Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. OKTÓBER 3. (A szerkesztőség postájából Battonyán jártunk Űttörőcsapatunk vezetősé­ge és úttörőtanácsunk tag­jai szeptember 22-én autó­busszal közös kiránduláson volt Battonyán. Részt vet­tünk a 40 évvel ezelőtt első­ként felszabadult község ün­nepségsorozatán, s ott vol­tunk a szabadság lángja in­dításánál, melyet október 24-én fogadunk községünk­ben. Turisztikai hagyománya­inkhoz híven jövő nyáron Battonyától Nemesmedvesig kerékpáros túrát szervezünk felszabadulásunk 40. évfor­dulójára. Felhívással fordul­tunk az ország úttörőcsapa­taihoz, hasonló túrák szer­vezésére. Felhívásunkat el- . juttattuk a Magyar Úttörő­szövetség Országos Elnöksé­géhez, a Szolnok megyei el­nökséghez, legutóbb pedig — Battonyán — a Békés me­gyei Úttörő Elnökséghez is. Bozsó Ágnes úttörő-titkár Fegyvernek Császárkörte nem vadalma ■■a Így kezdődik egy régi-régi nóta. Miért éppen ez jutott eszünkbe? Magyarázat sincs rá... Viszont mulatságos így 'nézegetni ezt a két képet egymás mellett. Az üvegben látható körte nem császárkörte, az ugyan­csak „előkelő” Guyot Gyula „családhoz tartozik... Nagy Gábor szolnoki lakos Rá- kóczifalván lévő kis kertjé­ben nőtt — így, az üvegben. Súlya 37 deka. Nehogy azt higgye a kedves olvasó, hogy víz van az üvegben... Nem! Valódi — a legvalódibb — körtepálinka, és állítólag csodás a zamata! Ebben nincs is okunk kételkedni. Kereset — mínusz nyugdíjjárulék Levélírónk elkeseredett. Ez egyértelműen kiolvasha­tó soraiból. És nem csupán az aggasztja, hogy „megnyú­lik” a gyermektartásdíj fi­zetésének ideje. Hiszen tisz­tában volt vele már a válás idején: amíg a gyerek tanul, fizetnie kell, s az új élet, a második házasság bizony nehezebb lesz, jóval keve­sebb forint jut az újabb ott­hon megteremtésére... Ezen is túljutott. Élére kellett rakniuk a százforintosokat és a nagyobb bankjegye­ket), mire összegyűlt az OTP-lakás ára. Kiböjtölték — és ez szinte szó szerint értendő. Miért kesereg olvasónk? Az első házasságából szüle­tett fiú nem jeleskedik a ta­nulásban. Egy-egy osztályt oljykor ismételnie keik És nem segíthet, mert a gyerek äz anyjánál vgn. Meg aztán a munkahelye! Szerinte évek óta nem jól számítják ki a gyermektartásdíj ösz- szegét. * * * Bizony nem! A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet 53. paragrafusa szerint a munkabérből való levonás alapja minden olyan juttatás, amelyet a bérkölt­ség, illetőleg a béralap ter­hére kell kifizetni, illetve a dolgozó átlagkeresetébe be­számít, levonva ebből a munkabért terhelő adót (például a 12 százalékos hon­védelmi hozzájárulást) és a progresszív nyugdíjjárulé- kot. Egy példa. Ha a dolgozó egy adott hónapban 3 600 forint személyi alapbért, 500 forint prémiumot, 150 forint túlóradíjat és 500 forint újí­tási díjat kapott, ezek kö­zül, mint átlagkereset szá­mításánál figyelembe jövő összeg az alapbér, a prémi­um és a túlóradíjazás nyug­díjjárulékkal csökkentett összege, vagyis 3 995 forint a levonás alapja. A középiskolai végzettsé­gét megszerző gyermek ese­tében a „bukdácsolás” kö­zömbös körülmény a tartási kötelezettség mértékét ille­tően. Viharvert telefonfülke M. L.-né szolnoki olva­sónknak már mindegy... ö már megjárta, máskor majd jobban vigyáz! — Mások ér­dekében fordult hozzánk segítségért. Nem is emlékszik rá pon­tosan, az Ady Endre út 18- as számú, tízemeletes ház „végén” lévő telefonfülkét mikor tépázta meg a vihar. Egy biztos: augusztus előtt valamikor. Azóta hol jó, hol rossz a készülék, de leg­többször „hol rossz”... A fülke üvegoldalán viszont ki- s bejár a szél — és természetesen az eső. Az el­Az a bizonyos „huzatos” fülke. A képen nem látszik, de csak az ajtó üvegje ép. Egyik oldalon semmi, a másik; törött... múlt napokban is alaposan eláztatta a drága készüléket és a telefonkönyvet. M. L.-né szeptember 30-án telefonált a fülkéből utoljá­ra. (A készülék jó volt). Be­vallotta, ügyetlenül koto­rászta elő a kétforintost, közben megsérült az újjá- Vérzett kicsit; nem veszé­lyes. De... Vannak, akik a telefonfül­két nem rendeltetésszerűen használják. Pontosabban: nem is használják, csak, ki­bejárnak rajta szüntelenül, ök a környéken lévő tízeme­letesekben lakó kis lurkók, akik nincsenek tisztában az­zal (talán soha, senki nem mondta el nekik), hogy ve­szélyes játékot űznek. S egyáltalán: a telefonfülke nem játék. Egy biztos: tes­ti épségükre jobban vigyáz­zanak szüleik. Addig is, amíg az arra illetékesek nem üvegezik be a fülkét. Menü — és reklamáció Az alma pedig nem vad­alma. Nagyon is nemes jaj- fű jú: star king. Mihály An­itái kunszentmártoni olva­sónk gyümölcsösében ter­mett. Mondhatnánk rá: alma hátán alma, vagy; nem esett messze az alma — az any­jától. .. Még a nyáron érkezett a panasz. Egy szolnoki olva­sónk tette szóvá — észrevé­telét annak idején közöltük a lapban —, hogy egy ven­déglátóhelyen délidőben nem kapott az étlapon sze­replő menüből... Hogy ak­kor, ott miért nem volt me­nü? Nem figyeltek oda... Bakos Józseftől, a városi tanács vb termelésellátásr felügyeleti osztálya osztály- vezetőjétől kapott válasznak egy részlete azonban min­denkit érdekelhet; „.. .A vendéglátó egységek menüszolgáltaitásáról szóló rendelet az ország vala­mennyi II. és III. osztályú, melegkonyhás vendéglátó üzletére kötelezően előírja, hogy 12—15 óra és 18—20 óra között legalább kétféle menüben választhasson a vendég...” • * * Hadd hívjuk fel ismétel­ten olvasóink figyelmét, hogy bármely vendéglátóhe­lyen vagy üzletben, boltban éri bármilyen sérelem, azt ott, azonnal tegyék szóvá! Keressék az üzletvezetőt vagy helyettesét, kérjék pa­naszuk orvoslását, legyen az súlycsonkítással vagy árdrá­gítással, minőséggel, az el­adó. magatartásával kapcso­latos. Addig ne is jöjjenek ki a helyiségből, amíg meg­nyugtatóan el nem intézik panaszukat. Végső esetben kérjék a vásárlók könyvét, amely tudvalévőén számo­zott lapokból áll. (Erről is írtunk már korábban). Te­hát téves az a hiedelem, hogy a panasz el se jut az illetékesekhez. Eljut. Ha mégsem? — Az üzlet vezető­je bánja. Félreértés ne essék, a hoz­zánk küldött panaszokat mi az esetek többségében to­vábbítjuk. De az idő telté­vel gyakran körülményes, olykor nehéz az adott szitu­ációt visszaidézni. Nyugodtan sétálhatnak Szeptember 12-i lapuik­ban Tilos, tilos, tilos... cím­mel egy fénykép jelent meg, amely a szolnoki Marx parii­ban készült. Azóta rendeződtek a Marx parki sétányon a dolgok. „A kerékpározás oka a sétány Szabadság utca felöli végén kihelyezett tiltó tábla ron­gálódása , volt, amit azóta helyreállítattunk, így a sé­tány gyalogosforgalma ismét szabályozott” — kaptuk a megnyugtató tájékoztatást Honti Antaltól, a városi tanács műszaki osztálya he­lyettes vezetőjétől. ■ JOGI TAKÁCSOK­V*'; 0 fizetővendéglátásról Pénztárcánk ritkábban en­gedi meg, hogy külföldre utazhassunk. Azonban an­nak sem kell lemondania a változatos üdülésről, — nyá­ron, ősszel, télen — aki nem tudja elhagyni az országha­tárt. Ismeretlen, felfede­zetlen vidékekben, városok­ban gyönyörködhet — sok­kal olcsóbban. És hogy a szálláshelyek­ben se legyen hiány, az ál­lam érdekeltté tette a lakos­ságot, abban, hogy szívesén adja ki házának, lakásának egy részét fiaetővendégek számára. 1984. január 1-től minden idegenforgalmi célú és jel­legű szálláshasznosítás fi­zetővendéglátásnak minő­sül, függetlenül attól, hogy a szobakiadás idegenforgal­mi szerv közvetítésével tör- téniék-e. Ahhoz, hogy valaki fizető- vendéglátó tevékenységet folytasson, engedélyt kell (kérnie. Az engedélyt a la­kás vagy az üdülő fekvése szerint illetékes helyi tanács VB kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve adja ki. A kérelemhez Buda­pesten 150, más városban 100, a többi településen 50 forint illetékbélyeget kell leróni. Aki fizetővendéglátó engedély nélkül ad ki szál­láshelyet, jogosulatlan keres­kedés szabálysértését követi el. ’ Sokan hallottak már erről a jogszabályról. És kétség­beestek. Engedély kell ah­hoz, hogy a gyerekek, uno­kák meglátogassanak, és még adót is kell fizetnem utánuk? — kérdezte jó né­hány idős ember. Nos. mindenekelőtt ezt a félreértést szeretnénk elosz­latni. Aki nem kapcsolódik be a űzetővendéglátásba, az korlátozás nélkül fogadhat­ja vendégeit. Rokonait, is­merőseit akár még külföld­ről is. (Ingyen!) Aki viszont fizetővendég- szobát tart fenn, felnőtt ko­rú ismerőseit egy évben csak 14 napra láthatja ven­dégül úgy, hogy ne viselje a fizetővendéglátással kap­csolatos következményeket. Aki a maga vagy házastár- sa egyenesági rokonának, testvérének, a testvér házas­társának és ezek gyerekei­nek, továbbá 14 éven aluli gyermeknek engedi át lakó­helyét, nem kell, hogy ehhez engedélyt kérjen, és adót fi­zessen utána. Tehát még a sógorkoma is vendégül lát­ható anélkül, hogy ebbe, bárki is beleszólna. Ki folytathat fizetőven­déglátó tevékenységet? Aki a hasznosítani kívánt szálláshely kiadására jogo­sult; a lakás vagy a ház tu­lajdonosa, haszonélvezője, a tanácsi bérlakás bérlője, stb. Amikor a vendégfogadás­hoz szükséges engedélyt ki­adják, nem vizsgálják azt, hogy a szoba megfelel-e a jogszabályban rögzített kö­vetelményeknek. A szállás­adó erre nézve büntetőjogi felelőssége tudatában kell, hogy nyilatkozzék. Ha valót­lant állít, vessen magára az ellenőrzés során. Melyek a szálláshelyekkel kapcsolatos minőségi köve­telmények? A kiadandó szoba legyen különbejáratú; vízvételi le­hetőséget, WC-használatot biztosítani kell. A szoba alapterületének ágyanként 6 m^t el kell érnie. A bérelt, nem állami la­kást a bérlő kizárólag ak­kor adhatja át másnak hasz­nálatra egészben vagy rész­ben, ha ahhoz a tulajdonos hozzájárult. i Az állami lakások közül az átmeneti lakások, szolgá­lati lakások és vállalati bér­lakások csak a lakással ren­delkező szerv hozzájárulásá­val kapcsolhatók be a fize­tővendéglátásba. A tanácsi bérlakások csak a lakás ötven százalékáig hasznosíthatók. Társbérlő csak a másik társbérlő hoz­zájárulásával adhatja hasz­nálatba a szobáját. A fizetővendéglátással foglalkozó, szállásadók 1984. január 1-től egységes mér­tékű adót fizetnek. Megszűnt a progresszív adóztatás, és jövedelembevallásra sem kerül sor. Az adó mértéke így függetlenné vált az elért jövedelemtől. Ez érdekeltté teszi a szállásadókat a szál­láshelyek minél hosszabb időtartamú hasznosításában. Az adó összege nem magas. Érdemes betartani mind az engedéllyel mind az adózás­sal kapcsolatos szabályokat, mert azok megsértése magas összegű pénzbírság fizetését vonja maga után. Dr. jK. É. A köztisztaság fenntartásá­ról a 9/1970. BŰM—ÉVM szá­mú együttes rendelettel ki­adott Köztisztasági Szabály­zat rendelkezik. A szabály­zat hatálya a?- állami szer­vekre, a társadalmi szerve­zetekre, valamint a magán- személyekre egyaránt kiter­jed. A helyi körülményekből eredő sajátos feladatokat a tanácsok rendelettel szabá­lyozzák. A Megyeszékhelyen az 1983, évi 2. számú ta­nácsrendelet szól a köztisz­taságról. Az említett szabályzat sze­rint a köztisztaság fenntar­tása elsőrendű közegészség- ügyi érdek, ezért annak elő­mozdításában mindenkinek kötelessége hathatósan köz­reműködni. Az egyes ingat­lanok tisztán tartásáról az ingatlanok fölött rendelkezni jogosult (tulajdonos, kezelő, szövetkezeti használó, ha­szonélvező), más használa­tában, bérletében lévő he­lyiségek tisztán tartásáról pedig a bérlő (használó) kö­teles gondoskodni. Szolnokon a rendszeres szemétszállításra kijelölt te­rületeken a házi szemét el­szállításáról a Kommunális Üzem gondoskodik. Háztar­tási szemét; a lakásban és a lakás céljára használt egyéb helyiségekben, továbbá a la­kók közös használatára szol­gáló helyiségekben a rendel­tetésszerű használat során keletkezett hulladék, különö­sen söpredék, salak — bele­értve a központi fűtésből keletkező salakot is —, ha­mu, korom, törött vagy hi­bás edény, eszköz, ablaküveg, papír, rongy, konyhai hulla­dék, továbbá kisebb meny­A köztisztaságról Háztartási és egyéb szemét Járdák takarítása nyiségű falvakolat és festék­törmelék. Nem minősül ház­tartási szemétnek: az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyéb részeinek megrongálásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyi­ségű anyag, továbbá a folyé­kony, tűz-, vagy robbanás- veszélyes mérgező illetve fertőző anyag, a kerti és gaz­dasági művelés során kelet­kezett hulladék, falomb, a nagyobb méretű elhasznált tárgy (bútordarab, szalma­zsák tartalma stb), valamint a lakásban folytatott kisipa­ri tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék. A sár, a kerti és a gazdasági hul­ladék, továbbá a falomb, valamint a lakásban folyta­tott kisipari tevékenység gya­korlásából keletkezett hulla­dék háztartási szemétnek minősül, ha mennyisége nem haladja meg a tanácsok ren­deletéiben meghatározott mértéket. Szolnokon ennek súlya naponta 10 kg, terje­delme 1/10 köbméter lehet. A bontási anyag akkor mi­nősül nagyobb mennyiségű­nek, ha a súlya a 10 kg-ot, terjedelme az 1/10 köbmétert meghaladja. A szemétszállításra kijelölt területeken a Köztisztasági Üzem által meghatározott szemétgyűjtő edény haszná­lata kötelező. Az állampol­gárok tulajdonában álló la­kások bérlői — ha a tulajdo­nos nem lakik az ingatlan­ban — kötelesek megfelelő számú, fedhető szemétgyűjtő tartály beszerzéséről gondos­kodni. Jogosultak a felme­rült költség egy összegben való megtérítését igényelni a tulajdonostól. A tartályok megfelelő idő­ben történő kirakásáról és a szemét kiürítése után a köz­területről való azonnali eltá­volításáról az ingatlan tulaj­donosa (használója, kezelője) köteles gondoskodni. Ugyan­csak a tulajdonos köteles a tartályok tárolási helyét ál­landóan tisztán tartani, télen a hótól megtisztítani, a sí­kosság ellen felszórni. Tilos a szemetet éles vagy csorbult szélű, a köztisztasá­gi munkások testi épségét veszélyeztető tartályban át­adni. Az ilyen tartályban átadott szemetet a köztiszta­sági munkások nem kötele­sek elvinni. A háztartási szemét elszál­lításáért díjat szednek, amelynek összegét a helyi árhatóság állapítja meg, fi­zetni pedig az ingatlan tu­lajdonosa köteles, tulajdo­nostársak a tulajdoni há­nyad arányában, összegéről a fizetésre kötelezetteket ér­tesíteni kell. A rendszeres szemétszállí­tásba be nem kapcsolt terü­leteken keletkezett háztartá­si szemetet a tulajdonos kö­teles elszállíttatni vagy tel­ken belül (tehát nem az ut­cán!) elföldelni, elégetni. Az egyéb, nem háztartási sze­mét összegyűjtéséről és el­szállításáról annak kell gon­doskodnia, akinél az kelet­kezett. Ha a járdaszegély és az in­gatlan határvonala közé be­építetlen terület esik, ezt a területsávot is az ingatlan tulajdonosa (használója) kö­teles tisztán tartani. Közterületen nem tartható rendszám nélküli, műszaki állapotánál fogva közúti köz­lekedésben való részvételre alkalmatlan jármű. Az utcai árusok kötelesek a pavilonok közvetlen kör­nyékét is tisztán tartani. A gépjármű mosása után annak üzemben tartója kö­teles a közterület tisztán tar­tásáról, víztelenítéséről gon­doskodni. Dr. Cs. I. Válasz cikkünkre

Next

/
Oldalképek
Tartalom