Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-26 / 226. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1984. SZEPTEMBER 26. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Zöldség-gyümölcs az utcán Zöldség-gyümölcsértéke- sítő pavilont nyitott szeptember elején a Vörös Hadsereg úti felvásárlási telephelyén a mezőtúri áfész. Jó kezdeményezésnek bizonyult az utcai árusítás, nem zavarja a felvásárlótelep munkáját, és a közeli Ifjúsági lakótelep, valamint az Üjváros lakóihoz is gyorsabban jut el a friss zöldáru. A nyárvégi gyümölcs- és zöldségvásár után az alma és a téli tárolású burgonya eladását is ott bonyolítja le a fogyasztási szövetkezet — írta Krizsánné Józsa Piroska. A fotát Fortuna Mária készítette. Nem vártak a sült galambra Járdát kértünk a városi tanácstól 1984 tavaszán. A műszaki osztály nem várt gyorsasággal megvizsgálta a lehetőségeket. Az utca lakói pedig azonnal vállalták, és írásba is adták, hogy társadalmi munkával segítik az építést. Amikor pedig a tettekre volt szükség, valóban ott voltak és dolgoztak. így értük el, hogy a közelmúltban elkészült a Mészáros utcának a Kert utcát a Dózsa György utcával ösz- szekötő szakaszán a járda. Ezért a gördülékeny munkáért köszönet jár a városi tanács irányító szakembereinek, a társadalmi munkában tevékenykedőknek — adott hírt a történtekről a Kert utcában lakók nevében Kisújszállásról Tóth Ferencné tanárnő. Lánc, lánc... A 78 soros levelet géppel írta egy szolnoki asszony, akinek fáj, hogy lakóhelye környéke elhanyagolt, piszkos. Hiába mondták el eddig is sérelmüket számtalan fórumon — minden maradt a régiben, sőt... Hovatovább már a lakók nyugalma forog kockán, ami láthatóan — egyelőre — csak az érdekelteket izgatja. A levelet az MSZMP V-ös körzeti alapszervezet párttitkára kapta, aki sokszoro- síttatta és elküldte több illetékesnek. Nekünk is jutott egy példány, gondoljuk, nyilvánosságot szeretnének. És joggal! Az úgynevezett használt- cikk-piacról és környékéről van szó, amelyről minden jólértesült szolnoki tudja, hogy legkevésbé használt cikket lehet ott látni... Nem biztos, hogy a lakókat kizárólag az egyre nagyobb „idegenforgalmi élet” zavarja, noha olykor olyan a környék, mint a hangyaboly, még a gyalogosforgalom is veszélyes. Sokan a Vágóhíd, a Csáklya úti közkútnál mosakodnak, autót mosnak. Lefolyó pedig nincs, még az útépítésnél betemették... A szennyvíz a járdára folyik. És gyakran keresik a nemlétező nyilvános illemhelyet. Marad az utca, és be-bezör- getnek a lakóiházakba is. A piacozók, természetesen esznek is. A papírhulladék, a maradék ennivaló elborítja az utcákat, biztosítva a patkányoknak is a „megélhetést” ... A poharas fagylalttal aztán elszabadult a pokol. Takarítás? Ritka esemény! Akkor is főleg a piac bejáratánál. És a levélíró — társaival — már beleunt az örökös sepregetésbe. Valóságos szemétdomb a piac „hátulja”, úgyszintén a papírgyári lakótelep kerítésen kívüli része, az élelmiszer kisker raktára előtti, a vendéglátó javítótelepe előtti terület. Gaz, gaz sokfelé ... A közületeket nem kötelezik környezetük tisztántartására. Nyitvatartás ... Miért pont erre lennének figyelemmel? Aztán a piac tájékán élők tanúi olykor verekedésnek, veszekedésnek ... hisz sokan járnak oda, mindenféle emberek ... — réges-régen másért, mint használt cikkért ... Baráti szövetségben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság hűtőgépgyári tagcsoportjának elnöksége Baráti szövetségben címmel vetélkedőt rendezett a vállalat szocialista brigádjainak. A többfordulós országos vetélkedő háziversenyén a brigádokat háromszemélyes csapatok képviselték. A résztvevők alapos felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Az izgalmas versenyt végül az üzemorvosi rendelő Dr. Szent-Györgyi Albert nevét viselő brigádja nyerte. Második a technológiai laboratórium Marie Curie, harmadik a radiátor gyáregység Radnóti Miklós brigádja lett. A győztes szocialista kollektíva jogosult a megyei versenyen való részvételre. H. J. Jászberény Van és mégsincs Nemrégiben örömmel olvastam a Néplapban, hogy ismét növelik az utcai telefonfülkék számát. Szomorú viszont, hogy a .már meglévőket sem becsüljük eléggé. Itt-ott indokolatlanul leszakad az ajtó... salátává válik a telefonkönyv, s ebben az a bosszantó, hogy van, de mégsincs! A telefonfülke is hozzá tartozik környezetünkhöz, amely védelmet kíván használóitól, a környék lakóitól. A másik írás a kóbor kutyákkal volt kapcsolatos. Itt aztán örök a vita. Szerintem aki a kutyát szereti, megfelelően gondoskodik róla. Ha feleslegessé válik, nem az utcára csapja ki, hogy gazdátlanul kóboroljon. Végső esetben kéri, hogy szállítsák el... Sajnos, nem mindenki cselekszik így, ezért találkozhatunk néha a város különböző részein kóbor kutyákkal. Itt-ott látunk elütött (vagy egyéb módon elpusztult) állatokat. Minden bejelentés nélkül el kellene tüntetni, a legelső köztisztasági kocsinak fel kellene venni, hogy ne kerülgessék napokig az emberek. Molnár Ferencné Szolnok Javítanak, árusítanak Javításokon kívül új és használt híradástechnikai eszközök, háztartási kisgépek forgalmazásával is foglalkozik a Turgesz (Túrvidéki Gépipari Elektromos Szolgáltató) Kisvállalat. Tevékenységüket nemrég varrógépek garanciális és fizető javításával bővítették. Válaszok, intézkedések, hozzászólások Érték — kihasználatlanul Egy szolnoki olvasónk fű- részporhegyet fényképezett Tószegen. A képet augusztus 29-i lapunkban e rovatunkban közöltük. Hangot adtunk véleményünknek: kár az értékért ... Kántor György, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat szolnoki fűrész gyáregységének igazgatója válaszolt. Tőle tudjuk, hogy korábban megállapodást kötöttek a tanáccsal: több va- gonnyi, nem értékesíthető hulladékot szállítanak a tószegi szeméttelepre. Nem vitatja, veszteség éri őket. Négy éve rendszeresen keresi levélben, telefonon a kapcsolatot olyan nagyvállalatokkal, tsz-ekkel, amelyek a fűrészport tüzelésre fel tudnák használni. Hivatalokkal, intézményekkel is próbálkozott, — segítsenek. Az erőfeszítések az anyag értékesítésére és hasznosítására azonban ezideig nem jártak eredménnyel. Tószegen a fűrészporhe- gyet „elterítették” ... Ennyi történt. A hulladék hasznosítása ügyében senki nem jelentkezett. A fűrészüzemben pedig szívesen fogadnának (természetesen ésszerű) javaslatokat is. Védekezés földről és a levegőből „Ráfizettünk” a szúnyogokra Lapunkban ebben a „szezonban” a szokásosnál jóval többször „szerepeltek” a szúnyogok, amelyek megkeserítették éjjeleinket, nappalainkat. Szerkesztőségünkben is volt már „szúnyogszakértő” csakúgy, mint — gondoljuk — más, és főleg: illetékes helyeken! Mivel szerencsésen átvészeltük e kellemetlen rovarok gyötrését, nem árt, ha tudjuk: elképesztő összeget fizetett ki a szolnoki Városi Tanács VB ebben az esztendőben a szúnyogirtásért. Álljon itt bizonyságul Tóth Istvánnak, a tanács műszaki osztálya osztályvezető főmérnökének összefoglalója: „ ... 1983-ban a szúnyog- irtást a Szolnok megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás közreműködésével végeztük, és annak költségei a rendkívüli időjárási körülmények következtében a tervezett előirányzatot jóval meghaladva, 560 ezer forintot tettek ki. A hatékonyság növelése érdekében ugyanezen összegből 1984-ben a Palotási Állami Gazdaságnál rendeltük meg a repülőgépes szúnyogirtást. A Szolnok megyei KÖJÁL szakmai útmutatása alapján tervezett védekezést az Egészségügyi Minisztérium engedélyezte. Ennek keretében az előző évekhez hasonlóan mintegy 500 hektár nagyságú területen kezdődött meg a védekezés. A sajnálatos módon bekövetkezett 1 szúnyoginvázió elhárítására a légi irtás mellett megrendeltük a földi védekezést is, és egyben 300 hektárral kiegészült a védekezésbe bevont terület. Mindezek eredményeként mintegy 900 ezer forint fel- használásával sikerült a szúnyogok számát augusztus végére az elviselhető mértékre csökkenteni. A védekezés eredményességét a KÖJÁL szakemberei folyamatosan figyelemmel kísérték, és fertőzésveszélyt nem állapítottak meg...” Tóth István levele azzal zárul, hogy a jövőben a KÖJÁL közreműködésével hatékonyabb és nagyabb arányú védekezést rendelnek majd meg. A költségeket azonban megosztják a védekezésben érintett gazdálkodó szervezetekkel... Gondosabb szállítás, elosztás Kenyérből kevesebb, a kenyérgyár mellett. Ezzel a címmel közöltük szeptember 5-én Kolláth László szolnoki olvasónk levelét. A Híd ABC, éppen a kenyérgyárhoz legközelebb lévő bolt ellátására panaszkodott levélírónk. A felvetésre Polgár István, a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, valamint Zsarnai Visszakért tanulmányi támogatás Egy vállalat áruforgalmi előadója 1977-ben beiratkozott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem esti tagozatára. Munkaadója tanulmányi szerződést kötött vele. Eszerint az illető kötelezte magát, hogy a diploma megszerzése után négy évig munkaviszonyát nem szünteti meg. Ezzel szemben a vállalat huszonegy nap tanulmányi szabadságot, a vizsgákon való részvételre szabadidőt és átlagkeresetet juttatott neki. A fiatalember öt év alatt befejezte tanulmányait, de nyomban fel is mondott. Ezért a vállalat a kifizetett tanulmányi támogatás összegének visszatérítésére kötelezte. A 'határozat alóli mentesítésért az illető a vállalat ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy azért vált meg munkahelyétől, mert nem képesítésének megfelelő, hanem korábbi munkakörében akarták foglalkoztatni. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a tisztviselőt a kapott tanulmányi támogatás visszafizetésére kötelezte. A határozat indoklása szerint a tanulmányi szerződés megkötése idején az ezt szabályozó 1967. évi törvény volt érvényben. Ez pedig a munkáltatót nem kötelezte arra, hogy az egyetemi tanulmányok befejezése után a dolgozót képzettsége szerint foglalkoztassa. Ezt csak az 1980. évi Munka Törvénykönyve írta elő. Tehát, amikor a fiatalember munkaviszonyát a vállalt négyéves határidő előtt megszüntette, szerződésszegést követett el, ezért a támogatás összegét meg kell térítenie. A határozat még rámutatott arra is, hogy bár az első fokon eljárt bíróságok nem tisztázták, hogy az egyetemen áruforgalmi szakon végzett tisztviselő, mint áruforgalmi előadó, haszno- síthatta-e ismereteit, de indokoltan feltételezhető, hogy szakmai képzettségének meg! felelő munkakört töltött be. Tévedett a postáskisasszony Nagy volt az ijedtség az egyik postahivatalban, amikor a napi zárás után tízezer forint hiányzott. A késő estig tartó vizsgálat megállapította: egy vállalat részére 26 ezer forint értékű okmánybélyeget vásároltak. Az illető azonban az igénylő lapon 26 ezer forint okmánybélyeget, de csak 16 ezer forint ellenértéket tüntetett fel. A hibát a „postáskisasszony” nem vette észre, és 16 ezer forintért 26 ezer forint névértékű okmánybélyeget adott ki. A vállalat azonban, amelynek alkalmazottja a bélyegeket vásárolta, a tévedést nem volt hajlandó elismerni, és a tízezer forintot kifizetni. A postaigazgatóság kénytelen volt beperelni. Az első fokon ítélkező bíróság igen alapos bizonyítási eljárást folytatott le. Kihallgatott mindenkit, aki a bélyegek kiadásában és átvételében közreműködött. A -bírói pulpituson pedig ott feküdt az írásos bizonyíték: a hibásan kitöltött igénylőlap. Ennek eredményeként mind az első fokú bíróság, mind pedig fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a vállalatot a peresített tízezer forint, valamint hatszáz forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte. Elkésett nyugdíjigény bejelentés Egy asszonyt rokkant-állo- mányba helyeztek. Nyugdíj- igényét azonban csak kilenc hónappal később jelentette be a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak, amely viszont csak hat hónapra visz- szamenőleg állapította meg nyugdíját. A határozat ellen az asszony felszólamlással élt, de a Társadalombiztosítási Bizottság elutasította. Ezekután a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága ellen a nyugdíjfolyósítás kezdő időpontjának megállapításáért pert indított. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott. Megállapította, hogy a rokkant a bejelentéssel önhibáján kívül késett, ezért igénye alapos. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a keresetet elutasította. A határozat indoklása szerint a nyugdíj megállapítása iránti kérelem előterjesztésére a társadalombiztosítási jogszabályok határidőt nem szabnak meg. Csupán afelől intézkednek, hogy ha azt nem nyomban akkor jelentik -be, amikor az igényjogosultság kezdődik, visszamenőleg meddig érvényesíthető. A társadalombiztosításról szóló törvény értelmében erre csak a bejelentéstől számított hat hónappal korábbi időre van mód. Az elkésett bejelentés kimentésére nincs lehetőség. Mindebből következik, hogy az asszony a bejelentését megelőző hat hónapon túli időre a nyugdíjra vonatkozó igényét elvesztette. Béla, a Szolnok megyei Sütőipari Vállalat igazgatója válaszolt. „ ... Kolláth László felvetése a jelzett időpontban jogos volt. A késői kiszállítás és a termékhiány a termelő és értékesítő vállalatnak egyaránt gondot okozott. Megszüntetése érdekében a szolnoki kenyérgyárban ezen időpontban termelésszervezést hajtottunk végre, hogy Földkupac Miért ne hittük volna el idős olvasónknak, hogy fogytán ,a háztulajdonosok pénze? Hogy miután önerőből bevezettették a gázt, lapos lett a pénztárcájuk, és a kimaradt föld elszállíttatása már gondot okoz? — Jó lenne, ha segítene valaki rajtuk ... Fotósunk megörökítette az utcában a földkupacokat, és így jelent meg szeptember 12-én az ügy „Eladó” föld címmel. Azután megérkezett Lakatos Antal szolnoki, Tisza úti lakostól a hosszú-hosszú levél. „ ... A visszamaradt föld nem okozhatott gondot senkinek sem, főként nem a városi tanácsnak, mert hisz a késztermék kiszállításának időpontját a vevők igényeihez igazodva tudjuk biztosítani ...” A válaszból megtudtuk még, hogy Tiszatáj kenyeret a fenti időponttól délelőtt szállítják, korlátlan mennyiségben. A rozslángkenyér szállítása — meghatározott mennyiségben — a kora délutáni órákban várható. volt — nincs a gáz bevezetésének elhatározásakor az utca lakói vállalták a közös vezetékkel kapcsolatos terheket... többek között azt is, hogy az árok betemetése után fennmaradó földet saját, illetve az .utca lakóinak közös költségén elszállítják...” Levélírónk hangsúlyozta: a városi tanács illetékesei minden segítséget megadtak a gázprogram megvalósításához. A KÉV-Metrónak mindentől függetlenül köszönik, hogy a földet ingyen elszállíttatta ... amiért viszont éppen idős olvasónk kilincselt.. * Összeállította; Farkas Ferencné
