Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-29 / 229. szám
3 SZOLNOK MEGYE' NÉPLAP 1984. SZEPTEMBER 29. ülést tartott az Elnöki Tanács Október 18-ra összehívták az országgyűlést !A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést október 18-án, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolta, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényjavaslatot, valamint a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének előterjesztését a tanácstörvény végrehajtásáról. Az Elnöki Tanács módosította az állami kitüntetésekről szóló 1976. évi 6. számú törvényerejű rendeletet. A kitüntetések adományozásának differenciáltabb lehetősége érdekében a Magyar Népköztársaság Csillagrendje és az Április Negyediké Érdemrend kitüntetéseket alapította. Az új kitüntetések adományozására vonatkozó jogi szabályozás 1985. január l_én lép hatályba. A testület a továbbiakban tábornokokat nevezett ki, bírákat mentett fel és választott meg. Vietnami vendég részvételével Szolidaritási nagygyűlés Jászkiséren Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságára látogatott Dinh Hoang Thang, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének sajtóattaséja. A vietnami vendég a délutáni órákban JászkiSérre utazott, ahol — a nagyközség életével való rövid ismerkedés után — részt vett a MÁV Építőgépjavító Üzemben rendezett szolidaritási nagygyűlésen. Dinh Hoang Thang 6zót kért az eseményen: a vietnami nép életéről, munkájáról, a fel- szabadulás óta megtett útjáról tartott tájékoztatót a nagygyűlés résztvevői számára. Az országos múzeumi, műemléki hónap megnyitója Karcagon A miniszter nagy érdeklődéssel nézte meg a Nagykunsági Tájházat (Folytatás az 1. oldalról.) munkásságát méltatta a miniszter, majd megnyitottnak nyilvánította A magyar nép tudósa című állandó kiállítást — amelynek a tudósról elnevezett múzeum ad hajlékot — valamint a Nagykunsági Tájházat, s leleplezte Oyörffy István ülő bronzszobrát, Györfj Sándor szobrászművész alkotását. Az országos múzeumi, műemléki hónap alkalmából Köpeczi Béla kitüntetéseket adott át. Miniszteri dicséretben részesült dr. Gulyás Éva szolnoki^ muzeológus, Horváth Mária restaurátor, valamint dr. Vadász István tiszafüredi történész-muzeológus. A szobor leleplezése után a jelenlevők sokáig gyönyörködtek a város új, köztéri alkotásában, miközben a miniszter és kísérete megtekintette a múzeumban levő Györffy-kiállítást és a Nagykunság népéletét, népművészetét bemutató tárlatot. A miniszter hosszasan időzött a tárlók, a fotók előtt, érdeklődéssel hallgatta Ballon Tibor múzeumigazgató tárlat- vezetését A múzeumból a Jókai utcában levő Nagykunsági Tájházba is ellátogattak a megnyitó ünnepség résztvevői, élükön a művelődési miniszterrel. Köpeczi Béla megtekintette a három helyiségből álló, jellegzetes nagykunsági házat és belső berendezését. Elismerően szólt a látottakról, majd a Kántor Sándor fazekas tájházat is felkereste. A művelődési miniszter ezek után Karcag új, nyolctantermes, Györffy Istvánról elnevezett általános iskoláját tekintette meg, amelyben szeptember óta már tanítanak, és néhány nap múlva átadják rendeltetésének az iskola új tornacsarnokát is. Az eseménysorozat záró aktusaként rendezett fogadáson a művelődési miniszter bejelentette, hogy a Tudománypolitikai Bizottság tegnapi döntése alapján a Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága elnyerte a Tudományos kutatóhely kitüntető címet. Ma tovább folytatódik az a Györffy István munkásságát értékelő tudományos ülés, amely tegnap Gunda Béla Herder-díjas néprajztudós elnökletével kezdődött meg Karcagon. Befejeződött a tájépítészek világkongresszusa Tegnap befejeződött Siófokon a Tájépítészek Nemzetközi Szövetségének XXII. világkongresszusa. A rendezvényen harmincöt ország képviseletében mintegy 400 tájépítész vett részt, s 30 előadásban számoltak be az egyes országokban kialakult tájépítészeti gyakorlatról és az új irányzatokról. Nagy érdeklődés kísérte a magyar előadásokat, különösen azokat, amelyek a zártkertek kialakulásával foglalkoztak. Kitűnt ugyanis, hogy a zártkert-rendszer és az effajta telekkönyvi bejegyzés egyetlen más országban sem ismeretes. Ezzel kapcsolatban elmondták a kongresszuson, hogy Magyar- országon több mint 140 ezer hektárnyi területet foglalnak el a zártkertek, amelyeknek jelentős szerepük van a zöldség-gyümölcs ellátásban. Gondot okoz azonban, hogy az ezeken kialakított építmények gyakran rontják a táj képét. A külföldi előadások többsége a nagyvárosok környékének kialakításával foglalkozott. Lenmag exportra Lenmagot exportálnak a Német Szövetségi Köztársaságba a Lajta-Hansági Állami Gazdaságból. A különféle gyógykenyerek készítéséhez használt lenmag ma a gazdaság egyik legtöbb nyereséget hozó növénye. Több mint 2000 forintot kapnak mázsájáért, és ma már hektáronként 12 mázsánál is többet termelnek belőle. A Lajta- Hansági Állami gazdaság az idén és jövőre is 500 hektáron termelt, illetve termel étkezési célokra is alkalmas ■ lenmagot. A Jövő útja Miért intenzív a fejlődés? Rendkívül nehéz éveket élt át a magyar népgazdaság a hetvenes években. Végérvényesen bebizonyosodott, hogy az extenzív fejlődés tartalékai kimerültek, s meg kell tanulnunk új módon gazdálkodni. Lezajlott az első majd a második olajválság, drasztikusan emelkedtek a nyers - anyagárak. Egyes felmérések szerint pedig az ország a második világháborús veszteségekkel arányban álló cserearányromlást viselte el. A korszak legfontosabb hazai változása az intenzív fejlődésre való átállás volt, amelyet a világpiacon zajló, számunkra kedvezőtlen változások is sürgette. A Gazdaságpolitikai kisszótár a következőképpen fogalmaz: az extenzív fejlődés a bővített újratermelésnek az intenzívhez képest fejletlenebb típusa. Jelentősen növekszik az új termelőegységek, új munkahelyek száma. Ebben az időszakban kerül sor a modern nagyipar megteremE néhány mondatos megfogalmazásokból csak a kétféle gazdálkodási módszer alapvető különbségeit ismerhettük meg, de ennél sokkal közvetlenebb módon bontakozott ki az intenzív szakasz a 70-es évektől kezdve. Nézzük például a legapróbb változásokra is „érzékeny” beruházásokat. Rendkívül szembetűnő a váltás, ha a fejlesztések céljait vizsgáljuk. Húsz évvel ezelőtt új gyáróriások, ipartelepek épültek, ekkor jött létre a szocialista nagyipar. Tíz éve a váltás után a rekonstrukciók léptek előtérbe: a már meglevő épületeket, gépeket, újították föl, s automatizálták a gépsorokat. Manapság pedig kiegészítik a már meglevő berendezéseket, hogy minél kevesebb munkáskéz segítségével készüljön el a végtermék. Az ilyesfajta beruházások után hatékonyabbá válik a munka, hiszen egységnyi idő alatt mind több termék hagyja el a gépsorokat. Az intezív szaA vállalati célkitűzések is átformálódtak az intenzív szakasz éveiben. Régebben a „minél többet” szerepelt az első helyen: az áruellátás gondjait még így sem síketésére. E korszak jellemzői közé tartozik továbbá, hogy a termelésben foglalkoztatottak száma évről évre emelkedik, s a beruházások fő célja új munkahelyek teremtése. Az intenzív fejlődés címszó alatt a következő mondatok olvashatók: e szakasz során a gazdasági . növekedés fő eszköze a meglevő gazdasági erőforrások hatékonyságának a növelése. A népgazdaság intenzív módon fejlődik, ha a nemzeti jövedelem növekedése a munkatermelékenység növekedéséből származik. A termeléshez szükséges eszközök hatékonysága fokozódik^ a gazdasági struktúrán belül megnövekszik a dinamikusan fejlődő ágazatok száma. S a kevésbé számszerűsíthető tényezők, mint például a szakképzettség, a vezetés színvonala, a munkaszervezés, a termékek minőségének és versenyképességének fokozása különösen fontos szerephez jut. kasz kulcsszava a hatékonyság: az egyre dráguló nyersanyag minden grammjából új terméket kell formálni, takarékosan kell bánni a mind drágább s egyre fogyatkozó munkaerővel. Hiszen az új gazdálkodási formára való áttérést éppen az élőmunka-tartalékok kimerülése kényszerítette ki. Az utóbbi években jelentősen csökkent a nemzeti jövedelemből a beruházásokra jutó rész, s így minden vállalat rákényszerült a kevés pénzbe kerülő, ám nagy hasznot hajtó módszerek alkalmazására. Szinte mindenhol górcső alá vetették a belső szervezettséget: hol lehetne az anyag útját rövidíteni, a szükségtelen állás:dőket lefaragni. A szervezéstudomány legújabb módszerei is követőkre találtak, megvizsgálták például még a munkások mozdulatait és megtanították őket arra, hogy ugyanazt a munkát a lehető legkevesebb, de célszerű mozdulattal végezzék el. rült enyhíteni. A 70-es és a 80-as évek jelszava a „jobbat, korszerűbbet”, mert csak a kiváló termékek kelnek el a külpiacon, s a hazai vevők is mind igényesebbek. Az 1980-ban végrehajtott szabályozómódosítás óta a vállalatok saját bőrükön érzik a külpiac ítéletét. Ha növelni akarják az exportjukat, rákényszerülnek a gazdaságosan gyártható és jó minőségű termékek termelésére. Ezt nevezik termékszerkezet váltásnak: bár még nem hatotta át az ipar minden ágazatát, eredményei már mérhetők az export növekedésében. A mezőgazdaság is átalakult az 1960-as évekhez képest, az extenzív fejlődés szakasza egybeesett a mezőgazdasági nagyüzemek, téeszek, állami gazdaságok létrehozásával. Ekkor jutott a magyar mezőgazdaság az alapvető gépekhez, ezek segítségével sikerült a korábban parlagon maradt területeket megművelni. A növekvő hazai fogyasztás és természetesen ezzel párhuzamosan az export fellendülése megkövetelte, hogy a mezőgazdaságban is a munka hatékonyságát emelő módszereket alkalmazzanak; ekkor hódítottak teret a különböző vegyszerek, újfajta hibrideket vetettek és tenyészállatok behozatalával átalakult az állatállomány. Egyes területeken még most sem fejeződött be a technikai fejlődés, a gabonatermelés intenzifikálására a magyar gazdaság nemrégiben kapott a Világbanktól jelentős kölcsönt. Struktúraváltás népgazdaságban Az ipari ágazatok szerkezete mind jobban módosul. Az élenjárók közé kerültek a korábban másodrendű szerepet játszó területek, a finommechanika, az elektronika, számítástechnika stb. A mikroelektronika fejlesztése a magyar népgazdaság egyik legfontosabb feladata a 80-as évek derekán. Nagyrészt ennek a sikerétől függ, sikerül-e lépést tartanunk a Világban végbemenő ‘gyors változásokkal. Az új ágazat jellemzői mintegy koncentrálják az intenzív fejlődés jegyeit: a lehető legkevesebb anyag és energia felhasználásával, az emberi tudás maximális kiaknázásával, mind bonyolultabb, nagy értékű berendezéseket, fogyasztási cikkeket kell előállítani. — LM, — Váltás a hatvanas években Többet, korszerűbbet Vasipari újdonságok Kisújszállásról Függőereszeket, lefolyó csatornákat, tetőkibúvókat és épületbádogos termékeket gyártanak a megyei tanács Vasipari Vállalatának kisújszállási üzemében, ahol tavaly felújították az épületeket. A korszerűbb körülmények között 48-an dolgoznak. Saját újításukként egy fémdarabolót is beállítottak a termelésbe, illetve vettek, egy hidraulikus élhajlítót, így nincs kiesés a munkában. A kis üzem megrendelőinek köre bővült az idén: Veszprémbe, Tolnába és Orosházára is szállítanak. Ebben az évben két új terméket dobtak piacra, a Preskis-sze- gélyt (amelyet a fal és a tető találkozásánál alkalmaznak), valamint a kéményszegélyt. A kisújszállásiak idei termelési terve mintegy 70 millió forint.
