Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-26 / 226. szám

1984. SZEPTEMBER 26 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Exportra készülnek a fonott fotelek. A tiszaalpári Háziipari Szövetkezet vezsenyi részlegében az évi termelési érték 7,5 millió forint. Az úgynevezett békési nagyfotelekből és gyer­mekszékekből összesen 33 ezer készül évente Növényvédő szerek, műtrágyák A legtöbb fajtából kielégítő az ellátás Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben már az el­múlt hónapokban befejezték a szántóföldi növényvédelmi munkákat. Ezekben a hetek­ben még hátra van a vető- magcsávázás, a talajfertőtle­nítés, valamint a néhány őszi betakarítású növény lombtalanítása. A szolnoki Mezőgazdasági Termelőeszköfe Kereskedelmi Vállalat eddig minden külö­nösebb gond nélkül látta el a gazdaságokat a csávázás- hoz szükséges vegyszerekkel. A legkorszerűbbnek számító csávázószerből a Buvisild BR-ből volt némi fennaka­dás. ugyanis az ehhez szük­séges alapanyagból a meg­rendeltnél kevesebb érkezett az országhatáron túlról. így tehát az Agroker is csak az igényelt mennyiség bizonyos százalékával tudta kiszolgál­ni az üzemeket. De szeren­csére a tavaly megvásárolt — filmképző anyagot tartal­mazó — Buvisild-ből ma­radt még elegendő a keres­kedelmi vállalat raktárai­ban, így ezzel a többlet- mennyiséggel tudták pótolni a hiányokat. Ezért az idei őszön csak néhány üzemnek kell nélkülöznie ezt a vegy­szert. A hagyományosnak számító csávázószerekből még mindig bőséges a vá­laszték. A gabonavetéskor használt talajfertőtlenítő vegysze­rekből is van még raktáron. A desszikáláshoz, azaz a lombtalanításhoz használt vegyszer a Régióné szinte teljes mennyiségben megér­kezett a termelőszövetkeze­tekhez és állami gazdasá­gokhoz. Amennyiben a gaz- dászok úgy döntenének, hogy a rizsállományt is ilyen szerrel kezelnék — erre a munkára is jut elegendő az Agroker készletéből. A kistermelők ellátásáról gondoskodva az őszi idény­ben háromféle talaj fertőtle­nítőszert árusítanak: a Di- azinon 5G, a Galathion és a Lótetű-arvalin között válo­gathatnak a kiskerttulajdo­nosok. Ebben az esztendő­ben az Agroker a 10 milili- tertől egészen a 2 kilós cso­magolásig forgalmazza a nö­vényvédőszereket. Az úgy­nevezett lemosószerekből előszállítást is vállalnak. Ilyenkor ősszel van a mű­trágyázás szezona. Ekkor a foszfor és a kálium, vala­mint az összetett kemikáliák kerülnek ki a földekre. A harmadik és az utolsó ne­gyedévben a nitrogéntartal­mú műtrágyákból is hasz­nálnak fel kisebb mennyi­ségben a mezőgazdasági üzemek és a kistermelők. Ezt a hazai és a külföldi szállítók időben megküldték. A kereskedelmi vállalat, ké­szülvén a koratavaszi fej trá­gyázásra az első negyedévi megrendelés terhére — hogy elkerülje a tavaszi torlódást — előszállításokat végez. Az év hátralévő részében főként a foszfort és a káli­sót hordják a szállítójármű­vek és a műtrágyaszórók. A foszfortartalmú műtrágyák 80 százaléka a Tiszamenti Vegyiművekből jut el a fel-, használókhoz. Az Agrotek- től kapott ígéret szerint ká­lisóból az utolsó negyedév­ben is időarányos szállítás várható. A kiskerttulajdonosok —a megyében lévő mintegy 100 boltban — 10 és 50 kilo­grammos csomagolásban vá­sárolhatják az úgynevezett mono és összetett műtrágyá­kat. Az első 10 tonna kevert műtrágya már megérkezett az üzletekbe. F. T. Kukoricapelyhes kenyér Tovább növelte kenyérvá­lasztékát a Zala megyei Sü­tőipari Vállalat: megjelent a zalaegerszegi üzletekben a kukoricapehely hozzáadásá­val készített 75 dekás cipó. Egyik nagy előnye, hogy akár hat napig is friss marad. A vállalat még az idén meg­kezdi 15. kenyérfajtájának sütését is. Az újabb újdonsá­got — a Malom- és Sütőipari Kutató Intézet receptúrája alapján, teljes kiőrlésű, sa­ját korpáját tartalmazó bú­zalisztből készítendő barna kenyeret — elsősorban az emésztési zavarokkal bajló- dóknak ajánlják. A ma és a holnap világgazdasága írta: Bognár József akadómikus Bolgár vendég megyénkben Tegnap megyénkbe látoga­tott Maria Balcseva, a Bol­gár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóhelyettese. A Hazafias Népfront megyei bizottságán Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára fogadta a bolgár vendéget. Ezután Maria Balcseva Ti­szafüredre látogatott. A Ha­zafias Népfront városi bi­zottságán a vendég a város történetével, életével ismer­kedett, majd a Háziipari Szö­vetkezetbe és az Alumínium- árugyárba látogatott. Este a művelődési központ­ban barátsági gyűlést tartot­tak, amelyet Nagy Miklós, a HNF Tiszafüred városi bi­zottságának titkába nyitott meg, majd Maria Balcseva előadást tartott a bolgár— magyar kapcsolatokról, és Bulgária 40 éves fejlődéséről: A művelődési központban kiállítás nyílt, „Bulgária 40 éve képekben” címmel. Űjitások a szövetkezetekben A Fejér megyei termelő- szövetkezetekben dolgozó újítók tanácskozását ren­dezték meg, s megvalósított, bevezetett ötleteikből, javas­lataikból nyitottak kiállítást kedden Székesfehérváron, a Technika Házában. Az eszmecserén, amelyen a megye közös gazdaságainak újítóin kívül ott voltak a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsa és az Országos Ta­lálmányi Hivatal képviselői is, elmondták, hogy az utób­bi évtizedben fellendült az újítómozgalom a termelőszö­vetkezetekben. Országosan húszszorosára nőtt az elfo­gadott, tizennyolcszorosára a bevezetett újítások száma, s mindez ötszázmillió forint megtakarítást eredményez évente a szövetkezeti gazda­ságokban. Az újítómozgalom Pest és Szolnok megyében a legeredményesebb, de meg­nőtt az újítási kedv Hajdú- Bihar, Bács-Kiskun, Békés és Tolna megyében is. Fejér megyében az utóbbi öt évben kétszeresére emelkedett az elfogadott és hasznosított újítások száma. A kedden megnyitott kiállításon hu­szonkilenc termelőszövetke­zetben dolgozó újító nyolc­vankilenc javaslatát mutat­ták be makettek, modellek, rajzok segítségével. A magyar gazdaságpoliti­kának és az ország széles közvéleményének hozzá kell szokni ahhoz a tényhez, hogy gazdasági tevékenységünk és népességünk igen kis részét képezi a világgazdaságnak és a világnépességnek, s hogy ez az arány a következő év­tizedekben tovább fog csök­kenni. Ennek következtében nyilvánvaló, hogy a kölcsö­nös és növekvő gazdasági függőségekkel jellemezhető világgazdaságban gazdasági fejlődésünket a külső ténye­zők döntő mértékben megha­tározzák. Ezért a világgazda­sági folyamatokhoz nemcsak alkalmazkodnunk kell. ami egy gyorsan változó világban tempóveszteséget jelent, ha­nem előre kell azokat lát­nunk, hogy a szükséges lé­péseket időben meglehessük. A félreértések elkerülése végett szeretném hangsú­lyozni: a világgazdasági füg­gőség nem azt jelenti, hogy belső társadalmi-gazdasági erőfeszítéseink elhanyagol­ható tényezőt jelentenek. El­lenkezőleg: amíg a világgaz­daság nemzeti gazdaságokból tevődik össze, addig a nem­zeti gazdaságok fejlődése sa­ját cselekvési rendszerüktől függ, bár e cselekvési rend­szer autonómiája csökkenő­ben van. Minden világgazda­sági impulzusra lehet jól, vagy rosszul reagálni, lehet felkészülni vagy elkésetten válaszolni, lehet kezdemé- nyezően lépni és lehet pasz- szív módon bizonytalankod­ni, vagy értelmetlenül ki­várni. Rövid visszatekintés Ebben a rövid elmefutta­tásban csupán egy olyan nagy tényezőcsoporttal kívá­nok foglalkozni, amely a holnapi világgazdaság egyen­súlyát és folyamatait meg­határozó mértékben befolyá­solja. E tényezőcsoport a fej­lett tőkés, a szocialista és a fejlődő országokban megva­lósuló műszaki-technikai for­radalom és annak következ­ményei a világgazdaság jö­vendő struktúrájára. A jelenlegi világgazdaság­ban az ipari forradalom ter­mészete az elmúlt másfél év­századhoz viszonyítva gyöke­resen megváltozott. Korábban az ipari forrada­lom nemzeti gazdaságról (or­szágról) nemzeti gazdaságra (országra) és régióról régió­ra terjedt. Természetesen, az ipari átalakulásnak különbö­ző típusai és cselekvési rendszerei voltak; így köny­nyűipar—nehézipar (Anglia —Franciaország), nehézipar —mezőgazdaság (USA) és tisztán nehézipari súlypont­tal (Szovjetunió) is megva­lósult. A kisebb országokban — nagyobb világpiaci füg­gőségeknél fogva — a világ­piaci körülmények lényeges mértékben befolyásolták az iparosítási folyamat cselek­vési rendszerét. Ez a folya­mat nemzeti gazdaságonként és régiónként 2—3 nemzedé­ket igényelt azaz « fejlődés üteme viszonylag mérsékelt volt Változások országcsoportonként A máj és a holnapi világ- gazdaságban nemcsak felzár­kózási folyamat zajlik, ha­nem egyidejűleg három kü­lönböző, de a. világpiac út­ján egymástól kölcsönösen függő ipari forradalom megy végbe. A fejlett tőkés országok­ban ez a folyamat a mikro­elektronikára. a biotechniká­ra és a haditechnikára össz­pontosul, az információs és távközlési technika forradal­masítása mellett. E folyamat egyik jellemzője, hogy az át­alakulás nemcsak a terme­lést érinti, hanem az irá­nyítási és vezetési rendszere­ket is (államapparátus, bankrendszer, biztosítás, vál­lalati adminisztráció, alsóbb közigazgatás stb.). Ez a fo­lyamat nagy társadalompoli­tikai bizonytalanságokkal és kérdőjelekkel párosul (pél­dául munkanélküliséggel), de új külgazdasági-kapcsolati formákat és együttműködési módszereket is kialakít. Az európai szocialista or­szágokban is olyan struktu­rális változásra van szük­ség, amely nemcsak új ipa­ri szakmák és tevékenységek kialakulását foglalja magá­ba, hanem az úgynevezett klasszikus ipari tevékenysé­gek új alapokra helyezését is, az energia- és nyersanyag­takarékosság. a költségcsök­kentés, a minőség és az ex­portképesség terén. Az ex­portképesség természetesen nemcsak azt jelenti, hogy a világpiaci kereslethez ido­muljon, hanem azt is, hogy a partnerekkel új kapcsoló­dási formák sokaságát ala­kítsuk ki. Természetesen súlyt kell helyezni arra is, hogy — megfelelő együttmű­ködés útján — _a gazdasági fejlődést leginkább előrevi­vő szakmákban (a mikro­elektronikában és a biotech­nikában) is előrehaladjunk. A fejlődő országoknak vi­szont olyan iparosítást kell megvalósítaniuk, hogy gyor­san exportképessé váljanak, mert a mezőgazdasági ter­mékeket még évtizedeken át importániuk kell. Ebből adó­dik, hogy az iparosításnak ezekben az országokban is eltérő típusai alakulnak ki (Indiában, Kínában, Brazí­liában vagy a néhány millió lakossal rendelkező orszá­gokban), de a gyors ipari ex­port szükségessége minden országban fennáll. Az iparo­sítás útja sem folyamatos­klasszikus (könnyűipar), sem nehéziparra koncentráló nem lehet, mert a kialakult hely­zetben, amihez ma már a hatalmas méretű adósságok is hozzátartoznak, azonnal és biztos piacra kell exportál­niuk. Ezért egyes országok az exportszakmákat gyorsan és gyakran a multinacioná­lisok segítségével a legfej­lettebb színvonalra fejlesz­tik, ami ugyan sok társadal­mi feszültséggel és egyenlőt­lenséggel párosul, de gazda­sági szükségszerűséget jelent. E törekvések már eddig is eredményeztek bizonyos si­kereket, hiszen ismeretes, hogy a nyugat-európai pia­con a fejlődő országok ipar­cikkexportja lényegesen di­namikusabb, mint az európai szocialista országoké. Nehéz feladatok E cikk keretei nem adnak módot arra, hogy az új tech­nikai-műszaki forradalom minden aspektusát elemez­zük.- Itt és most végezetül csak azt szeretnénk hangsú­lyozni, hogy milyen nehéz feladatokat kell az európai szocialista országok iparának megoldania, hogy a műszaki­technikai forradalom jelen­legi hullámának végén ked­vezőbb helyzete legyen a vi­lágpiacon, mint jelenleg. El­lenkező esetben ugyanis nemcsak a fejlett tőkés or­szágok piacairól szorulnánk ki, hanem a fejlődő országok iparcikkpiacáról is, hiszen ott a jövőben nemcsak a fejlett tőkés országok ipar­cikkei támasztanak versenyt, hanem a többi fejlődő ország gyorsan dinamizálódó árui és szolgáltatásai is. E néhány — a világhely­zetből kiinduló — észrevétel­lel és utalással is azt szeret­nénk hangsúlyozni, hogy a magyar ipar megújulásának milyen nagy jelentősége van és lesz a magyar gazdaság jövője szempontjából. A MÄV jászkiséri Építőgépjavító Üzemében birtokukba vették az új oktatási bázist a szakmunkástanulók, öt szakmában nyolcvanötén tanulnak a ’84—85-ös tanévben. Ké­pünkön a forgácsoló tanműhelyben az első évesek ismerkednek a gépekkel a szakoktató segítségével / Véget ért a nagyjavítás Répatároló épült Pelöházán Tizenhétezer tonna répa elhelyezésére alkalmas táro­ló készült el a Petőházi Cu­korgyárban. Ezzel befejező­dött a 105 éves gyár szezon előtti nagyjavítása és az eh­hez kapcsolódó részleges korszerűsítés. A fejlesztés eredményeként napi 200 ton­nával emelkedett a gyár fel­dolgozó kapacitása. Most már naponta csaknem 4000 tonna répából tudják kivon­ni a cukrot. Az idei kampányt október első napjaiban kezdik Pető- házán, s a tervek szerint 100 nap alatt fejezik be. A ter­vekben ugyancsak szereplő további fejlesztés következő állomása egy 30 ezer tonna befogadó képességű cukorsi­ló létrehozása lesz. A kiala­kítására 130 millió forintot költenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom