Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. SZEPTEMBER 19. |A szerkesztőség postájából I Megértést? Megértést! Amikor beköltöztünk, meg­szoktuk: a kazánokat éven­te át kell vizsgálni, javítani, hogy egész évben adják a szolnoki Ady Endre úti tíz­emeletesek melegét, meleg vizét zavartalanul. A legré­gebbi lakók azt is jól tud­ják: akkoriban 4—6 napig tartott az éves karbantartás. Pár éve már, 8—10 napot is igénybe vesz a nyári munka Az idén senki se lepődött meg a házak földszintjén el­helyezett, elnézést, megértést kérő üzeneten, amit a táv­fűtési üzem küldött a lakók­nak: szeptember 3—15. között nem lesz meleg víz, a karban­tartás ennyi időt vesz igény­be. A kisgyerekesek ugyan felvetették, az első iskolás- hónapban úgyis van elég bajuk, már csak ez hiány­zott. Mások tudni vélték a rádióból: Pécsett az idén 3— 4 nap volt a, karbantartás. Eltelt a két hét, mindenki várta a tizenötödikét. Kár volt, 14-én este újabb, meg­értést, elnézést kérő üzenet ielent meg a falakon. A kar­bantartás elhúzódik, előrelát­hatólag csak szeptember 20- án lesz meleg víz. Mondják, a kazánház üi'eg- ablakain át sokan ellenőriz­hették volna a „szorgos mun­kát” — de majd legközelebb. Az biztos, a türelem, a meg­értés fogytán, s húszadikára nemcsak előreláthatólag, ha­nem biztosan meleg vizet kérnek az Ady Endre úti tíz­emeletesek lakói — kaptuk a kesergő sorokat a 18-as szá­mú házból. székhelyen élnek ... A meg­jelenés 70 százalékos volt. A családtagokkal és néhány kedves tanárukkal- ötvenötén ünnepeltek. Búcsúzáskor megszületett az elhatározás: készülnek a következő jubi­leumi találkozóra ... Levelekből—sorokban Nem „kötözködés” Legutóbb augusztus 25-én jelent meg a Nyugdíjasok fó­ruma. Abban „Röviden be­népesül — öregek napközi­jét avattak Szolnokon” cím­mel beszámoítunlí. miként alakult át a megyeszékhely Abonyi úti bölcsődéjének felszabadult szárnya öregek napközijévé, ahol húsz — ha lesz jelentkező, ennél több — idős ember töltheti ké­nyelmesen, és nem utolsó sorban társaságban (!) nap­jait. A környéken már vagy öt éve vártak erre. A napokban érkezett özv. Kovács Istvánné levele, aki társai nevében megköszöni az illetékeseknek a gondosko­dást. A szeptember 3-i ünne­pélyes megnyitóról, a hangu­latosan eltöltött napokról írt, és a kitűnő ellátásról. * * * És egy rövid beszámoló Kunszentmártonból, ahol szeptember 9-én a helyi autóklub, a KIOSZ KISZ- alapszervezete, a KISZ-bi- zottság, valamint a Közleke­désbiztonsági Tanács rende­zett autós ügyességi és elmé­leti Kresz-versenyt. Abszolút első Nagy István jászberényi lakos lett. A-kategóriában Győri Imre cserkeszőlői, B- kategóriában Csorba Sándor '.szolnokit, míg C-kategórliá- iban Nagy István jászberényi lakos vitte el a pálmát. Nők is versenyeztek- Az első he­lyet Győri Imréné cserkesző­lői lakos szerezte meg. Ötletes játékok Gyakran szóltunk e hasá­bokon is a játszóterek „sze­génységéről” . ■. Garai Csák György szolnoki olvasónktól kaptuk ezt a két képet, ame­lyet a Széchenyi lakótelepen készített. A játszótér óriási farönkjén szívesen mászkál­nak a főleg már nagyobbacs­ka gyerekeik, akik kifogyha­tatlanok az ötletekben, mi­ként lehet feljutni a „csúcs­ra”, elhelyezkedni az „ága­kon". A pókhálóhoz hasonló „al­kotást” is imádják a kör­nyékbeli leányok, fiúk egy­aránt, amelyen remekül le­het le-, fel-, át- és keresz­tül-, egyszóval össze-vissza bujkálni. A két ötletes játékszer rengeteg öröm forrása! Ilmikor én még kis srác voltam... Cséti Imre levele Debre­cenből érkezett- 1959-ben a karcagi, Kálvin úti fiúiskola VIII 'A osztályos tanulója volt. Szeptember 8-án 25 éves osztálytalálkozóra gyü­lekeztek egykori iskolájuk­ban. Beszámoltak egymás­nak, tanáraiknak az elmúlt két és fél évtizedben történ­tekről. A Rózsabokor étte­remben — vacsora közben és után — is sok-sok élményt elevenítettek fel diákéveik­ből. Érkeztek öregdiákok Ta-. polcáról, Ajkáról, Baljáról, Budapestről. Mindannyian sajnálják, hogy nem talál­koztak azok egy részével, akik helyben vagy a megye­Június 13-i lapunkban, e rovatunkban azt kérdeztük: Eladó ez az uszály-..? Tu­lajdonképpen nem is egyről, kettőről volt szó, ami egyér­telműen kiderült a MÉH vá­laszából, amelyet június 20- án közöltünk „Beolvasztják az uszályokat” címmel. A rozsdamarta vízi jármű­vek Szolnokon, a Tisza part­ján hevertek, nem messze a városközponttól, a szépen gondozott Zalka Máté sé­tánytól. Az uszályokat talán már be is olvasztották, eset­leg — más formában — hasz­nálják valahol az értékes nyersanyagot. Nem kötözködni akarunk ezzel a fotóval, amelyet egy olvasónktól kaptunk, de. . Ugyanott készítette a napok­ban a felvételt, ahol az uszá­lyok voltak, illetve néhány méterrel közelebb a vízpart­hoz. Ott rozsdásodik — ugyancsak évek óta — félig vízbe lógva (illetve: mikor hogyan . . .) — a valamikor jobb napokat élt tiszai komp .. Éppen nincs útban senkinek, csak bántja a vé­letlenül arra járó (vagy oda néző) szemét •.. Válaszok, intézkedések, hozzászólások Szolnoki parkok Darányi parkból parkoló. Július 11-i lapunkban ezzel a címmel konkrétan a Petőfi úti két társasház előtti ki­csiny park állapotáról szól­tunk. Augusztus 29-én Gon­dozatlan a parkunk címmel közöltük egy olvasónk leve­lét, aki a Vörös Csillag 4. sz. ház előtti terület elhanya­goltságát kifogásolta. Mind­kettőre Tóth István, a váro­si tanács műszaki osztálya osztályvezető főmérnöke vá­laszolt. Petőfi út. A parkrészre tár­sasház építése miatt közterü­letfoglalási engedélyt adtak, ideiglenes anyagtárolásra. Az engedélyben a park színvo­nalas helyreállítását írták elő. A társasház építőközös­sége ezzel egyet is értett, s már akkor jelezte, hogy a parkot folyamatosan gondoz­zák is. Az engedély lejárta után betegség, egyebek miatt nem kezdték meg azonnal a hely­reállítást. A műszaki osztály felszólítására augusztus vé­gén a szennyezett felső föld­réteget elszállították. A hu­musz beszerzése, szállítása és elterítése folyamatban van — olvashattuk a szeptember 6- án keltezett levélben. A fü­vesítés után — ősszel — kü­lönböző növényeket is kap­nak a kis park védnökei Ülőpad is lesz majd — és a parányi park mellett — gya­logos átjáróról is gondoskod­nak az illetékesek. Vörös Csillag út. Rövid idő alatt két közműépítés volt a területen: 1983-ban gázveze­ték-korszerűsítés, az idén elektromos kábeleket fektet­tek le. Az építők a területet nem állították megfelelően helyre. A műszaki osztály pénzbírság kiszabásával — illetve annak kilátásba he­lyezésével — kényszeríti ezt ki. A park állapota alapvetően anyagi eszjközök hiányára ve­zethető vissza. A megyeszék­hely több részén — még a legújabb lakótelepeken is — a lakosság aktív közreműkö­désével történik a lakóházak körüli parkfenntartás. Ehhez szerszámot, anyagot, szerve­zést biztosít a VTVB Közte­rületien ntartó Intézmény, amely a. speciális hozzáértést igénylő feladatokat (metszés, ánolás) szakembereivel elvé­gezteti. A Vörös Csillag úti park helyreállításáról a körzet tár­sadalmi aktíváinak bevoná­sával az ősszel gondoskod­nak. És természetesen itt is számítanak a környéken la­kók segítő közreműködésére. Sínek felett, biztonságosan Sínek között — felelőtlenül. Ezt a címet adtuk egy szolnoki olvasónk levelének, amelyet szeptember 12-én közöltünk, özv. Kővári Andrásné újszászi lakos soraihoz ez a cím illene: Sínek között — kényszerűség­ből . . . ,,Az a levélíró, aki szeptember 8-án a Keletiből érkező vonatra várakozott Üjszászon, nem sokat látott. Talán el is ájulna, ha azt látná. amikor tehervonatokon rakják keresztül a kisgyereke­ket. idős emberek a vagonok alatt bújnak vagy az ütközőn másznak át. Tizennégy éve la­kom a nagykerti oldalon, azóta bejáró vagyok Szolnokra, bizony, sok mindent átéltem. Tíz éve ígérgetik az aluljárót. Most ta­vasszal megkezdték, de le is áll­tak vele. Felüljáró lesz. Nemrég hozták oda a vasszerkezeteket, de munkás sehol. Ha ilyen tem­póban haladnak, még az uno­káink is a vagonok alatt bujkál­nak. Érthetetlen, miért készül ilyen lassan ez a fontos épít­mény . . .” Szeptember 17-én érkezett Var­ga Ákos mérnök-tanácsos, állo­másfőnök levele Üjszászról. Lé­nyege: a vágányok ,,kettészelik” a nagyközséget, ezért a vasutas dolgozók valóban reszketnek a lakosságért. Mindent megtesznek azonban — és a jövőben is meg­tesznek — azért, hogy ne tör­ténjen baj. Hangosbemondón éj- jel-nanpal közük az érkező, va­lamint az áthaladó személy- és tehervonatokat. 1980 óta gázolás nem történt a vágányokon tör­ténő átjárás kövekeztében. A régóta várt gvalogos felül­járó — ha rendkívüli dolog nem ion közbe (?!) — 1984. december 25-re elkészül. Szerkezetének egy része — az információ sze­rint is — valóban a helyszínen van. Ha kész lesz. biztonságosan közlekedhetnek az emberek — a sínek feletti Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mi volt a portás táskájában? Amikor egy mezőgazdasági termelőszövetkezet portásá­nak táskáját kinyitották, tíz kiló takarmányt, valamint két sörösüveget találtak ben­ne. Egyben megállapították, hogy a portás ittas. A portás arra hivatkozott, hogy a ta­karmányt egy zacskóban ta­lálta, és azzal a szándékkal tette a táskájába, hogy majd jelenti és leadja. Ezt a vé­dekezését nem fogadták el, és fegyelmi büntetésül más munkakörbe osztották. A döntés hatályon kívül helyezéséért a portás a tsz ellen pert indított. Az első fokon ítélkező munkaügyi, majd fellebbezésre a megyei bíróság a keresetnek helyt adott. Ezt azzal indokolták, az eltulajdonítási szándék nincs bizonyítva. A táskát mindenki láthatta, nem rej­tette el. A talált tárgyak le­adására nem volt határidő. Figyelembe vették azt is, hogy korábban megdicsérték, mert a szövetkezeti tulajdont szigorúan védte. A jogerős ítélet éllen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság más álláspontra he­lyezkedett. — A portás magatartása nemcsak az általa másokkal szemben folytatott gyakor­lattal, hanem az elnöki uta­sítással is ellentétes — hangzik a határozat. Ezek szerint attól, aki szövetkeze­ti-tulajdont akar elvinni, azt el kell tőle kobozni és a tör­téntekről nyomban írásbeli jelentést tenni, valamint az anyagot eredeti helyére visz- szatenni. Mindezekből követ­kezik: nincs bizonyítva, hogy a portást nem eltulaj­donítást szándék vezette. Ezzel a feltevéssel nem el­lentétes, hogy a táskát nem rejtette el, mert ha az ellen­őrzésnél nem nézik meg, nem derül ki, mi van benne. Az elkövetett vétség — ittas­ság nélkül is — egymagá­ban olyan súlyos, hogy azzal a kiszabott büntetés arány­ban áll. mert csak ez szol­gálhatja a portás és mások nevelését, valamint vissza­tartását attól, hogy hasonló vétséget elkövessenek. Te­kintetbe kell venni azt is, hogy a megbüntetett ember feladata volt a szövetkezeti tulajdon szigorú védelme. A Legfelsőbb Bíróság az alsó fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a fegyel­mi büntetést helyben hagy­ta. Kártérítés foglalkozási ártalomért Hat évig különböző mun­kagépeken dolgozott egy vál­lalat alkalmazottja, majd or­vosi javaslatra négy évig ki­sebb fizetéssel könnyebb munkára osztották be. En­nek letelte után a vállalat ellen kártérítési pert indított. Árra hivatkozott, hogy jobb karja megbetegedett, és ezt a gépműhelyi munka okozta. Ezért négy évre a korábbi és a jelenlegi fizetése közti különbség megfizetését kérte. Az alsófokú bíróságok el­utasító- ítélete ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság több orvosi és műszaki szakértői véle­mény alapján megállapítot­ta: a munkás jobb felső kar­jában vérkeringési zavarok vannak, amelyek a kar gyen­geségével, szorító erejének csökkenésével járnak. A kór­házi diagnózis szerint Ray- naud-kórban szenved. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsá­gának véleménye is ez volt. Ezt a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem is megerő­sítette azzal, hogy ezen az állapoton műtéttel sem le­het segíteni. Bár a betegség magától is létrejöhet, de nagy rezgésszámú gépeknek, szerszámoknak magas vib­rációs hatása is okozhatja. A műszaki szakértők szerint pedig a megbetegedett ember hat éven át nagy rezgésszá­mú gépeken és szerszámok­kal dolgozott. Mindezek alapján a Leg­felsőbb Bíróság kimondta: a munkás foglalkozási árta­lomban szenved, amiért a vállalat kártérítéssel tarto­zik. Ezért az alsó fokú bíró­ságok ítéletét hatályon kívül helyezte, és a kártérítés ösz- szegének megállapítására a munkaügyi bíróságot új el­járás lefolytatására utasítot­ta. n fiatal vájár keresi igazát Súlyos baleset ért a bányá­ban egy 26 éves vájárt: első ágyékcsigolyája eltört. Fél évig munkaképtelen volt, majd az Országos Orvosszak­értői Intézet Orvosi Bizottsá­ga 30 százalékos munkaké­pességcsökkenést állapított meg azzal, hogy nehéz fizi­kai és gyakori hajlással já­ró munkát nem végezhet. A vállalat könnyű munkára osztotta be, elismerte a bal­eset üzemi jellegét, megtérí­tette kárát és a keresetcsök­kenést. A fiatalember azon­ban 100 ezer forint nem va­gyoni kártérítési igényt is tá­masztott. Arra hivatkozott, hogy korábbi életvitelében lényeges változás történt: többé versenyszerűen nem sportolhat, autót sem vezet­het. Szexuálisan csökkent ér­tékűnek érzi magát, ezért élettársat sem találhat. Ál­landóan fáradtság gyötri, még az ülés, az állás, sőt a fekvés is fájdalmat okoz ne­ki. Kérelmét a munkaügyi döntőbizottság, a munkaügyi bíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság is elutasítot­ta. Az ítéletek megállapítot­ták: orvosszakértői vélemény szerint, bár a sérülés követ­kezménye tartós, a társadal­mi életben való részvételt nem terheli meg súlyosan. Korlátozott mértékben spor­tolhat, időnkénti pihenéssel autót is vezethet. Szexuális csökkentértékűsége érzésében javulás várható, mert nem szervi elváltozáson, hanem lelki tényezőkön alapul, fájdalom- és fáradtságérzete javulhat. A jogerős ítélet el­len emelt törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Nem vagyoni kárért va­ló felelősség csak súlyos, nagy anyagi hátrány esetén állapítható meg. Ennek elbí­rálásánál a társadalmi élet­ben való részvételt, a fizikai és lelki állapotot, a minden­napi életet gátló vagy sú­lyosbító körülményeket ösz- szességükben kell figyelem­be venni. Ezért körültekintő­en kell vizsgálni, vajon az üzemi balesettel járó sérülés következménye milyen sú­lyos megterhelést jelent és milyen mértékű javulás vár­ható. Ebből a szempontból egyebek közt nagy jelentő­sége van annak, hogy a bio­lógiai igények kielégítésének lehetőségei mennyiben kor­látozottak, különös tekintet­tel a korra, az egyéniségre, a hajlamokra, a korábbi élet­vitelre. A sérülés következ­ményei ugyanis nehézkessé tehetik a társadalmi érintke­zést, a házasságkötést és más életritmust kívánhatnak. Mindezek kedvezőtlen lelki hatással járhatnak. A fiatal­ember a fellebbezésében már arra hivatkozott, hogy telje­sen impotens. Az orvosszak­értő azonban nem vizsgálta meg, csak a leletek alapján adott véleményt. így pedig nem lehet állást foglalni ab­ban a kérdésben, az impo­tencia valóban kialakult-e. Amennyiben igen, meg kell állapítani, hogy ez a gerincsé­rülésen vagy lelki tényező­kön alapul-e,' és megfelelő kezeléssel várható-e javulás. Amennyiben- biológiai elvál­tozás történt, a szakértőnek választ kell adnia arra is, hogy ez az állapot tartós-e, vagy kedvező változás vár­ható. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munka­ügyi bíróságot új eljárás le­folytatására kötelezte. Hajdú Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom