Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-13 / 215. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉFLAF 1984. SZEPTEMBER 13. Csecsemőruha Egy angol ortopédorvos szerint a nyolc-tíz éves gyerekek lábán tapasztalt, s nehezen megmagyarázható fejlődési rendellenességek arra vezethetők vissza, hogy csecsemőkorukban szűk volt a ruházatuk. Kísérletekkel megállapította, hogy a kisgyermekek lábujján már sokkal csekélyebb erők is alakváltozásra vezethetnek, mint amekkorák a csecsemőruházat anyagának tágításához szükségesek. Azt tanácsolja tehát, hogy a szülők olyan textíliákat vásároljanak, amelyekbe a gyermekek belenőhetnek, a nadrágok lábujjhegyeit pedig bontsák fel, hogy a gyermekek kidughassák a lábujjaikat. Cipőt a gyermekre csak akkor húzzanak, ha már járni kezd. Kávézaccból — energia Az NSZK-beli Hambergen város klinkertégla-gyárában szénhidrogének vagy kőszén helyett kávéüledék (zacc) az energiaforrás. E különleges tüzelőanyag közvetlenül a gyár közelében működő, oldható kávét és kávéőrleményt készítő üzemben termelődik, melléktermékként. Keletkezésekor azonban a kávézacc túlságosan nedves ahhoz, hogy közvetlenül elégethetnék. Ezért egy e célra szerkesztett berendezésben előbb teljesen kiszárítják. Azelőtt a kávézaccot szeméttelepre szállították — mostantól azonban az évente keletkező 2500 tonna mennyiséget ekként hasznosítják. Megtisztul az autóbusz Míg a személygépkocsikat kézi mosással is meg lehet tisztítani, — ha nagy fáradság árán is, —, az autóbuszoknál erre alig van lehetőség. (Az oldalfalak vízsugárral való lelocsolása ugyanis nem egyenértékű az alapos, vegyszeres mosással.) Ezt felismerve néhány nyugati gépgyártó vállalat ráállt olyan berendezések gyártására, amelyek óránként akár 10—20 autóbusz, dömper, traktor, tehergépkocsi, stb megtisztítását is automatikusan elvégzik. A sínen haladó mosóberendezések hengeres, műanyagszálakból álló keféikkel és vízsugaraikkal elölről közelítik meg a kijelölt helyre állított, megtisztításra váró autóbuszt. A felső kefék lassanként lejjebb ereszkednek, és az egész gép elmozdul a jármű irányába. Azután a berendezés — a síneken lassan gördülve — végighalad hosszában a jármű mellett, miközben a merőleges kefék az autóbusz oldalát tisztítják, a felső kefe pedig a tetejét, valamint a hátát mossa meg jó alaposan. Különleges érzékelők által vezérelt egység gondoskodik róla, hogy a kefék pontosan kövessék a gépjármű vonalát, és így abban semmiféle kárt ne okozzanak. A felső kefe munkája ezen kívül egy nyomógombbal külön is szabályozható, aszerint, hogy megfelelően tisztítja-e az autóbuszt, vagy szükség van a víznyomás fokozására. Az autóbuszok fnosásához hideg vagy langyos víz, illetve speciális mosószerek egyaránt alkalmazhatók. Ezekből percenként 40—50 litert használ fel a berendezés. Amikor a mozgó hídszerkezet — a mosást befejezve — hátulról visz- szafelé indul, akkor történik á jármű sűrített levegővel való szárítása és egy speciális viasszal való lefújása, amely szép fényt ad a karosszériának. Képünkön egy finn gyártmányú automatikus gépjárműmosó berendezést láthatunk. Az ilyen és hasonló gépi mosóberendezések az autóbuszgarázsokban ma már nélkülözhetetlenek. Energiatakarékos acélgyártás Viz alatti „betonozás” A Texas Egyetem kutatói szerint víz alatt bármilyen formájú építmény létrehozható. Szerintük ehhez csak az kell, hogy a víz alatt elhelyezzenek megfelelő alakú dróthálókat, s azokon egyenáramot vezessenek át. Ennek hatására a tengervízben oldott ásványok lecsapódnak a dróton, s egyre erősebb lerakódásokat képeznek mindaddig, amíg a háló szemei be nem nőnek, szilárdan, mint a beton. Az első megbízó az amerikai haditengerészet volt: védőburkolattal akarják ellátni a Port Hueneme-i flottabázis cölöpműveit. Szakszerű mélyműtrágyázás Repesztés Svájcban bemutatták azt a Japánban készült új robbantószert. a Bristart, amely hangtalanul, mérgező gázokat nem keltve és úgy re- peszt, hogy— ellentétben a robbantással — nem repülnek szanaszét a repesztett anyag darabkái. Az új re- pesztőszer a lassú kiterjedés alapján hat: azáltal repeszt, hogy fokozatosan, négyzet- méterenként 4000 tonna nyomással tágít. Több tonnás kőtömböket repesztenek vele. Előbb a kőbe 35—51 milliméter átmérőjű lyukakat fúrnak, majd a szürke, mészszerű Bristarból 5 kilogrammot 1,5 liter vízzel ösz- szekevernek, s a keveréket tíz perc múltán betöltik a fúrólyukakba. A táguló cement a követ néhány óra alatt zaj és a kőtörmelékek szétfröccsenése nélkül széttöri. Bristarral követ, téglát, betont, vasbetontömböket lehet repeszteni. Mp* A vaskohóipar energia- költsége az összes költségráfordításoknak 20—25 százaléka. A nagy energiaforgalomban gyakorlatilag valamennyi energiahordozó részt vesz. Világtendencia, hogy a vas- és acélipar fajlagos energiaigényét közvetlen vagy közvetett módszerekkel csökkenteni igyekszenek. Közvetlen módszernek számít a minél nagyobb termelőberendezések üzembe állítása, amelyeknek kisebb a fajlagos energiafogyasztásuk. A közvetett módszerre jó példa az oxigén alkalmazása az acélgyártásban, amikor is az oxigén előállítására fordított energia kisebb, mint amennyivel több kellene az oxigén használata nélküli acélgyártáshoz. Az acél oxigénes előállítása konverterben — nagy befogadóképességű, felül nyitott, billenthetővé kiképzett, tűzálló falazattal ellátott acélüstben — történik. Először a szilárd állapotú hideg ócskavasat, majd a körülbelül 1300 Celsius-fok hőmérsékletű folyékony nyersvasat rakják be a ferdére billentett üstbe (az adagolás ideje alig néhány perc). A függőleges helyzetébe visszabillen- tett konverterbe, annak felső nyílásán keresztül egy vízzel hűtött acélcsövet (úgynevezett lándzsát) vezetnek be. olyan mélyre, hogy vége 1,5—2 méternyire legyen a fehéren izzó fémfelület fölött. A lándzsával nagy nyomással oxigént fúvatnak be az olvadékba. A keletkező oxidáció, amely a szén egy részét, a szilíciumot, a mangánt és a foszfort kiégeti, nagy hőfejlődéssel jár. A be- fúvatott oxigén ezenkívül erőteljesen és gyorsan átkeveri a betétet. A szén szén- monoxid alakjában távozik az üstből, és a konverter szájánál levegővel találkozva széndioxiddá ég el. Amikor a szén kiégett, az égés megszűnik. Ekkor visszahúzzák a lándzsát, és a konverter ferdére buktatásával következhet annak kiürítése, a csapolás. Képünkön egy 130 tonnás szovjet konverter szerelési munkálatait láthatjuk. Huzalok hideghegesztése A leghelyesebben adagolt műtrágyák is, a hagyományos eszközökkel, a szokásos módon bedolgozva, a talajnak csupán a felső — 20—25 ernes — rendszeresen művelt rétegébe kerülhetnek. Főképpen a foszfor és a kálium minimális elmozdulása miatt nagyobb részt ebben a rétegben is maradnak. A' növények viszont a művelt réteg alatti talajból is felvesznek tápanyagokat, s ha elmarad visszapótlásuk a nem művelt altalajban „relatív éhség’’keletkezik. Ennek a terméscsökkentő hatása elsősorban a száraz, aszályos időszakokban érzékelhető, amikor a felső művelt és tápanyaggal ellátott réteg kiszárad, s emiatt — a vízhiány következtében — az itt levő tápanyagok felvehetetlenné válnak. A műtrágyázás hatékonyságának növelésére kínálkozó lehetőség a mélyműtrágyázás, ami nem is újdonság, csak a gyakorlati alkalmazásának most értek meg a feltételei: a tápanyagvisszapótlás fejlesztésében megjelentek a folyékony szuszpenziók, és a kijuttatásukra alkalmas mélyműtrágyázók is. A mélyműtrágyázás hatása kettős. Egyrészt lazítja a műveletlen altalajt, s így a gyökerek gyorsabban, kisebb energiával hatolnak a mélyebb rétegekbe, másrészt — ezen mélyebb — 40—50 cm-es — rétegekbe nagy adagú műtrágyák juttatását is lehetővé teszi. A gyártó üzemekben előállított folyékony szuszpenziót — műtrágyaoldatot — lehetőleg előzetes talajvizsgálat adatainak megfelelően használják, hektáronnélkül, görgők -nyomásával nagyfokú képlékeny alakváltozást idézünk elő, miközben a fémfelületek között atomos kötés jön létre. Ehhez tudni kell, hogy a képlékeny alak- változás az anyagok illetve testek rövid ideig ható terhelése következtében előálló olyan mértékű alakváltozása, amely a. rugalmassági határnál nagyobb, és így a test eredeti alakját nem nyeri vissza, hanem úgynevezett maradandó alakváltozást szenved. A hideghegesztést főként ólom, alumínium, sárgaréz, ezüst és igen lágy acél egyesítésére használják. gantyú mozgatásával szabályozott kis lépésekben. A művelet időtartama függ a kapcsolandó felületek állapotától, általában hat lépésben elérhető a megfelelő felületi kötés. Fémmel bevont és zománcozott drótok is ösz- szedolgozhatók a huzal le- csupaszítása nélkül. A művelet során keletkező varrat — kismértékű kitüremkedés — könnyen eltávolítható. A drótok anyaga lehet alumínium, réz, bronz, ólom, cink nikkel, ezüst, palládium, platina és arany. Esetenként különböző fémek is összedolgozhatok egymássalA fémek hőhatással történő összeerősítésére — hegesztésére vagy forrasztására — nem mindig van lehetőség. Ilyenkor a jóval kíméletesebb — bár csak nehezebben keresztülvihető, és nem minden fém esetében alkalmazható — hideghegesztésre kerülhet sorf Hideghegesztésről akkor beszélünk, ha az összeerősítendő fémekben külső erőforrás Hidegen, nyomással kapcsolhatók össze a nem acélból készült, különböző átmérőjű huzalvégek a képen látható egyszerű, kézi működtetésű szerkezet segítségével. Nagy előnynek számít, hogy e művelethez nincs szükség a drótvégek előkészítésére, letisztítására. Az összekapcsolandó végeket befogják, ezok egymáshoz illeszkednek, majd összenyomódnak a foként 300—1000 liter közötti mennyiségben. A műtrágyaoldat keresztirányban egyenletes szórású, több tagú késes mélylazítóval kerül a talajba. A kiszolgáló IFA szippantó vagy a vontatott DÉTK—5, illetve —10 szippantó lehet. Megfelelő szárbetakarítás esetén, lazítással egy menetben történő mélyműtrágyázás — az ezt követő tárcsázással — a szántási műveletet is helyettesítheti. A mélyműtrágyázás tehát a talajművelési rendszer bizonyos átformálását is megkövetelheti. Ezen kívül a felszíni trágyázással a biológiai hozamfokozó anyagok s a levéltrágyázás alkalmazásával, vagyis jól irányított növénytáplálással kell társulnia. Ilyen módon lehet a költségeknél nagyobb mérvű termésnövekedést elérni, vagy legalábbis a költségnövekedést és a termésnövekedést egyensúlyban tartani. Vetőgépre szerelhető, folyékony műtrágyát kijuttató berendezés IA tudomány világa I
