után Lengyel Boldizsár, a Szigligeti Színház igazgatója, az lió forintot érő munkáját, életét jelenleg 72 bizalmi, 7 főbizalmi segíti. Varga József szinte gyerekfejjel, tanulóként került kapcsolatba a szakszervezeti mozgalommal, ’53-ban lépett be a jászkiséri üzemhez, tizenkét éve emelte főbizalmi tisztségébe a közösség. Az eddig elért eredményekről ezt mondja: — Teljesen megújítottuk (képzettebb dolgozókkal) a bizalmiak hálózatát, egyenjogú partnereivé váltunk a gazdasági vezetőknek. (Ebiben is sokat köszönhetünk Pethes Sándornak.) Azt hiszem felnőttünk az üzem feladataihoz. — Mit jelent főbizalminak lenni? — Ügy igyekszem együtt dolgozni a munkatársaimmal, hogy egy nap se teljen el anélkül, hogy ne találkoznánk, ne beszélnénk, telefonon vagy személyesen. Minél rövidebb, lényegre tö- rőbb megbeszéléseket tartunk, amelyeken a megoldandó kérdésekre összpontosítunk. Senki sem szereti a rétestésztához hasonló értekezleteket, a sok papírmunkát. Ám sajnos, még mindig hódít a felfogás, hogy csalc az valósult meg, amiről jelentés készült... Ezen úgy segítettünk, hogy 3 éve új középszervet alakítottunk ki. Melyek a megoldandó kérdések? A minőségi munka, az új felvételesek beilleszkedésének megkönnyítése (létszámgondjaink vannak, nekünk is érdekünk, hogy ezen Országos Béketanács tagja — a város lakossága nevében — felhívással fordult a gyűlés résztvevőihez. — Mi Szolnok város polgárai is csatlakozunk azokhoz a száz meg százmilliókhoz, akik a világszerte kibontakozott békemozgalmak keretei között tiltakoznak a termonukleáris háborút tervező megszállottak antihu- mánus céljai ellen. A béke az emberiség számira az életet jelenti. Követeljük az imperializmus agresszív erőinek teljes és végleges visz- szaszorítását! — hangsúlyozta egyebek között a felhívás. A békegyűlés záró aktusaként a város és a megye békeszerető lakosságának képviselői átadták üzeneteiket a staféta tagjainak. enyhítsünk), a differenciált bérezés, a főnök—beosztott viszony (ebben az érdek- egyeztetésre, a jó közérzetre figyelünk). — Nem mindig annak van igaza, aki megkeres minket, de „jófiúskodni sem szabad”. Fontosnak tartjuk, hogy azon segítsünk, aki jogosan kér. Például nemrégiben egyik munkatársunkat megműtötték. Visszajött, megint beteg lett, elmentünk a főnökéhez, kérve, hogy tegyük ezt az embert könnyebb beosztásba. Másszor jött az idősebb, hogy a fiatalabb miért kapott több órabéremelést, megmondtuk neki, hogy hiába fiatalabb, többet tett le az asztalra néhány hónap alatt, mint ő évek óta. Azt is meg kell értetnünk, hogy jogos a kérés, de csak később tudjuk teljesíteni. Mert bizony, lehetne jobb a munkaszervezés, teljesítményibérrel javíthatnánk a fizetéseket, az érdekeltséget... ■ 1 ■ — Hogyan véleményezik a közvetlen vezetőt? — Nehéz dió, de igyekszünk ezt a jogunkat is érvényesíteni. Némely beosztott hajlik. a lógásra, hamarabb fölmegy a munkaidő végén az öltözőibe, a másik elsétál a büfébe, holott a vásárlásra külön emberük van. Ilyesmiért nekünk szólnak a vezetők, elfogadjuk, igazuk van, ám korántsem mellékes, milyen a hangnem! Nekik sem az ha szóvá tesszük az anyaghiányt, az öreg gépeket. Megbeszéljük, mit tehetünk. Ez is a bizalomhoz tartozik. Szól a telefon. hívják, megint egy probléma miatt, így búcsúzunk el. Sz. T. T. n TOT elnöke Szolnok megyében Látogatás Rákóczifalván és Zagyvarékason Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, tegnap Szolnok megyébe látogatott. A vendéget Szolnokon, a megyei pártbizottság székházában fogadta Majoros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára. Megbeszélésükön — amelyen jelen volt Simon József, a megyei pártbizottság titkára és Benedek Fülöp, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek megyei Szövetségének titkára is — a megye aktuális agrárgazdasági kedéseiről folytattak eszmecserét. A TOT elnöke ezután Rá- kóczifalvára és Zagyvaré- kasra utazott, ahová elkísérte Simon József és Benedek fülöp. Szabó István időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről tájékoztatta a Rákóczi és a Béke Termelőszövetkezet vezetőit, majd a szövetkezetek elnökeinek tájékoztatása alapján a két közös gazdaság helyzetével és a gesztorságukkal! működő termelési rendszerek kapcsolataival ismerkedett. Ülésezett a Fejér megyei Tanács A velencei-tavi fejlesztési program végrehajtásának elmúlt tíz évi eredményeit tekintette át, s további feladatait vitatta meg tegnapi, Székesfehérváron megtartott ülésén Fejér megye tanácsa. Az ülésen személyi kérdésekben is döntöttek. A Hazafias Népfront Fejér megyei Bizottságának javaslatára a testület titkos szavazással egyhangúan Teubel Györgyöt. a megyei tanács végrehajtó bizottságának eddigi elnökhelyettesét választotta meg a Fejér megyei Tanács elnökévé, a közelmúltban elhunyt Závodi Imre helyett. Négy év után ismét gyártják kivitelre a rotációs szárzúzókat a Szolnoki Mezőgép törökszentmiklósi gyárában. Októberben és novemberben 160-at szállítanak Kubába ebből a termékből. Mindig érdeklődéssel hallgatom a rádióban, televízióban, olvasom a lapokban azokat a beszélgetéseket, amelyekben munkások feke- tén-fehéren kijelentik: ezért nem vállalják az iskolát, a továbbtanulást, mert félnek, hogy kiemelik őket, akárcsak középvezetői beosztásba is. Magyarázatként aztán ezt a mondatot követik a pontos, s kétségbe alig vonható számsorok: mennyit keres egy szakmunkás a gép mellett, s mennyit az, aki mondjuk elvállalta akárcsak tucatnyi dolgozó közvetlen irányítását. Ez az összehasonlítás pedig igencsak nyugtalanító. A vezetők tekintélyének meglétét, vagy éppen hiányát először is itt, az anyagi megbecsülésben kell keresnünk, s ez ma már általánosan elismert alaptétele köz- gondolkodásunknak. Nem véletlen.' hogy gazdasági előrelépésünk múlhatatlan feltételeként fogalmazódtak meg az utóbbi hónapokban újra a műszaki középvezetők gondjai — a képzésüktől a termelésben elfoglalt helyükig, — s váltak ezek a gondok a sajtópolémiák, a közvélemény vitáinak tárgyává. Az elismerés, a megbecsülés, a tekintély hiányát jelzi az is, hogy a munkások jó része fél attól: elveszíti társai között kivívott szakmai tekintélyét, ha feljebb lép. Éppen az említett okok miatt korántsem mindig azok kerülnek vezetői beosztásba, akik arra a legrátermettebbek, akik szakmailag, emberi tulajdonságaik okán elhivatottak arra, hogy embereket irányítsanak. A köznyelv ezt a jelenséget így nevezi: „elfelejtette, hogy honnan indult, hogy honnan jött”. Amikor az addig szerény, s csupa jó tulajdonságokkal bíró emberről egyik napról a másikra kiderül: fennhéjázó, nagyképű, s csak saját „trónját” építgető vezető lesz. Az ilyen vezető képtelen a társadalom, a közösség javára tenni, mert emberi tulajdonságai miatt egyszerűen nem bírja társai, adott esetben beosztottjai bizalmát. így aztán éppen annak a követelménynek nem tud megfelelni, ami hivatása lenne: a nagyobb céAz Orkán 80S típusú kukoricaszár maradványait betakarító adapternek hosszú évek óta biztos piaca van Csehszlovákiában, ebből évente 200—220-at készítenek a törökszentmiklósi lókat nem tudja lebontani, emberközelbe hozni, s a mindennapokban végrehajtani. Esett már szó a közgazda- sági érdekrendlszerek felemásságáról. S az emberi tulajdonságok alakulásának véletlenjei mellett itt is van még mit javítanunk. Hiszen mit szóljon annak a nagy- vállalatnak megannyi dolgozója. ahol a cég vezetői egy „levezető” álvita után körlevelekben közölték minden részlegvezetővel, dolgozóval: ezután személyesen felelnek minden csavarért, s fizetésük bánja, ha eltűnik valami a raktárakból. Ám ugyanez a levél homályban hagyta, hogy a felelősség leépítése után, miért felelnek a vállalatok felsőbb vezetői. S homályban maradt az is: konkrétan miért is tehető felelőssé a középvezető, s hogy mit kérhet ő számon a saját beosz- tottaitól. És nem akadt egyetlen részlegvezető sem, aki a körlevél ellen tiltakozott volna. A prémium, úgynevezett jó légkör megőrzése érdekében mindenki tudomásul vette az intézkedést. A gondok ismertek, felsorolásukkal gyanítom, nem sok újat mondtunk. Ám, ha figyelembe vesszük, hogy gazdaságunk fejlesztéséhez minél több felelősen, önállóan gondolkodó vezetőre van szükség, olyanokra, akik érdemben tudják a munkát megszervezni és irányítani, akik az év minden napján egyformán bírják beosztottaik bizalmát, akkor talán nem volt felesleges a gondokra újra ráirányítani a figyelmet. Nem véletlenül kerülnek napjainkban újra napvilágra a középvezetők problémái. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése, á vállalatok, üzemek irányításának megújítása, ennek eredményessége múlik azon. milyen az összhang vezetők és beosztottak között. Ehhez pedig mindenekelőtt szakmailag kiválóan képzett, s emberi tulajdonságok miatt sem kifogásolható vezetőkre van szükség. üzemben, ahol az esztendő utolsó negyedében (mivel a belföldi igényeket már kielégítették) csak az exportra összpontosítanak, amely összesen 160 millió forintot hoz a Mezőgépnek. Egy főbizalmi a bizalomról Felnőve az üzemi feladatokhoz A bizalom (kell-e hangsúlyozni?) kulcsfontosságú szerepet játszik életünkben:: enélkül nincs kiegyensúlyozott emberi kapcsolat, barátság, munka... A termelésben? Mondják, hogy á munkások jcörében előbb létezett a bizalmi tisztsége, mint a ßzervezett mozgalom. Akit bizalminak választottak, az a szakma legjobbjának, tekintélynek számított a többiek őszemében. F. R. Exportcikkek Törökszentmiklósról
