Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-22 / 223. szám
,1984. SZEPTEMBER 22. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Régi igazság új megközelítésben Ki mint vet, úgy arat Nem yolt a megyében — bizonyára az országban sem — olyan agrárszakember, aki az idei első termésbecslések idején egy jó közepes 1984. évi búzatermés elérésére mérget vett volna. Rekordhozamokat pedig, amelyek azóta már köztudottá váltak, aszályos megyénkben a leghozzáértőbbek sem jósoltak még akkor sem. mikor már megindultak az első kombájnok a „kasza alá” érett búzatáblákon. Aszályos Mondják azóta a szakemberek, hogy a huszonnegyedik órában „csúfolta meg” — mindőnk szerencséjére — termésbecslő képességüket az időjárás: a csapadékos május, a mérsékelten meleg június úgymond helyre tette az ágazatot. A szélsőségesen aszályos Tiszazugban. így a cserkeszőlői Magyar—Román Barátság Tsz földjeire is mintha megrendelésre érkezett volna a tavaszutón a várva várt csapadék. Május elejéig, az őszi vetésektől számítva már több mint má&félszáz milliméter esővel volt adós az időjárás azon a vidéken. Nemhogy rekordhozamokra, jószerivel közepes termésre is alig számíthattak ezért búzából a téeszbeliek. A legkritikusabb időpontban, a kalászos leg- vízigényesebb — a szárba szökkenés utáni és a kalászhányás előtti — állapotában mentette meg a termést az idejében jött májusi „aranyat érő”. Az őszi kalászosok szempontjából akkor kétségkívül kedvezőbbre fordult időjárás ellenére vallják a cserkei téesz szakemberei: önmagában ez aligha lett volna elégséges a hat tonnát fölöző, az előző évit csaknem két és fél tonnával meghaladó hektáronkénti hozam eléréséhez. Mint ahogyan a sportban sem egyik versenytől a másikig születnek a rekordok, a növény- termesztésben is több évi „alapozás” szükséges a kieNagy gondot fordítanak a szaporítóanyag minőségére is a cserkei határt művelők. Minden őszön csak első és másod szaporulati fokút vásárolt és maguk termesztette másodfokú vetőmagot tesznek földbe. Ugyancsak a biológiai alapokban rejlő adottságokat igyekeznek minél jobban kihasználni azzal, hogy már több esztendővel ezelőtt szinkronba hozták betakarító kapacitásukat a fajtaszortimenttel. Ez utóbesztendők választották el a magyar mezőgazdaságot attól az 1980-as évtől, amelyben az ideihez hasonló termésátlagnál húzhatták meg a legeredményesebbeket a jó búzatermesztő gazdaságoktól elválasztó vonalat. A megyében hét nagyüzemben, téeszben és állami gazdaságban takarítottak be az idei nyáron hektáronként hat tonna feletti szemtermést búzából. ímelkedő terméseredmények eléréséhez. A meglelőző esztendők szakszerű tápanyag- gazdálkodásának köszönhető — minden ősszel—tavasszal kijuttattak átlagosan 400 kilogrammos hektáronkénti NPK hatóanyagot —, hogy jó tápanyag-tőkét halmoztak fel talajaikban. Az idei búzatáblák ugyan mintegy 360 kilogramm hatóanyagot kaptak csak, de a szövetkezetiek takarékosságának oka kézenfekvő: a tavalyi rendkívül száraz^időjárásban az elővetemény részére kijuttatott kemikáliák egy része nem használódott ©1 a földben. Ahogyan az összehasonlítás — sport és növénytermesztés — első példájának esetében kulcskérdés a fizikai erőnlét karbantartása, úgy a sikeres búzatermesztés feltételrendszerében a biológiai alapokkal való okos gazdálkodást is rendkívül fontosnak tartják a Magyar —Román Barátság Tsz-ben. Az ágazat szakemberei két fontos dologhoz igazítják, méghozzá következetesen, a fajtapolitikát: a szövetkezetben megtalálható talajtípusokhoz, és a betakarítási kapacitásukhoz. A gazdaság meglehetősen heterogén szántóterületén, a tervszerű vetésforgóban, a gyengébb talajokon az igénytelenebb, rövidebb tenyészidejű fajtákat vetik, míg a potenciálisan magasabb termőképességű búzák magvai kerülnek a jobb földekbe. binak a jelentősége az idei, az előzőnél nem kevésbé aszályos esztendőben mutatkozott meg igazán. A jól megválasztott íajtasor ugyanis nemcsak az aratás folyamatosságát tette lehetővé, hanem azt is, hogy valamennyi búzafajtát az optimális vagy az azt leginkább megközelítő időpontban kezdhették vágni. Az üzemi tapasztalatok szerint normális időjárási viszonyok mellett egy-egy napos késés a betakarításban fajtánként egy-másfél százalékos termésveszteséggel járhat. Cserkeszőlőn az idei nyáron kilenc nap alatt fedél alá vitték az 550 hektárról a búzatermést úgy, hogy közben, amikor egy-egy táblán még •soknak találták a szemek nedvességtartalmát, besegí-; tettek az aratásba a szomszédos nagyrévi téeszben. Az érésidők és a betakarító kapacitás szinkronjának eredménye: a félezer hektárnyi búzaterület egyetlen táblájáról sem ürítettek a cserkeszőlői téesz kombájnjai 80 hektolitersúly alatti termést. Ami pedig a végeredményt, az 1984-re tervezettnél jóval nagyobb termésmennyiséget illeti, nem is annyira a főágazati, annál inkább a szövetkezeti eredményekben meghatározó Cserkeszőlőn a búzatermesztők sikere. A közös gazdaságban ugyanis — eleget téve természetesen a központi készletek növeléséből adódó kötelezettségeknek is — a búzatermés nagyobb részét a takarmányozásra és értékesítésre évente ötezer tonna keveréktakarmányt előállító saját üzemben dolgozzák fel. Rajtolnak a vetőgépek A megyei „rekorderek” közül választott egyik termelőszövetkezetből sorolt példák igazolják: bár a növénytermesztés, ezen belül is a búzatermesztés eredményességében kétségkívül meghatározó az időjárás, mégis nagyon sok múlik az emberen. Lett légyen diplomás agrárszakember, traktoros, növényvédő vagy éppen szérűmunkás. Hogy a termesztés időjárástól kevésbé függő feltételrendszerének javítására tett cserkei törekvések aligha hatnak újszerűséggel a szakemberek szélesebb körében, az természetes. Talán mégsem ha- szontatlan felhívni a figyelmet ilyenkor az ősz derekán — amikor napok kérdése és megindulnak a búzának szánt táblákon a vetőgépek — olyan kulcskérdésekre, mint például a jó magágykészítés, a helyes fajtamegválasztás, a szakszerű tápanyagellátás — és sorolhatnék. Persze összefoglalható mindez egyszerű, tiszta magyarsággal azzal is, ami talán kezdettől fogva — amióta a magnak életet ad a föld, a meleg, á fény és a víz — igaz: ki mint vet. úgy arat! iTemesközy Ferenc És jött az „aranyat érő” Harc az idővel a kilókért Szovjet és csehszlovák megrendelésre gyárt motoros sodratszámláló berendezéseket a Metefém Műszaki Szövetkezet kisújszállási üzeme. A készülékeket a textiliparban használják Benke Valéria Jászberényben Egy kis megbeszélés üzemlátogatás közben: hogy érzi magát a Hűtőgépgyárban? (Folytatás az 1. oldalról.) ni hallgatóikat. Az oktatónevelő munkáról szólva kifejtette: abban mindannyian egyetértenék, hogy a szakmai tudományok elsajátítása mellett az a legalapvetőbb, hogy emberileg, eszmeileg felkészült tanítók kerüljenek ki az intézetből. Tájékoztatta a vendégeket a főiskola kutatómunkájáról. Elmondta, hogy állam; megbízás alapján négy kutatási témakörrel (a kisiskolások beszédfejlődési vizsgálatával; a pályakezdők beilleszkedesé- vel; a Jászság földrajzi neveivel, valamint — a szarvasi óvónőképzővel együttműködve — a tanító- és óvónőképzés tartalmi kérdéseivel) foglalkoznak. Szólt egyéb kutatási területeikről is, aláhúzva azt a követelményt, hogy lehetőleg minden oktatónak legyen kutatási témája. Emellett sok területen részt vesznek a tudományos közéletben, és politikai-társadalmi megbízatásaik száma mindig több az oktatók létszámánál. A jövőt vázolva megemlítette, hogy a következő év júniusáig kidolgozzák saját fejlesztési koncepciójukat. A főiskolai kollégium megépítése után szükség lesz egy sportcsarnok építésére is. A sokrétű tájékoztatót megköszönve Benke Valéria a gazdag tradíciókat jól kamatoztató intézményként említette a főiskolát, majd több kérdést tett fel a nyelv és irodalom tanításáról, a főiskolára jelentkezők tanulmányi színvonaláról zenei adottságaikról, a tanító- és óvónőképzés közelítéséről. A főiskola vezető tisztség- viselői adtak részletes válaszokat a kérdésekre. Elhangzott, hogy a jelentkezők tanulmányi színvonalára jellemző; átlagban a maximális pontszám 73—75 százalékát érik el. A főiskolára két és félszeres a túljelentkezés. Ami pedig a nyelv- és irodalomtanítást illeti: a főiskola vezetői írták az anyanyelvi tantárgypedagógiai jegyzetet a képzők számára. Az általános iskolák második, harmadik és negyedik osztályosainak szóló tankönyv szintén az ő munkájuk eredménye. Céljuk az volt, hogy azt erősítsék a gyerekekben, amit tudnak és csak azt tanítsák, amit még nem tudnak. Hangsúlyozták. hogy rengeteg a közös vonás az óvodai és az alsófokú képzés között, mégis nagy hiba volna iskolát csinálni az óvodából. Szükségesek azok a kísérletek, amelyek az óvodai és az iskolai képzés közötti átmenetet egyszerűbbé teszik. Az országban több helyen folytatnak ilyen kísérleteket. A jászberényi főiskola a szarvasi óvónőképzővel dolgozik együtt. Kölcsönösen olyan képzést is biztosítanak hallgatóiknak, melyre alapozva azok képesítésük megszerzése után felvételi vizsga nélkül, levelező tagozaton, a másik intézményben is diplomát szerezhetnek. A főiskola oktatói kara szerint nagyobb a törés az alsó- és középfokú oktatás között, ezért ebben az irányban is folytatnak kísérleteket. Benke Valéria elismeréssel szólt az oktatói kar tudományos erőfeszítéseiről és kísérletező kedvéről. Az eszmecsere után megtekintette az intézet néhány foglalkozását, és szót váltott a tanárokkal. Kora délután a Hűtőgépgyár fejlesztési épülete előtt Gorjanc Ignác vezérigazgató és Kókai Rudolf, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte Benke Valériát és kíséretét. A tanácsteremben a gyári vezérkar és a politikai, társadalmi szervezetek vezetőinek jelenlétében Gorjanc Ignác vezérigazgató mutatta be a 32 éves nagyvállalatot. Elmondta, hogy egy budapesti telepén kívül három gyáregysége Szolnok megyében — Jászboldoghá- zán, Jászárokszálláson és Törökszentmiklóson — dolgozik. A gyár főterméke a háztartási hűtőszekrény, de készül márkájukkal áruházi Benke Valéria az aktívaülésen berendezés, alumínium radiátor, szifon és klímatechnikai berendezés is. Jelenleg 6 ezer ember dolgozik a Hűtőgépgyárban, hűtőszekrényből az idén 540 ezret gyártanak. 25—30 alaptípusban. 170 variációban, aggregátoros és kompresszoros mechanikával. Ebből 340 ezer hűtőszekrényt exportálnak igényes — nyugatnémet, :svéd, osztrák, angol és svájci — piacokra. Tekintettel a hazai kereslet növekedésére, jövőre már 580 ezer háztartási hűtőszekrény készül Jászberényben. A vezérigazgató szólt a gyár több évtizedes munkásjóléti és városfejlesztő tevékenységéről is. Elmondta, hogy fennállásuk alatt hihetetlen összeget költöttek lakásépítésre, a városban saját művelődési házuk van, a gyári lakótelepen pedig a munkásházak között bölcsőde, óvoda, sportcsarnok, uszoda, jégpálya és kultúr- park épült. Benke Valéria érdeklődött a munkásjövedelmekről. — Hatvenezer forint az éves átlagbér — hangzott a válasz, — de éppen most teszünk pontot a bérfejlesztésre, amely mind a munkás, mind a műszaki állományban jelentős lesz. Tavaly 8,5 százalék volt, most 14 százalék körül várható. Természetesen differenciáltan, aki jobban, többet dolgozik', többet is kap. A Politikai Bizottság tagja a műszakiak megbecsüléséről is érdeklődött. Páz- mándi István műszaki igazgató elmondta, hogy a kezdők, a fiatalok a Hűtőgépgyárban hamarabb jutnak lakáshoz, mint magasabb fizetéshez. Vass Attila, a KISZ-bizottság titkára saját példájával is igazolta, mit jelent a lakáslehetőség a pályakezdőknek. Az eszmecsere után a gyári környezetet és a lakótelepi panorámát a fejlesztési épület 10. emeleti kilátójából tekintette meg Benke Valéria és kísérete. A gyárban a kompresszoros hűtőszekrényüzemben Szűcs András mutatta be a Bosch hűtőszekrények gyártósorát, az alkatrészkészítéstől a végszereidéig. A fiatal üzemvezető társaságában Benke Valéria megszólított néhány munkást, fizetésükről, beosztásukról kérdezte őket. A gyári lakótelepen a Mókus bölcsődében Szabó Jó- zsefné a legkisebb hűtősöket és otthonukat mutatta be a vendégnek. A hűtőgépgyári látogatást rövid séta zárta a kultúrparkban. Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tegnap délután Jászberényben aktívaülésen találkozott a megyei pártbizottság jászsági tagjaival, a városi pártbizottságok első titkáraival és a városi tanácsok elnökeivel, valamint üzemi, szövetkezeti, hivatali párt- szervek vezető munkatársaival. Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkárának megnyitója után, Benke Valéria időszerű kérdésekről tájékoztatta hallgatóságát. — sj — sb — Fotó: Nagy Zsolt A résztvevők egy csoportja
