Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-25 / 251. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 25. IA tudomány világa I Jeleznek a védősejtek Újdonságok a láz kutatásában A láz megítélésében ma más az orvosi vélemény, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Bizonyossá vált ugyanis, hogy a láz nem káros, hanem hasznos jelenség, hiszen a testhőmérséklet hirtelen felszökése voltaképpen a szervezet védekező reagálása: védekező rendszerünk ily módon is jelzi, hogy szervezetünket olyan hatás érte, amely ellen egész immun- rendszerünk mozgósítódik. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a lázat nem kell csökkenteni! Erre már csak azért is szükség van, mert a rendesnél nagyobb testhőmérsékleten kedvezőtlen, sőt egyenesen káros folyamatok is végbemennek a testünkben. A vódekezörendszer érése Ma még nem ismerjük minden részletében a láz létrejöttének mechanizmusát. Azt mindenesetre tudjuk, ■hogy közvetlen és közvetett okok miatt egyaránt beláza- sodhatunk. Az előbbi akkor történik meg, ha például a hőszabályozó központunk megsérül. Közvetett oka akkor van a láznak, ha valamilyen vegyi anyag módosítja hős.zabályozó központunk működését. A lázkeltő vegyi anyagokat pirogéneknek nevezzük, ezek külső és belső eredetűek lehetnek. A külső pirogének (fehérjék, szénhidrát- és zsírtartalmú fehérjék, stb.) csaknem kivétel nélkül kívülről — vírusokkal, baktériumokkal, mikroszkopikus gombákkal, gyógyszerekkel — jutnak be a testünkbe, de ilyen vegyületek bennünk is képződnek. A belső pirogének azok a fehérjetermészetű anyagok, amelyek külső pirogének hatására válnak szabaddá bizonyos védő- sejtjeinkből (egyes fehérje- vérsejtekből.) Hogy miért van szükségünk pirogénekre? Azért, mert a külső pirogének többsége nem képes közvetlenül lázat kelteni, hanem ehhez egy közvetítő anyagra van szükségük. Például, amikor egy baktérium lázkeltő anyaga (endo- toxinja) a szervezetbe jut, a vódősejtekből egy belső pirogén válik szabaddá, amely a vérárammal eljut a köztiagyba is, és lázat hoz létre. De mindez csak a felnőttekre érvényes igazán, mert az újszülöttek jó része akkor sem lázasodik be, ha baktériumos vagy vírusos fertőzést (például gyomorbél- hurutot) kap. Hogy miért nem, arra csupán feltevések vannak. Az angol M. Landy 1971— ben állt elő azzal a gondolattal, hogy a láz voltaképpen egy „tanult” immunválasz. Eszerint a lázkeltő anyaggal az első alkalommal kapcsolatba kerülő újszülött nem lesz lázas, csak ha a pirogén ismételten bejut a szervezetébe, s a védekezőrendszere „emlékezik” erre a vegyületre. Föltevését igazolandó számos állatkísérletet végeztek. Kísérleti állatul jobbára tengerimalacot és juhot választottak, mert a lázra ezeknek az állatoknak az újszülöttei az emberi újszülöttekhez hasonlóan reagálnak. A tengerimalacokkal végzett kísérletek kimutatták, hogy a szalmonella baktériumból kivont endotoxinnal nyolcnaposnál fiatalabb állatot nem tehetünk lázassá. Ha azonban e méreganyagot nyolcnaposnál idősebb tengerimalacokba injekciózzák be, azok kivétel nélkül be- lázasodnak. Ebből arra következtettek; mintegy nyolc napra van szükség ahhoz, hogy a tengeri malacok immunrendszere éretté váljon, s a lázkeltő anyagra lázzal reagáljon. Ám hogy az immunrendszert mi teszi fogékonnyá a lázkeltő anyagokra, azt még nem tisztázták. Talán a tápcsatornába jutó és ott megtelepedő mikroszervezetek — a rendes bélflóra — termelte anyagok érzékenyítik a védősejteket. De hogy nem csupán erről lehet szó. azt egyebek közt ez mutatja: ha a tengerimalacok csíramentes körülmények között születnek meg, s ilyen viszonyok között tartják őket, immunrendszerük nyolcnapos korukra szintén éretté válik. Vagyis egyéb — nem mikrobáktól eredő — anyagoknak is szerepük lehet a láznak, mint védekező reakciónak a kifejlődésében. Persze egyéb feltevések is vannak az újszülött állatoknak a lázkeltő anyagok iránti érzéketlenségével kapcsolatban. Például, hogy a külső pirogének azért nem keltenek lázat, mert az újszülöttek szervezetében nem képződik közvetítő anyag, vagy csupán csekély mennyiség képződik belőle. Nos, a vizsgálatok kimutatták, hogy erről szó sincs! Amikor az újszülött tengerimalacok fehérvérsejtjeit endotoxinnal kezelték, a sejtekből rendes mennyiségű belső pirogén vált szabaddá, s az a felnőtt tengerimalacot lázassá tette, az újszülöttet azonban nem. gú pirogénnel kelthetünk lázat. Igen ám, de a kísérletek ezt a feltevést sem igazolták! Amikor az újszülött bárányokba a lázkeltéshez elegendő endotoxinadagnak a százszorosát injekciózták, a bárányok nemhogy nem lá- zasodtak be, hanem még csökkent is testük hőmérséklete. S ez arra mutat, hogy az újszülött állatok nem a belső pirogén hiánya, vagy a hipotalamusz csökkent érzékenysége miatt nem lázasod- tak be, hanem mert a testükben egy olyan vegyi anyag lelhető fel, amely megakadályozza a lázkeltő anyag hatását. Ezt az anyagot azonban mindeddig nem sikerült megtalálni, s ezért nem ismerjük a vegyi szerkezetét sem. A kutatók mégis úgy vélik, hogy egy ilyen vegyület létezik, mégpedig az anyaállat szervezetében jön létre az ellést megelőző egy-két napban, s a méhlepényen át jut a magzat testébe. A méhmagzat is ellenáll Az újszülötteknek a láztól való néhány órás védettsége minden bizonnyal azzal is összefügg, hogy a méhben fejlődő magzat spm lázasodik be a lázkeltő anyagoktól. Ezt juhokkal végzett kísérletekben figyelték meg. A kísérlet abból állt, hogy a vemhes anyajuhot elaltatták, a mé- hét megnyitották, a benne lévő magzatnak a fejverőerébe egy vékony csövet, a testére pedig hőmérsékletérzékelőt erősítettek, majd a kifolyt magzatvizet sóoldattal pótolták, a méh meg a hasfalat úgy varrták össze, hogy a magzat vérerébe rögzített cső vége kiállt az anyajuh testéből. Amikor e csövön át lázkeltő anyagot injekcióztak a magzat érpályájába, a testhőmérséklete nem növekedett. Mindeddig nem tisztázták, milyen előny származik abból, hogy a megszületés: után hány óráig vagy napig nem lázasodnak be az újszülöttek. Föltehetőleg ez is valamiképp az utód védelmét szolgálja, mert jóllehet a kórokozókkal való fertőzés tényén a lázta- lanság mitsem változtat, ám segítheti az újszülött szervezetnek a kórokozók elleni küzdelmét. Minthogy a láz nagyon igénybe veszi a slzervezet erőtartalékait, s elgyengíti a 'testet, rosszabb föltételeket teremt a fertőzéssel való megbirkózáshoz. Ez persze nem elégséges magyarázat. Az csak további vizsgálattal tisztázható, hogy a láztalanság miként javítja az ^újszülött életben maradásának az esélyeit. M. I. A bölcsesség jelképévé vált Barátaink, a baglyok Hazánkban leggyakoribb a kuvik és a macskabagoly. Az előbbi egyike a legintelligensebb baglyoknak. Az utóbbi mintegy kétszerié akkora termetű, mint a kpvik, s könnyű felismerni arról, hogy szürke arcfátyola a csőr irányában mind világoAz emberi butaság ősidőktől rosszindulatúan, ellenségesen kezeli a baglyokat, pedig tulajdonképpen hasznos és szeretetre méltó madarak. A velük kapcsolatos sok téves nézet oka az ember előft titokban folyó életük, lévén főként éjjeli madarakról szó. Különleges alakjuk, hangjuk, mozgásuk még csak fokozza irántuk a bizalmatlanságot. De nem minden nép ennyire elfogult velük szemben. Dél-Európában közkedvelt madarak, sőt Görögországban az ókorban Athéné istennő szent madaraként tisztelték. Ezt úgy érdemelte ki, hogy együtt „lakott” az Akropoliszon a görög istenekkel. Mivel a nappalt csendes pihenéssel töltötte, a nyugalmas, elmélyült elmélkedésnek, a bölcsességnek, a tudománynak a jelképévé vált. V Sokoldalú rendszer A fémszerkezetek igazi előnye az, hogy alkalmazásukkal az építőipar valódi szerelőiparrá alakul át. Megfelelő épületszerkezetek — lefedőelemek, falak, hő- és nedvességszigetelő anyagok stb. tömeggyártásával és iparosított építésmóddal például az egyszintes csarnokok súlya mintegy tizedrésze csak a vasbeton szerkezet súlyának. A technikai haladás a könnyű vázú, gyáripari előállítású, összeszerelhető, nagy fesztávú épületek felé mutat. A könnyűszerkezetes építésmód egyik nagy előnye a hagyományos építésmóddal szemben, hogy alkalmazásával a beruházók lényegesen gyorsabban tudják elkészíteni és rendeltetésének átadni új létesítményeiket, és hogy így az építési költség is gyorsabban megtérül. Ezt a hazánkban már megvalósult könnyű- szerkezetes épületek is bizonyítják. Többféle könnyűszerkezetes építési rendszert ismerünk. Ezek egyike — talán a legjobban bevált — egy angol acélszerkezeti vállalattól (CONDER) megvásárolt licenciára alapszik, a magyar viszonyoknak megfelelően honosítva és kiegészítve. A rendszer alkalmas egyszintes, egy- vagy többajtós, daruzott vagy daruzatlan ipari csarnokok, tornatermek, uszodák, repülőgéphangárok, nagy fesztávú garázsok, öm- lesztettanyag-tárolók stb. építésére. Méretrendszere: 9—51 m fesztávolság, a keretállás távolsága 6, 7,20 és 9 m belső pillérsornál 12 és 14,40 m, a névleges magasság 4,80—10,80 m. A tető lejtése 10—30 százalékos, a kívánalmaknak és a tetőfedés módjának megfelelően. Képünkön: egy nehézacélszerkezetet gyártó csarnok könnyűszerkezetes felépítményének szerelési munkálatait láthatjuk ezzel a rendszerrel. Egyik Járműről a másikra Gyorsan felszerelhető daru Közismert, hogy a legnagyobb erőkifejtést kívánó, legnehezebb fizikai munka az emelés. Éppen ezért nem csoda, hogy szinte már a történelem előtti időkben is kerestek olyan megoldásokat, amelyek elősegítik ezt a műveletet. Napjainkban pedig se szeri, se száma a legkülönfélébb emelőgépeknek melyek közül nem egy valóságos technikai kolosz- szus. Az emelőgépek egyik különleges csoportját alkotják az autó- és önjáró daruk. A különböző paraméterű építőipari és szerelődaruk is ezek sorába tartoznak. Nem egy közülük 40—50 méter magasra is felemeli a terhet, automatikus vezérléssel, távirányítással. A járműdasabb, lábujjai csaknem a karmokig tollasak, s az egyedüli bagolyfaj. amelynek a szeme fekete. Jelenlétét leginkább a hangja árulja el. örvendetesen gyakori még hazánkban a fülesbagoly, melynek erdei és réti változata van. A réti fülesbagoly érdekes szokása, hogy a többi bagolytól eltérően fészket épít, s ezt elszántan védelmezi minden közelébe merészkedő ellen. A valódi baglyok mintegy 200 fajt számláló népes családjából megtalálható még nálunk a gyöngybagoly és az uhu is. (Ez utóbbinak elsősorban nagysága érdemel tiszteletet: testének hossza eléri a 75—80 cm-t.) Képünkön tudományos kutatás- céljára befogott baglyokat — két macska- baglyot és egy fülesbaglyot — láthatunk, amint éppen röptetésre viszi őket gazdájuk egy személygépkocsiban. ruk a darabáru-rakodás általánosan elterjedt gépei, de egyéb feladatokat is elláthatnak. A járműdaruk ma már elérték a 15 méteres gémkinyúlást. A járműdarut a tehergépkocsikon általában a vezető mögött, gyakran a rakfelület közepén vagy a gépkocsi hátsó részén helyezik el. Bizonyos fokú hátrányt jelent, hogy ezek a járműdaruk rögzített építésűek, s így behatárolják az adott jármű feladatkörét és terhelhetőségét. Ebből kiindulva angol szakemberek olyan darutípust konstruáltak, amely könnyen, gyorsan szerelhető le és fel egyik járműről a másikra, vagy egy járművön más alapzatra szerelhető át, ha a jobb helykihasználás úgy kívánja meg. A fel- és leszerelést két személy néhány perc alatt elvégezheti. Három változatban készül: 1, 1,5 és 2 tor iá teherbírással, 1,4 — 2,4 méter közötti kinyúlással; elfordítása 360 fokban kézi erővel lehetséges. A darukar emeléséhez szükséges hidraulikus nyomást többféle módon lehet előállítani: kézi erővel, 12 vagy 24 voltos telepről, hálózati villamos motorral, vagy a járműmotor tengelyéről. Képünkön e gyorsan le- és felszerelhető Challanger— 1100 típusú járműdarut láthatjuk, amint éppen egy gépjárműmotort emel fel a teherautó platójára. Könnyűszerkezetes csarnoképítés Anyai védőanyag? Egy másik elképzelés szerint az agy hipotalamusznak nevezett része közvetlenül a születés után csak kissé érzékeny a lázkeltő anyagokra, s ezért csupán nagy ada-
