Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-23 / 249. szám

1984. OKTÓBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Kecskeméti Konzervgyár tiszakflrti telepén ezekben a hetekben a paprikacsumázás a tő munka. A heti 3—4 vagon feldolgozott paprikából az anyagyár lecsót készít A karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezetben Gépeket vásároltak, technológiát korszerűsítettek Javultak a munkakörülmények Több, mint harmincéves a karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezet. A mint­egy ötszáz dolgozót foglal­koztató cég a szövetkezeti ipar élvonalához tartozik, amit számtalan kitüntetés, elismerés (tizemhatszoros Ki­Két telephelyen A szövetkezetnek két te­lephelye van: az asztalos, a trafós üzem és a hegesztőgép- műhely a város központjá­ban található; a gépjármű- javító, a lakatos, az elektro­mos és a felületkezelő üzem, valamint a forgácsolóműhely pedig a város külső részé­ben. A rtv műhely Szintén a centrumban, a szolgáltató­házban kapott helyet. A szövetkezet vezetői fon­tos feladatnak tartják a munkakörülmények javítá­sát. Az épületekbe bevezet­ték a központi fűtést, a mű­helyekben olyan elszívókat szereltek föl, amelyek csök­kenti a levegő szennyeződé- dését, az ablakokat nagyob­bakra cserélték, hogy töké­letesebb legyen a természe­tes megvilágítás, korszerűsí­tették a festési technológia és technika berendezését. Korábban a galvanizáló üzemben ciános technológiát alkalmaztak. Ez igen veszé­lyes volt, ezért most cián­mentes vegyszerekkel és fürdőkkel dolgoznak. Sokat tettek annak érdeké­ben is, hogy megkönnyítsék Ahhoz, hogy jó munkát vé­gezhessenek a dolgozók, nemcsak megfelelő eszközök, gépek szükségesek, hely is kell. Új műhelycsarnokot építettek a gépjárműjavító üzem területén (800 négyzet- méter alapterületű), az rtv műhely alapterületét pedig 52 négyzetméterrel növelték (így majdnem kétszerese lett az előzőnek). A szövetkezet telephelyein öltöző, hideg­meleg víz áll a dolgozók ren­delkezésére. Megoldott az üzemrészek, műhelyek köz­művesítése. csak a külterü­leti üzem szennyvízcsatorná­váló Ipari Szövetkezet, négy­szeres ágazati kiválóság) is jelez. Milyen körülmények között dolgoznak az emberek a szö­vetkezetben ? Biztosítottak-e a feltételek a jó munkához? a nehéz fizikai munkát. Gé­pekkel kell elvégezni az anyagmozgatást — mondták, és gépeket vásároltak. Bár nincs sok pénzük erre a cél­ra (évente 3—4 millió forin­tot költhetnek gépi beruhá­zásra). mégis igyekeznek mi­nél több munkaterületen be­állítani a korszerű masiná­kat. Jelenleg 14 anyagmoz­gató és emelőgép (a közúti járműveket nem számolva) működik a szövetkezetnél. Sokáig komoly fizikai erő­feszítést követelt a dolgozók­tól a nagy transzformátorok mozgatása (egy transzformá­tor akár ezer kilogrammot is nyom), jelentős baleseti veszélyforrás volt ez a szö­vetkezetnél. A transzformá­torok mozgatását úgy oldot­ták meg, hogy DEMAG da­rupályát helyeztek üzembe. Többféle módon igyekeztek könnyíteni a kézi munkát iS. Présgépeket, élhajlítógépeket használnak. Lehetővé tették, hogy a dolgozók pneumati­kus (sűrített levegővel dol­gozó) eszközöket használhas­sanak, kiépítették a sűrített levegő-hálózatot. I Keddi legyzetünin-------­K aláka a gyermekvárosban Klinkerégetés hulladékgumival Megkezdte üzemszerű mű­ködését a Beremendi Cement - éa Mészmű új gumitüzelési rendszere. A már felújítha- tatüan, teljesen elhasználó­dott gumiabroncsokból a klinkerégető kemencékben nyernek olcsó hőenergiát, s ezzel évente mintegy tízezer tonna fűtőolajat takaríthat­nak meg. jat nem kötöttek be a vá­rosi csatornarendszerbe, mert nem volt rá pénz, és előreláthatólag nem is lesz a közeljövőben. A dolgozók egészségének védelme elsősorban az üzem­orvosok feladata. Mindkét telephelyen van rendelő, ahol egy általános és egy fogszakorvos dolgozik, he­tente 2x1 órát, illetve a fog­orvos 2x2 órát. Az orvosok főállásban a városi kórház alkalmazottai. A szövetkezet tervei között szerepel ugyan, hogy főállású üzemorvost foglalkoztassanak, de ezt a Az őszi szállítási csúccsal vizsgázik az új teljesátmény- bérezés a székesfehérvári rendezőpályaudvaron. A ko­rábbi prémiumrendszer csak az egész üzemfőnökség telje­sítményét vette figyelembe, a szinte független volt az egyes dolgozók által végzett munkától. Az új rendszer ér­telmében egy dolgozónak az alabérért műszakonként 330 város egyelőre nem tudja biztosítani. Nemcsak az alkalmazottak egészségi állapotát ellenőr­zik, hanem a munkakörül­ményeket, a munkaártalmak hatását is rendszeresen. Gyakran mérik például a zaj- szintet. A legzajosabb mun­kahelyen is 105 decibel ér­ték alatt mértek. A műhe­lyekben zajcsökkentő beren­dezéseket, zajelnyelőket épí­tettek be, technológiát mó­dosítottak, hogy a halláská­rosodást megelőzzék. Köte­lező az egyéni védőeszközök (a fültok és füldugó) hasz­nálata. A megelőzés eredmé­nye nem maradt el; a zaj nem okozott megbetegedést. Elképzelések, tervek A szövetkezet dolgozói • nak biztosított a meleg ebéd, amelynek térítési díjához a szövetkezet 7 forinttal (az ebédjegy árának 42 százalé­kával) járul hozzá. A szövetkezetnek nyolcsze­mélyes üdülője van Berek­fürdőn. Tavaly Mátrafüreden ötven, Balatonfüreden negy­ven dolgozójának bérelt üdü­lőt. A szövetkezetiek Okisz- beutalóval is pihenhetnek, ám ebből — a kérésük elle­nére is —csak nagyon keve­set kapnak. Ahhoz, hogy a munkahely az ott dolgozók második ott­honává váljék, még nagyon sokat kell tenni, ezt tudják a szövetkezetetek is. A kö­vetkező években tovább sze­retnék javítani a munkakö­rülményeket, újabb gépeket vásárolnak, amelyek könnyí­tik a munkát, emelőszerke­zeteket alakítanak ki, kor­szerűsíteni akarják az elavult technológiákat, a légcseréi­ket, a szövetkezet minden imű helyében, helyiségében meleg vízzel fűtenek majd. Minden műhelyben étkező­sarkot alakítanak ki. Az üdültetés gondjain úgy akar­nak enyhíteni, hogy megszer­vezik a csereüdültetést. kocsit kell összeállítania. Az ezen felül menetkészre sze­relt vagonok után egyenként 9 forintot adnak. így érde­keltté tették a dolgozókat a munkaidő teljes kihasználá­sában, s míg korábban a legmagasabb prémium ne­gyedévenként 300 forint volt, most havonta ennek a há­romszorosát iá megkaphat­ják. Eltolás szakembereknek, érdeklődőknek Téma: a biogazdálkodás és a reformélelmezés Napjainkban egyre többet hallhatunk a biogazdálko­dásról. azokról a természe­tes — talán a régmúltból is felelevenített — módszerek­ről, amelyek többek között a talajszerkezet fizikai és ké­miai állapotának megóvását célozzák. De említhetnénk a szervestrágyára alapozott természetes talajerővissza­pótlást is, a biológiai nö­vényvédelmet, vagy a mező- gazdasági kultúrák méregte­lenítését, gyógyítását. A biogazdálkodáshoz kap­csolódva újszerű témaként jelentkezik a reformélelme­zés. Ez a fogalom a méreg- mentes vagy kevésbé fertő­zött környezetből származó, natúr állapotban vagy kímé­letes feltárással előállított, magas rost- és vitamintar­talmú, teljes fehérjéket tar­talmazó zsírszegény alapa­nyagok, illetve fogyasztásra kész élelmiszerek használa­tára született. A külföldön is egyre terjedő módszer szá­mos gondolatot ébreszt a ha­zai szakemberekben: van-e jövője ennek az új irányzat­nak; hogyan kezdhetnek al­kalmazásához gazdaságaink? Ezekre a kérdésekre kaphat­nak választ, akik holnap délután 2 órakor Szolnokon, részt vesznek a biogazdálko­dást és a reformélelmezést taglaló rendezvényen. A Helyőrségi Művelődési Ott­honban a Magyar Agrártu­dományi Egyesület és a MÉTE Szolnok megyei terü­leti szervezetei által rende­zett szakmai eseményre nemcsak a szakembereket várják, hanem más érdeklő­dőket is. gyelország és Magyarország állt rajthoz, megfigyelők ér­keztek Szovjetunióból és Ro­mániából. Szombaton reggel nyom­követéssel kezdődött a 4 csa­pat versengése. A 31-es fő- közlekedési út két oldalán Jászberény és Jákóhalma között lefektetett nyomok mentén kellett a kutyáknak megtalálni néhány elrejtett tárgyat. Még fel se szállt a harmat, mikor az első ver­senyző idomított társával nyomkövetésre jelentkezett a bírók előtt. Az érdeklődők az útpadkáról figyelték az egy órával korábban lefek­tetett nyomon leszegett fej­jel haladó kutyát. Később felszállt a harmat, a szél is feltámadt, de ez a nyomkö­vetést nem akadályozta. A kutyát a gazdája először a „szimatbarlang”-hoz vezet­te, ahol az szagot fogott, gazdája hosszú pórázra en­gedve, jó 10 lépéssel lema­radva követte. A nemzetközi bírók (NDK-beli, lengyel és Manapság, — érthető okok miatt — meglehető­sen sokat beszélnek a kü­lönböző szakmai, és nem szakmai fórumokon a közművelődési és a gaz­dasági helyzet kapcsola­táról. Néha már-már úgy érzi az ember, ez a téma az, amelyhez legalább annyira ért a nagyközön­ség, mint a focihoz. Tény, hogy ma a köz- művelődés minden fillé­rének, kiadását „szikrá­zó szemekkel” figyeli a közvélemény. Egyeseket megbotránkoztat az, hogy a nevesi orvos ismeret- terjesztő előadására elő­vételben kell jegyet vál­tani, vagy, hogy kézzel­foghatóbb és közelebbi példát citáljunk: Chru- dinák Alajos szerda esti két szolnoki előadására is elkeltek elővételben, a jegyek — annak dacára, hogy fociközvetítés lesz a televízióban. Másokat az irritál, hogy a mozi­ban olyan filmet is ját­szanak, amelynek az or­szágos mozihálózaton ke­resztül „elért” tiszta be­vétele a film statisztériá­jának gázsijára is alig futná. Ügy látszik, a „közmű­velődés gazdaságosságá­nak” szele csapta meg e jegyzet íróját, amikor — vasárnap délután — a műsor után megérdeklőd­te, vajon mennyiért lé­pett föl a Kaláka együt­tes a szolnoki Gyermek- városban. A szoká­sos, meglehetősen ala­csony, fellépti díjért, amelyet a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Köz­pont fizetett ki, annak a jól bevált gyakorlatnak a jegyében, miszerint a magyar) a tolmács és a nyomfektető zárták a sort, más nem mehetett a terület­re. Ha az eredeti iránytól a kutya keresés közben 2 lé­pésnél távolabbra eltért, már hibapontot kapott. Időnként vágtázó nyulak ke­resztezték a pályát, fácán rebbent fel a búzatarlóból, de a jól idomított kutyában a kapott feladat elnyomta a vadászszenvedélyt. A kellemes napsütésben gyorsan és jó hangulatban telt az idő. Bőven elmúlt dél, mire a 15 kutya egymás után, természetesen más­más nyomon, végigjárta az ezer méter hosszú, 3 derék­szögű töréssel nehezített vo­nalat. Legjobban a csehszlo­vák csapat szerepelt, a ma­gyar és az NDK-beli a várt­nál gyengébb teljesítményt nyújtott (annak ellenére, hogy a versenyt az NDK-be­li szabályok szerint tartot­ták). Ideges volt a kutya, rosszul fogott szagot, a tár­gyat csak hosszas keresésre MMIK évente 3—4 alka­lommal a gyermekelő­adásait a Gyermekvá­rosban rendezi. (Mindeh­hez hozzá kell tenni, hogy a Gyermekváros la­kói rendszeres látogatói a művelődési központ rendezvényeinek is.) Pusztán azért kerül sor a „kihelyezett” előadásra, hogy a gyerekek viselke­dése, reakciói „hazai pá­lyán” is megméressenek. (A Szigligeti Színház „Óz” előadásának „bo­szorkánya”, Sebestyén Éva valószínűleg sokat tudna mesélni erről a , megméretésről”, hisz oly hitelesen formálta meg szerepét, hogy az apró emberkékből álló közön­ség kis híján bántalmaz­ta.) Messze kanyarodtunk kisisé az „anyagiaktól”, nem véletlenül, hisz ez­úttal a látszólag meg nem térülő „befektetésekről” volt szó. S lényegében vé­ve arról is, hogy a köz- művelődés költségvetésé­ben mindennek van ér­telme, létjogosultsága, ami — kicsinyek és fel­nőttek, épek és sérültek — épülését szolgálja. A Kaláka — röviden szólva — „nagy volt” a Gyermekvárosban. A kezdetleges technikai kö­rülmények dacára a dal, a mese, a játék ünnepe volt ez a műsor — az előadók és a résztvevők számára egyaránt. Bővel­kedett a gyermekvárosi „kalákában megvalósí­tott” Kaláka-délután olyan pillanatokban, amelyeknek értéke nem mérhető semmilyen gu­ruló forintokéval. találta meg, volt olyan is, hogy a gazdája nem engedte a szag után, mert nem bízott az orrában. Vasárnap a városi sport­pályán folytatódott a ver­seny. A fegyelmező gyakor­latokon a több száz lelkes és hozzáértő néző előtt kellett a derék négylábúaknak a gazdát követni, ülni, állni, feküdni, helyben maradni, meghatározott irányban fut­ni, eldobott tárgyat akadá­lyokon keresztül visszavinni és átadni (apportírozni). Nem volt mindegy, hogy a kutya hogyan követte ido- mítóját és nem mindegyik volt hajlandó türelmesen fekve várakozni, miközben a gazdája eltűnt a szeme előli, társai a távolban csaholtak, a közönség pedig nagy hanggal biztatta. Leglátványosabbak az őr­ző-védő gyakorlatok voltak, ahol már nemcsak a rögző­dött parancsszavaknak kel­lett engedelmeskedni, hanem a bátorság, a harci kedv és a keménység is számított. A pályát keresztbe-kasul (sza­bály szerint) fürkésző ebek végül rábukkantak egy fül­kében megbúvó „csibészre”, egy vastag karvédővel ellá­tott segédre, és azt ugatva jelezték gazdájuknak. Az ordítva menekülő után ve­tették magukat, és ha nem tűrték az ütlegeket, azért is hibapont járt. A csehszlovák kutyások továbbra is jól szerepeltek, így összesítésben a csapat- versenyt ők nyerték, Ma­gyarország, Lengyelország és az NDK előtt. Egyéni össze­tettben az első három he­lyen is csehszlovák ver­senyzők álltak, az első na­pon hibázó Csibra Istvánnak csak a 4. helyet sikerült megszereznie. A lengyelek által kiírt legjobb őrző-védő kutyának járó tiszteletdíjat Csibra István Dzsimi nevű kutyája kapta. Lukácsi P. É. Ösztönző prémium vasutasoknak Vágner János n parancs legyőzte a vadászszenvedélyt A szocialista országok első munkakutyaversenye Jászberényben A hét végén tar­tották meg a szo­cialista országok első munkakutya­versenyét. A Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesü­lete a 2 napos vi­adalt Jászberény­ben rendezte meg, tekintettel a jász­berényi szervezet hagyományo­san kimagasló eredményeire. Jászberényben már több nemzet­közi kutyaver­senyt tartottak, a herényi kutyák szép sikereket ér­tek el a magyar és az Európa-baj- nokságokon is. A szocialista orszá­gok azonban még eddig nem mér­ték össze tudásu­kat. Első alka- Horváth Lajos, a magyar csapat ver- lommal Csehszlo- senyzője, Rinaldó nevű kutyájával vákia, NDK, Len­Föállású üzemorvos kellene

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom