Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

1984. OKTÓBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepség a Killiánon Fegyverbarátaink köszöntése Ünnepséget rendeztek teg­nap a szolnoki Killián György Repülő Műszaki Fő­iskolán a Csehszlovák Nép­hadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Az eseményen megjelent Rácz Sándor altábornagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes és Szűcs János, a Szol­nok megyei pártbizottság tit­kára, jelen volt Oldrich Mo- helsky. a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövetségének kö­vettanácsosa és Ján Franko vezérőrnagy, a nagykövetség katonai és légügyi attaséja, ott voltak továbbá az ideig­lenesen hazánkban állomáso­zó szovjet déli hadseregcso­port képviselői. Az ünnepség szónoka Györgyi Béla vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg párt- bizottságának titkára töb­bek között a Magyar és a Csehszlovák Néphadsereg ba­rátságának és együttműkö­désének jelentőségét méltat­ta. Felszólalt Ján Franko vezérőrnagy is. Politikai főiskolák v tanárainak látogatása Tegnap délután a CSKP prágai és bratislavai Politi­kai Főiskolájának filozófiai tanszékén dolgozó tanárok érkeztek a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósá­gára, ahová a vendégeket az MSZMP Politikai Főiskolája, filozófiai tanszékének a munkatársai is elkísérték. A vendégeket az oktatási igaz­gatóságon Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára fogadta, majd tájékoztatta őket a megye politikai, gaz­dasági és kulturális életéről, a politikai munka időszerű feladatairól. A háromnapos látogatás során két téma­körben kerül sor tanácsko­zásra. Az egyik a nemzetközi ideológiai harc új tendenciá­it elemzi, a másik a dialek­tikus szemléletmód formálá­sának módszertani kérdései­vel foglalkozik. Ezenkívül a vendégek ma és holnap el­látogatnak a megye néhány ipari és mezőgazdasági üze­mébe is. Szovjet műszerbemutató A Sudoimport Szovjet Kül- keresedelmi Egyesülés új tí­pusú, a korábbiaknál ponto­sabb hajóipari navigációs műszereket ajánl a magyar hajóipamak. Az újonnan fej­lesztett, és még sorozatban nem gyártott készülékeket vándorkiállítás keretében ezekben a napokban bemu­tatják a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyár­egységében. Speciális nyílászárókat gyárt a tlszaf öld vári Építő- Vas- és Szolgáltató Szövetkezet lakatosműbelye. A jelenleg készülő úgynevezett hasadó nyílófelületet robbanásveszélyes helye­ken alkalmazzák. A különleges kialakítású nyílászáró ron- csolásmentesen vezeti el az esetleges robbanás nyomán ke­letkező túlnyomást így telnek a hétköznapok 3. A szakmai fogások ismertetése kevés Nem véletlen, hogy az egész Járműjavítóban igen fontosnak tekintik a munka- közösségek segítségét. A most 1550 munkást foglal­koztató üzemben az utóbbi tíz évben 250-nel csökkent a fizikai dolgozók száma A manapság felszabaduló és megmaradó szakmunkástanu­lók a természetes apadást, a nyugdíjba menőket sern pó­tolják. A kocsiosztály, pon­tosabban kocsijavító gyár-1 egység helyettes vezetője, Széplaki Ferenc szerint — náluk körülbelül 20 fizikai hiányzik — ha nem is bé­nítja meg a munkát, az em­berek hiánya gyakran kény­szeríti fejtörésre a különbö­ző termelő területek veze­tőit. Bár vannak más véle­mények is. Tisza István, a mozdonyosztály a motorok előszerelésén dolgozó cso­port vezetője sem tagadja („főleg, há a jövő évi na­gyobb igényekhez mérjük magunkat”), kevesen van­nak. Tavaly mégis azt kér­ték, csökkentsék csoportjuk létszámát: Átlagosan 62 ezer forint — Hiába voltunk többen, többet dolgozni nem tud­tunk. Csak annyi motort csinálhatunk meg, amennyi­hez alkatrészt kapunk. Annak semmi értelme sincs, hogy csak tébláboljanak az embe­rek, és a csoport teljesítmé­nye után járó fizetést minél több felé osszuk. Mi csak akkor találjuk meg a szá­mításunkat, hü legalább 106 százalékot teljesítünk. Ha egy-egy csoport nem is érzékeli a létszámhiány nehézségeit, az egész Jármű­javítónak ez komoly gondot okoz: —- Ha több embert kap­nánk a forgácsolóműhelybe, akkor a most meglevő beren­dezéseket is jobban kihasz­nálhatnánk, több alkatrészt gyárthatnánk —. egészítette ki a szerelő csoportvezető véleményét egy másik mun­katerület sajátosságaival Banczik Mihály. — De hiá­ba van sok szakmunkástanu­lónk, a bizonyítvány meg­szerzése után jó, ha negye­dük itt marad. Pedig a „Járműben” nem keresnek rosszul az embe­rek, a 62 ezer forintos bér- színvonal a városban a jók közé tartozik. Nemrégen a kezdő szakmunkások fizeté­sét is rendezték, a korábbi 15 forint helyett ma a bi­zonyítvány megszerzése után rögtön 17 forintot kapnak. Sokak szerint — bár tudják, az is nagy szó, hogy eny- nyire futotta pénz — még ez is kevés: van szolnoki üzem, ahol például egy kezdő for­gácsoló 20 forintnál is töb­bet kap. Mások — közéjük tartozik a kocsiosztály 44 éves csoportvezetője Szabó Ferenc is —, mert ma már nem a „cégnél” eltöltött éveken mérik a munka ér­tékét, a fiatalok ugyanúgy megtalálják számításukat, mint az idősebbek: — A munkát, nem az em­bert kategorizáljuk, és ez a jó. Ha a fiatal képes meg­birkózni ugyanazzal a fel­adattal, amivel évtizedek óta itt dolgozó társa, szinte ugyanannyit keres. Mióta ez az új „rendszer” van nálunk, a kerékbekötőknél is jobban megmaradnak a fiatalok. Az én csoportomban van olyan alig több mint 30 éves em­ber, akinek 2? forintra jön ki az órabére. Ez pedig nem kevés... Az idősebbekkel nehéz volt elfogadtatni a korral járó előnyök elvesz­tését, de mit lehet tenni? — Ha elmarad az utánpótlás, megbénulunk. Közelebb az otthonhoz Az 1978-ban felszabadult fiatal járműszerelő lakatos, Kovács Béla szerint sem fő­leg a pénz viszi más válla­latokhoz a szakmát a „Jár­műben” megtanulok „gyere­keket”. Hetük közül, akik együtt végeztek, csupán ket­ten „maradtak meg”, ő is próbált más munkahely után nézni, de mégsem ment: — Ahogy látom, a velem egyidős fiúk közül a Ganz- villben dolgozók is csak a műszakolással keresnek töb­bet. Azt meg én most nem vállalom. Tanulótársaim kör zül is a legtöbb azért lett „hűtlen” hozzánk, mert a lakóhelyéhez közelebb talált munkát. Az üzem munkásai­nak 65—70 százaléka vidék­ről jár be a Járműjavítóba, az arány hasonló a szakmun­kástanulók között is. És ha az idősebbek már nem is szí­vesen mozdulnak, a vidéki fiatalok — mert érdemes — egyre komolyabban veszik a falujuk közelében az állás- lehetőségeket. Mindezzel számolni kell a szolnoki Járműjavítóban, a helyzet reális mérlegelése azonban nem jelenthet bele­nyugvást. Tennivaló, az üze­met vonzóbbá tevő, kiakná­zatlan lehetőség Szekeres Mi­hály, a kocsiosztály lakato­sa, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke szerint, akad még; Érezzék: fontosak — Nemcsak arról van szó, hogy a szolnoki bérek a más vasúti járműjavítókban fize­tettnél évi 8—10 ezer forint­tal alacsonyabbak. A pénz nagyon fontos, és harcolnunk kell a felzárkózásért. A „gyerekek” megtartásához azonban ennél több kell. Gondosabban kell kiválasz­tani azokat az embereket, akikre a fiatalok nevelését bízzuk. Nem elég a szakma fogásait megismertetni a fiúkkal! Csak úgy köthetjük magunkhoz őket, ha kezdet­től fogva érzik, hogy amit csinálnak, nagyon fontos — hogy nélkülük nem élhetünk meg, számítunk rájuk. V. Szász József (Vége) Osztrák — magyar együttműködéssel Komplex öntözésfejlesztési terv az ezredfordulóig Első lépcsőben: referenciaüzemek négy megyében Népgazdasági jelentőségű feladat teljesítésén munkál­kodik az Agrober szolnoki, öntözési és meliorációs ter­vező és beruházási irodájá­nak kollektívája: osztrák— magyar kooperációban az ezredfordulóig megvalósuló öntözésfejlesztés tanulmány- tervét készítik a MÉM meg­bízásából. Hosszú távú kon­cepciót dolgoznak ki a Ti­sza I. és a Tisza II öntöző­rendszerek végleges kiépíté­sére és komplex hasznosí­tására, az öntözőkapacitások korszerűsítésétől, bővítésé­től és a meglévő vízkészle­tek hatékonyabb kihasználá­sától az intenzívebb öntö­zéssel elérhető többlettermé­kek feldolgozókapacitásának korszerűsítésén és bővítésén keresztül a többlettermék piaclehetőségeinek feltárá­sáig. Jelentős kedvezmények A 2000-ig megvalósuló komplex fejlesztés első lép­csőjének, — a két térség öntözőrendszereiben jelenleg meglévő szabad vízkészletek lényeges főműfejlesztési igény nélküli intenzívebb hasznosításának — meggyor­sítását tette szükségessé az utóbbi két esztendő aszá­lyos időjárása. A szó igaz értelmében „postamunkát” kellett végezniük a szolnoki iroda szakembereinek, hogy idejében elkészüljenek egy, még a jövő évi öntözési idényig megvalósítható, az osztrák Bauer cég berende­zéseire alapozott öntözőgép­fejlesztési referenciaüzem­hálózat kialakításának ter­veivel. A négy megye agrár- gazdaságát érintő koncepci­ót jóváhagyta a gazdasági bizottság. Az ezzel kapcsola­tos központi döntésről a na­pokban tájékoztatták Szol­nokon az érdekelteket, a fej­lesztésbe a két térségből be­kapcsolódó mezőgazdasági üzemeknek, azok tanácsi felügyeleti és érdekképvise­leti szerveinek, a vízügyi Már a referenciaüzem-há­lózat tervezésénél arra tö­rekedtek az Agrober szolno­ki irodájának munkatársai, hogy a jövő évi öntözési idény kezdetére megvalósu­ló gépfejlesztés összhangban legyen a legfontosabb nép­gazdasági célokkal. Ponto­sabban : eredményesen szol­gálja majd a két fontos élelmiszertermelési progra­mot, a gabona- és a húster­melés fejlesztését. A négy megye referenciaüzemeibe várhatóan az 1985-ös év el- ’ső negyedében megérkező|| világviszonylatban is korsze­rű, nagy teljesítményű ön­tözőberendezésekkel a kije­lölt terület több mint ötven százalékán gabonaféléket, búzát, valamint fő- és má­sodvetésű kukoricát öntöz­nek majd. Jelentős, a tíz­ezer hektáron belül, azok­nak a nagyüzemi tábláknak az aránya is, amelyeken á tömegtakarmányok hozama­vállalatoknak a képviselőit. A gazdasági bizottság dön­tése alapján Szolnok, Haj- dú-Bihar, Békés és Csong- rád megyében 36 termelő- szövetkezet és állami gazda­ság mintegy 10 ezer héktár- nyi területén alakítanak ki referenciaüzem-hálózatot, a mezőgazdasági technológiá-j kát gyártó osztrák céggel közösen. Az elsősorban aszály által legjobban súj­tott, de a gépi beruházás fedezetének 30 százalékával rendelkező nagyüzemek kö­zül választották ki a minta­gazdaságokat. Azok 40 szá­zalékos ártámogatással és kedvezményes — a szokásos 14 helyett kilencszázalékos kamattal terhelt — hitellel juthatnak hozzá a Tiszaföld- váron nemrégiben megren­dezett országos vízgazdálko­dási napokon sikerrel bemu­tatkozott Bauer gyártmányú öntözőberendezésekhez. A ,hitel visszafizetés megkez­désének határidejét is a gaz­daságok aszály miatti pénz­ügyi helyzetét figyelembe véve határozzák meg. it növelhetik az üzemek a kedvezményes öntözőgépfej.- lesztés révén. Az öntöző-mintagazdasá- gokhoz kerülő új osztrák géppark két legfontosabb jellemzője a kedvező mű­szaki paraméterekből adó­dó energiatakarékosság, va­lamint az öntözéses gazdál­kodás egyik legégetőbb gondját enyhítő munkaerő- takarékosság. Ez utóbbiról már a tiszaföldvári bemu­tatón meggyőződhettek a szakemberek: a Bauer-féle gépek élőmunka-igénye egy- tizede az eddig alkalmazott technológiákénak. Amíg például egy öntözési idény­ben a korábbi berendezések üzemeltetéséhez 100 hektá­ron átlagosan öt ember munkájára van szükség, ad­dig a Bauer gyártmányok kezeléséhez 500 hektárra elegendő egy dolgozó és egy erőgép. Az önjáró berende­zések garancia és szerviz­szolgáltatásainak, valamint alkatrész-utánpótlásának megszervezésére az Agrotek vállalkozott. A gépek üze­meltetéséhez a szakemberek képzését a gyártó osztrák cég biztosítja. A referencia­gépek telepítésével termé­szetesen a gazdaságoknak is adódik kötelezettségük, mint például a berendezések mű­ködésével, teljesítményével kapcsolatos adatok gyűjtése és szolgáltatása. Gyorsan megtérül, ha... Előreláthatóan mintegy 230 Bauer gyártmányú ön­tözőberendezés javítja majd jövő évtől a 36 referencia- üzemben a meglévő vízka­pacitások jobb hasznosítá­sát, föműf ej lesztés nélkül. A 18 Szolnok megyei minta­gazdaság közül kettőben ez utóbbira is sor kerül. A kenderesi és a fegyverneki termelőszövetkezetek közös beruházásában megvalósu­ló öntözésfejlesztéshez a Nagykunsági főcsatornára egy vízkivételi műtárgyat épít az OHV. A tervek sze­rint az is elkészül az új ön­tözési idény kezdetéig, álta­la 1600 hektárral tudja nö­velni mesterséges csapadék­kal rendszeresen ellátható területeit a két szomszédos gazdaság. A számítások szerint elő­reláthatóan mintegy 322 millióba kerül a 36 nagy­üzemben megvalósuló öntö­zőgépfejlesztés. Figyelembe véve az új berendezésekkel elérhető energia- és munka­erőmegtakarítást, valamint az intenzívebb öntözéstől várható terméstöbbletet, népgazdasági szinten hét­nyolc év alatt megtérülhet az osztrák—magyar koope­rációban létrejövő beruhá­zás. A gyors népgazdasági és a hasonlóan kedvező üzemi megtérülésnek azonban nem csupán a kedvezményes fej­lesztési lehetőségek jó ki­használása, a több és haté­konyabb kijuttatott víz, és a többlettermés a feltéte­le. Az intenzívebb öntözés­nek szigorú agrotechnikai fegyelemmel kell párosulnia a mintagazdaságokban. Csak a világpiacon is versenyké­pes többlettermékekkel ér­heti el ugyanis igazi célját az ezredfordulóig ütemezett komplex öntözésfejlesztés el­ső lépcsője, az ahhoz nyúj­tott központi kedvezmények. Temesközy F. Megkezdődött a szőlőfeldolgozás a Délalföldi Pincegazdaság tiszakürtl pincészetében. Az előszüret idején napi 3—400 mázsa szőlőt dolgoznak fel.’A szezonmunka dandárjában a napi mennyiség eléri a 3 ezer mázsát is. Az idén körülbelül 45 ezer mázsa felvásárlására számolnak. Az eddigiek alapján úgy tűnik, közepes minőségű lesz az idén a szőlő cukor­foka Összhangban a népgazdasággal

Next

/
Oldalképek
Tartalom