Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

1984. OKTÓBER 16. SZOLNOK MEGYEi NÉPLAP 3 A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának szászberki akkumulátor üzemében megkezdődött az ún. páncéllemezek próbagyártása. Ebben az évben 2,5 millió forint értékben .állítanak elő nagy élettartamú akkumulátorokhoz lemezeket Rekordtermés búzából — Nem elég népszerűek a napraforgóhibridek (Folytatás az 1. oldalról.) Mint néhány éve mindig, ;az idén, is növekedett1 az ;őszi és stagnált a tavaszi árpa vetésterületének nagy­sága. Mindkét kalászosból jó, 3,93, illetve 4 tonnás ter­mésátlagot értek el a nagy­üzemekben. A rendszer taggazdaságai­ban összesen 90 ezer 271 'hektár (ebből szemesnek 64 824 hektárt, silónak pedigi 25 ezer 445 hektárt) kuko­ricát vetettek. Az időjárás a növény fejlődésének egyik szakaszában sem volt opti­mális, az érés és így a beta­karítás megkezdése is 14— 18 napot késett. Az idei nyár is igazolta — állapítot­ták meg a GITR szakembe­rei —. hogy a víz a kukori­catermesztés mindinkább meghatározó tényezőjévé válik. Ezért a jövőben sok­kal több figyelmet kell for­dítani a talajok vízháztar­tására, a lehullott csapadék megőrzésére és hasznosítá­sára alkalmas módszerek el­terjesztésére. Az olajos növények közül a GITR partnerei naprafor­gót az idén, 51 ezer 422, őszi ^káposzta,repcét 4526,, szóját pedig 2052 hekkáron ter­mesztettek. A napraforgó- termesztés e rendszeren be­lül is az intenzifikálódás fe­lé halad, a folyamat része­ként nő a magasabb bioló­giai értékű fajták és a hib-i ridek részesedése. (Bár a Előző nap még keményen ■dolgozott. Rakta a szénát, 'faragta a különböző valósá­gos és megálmodott figurá­it, festette képeit. Aztán el­jött 1983. augusztus 18. Csü­törtök volt. Először csak va­lami furcsa, eddig soha nem tapasztalt zsibongást érzett a bal kezében és lábában. Éppen a csikósbojtár figu­ráját faragta, de mintha egyre jobban elhagyta vol­na ereje. Amikor felesége, Erzsiké néni belépett a pi­ciny műhely ajtaján a het­venéves Bodnár Lajos bácsi a földön feküdt. Bal olda­la már többé nem engedel­meskedett akaratának. Ez a csupa szikár kicsi ember életében nem sokat ült, izgő-mozgóként emle­gették a környéken. Tizen­két éves korában már is­merte a pásztorkodás csín- ját-bínját. Akkoriban sok­sok díszes karikás ostor ke­rült ki a keze alól. Szeret­te a természetet, de különö­sen az állatokat. Bizonyítja ezt a segédállatorvosként eltöltött több évtized. így is ment nyugdíjba. A hatvana­GITR-nél még így is vi­szonylag alacsony, 86 száza­lékos a hibridek aránya, mert a tagok között sok az igényesebb bánásmódra fel­készületlen, kedvezőtlen adottságú gazdaság). A hib­ridek közül az idén azokat a jugoszláv nemesítéseket ve­tették a legnagyobb terüle­ten (21 ezer 610 hektáron), amelyek a hozam szeriinti rangsorban 1978—1983 kö­zött az első négy helyet fog­lalták el. A napraforgó vetőmag döntő részét a GITR már februárban leszállította partnereinek, a szaporító­anyagnak körülbelül 60 százaléka érte el az első osztályú minősítést. Az őszi káposztarepce 4853 hektáros vetésterületé­ről az idén 5,5 ezer tonna olajat adó magvat takarítot­tak be a nagyüzemek. A GITR repcetermesztési ered­ményei kedvezőtlenek, a vetésterület évek óta foko­zatosan csökken, mert a tér-' melési költségek rendszere­sen emelkednek és ez ri­asztja az üzemeket. Ráadá­sul a helytelen agrotechni­ka miatt alacsony a terme­lési színvonal is. A rendszer szakemberei éppen ezért dolgoztak ki az idén egy új repcetermelési technológiát. A szójának a rendszeren belüli vetésterülete az idén is csökken, alig haladta meg a 2 ezer hektárt. A mérsé­kelt égövi körülmények kö­dik nyár után jött a hat­vanegyedik, a hatvanötödik a hetvenedik. S a tíz év alatt — amikor igazán szen­vedélyének a fafaragásnak, a festésnek élhetett — sok olyan alkotása született, amelyek nevét az ország más tájaink is ismertté -tet- .ték, hiszen Soprontól Zá­honyig megtalálhatók kü­lönböző népi ihletésű fába álmodott figurái. Az októberi szél süvítve jár a túrkevei határban. Kollégámmal jó negyedórá­iig dagasztjuk a sarat, míg rátalálunk Bodnárék házá­ra. A kertkapu nyikorogva adja meg magát, s nyújt be­bocsátást számunkra. A jó barát, a hűséges társ, Erzsi­ké néni fogad és beljebb tessékel bennünket a szobá­ba, hiszen Lajos bácsinak már több mint egy éve fele­sége mellett az ágy a társa. Mozdulni nem tud, pedig sok terve van még. Az or­vos szerint jó a szíve, akár tíz—húsz évig is elélhet. És Lajos bácsi bizakodik... Három lánya Túrkevén él, gyakran meglátogatják, se­zött csak kockázatosán ter­melhető növény termésered­ményei várhatóan ebben az esztendőben is kedvezőtle­nek lesznek. Az elmúlt öt évben a GITR-n-él megháromszoro­zódott a cukorrépa vetéste­rületének nagysága. Ebben a rendszernél viszonylag új ágazatban is stabilizálódott a partnerkör, területnöve­kedésre ma már csak Pest 'megyében lehet számítani. A GITR szolgáltatásait ‘igénybe véve a nagyüzemek 15 ezer 502 hektáron ter­meltek az idén répát. A •rendszer erőfeszítéseinek köszönhetően az idei terme­lési évet felkészülve várhat­ták, sokat javult a műtrá- •gyahasználat: a talajvizsgá­latok eredményeit a szerves- tbrágya és a kemikáliák ki- tízórásaikor figyelembe vet­ték a termesztők. i Mint az előző esztendő­iben is, az időjárás 1984-ben sem kedvezett a répater- ímesztőknek, és ez meghatá­rozta az egész évi cuikorré- ipiatermelés kilátásait. A ter­mészeti okokkal magyaráz­ható nehézségeket fokozta, 'hogy a vegyszerek árának emelkedése miatt sok gaz­daságban „takarékos” ké- Izi gyomirtásra tértek át, még az alap gyomirtó sze­rek alkalmazását is elmu­lasztották. A módszer ered­ménytelenségét különösen azok az üzemek érezték meg, ahol nagy volt a ter­mőterület. A félbehagyott csikósbojtár gítenek a ház körüli mun­kában. De ő nem tudja eze­ket a látogatásokat viszo­nozni. A saját készítésű szélma­lom elhagyottan árválkodik a kert végében. Meglátszik már rajta az idő vasfoga. Vitorlái mozdulatlanságba merevedve nyúlnak az ég fele... Lajos bácsival együtt közeli elindulásról álmod­nak. — n. t. — Mozdulatlan a szélmalom Aprftőgépgyári ötlet Ma este felkínálják a televízióban Gyártó és forgalmazó kerestetik A televízió Felkínálom műsorában — ma este — a jászberényi Aprítógépgyár két szakembere kínál ‘ fel népgazdasági hasznosításra egy találmányt, egy speciá­lis, állítható furaimeg- munkáló szerszámot. Szilva Andrásnak, a gyártóeszköz gazdálkodási osztály vezető­jének a találmányát már 1974-ben bejegyezték a Ma­gyar Szabadalmi Hivatalban, mely azóta több európai or­szágban, az Egyesült Álla-, mokban és Japánban is sza­badalmi oltalmat kapott. A kereskedelmi forgalom­ban sokféle állítható fúró- rúd található, az Aprítógép­gyár is többet használt kö­zülük. Köztudott, hogy a (jászberényi gyárban főleg egyedi gépeket, berendezése­ket készítenek, az egymást váltó termékekhez pedig új szerszámok kellenek, amiket vagy megvásárolnak, vagy maguk állítanak elő. Tíz év­vel ezelőtt egy speciális fel­adat megoldása előtt álltak a vállalat szakemberei, ami­hez gyorsan kellett beszerez­ni a munkaeszközöket is. Nem várhattak azonban ad­dig, amíg hónapok múlva Különleges technológiával Fontos takarmánygabo­nánk. a kukorica gazdaságos tárolására és hasznosítására nagyüzemi technológiát dol­gozott ki és ÉET—Corn né­ven gazdasági társaságot ala­kított a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság együtt a MÉM műszaki intézetével és a herceghalmi Állattenyész­tési és Takarmány termeszté­si Kutató Intézettel. A tár­saság fő feladata a tárolási technológia, továbbá a tech­nológiai berendezések szé­les körű elterjesztése. A kez­deményező Törökszentmik­lósi Állami Gazdaság a ku­tatók együttműködésével ki­dolgozott módszere szerint a 30—32 százalék nedvesség­külföldről megérkezik a szükséges szerszám, ezért maguk kezdtek az elkészíté­séhez. Ismerve a világhírű szerszámgyártó cégek által készített, állítható fúróruda- kat és azok fogyatékosságait, Szilva Andrásnak (az azóta ezüstérmes újítónak) sike­rült egy újszerű, műszakilag jobb szerszámot konstruál­nia. —• A találmány lényege — magyarázza a feltaláló, — a forgácsolóbetét és a fúrórúd csatlakozásában van, így a szerszám merevebb, ugyan­akkor finoman is állítható. Alkalmazásával a normaidő jelentősen csökkenthető, mert a betét néhány másod­perc alatt egyszerűen cserél­hető. Használható maró és koordináta fúrógépeken, ho­rizontál fúró-maróműveken és a legkorszerűbb CNC számjegyvezérlésű megmun­káló központokon is. Emel­lett még számos olyan elő­nye is van a szerszámnak, ami az alkalmazását gazda­ságossá teszi. Az Aprítógépgyár nincs felkészülve és a termelési szerkezete sem engedi meg, tartalmú kukoricaszemeket megdarálják, majd horizon­tál betonsilótérbe tömörítés után légmentesen tárolják. Erre a célra saját tervezés­ben és kivitelezésben 12 ezer tonna befogadóképességű si - lóteret építettek meg. A ned­ves kukoricát tartalmazó ta­karmányokat 15 ezer hizó- seréssel illetve tenyészkocá- val etetik fel. A törökszentmiklósi eljá­rás számos gazdasági előny­nyel jár. Nincs szükség a kukorica szárítására, így tonnánként 4—500 forint ér­tékű fűtőolajat takarítanak meg. A szállítási költség 15 százalékkal csökken mivel a hogy tömegesein gyártsa ezt az aktatáskányi fúrórúdból és különböző méretű forgá­csoló betétekből álló készle­tet. Ennek ellenére 10 év alatt 60 ilyen szerszámot ké­szítettek, egyenként 20—30 ezer forint költséggel, amivel készletenként legalább 100 ezer forint értékű valutát takarítottak meg, a norma­idő csökkenést és a tágaibb alkalmazási kört nem is szá­mítva. Szilva András állítható fú­rórúd készlete a hasonló ren­deltetésű szerszámoknál ol­csóbb, vele a munka egysze­rűbb és gyorsabb, mégsem terjedt ©1 még idehaza sem. A népszerűsités útjait keres­te Goda Zoltán, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese, így jutottak el a ma esti népszerű televíziós műsor­hoz. A szabadalom jelentős megtakarítást eredményezne, ha kilépne a szűk vállalati körből és népgazdasági szin­ten hasznosulna. Gyártót ás forgalmazót keresnek tehát, hogy az iparilag fejlett or­szágok által is elismert készlet a piacra kerüljön.- IP ­nedves kukoricát közvetle­nül a felhasználás helyére, a sertéstelepre szállítják. A jó­szágok számára kedvező az étrendi hatása, a tej savas erjedés során képződő tej - sav kellemes ízt és napi 615 gramm súlygyarapodást biz­tosít. A túlszárított kukori­cával szemben a kukorica­szem teljes beltartalmi érté­ke is megmarad. Előnye to­vábbá, hogy csökken a fu- sárium fertőzés lehetősége és a szántóföld is korábban felszabadul az őszi talaj - munkák számára. Az eljá­rásról október 24-én nagy­szabású országos bemutatót tartanak az állami gazdaság­ban. Nedves kukorica tárolás _Jörökszentmiklóson Feldúlt városkép Szolnokon Árok is van, gödör is van — de meddig? Hosszú töprengés után: megrendelés a postától A Magyar utcát, a Költői csomópontot nem is említve, régen volt ilyen feldúlt Szol­nok. Különösen a városköz­pont nyújt siralmas képet, hiszen alig akad olyan utca, amelynek járdáját nem bon­tották meg ilyen, amolyan vezetékek fektetése miatt. A posta szakemberei a telefon- kábelek, a Tigáz szerelői a korábban végrehajtott cső­csere után észlelt gázszivár­gások miatt vágták ki a bur­kolatokat. Feladatuk végez­tével betemették az árkokat, ám a hevenyészett tömítés megsüppedt, a sok eső ki is mosta a töltőanyagot. Botla­dozunk, bukdácsolunk, kerül­getjük a balesetveszélyes „futóárkokat”. A városi tanács vb mű­szaki osztályán érdeklőd­tünk: mi az oka, hogy a munkák befejezése után oly sokáig késik a járdák pótlá­sa? Hiszen a közműtulajdo­nosoknak kiadott terület- használati engedélyben meg­határozzák az eredeti álla­pot helyreállításának határ­idejét. Honti Antal, a műszaki osztály helyettes vezetője el­mondta, hogy gyakran csú­szik a kivitelezés, emiatt többször határidő-módosítást kérnek tőlük. Ellenőrzik is a helyszínen a határidők be­tartását, felszólítják a mu­lasztókat, s ha még az sem használ, bírságot is kivetnek. Sajnos, ez se vezet mindig eredményre. — A közműtulajdonosok, jelen esetben a posta a leg­nagyobb részben érdekelt az alépítmények elhelyezésében, a járdák felbontásában, a ta­nács kommunális üzemét bízzák meg a helyreállítás­sal. Jelenleg két kommuná­lis üzém is kevés lenne e nagy tömegű munka elvég­zésére — jegyezte meg Hon­ti Antal. — A posta, az üzem és a műszaki osztály illetékesei többször találkoz­tak feladategyeztető tárgya­láson, ütemtervet is készítet­tek. A szóbeli megegyezésen túl a posta árajánlatot kért és kapott is, de az írásos megrendelés késett. Ennek el­lenére elrendeltük: novem­ber 4-re, városunk felszaba­dulási évfordulójára — a tanácsháza homlokzat-fel­újításának befejezésével egy­idejűleg — rendbe kell hoz­ni a Kossuth teret és kör­nyékét. Természetesen a költségek zöme a postát ter­heli. — Az árajánlatot május­ban adtuk meg a Debreceni Postaigazgatóságnak. Az alj - zatbetonozást, aszfaltozást a műszaki osztály utasítására megkezdtük, de az ütem las­sú volt a bizonytalanság mi­att, ugyanis több, mint hat­milliós munkáról van szó, s megrendelés nélkül nem tud­tuk mennyit végezzünk el, mi lesz kifizetve — mondta el Molnár Gyula, a kommu­nális üzem vezetője. Kérdésünkre Zombor Fe­renc, a Postaigazgatóság táv­közlési és műszaki igazga­tóhelyettese közölte: a jár­dák helyreállítását szeptem­ber 28-án, 6.4 millió forint értékben megrendelték a vá­rosi tanács kommunális üze­métől, mely a megbízást ok­tóber 3-án visszaigazolta. Mi­vel az elvégzendő munka részleteiben is tisztázódott, így annak előrehaladása ezen túl nem a postán múlik. A munkagödrök betemeté­se, tömörítése egyébként mindig az adott közmű épí­tőinek feladata. Ha a postai szakemberek munkáját a talajtömörségi vizsgálatok rendbén találják, akkor kez­di meg a kommunális üzem a nyomvonal helyreállítását a különböző szakaszokon, s ez már valóban meggyorsít­ja a járdák rendbehozatalát. Hadd idézzem befejezésül a műszaki osztály helyettes vezetőjének szavait: — A hátralévő munkák­kal — reméljük — jövő ta­vaszra végeznek, legkésőbb nyárra el is felejtjük, hogy milyen feldúlt volt a város képe. — rónai —

Next

/
Oldalképek
Tartalom