Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-02 / 206. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. SZEPTEMBER 2. Szomjazunk A vízfelvételt és — leadást rendkívül érzékeny szabályozó rendszer tartja egyensúlyban. Ha a vérből hiányzik a kellő vízmennyiség, azt agyi központunk megérzi és ideghatásra a kiszáradás érzete keletkezik a garatban. Szomjasak leszünk. Szervezetünkben anyagcsere folyamatok zajlanak. Ehhez is víz kell. A vesén, a bőrön és a tüdőn keresztül állandóan vizet választunk ki, ezért van szükség a folyamatos vízbevitelre. Ez különösen érvényes nyáron a melegben, amikor az izza- dás következtében sok vizet és vele együtt sót is veszítünk. A tengerészek megfigyelték, hogy a tengeri madarak isszák a tengervizet, amit ők viszont nem ihatnak meg. Ugyanis a benne lévő só kiürítéséhez több vízre lenne szükségük. Miért iszunk? Nemcsak azért, mert szomjasak vagyunk. A víz éltet. Valóban, mert testünk közel háromnegyed része víz. A sejtekben és a sejtek közötti állományban helyezkedik el. Nagyon rosszul tűrjük a víz hiányát, hetvenkét órán túl a szomjúság végzetessé válhat. Ha kevés folyadék jut szervezetünkbe, akkor gyorsabban öregszenek a sejtek és hamarabb halnak el. Ennek az az oka. hogy a víz alkotója a vérnek is. amely a tápanyagokat szállítja a szervezetben. Először is fedezzük fel magunknak újra az egyszerű csapvizet. Az ivóvízben fontos ásványi anyagok találhatók, ezek biztosítják az életet. Sajnos, kevés vizet iszunk. Pedig a legjobb szomjoltó. Az afrikai országokban drágább, mint az olaj. Európában pedig sok helyütt elfolyatják, elpazarolják. Néhány szót az ásványi vizekről: ősidők óta használják gyógyításra, mégsem tekinthető minden ásványvíz egyformán hatékony gyógyviznek. A gyógyhatás elsősorban a sokféle oldott ásványi anyag arányától és a víz hőfokától függ. Kitűnő szomjoltó! Kiválóak a gyümölcslevek, amelyeket gyakran dúsítanak vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Kevesebb cukrot tartalmaznak, mint például a colafélék. A kisajtolt nedvek közül a zöldség- levek is alkalmasak a szomjúság oltására. Sok bennük az ásványi anyag és a vitamin. A szénsavas üdítőitalok közül a savanykás és a kesernyés ízűek kedveltebbek. A fogyókúrázóknak az energiaszegény Deit és az AROLA üdítőket ajánljuk. A Pepsi kedvelőknek pedig a Pepsi Deit-et. Sokan esküsznek a forró teára. A sört és egyéb szeszesitalt nem ajánljuk, mert az alkohol a melegben amúgyis kitágult bőrereket még jobban kitágítja s ezáltal fokozódik a verejtékezés. S mi a helyzet a fagylalttal, a hideg italokkal? A különféle ízű fagylaltok kedvelői csak rövid időre szabadulnak meg a szomjúságtól. Nyaljuk lassan a fagylaltot és igyunk rá behűtött. italokat. Ha a nagy hőségben jéghideg italokat kívánunk, mert úgy gondoljuk, hogy így tudunk a legkönnyebben felfrissülni, gondoljunk arra is. hogy a nagy mennyiségű hideg ital fokozza az izza- dást. A test ugyanis a belső lehűlésre a vérkeringés és az anyagcsere felgyorsításával válaszol, hogy kiegyenlítse a hőmérsékletkülönbséget. K. E. Összeállította; Rúnái Erzsébet ICsaládi magazin Testben közel, lélekben távol? A játék öröme Ha a gyereket afelől kérdezzük, hogyan játszanak velük otthon, bizony elég sivár kép tárul elénk. A szülők egy része még a közös játékot is kizárólagosan nevelői célra használja fel, s noha jószándékkal, de ráerőszakolja a gyerekre saját elképzeléseit, meggátolva evvel a gyermek spontaneitását, letöri alkotókedvét. Nem a gyerek helyett, hanern vele kell játszaniuk — ezt kéne megérez- niük. A „nonstop nevelő” szülő örökösen magyaráz, minden játékot ő akar kéz- befogni, mindent ő akar kipróbálni, ám ezzel akaratlanul, is kedvét szegi a gyereknek. Nem beszélve arról, hogy egy idő után az ilyen mindentudó, sőt mindent jobban tudó szülő terhessé válik a gyerek számára, akadályává felszabadult, örömteli játékának. A másik véglet a' „testben közel — lélekben távol” szü- iőtípus. Ö az, aki gyermeke minden kérdésére válaszol, mindig vet egy futó pillantást a „műalkotásra”, ám gondolatai máshol járnak, igazából nem is érdekli, mivel foglalkozik kisfia, kislánya. A gyermek természetesen mindig csalhatatlanul megérzi a felszínes érdeklődést; bizalma, amellyel mintegy visszaajándékozni kívánta a szülőt, megcsappan, végül lemond a közös élmény édességéről s hátat fordít a felnőttnek. De mindez még mindig jóbb annál, mint amikor a szülő tehernek, zaklatásnak érzi gyermeke kérdéseit, abbeli igyekezetét, hogy bevonja őt a közös játékba. A szülők nagy része ugyanis sajnálatos módon, egészen egyszerűen elzavarja magától a gyereket, munkájára, elfoglaltságára, gondjaira hivatkozik. Nem csoda, ha a gyerek ilyenkor elkedvetlenedik, szomorúan eloldalog, és hozzá sem nyúl többé az undokká vált játékhoz, amelyben már semmi örömét nem leli. Nem, árt erre is gondolniuk azoknak a szülőknek, akik folyvást amiatt panaszkodnak, hogy a gyereknek otthon tenger játéka van, nem sajnálnak tőle semmit, mégis örökösen nyafog, unatkozik, körülöttük lebzsel, s nem értik, mii kellene még neki. ök kellenének neki, pontosain ők: anyu és apu! És csak azután a játékok tengere. Sok gyermek elbeszélése alapján már-már azt hihetnénk, hogy maguk a felnőttek sem tudnak játszani. Számos kisfiúnak és kislánynak az az egyetlen közös játékélménye, hogy birkóznak egyet apuval, akj megdögö- nyözi őket, majd lihegve visszaküldi őket — játszani. Vagy .talán, méltóságon alulinak érzik ezek az akrobata hajlandóságú „apuk”, hogy leüljenek kisgyermekükkel a szőnyegre? És még néhány megszívlelendő dolog! A gyereknek a játék, örömteli tevékenység — éppen ez a játék lényege. Játszani nem kötelesség! Ne ültessük le hát játékai közé, felszólítva őt, hogy most játsszék, s ha elmélyül- ten szorgoskodik, ne dicsérjük, hogy „szépen játszottál”, „jó gyerek voltál”. A gyerek nem azért játszik, hogy addig is békében hagyja szüleit. Ellenben nem szabad szó nélkül hagyniuk a gyermek alkotásait, meg kell dicsérnünk, ha örvendezve mutatja, milyen magas tornyot épített, milyen szépen megfésülte a babáját. Gyakori, hogy a felnőttek nem értik, sőt megsértődnek amiatt, ha egy-egy ünnepi alkalomra adott ajándékot a gyerek az öröm első megnyilvánulásai után félreteszi, és visszatér megszokott kedvenceihez. Tartsuk tiszteletben a gyermek saját élményeitől megszépített, megkopott, régi társait. Hozzájuk fűződő hűséges ragaszkodása legalább olyan értékes tulajdonsága, mint az újdonság iránti lelkesedése. Nem biztos, hogy a leg- rryutatósabb játék a legkedvesebb a gyermek számára! Még kevesébb örömet szerez és még kevésbé töltheti be feladatát a polcon díszelgő játékszer! Ne féltsük a játékot a gyermektől még akkor sem, ha dobálja, szétszedi, kibelezi. A játéknak éppen az az egyik célja, hogy kielégítse a kisgyerek kíváncsiságát, módot nyújtson kitapasztalnia, mi mindent lehet csinálni a tárgyakkal, hogyan lehet szétszedni, összerakni, újat alkotni belőlük. Kétségtelen: szétszedni könnyebb — de csak ez az út visz el odáig, hogy egyszer majd ő maga találjon ki valamit, amit eddig még soha senki nem talált ki. F. Zs. Ki mit ír VÍZSZINTES: 1. A vízszintes 75. érdekes mondása; folytatása a függőleges 1. számú sorban. 13/a. Tüskés trópusi növény. 14. Borfajta. 15. Bakter. 16. Régi török tiszti rang. 17. Rangjelző. 18. Futár. 19. Gyulladás. 21. Fontos energiaforrás. 24. Dátumrag. 25. Fosztóképző, -tlen párja. 27 Rendelettel felszólít. 29. Nagyhatalom. 30. Idea. 32. Zizegés. 34. Indíték. 35. Kicsinyítő képző. 36 Világtalan. 38. Ibi Miklós egyik nagyszerű alkotása. 42. Neves meseíró. (1859—1929.) 44. Szerencsét kíván. 46. Kukucskál. 47 Tüzelő. 48. Léto egynemű betűi. 49. Kiejtett betű. 51. Irmagja sem marad. 53. „Egy . . . mint száz”. 54. Mint a 27. számú sor. 57. Kelet-ázsiai teherhordó. 58. Kettős betű. 60. Határállomás. 62 A német ábécé utolsó betűjének neve. 63. Női név. 66. A „Lyon Lea” írójának névjele. 67. „A. . . tivornyája”, Roussel műve. 69. Küzd. 70. Messze. 72. Okirat, törvény kiegészítő szakasza. 74. Magyar nemzetközi sakknagymester (István.) 75. Szeged költője, kitől az idézett mondás ered. FÜGGŐLEGES: 1. A mondás befejező része. 2. Erkel Ferenc operája 3. Zakó egynemű betűi. 4. Baszk politikai szervezet. 5. öraszerkezet része. 6. He- lvettesíti a redőnyt. 7. Szelíd erdei vad. 8. . .a földről”, Mahler szimfonikus oratóriuma. 9. Vércsoport. 10. Helyez. 11. Azerbajdzsán és örmény énekes költő. 12. Noha. 13. Mesebeli alakok. 17. . . .Sophia (Istambulban) 20. Oldalirány. 22. Autós iskola. 23. „Szegény asszony . . .főz” (mondás.) 26. „A. . . ember” (V. Hugo írása) 28. Ágazat. 31 Aki látta és hallotta az esetet. 33. A földre huppan. 37. Kossuth-díjas filmrendező volt (Márton.) 38. A hangerősség fizikai /mértékegysége. 39. Folyó a Szovjetunióba. 40. Igevégződés. 41. A gondolkodás elemzése. 42. Helyrag. 43. Táblajáték. 45. Oxidálódott. 47. Hullását sokan megénekelték. 50. Szám- rendszerünk alapszáma. 52. Von. 55. Egyforma betűk. 56. Ékkő. 59 Mesebeli gonosz törpe. 61. Többszörös wimbledoni tenisz- bajnok. 64. Talponálló. 65. Szoknya. 66. Fővárosi közlekedési csomópont. 68. . . .Francis, egykori amerikai filmsztár. 71 Bánat. 72. A függőleges 6. számú sor kezdete. 73. Napszak rövidítése. Beküldendő: a mondás és akitől ered. E. B. Augusztus 19hí, Kenyér című rejtvényünk 'helyes megfejtése: Banna a héja s úgy fogom marokra/mint megszorítok egy parasztkezet. Könyvet nyertek: Cseh Ist- váimné Rákóczifalva, Harangozó Gyula Jászárokszállás és Papp Ferenc Martfű. A könyveket postán küldjük el. Tornagyakorlatok labdával 8. A felsőcomb izmosítására Dobjuk le a labdát kinyújtott jobb kézzel, majd amint a labda felpattan, jobb lábunkat lendítsük jobb oldalra vízszintesig. Végezzük el a gyakorlatot bal lábbal Is. 5—5-ször ismételjük meg! 9. Hastorna Üljünk le a földre, és kinyújtott bal karral, kezünkben a labdával, érintsük meg kissé rézsut nyújtott felemelt bal lábunk ujjhegyét. Ügyeljünk, hogy nyújtott karral és lábbal végezzük a gyakorlatot. Bal és jobb lábbal egymás után 5—5-ször ismételjük meg! 10. A hát és a karok erősítésére Álljunk alapállásba, karok magastartásba, a fej mellett, és fogjuk a labdát mindkét kezünkkel fejünk fölött, és húzogassuk hátra. Majd kezünkben a labdával hajoljunk előre és próbáljuk megérinteni ujjhegyünket. 10-szer ismételjük meg! K. E. Egészséges takarmány, egészséges jószág kistermelőknek ajánljuk A ház körül tartott jószág csak akkor képes a tőle elvárható módon fejlődni, szaporodni, termelni, ha jó minőségű takarmányt kap. Ezt a kézenfekvő igazságot azért szükséges hangsúlyozni, mert változott a takarmányok többségének termesztési módja, betakarításának technológiája, újszerűek a már általánosan használt keveréktakarmányok, korábban ismeretlen tárolási, tartósítási módok terjedtek el. Még az sem biztos, hogy a legelő olyan, amilyen régen. Manapság például a legelőt is műtrágyázzák, olykor öntözik. s emiatt megváltozhat a fűfajok összetétele, csökkenhet ásványianyag- és nyomelemtartalmuk. Ennek, valamint, ha elmulasztják a legelők tisztító kaszálását, a szúrós, mérgező gyomnövények irtását, a jószág súlyos kárát láthatja. Éppen ezért a kezelt — öntözött, műtrá- gyázotk va£y hígtrágyáival locsolt legelők állapotát időnként szakembernek kell megvizsgálnia. A legeltetés — a mozgás, a napfényen való tartózkodás — nagyon egészséges az állat, s nagyon előnyös a gazda számára. A fű letakarításá- nak legolcsóbb módja. Mindez csak abban az esetben igaz, ha jó minőségű, egészséges takarmányt, tiszta környezetet talál ott a jószág. A kijárástól megfosztott, egész életét az istállóban töltő állat viszont csak azt a táplálékot fogyaszthatja, amit eléje adnak. A tét nagy. Elegendő a legkisebb figyelmetlenség, s megvan a baj. Hányszor előfordul például, hogy több hónapra való tápot vásárol az állattartó, nem veszi figyelembe az intelmet, hogy egy hónap a szavatossági idő. A keveréktakarmányok ugyanis dará- I kát, esetenként állati fehérjéket, vitaminkészítményeket is tartalmaznak, könnyen megromlanak tehát, akárcsak az otthon darált kukorica. Szemesen, ha nem sérült a héja, évig is eláll — s ezt tudják az állattartók — ám, ha a védőhéj összetörik, avaso- dásnak indul a sok olajat tartalmazó csíra, s a dara dohos lesz, megkeseredik. Ha nyirkos helyen tartják, elszaporodhatnak rajta a penészgombák, amelyek megmérgezik a takarmányt, ily módon az állatok megbetegedését okozhatják. Megpenészedhet a takarmány — a frissen tört csöves kukorica — azért is, mert nem vékony rétegben, szellős helyen szárították, vagy a szénaféle, ha harmatos reggel, vagy este gyűjtötték s nyirkosán kerül a boglyába. Különösen veszdelmes a rózsaszínű szövedéket növesztő fuzárium gomba, s nemcsak az állatra, hanem a húsát fogyasztó emberre nézve is. Nagy gondot kell hát arra fordítani, hogy megfelelően száraz takarmány kerüljön boglyába, kamrába, padlásra, góréba. A tápokat sem lehet a nyirkos padlóra rakva helyezve felrakni, sűrűn egymás mellé és fölé pakolva a zsákokat. Téglára rakott deszkaalapzattal, széles közöket hagyva a zsákok között. szellősen célszerű tárolni s figyelni a lejárati időre. Szokásba jött, hogy a szalma s még inkább a szénakazlak, boglyák tetejére fóliát terítenek: védje az almot és a takarmányt az esőtől, hótól. Ez helyes. Ámha nyirkos anyagból rakták • a csomót, akkor kárt is okozhat a fólia, mert akadályozza a szálastakarmány szellőzését, megpenészedik, amit védenie kellett volna. Különösen nagyállatokat tartók tárolnak télre takarmányrépát, tököt, apró burgonyát, vásárolnak ősszel nyers répaszeletet. Bizony, nem ritka, hogy a répa, a burgonya sárosán, földesen kerül a verembe, prizmába, s hogy a nyers répaszeletet kiásott, csupasz gödörbe rakják. Helytelen, mert egyrészt könnyen romlásnak indul a hónapokra szánt takarmány, másrészt, ha el is áll, a földesen etetett takarmány megbetegedést okoz. Gondolni kell arra, amikor a leveles cukorrépafej betakarításának, a csicsóka felszedésének, az apró burgonya válogatásának ideje elérkezik. Arra pedig máris, hogy a nagy forgalmú utak árkainak partján növő poros, a kipufogógázokkal például ólommal — szennyezett fű is ártalmas a jószágnak. Régi jószágtartók szokták mondani: a jászoltól, vályútól függ az állat egészsége, termelése. Vigyázni kell rá, hogy semmi ne kerüljön a jászolba, vályúba, ami az állat számára káros és minden kerüljön bele, aminek bele kell kerülnie. G. I.
