Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-16 / 218. szám

1984. SZEPTEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Versenytárgyalások: gyorsabb munka Lemaradás a felújításokban Emlékezés egy kommunista tábornokra Hetvenöt éve született Pálffy György (Folytatás az 1. oldalról.) miileg javult a minőség, de sok a technológiai fegyel­mezetlenségből származó garanciális hiba, a bizottság messzemenően egyetértett. Ami a határidőket illeti: vannak kedvező tapasztala­tok. A közmű- és a mélyépí­tés frontján már nem a ki­vitelező diktál. Kezd általá­nossá válni, hogy verseny- tárgyalások révén a joibb, az olcsóbb és gyorsabb munkát ígérő kapja a megrendelést. A magasépítésre, különösen a lakásépítésre még nem ez a jellemző. A közintézmények, első­sorban az oktatási létesít- megye építőanyaggyártói: gyorsulást eredményezett a vázszerkezetes építési mód alkalmazása. Ilyen eredmé­nyek tapasztalhatók a Szé­chenyi lakótelepi 16 tanter­mes szakközépiskola, a Mart­fűn és Karcagon épülő isko­lák oktatási szárnyának ki­vitelezésénél. A vidéki mun­katerületeken azonban a korszerűtlen technológia, a A helyi termelőszövetkezet a Kolopról, a valamikori gyógyító fürdőhelyről, az ott befejezés előtt álló beruhá­zásról beszélgetünk Tiszasü- lyön, a Kőtelek nagyközségi Közös Tanács kirendeltségén Veress Kálmánnéval. Az iszaplelőhellyel kapcsolatos korábbi, helyi elképzelésekre emlékezve sajnos igazolja, ami olyan hihetetlennek tű­nik; a környéken soha, egyet­len gazdálkodó szervnek nem volt tízmilliója arra, hogy megtartsa e vidéknek Kolop- fürdőt? — Hát igen, ha alkalmas víz híján, — igaz, beruházási keret nem lévén rá, soha­sem kutattak itt következete­sen a medencébe való után — fürdőhelyet nem is tud­tunk létesíteni, legalább az iszap, annak a haszna lenne a miénk. Az utóbbinak a le­hetőségét egy időben felvil­lantották a sülyiek előtt: va­lamikor a hatvanas években a fürdőigazgatóság felaján­lotta az akkori tanácsnak, hogy átadja a kezelésébe Ko- lopot. Nehéz lenne ma már bizonyítani, hogy kin vagy min múlott az elutasítás. Bizonyára pénz és jó me­cénás kellett volna, bizony­gatja Veressné, aki egy ideig tanácselnöke volt az akkor még önálló települések életét élő Tiszasülynek. Ennek a kettőnek voltak a híjával akkor is, amikor a hetvenes évek elején kidolgozták az elképzeléseiket Kolopfürdő fejlesztésére. — Csak terv maradt az, hogy a környékbeli mezőgaz­dasági nagyüzemek és taná­csok összefogásával strand­fürdőt építsünk a sülyi ha­tárban, a gyógyiszapra ala­pozva. Ne is mondjam: nem­szakipari munkák kapacitás- hiánya miatt az átfutási idő nem csökkent. Építőanyag. Nem az ellá­tásról és annak fogyatékos­ságairól volt szó a bizottság) ülésen, hanem arról, hogy a megye építőanyaggyártói: a BVM szolnoki gyára és az Alföldi Téglaipari Vállalat 13 megyei gyára mivel je­lenik meg a piacon. A BVM aggasztó létszámhiánnyal küszködő gyárában készül­nek a körüreges födélpenelek a Span-Deck rendszerű födé­mek és a falpanelek. Csak az utóbbi egy-két évben vál­lalták az egyedi termékek gyártását, igyekeztek vala­melyest alkalmazkodni a lakossági igényekhez, és be­vezették a transzportbeton- kiszolgálást. Az Alföldi Tég­laipari Vállalat 13 gyárából mindössze négy korszerű. Itt készül a megye téglater­melésének több mint 80 szá­zaléka. Az utóbbi időben észrevehetően egyre nagyobb a korszerűbb, a hőszigete­lési követelményeinknek is megfelelő termékeik aránya. régen felépült jelentős tár­sadalmi összefogással egy tanuszoda, Koloptól élig 8 kilométerre. Sok örömük, ahogy az újságból olvastam, nem volt még benne a társ­községek úszást tanulni vá­gyó fiataljainak. Ha lenne fürdő az egykori Európa-szerte híres Kolopon, jfelüdülni, gyógyulni vágyó vendégeknek talán nem len­nének híjával az üzemelte­tők. A termelőszövetkezet gépműhelyének portásnője meséli: nincs olyan hétvége, szombat meg vasárnap, hogy ne érdeklődnének autós tu­risták, böködve a térképet, hogy hát hol is van az a Ko­lopfürdő? — Magyarázom nekik, hogy csak a térképen, hogy csak valamikor volt ott bent, a fák között gyógyfürdő. Még csak azt se mondhatom, pihenőnap lévén, hogy néz­zék meg, hogyan bányász­szák a gyógyiszapot. A kérdésre, hogy lesz-e Ko­lopfürdő, egyértelmű választ ad az iszaplelőhelyet az ál­lamosítás óta birtokló Fővá­rosi Fürdőigazgatóság főmér­nöke, Nagy Árpád: — Mint fürdőhely, azt hiszem, továbbra is csak a térképen. A jelenlegi gazda­sági helyzetben aligha adó­dik lehetősége bármelyik ha­zai vállalatnak új fürdőhely kiépítésére. A fürdőipar, mint szolgáltatás, meglehe­tősen ráfizetéses vállalkozás. Vállalatunk is több milliós állami támogatással tudja csak üzemeltetni gyógyfür­dőit, állandó és idényjellegű strandjait, uszodáit. A költ­ségeinket csak valamelyest mérsékli, hogy a gyógyfür­dőink iszapkúráihoz saját ke­A bizottsági ülésen szó esett az elkövetkezendő idők több tennivalóiról is. Arról hogyan tudna a jelenleginél rugalmasabban alkalmaz­kodni a kereslethez az épí­tőipar. Előrelátható, hogy az elkövetkezendő években is csökkennek az új beruházá­sok. Előtérbe kerül a meg­lévő épüle.vagyon fenntartá­sa, korszerűsítése. Növek­szik az építési, szolgáltatási szféra szerepe. A jelentés megvitatása és véleményezése után a bi­zottság egyetértett azzal a javaslattal, hogy a megvál­tozott körülményekre való tekintettel a megyei terület- fejlesztési koncepcióval össz­hangban egy új, kétezerig szóló hosszú távú fejlesztési' programot kell kidolgozni a megye építő- és építőanyag- iparárar Természetesen ez nem döntés, csak vélemény, mert a döntés joga a megyei tanács választott testületéé. Ügy tervezik, hogy a legkö­zelebbi megyei tanácsi ülés elé kerül a téma. zelésben levő lelőhelyről biztosítjuk a reumatikus megbetegedéseket gyógyító iszapot. Szóba hozom a Sülyön hal­lottakat, hogy ma már talán nem találna elutasításra, ha átadnák helyi kezelésbe Ko- lopfürdőt. — Csakhogy most már miért ajánlanánk fel? — kérdi csodálkozva a főmér­nök. — Végre eljutottunk oda, hogy beinvesztálhatunk tízmillió forintot az iszapki­termelés és feldolgozás kon­centrálásába, korszerűsítésé­be. A tiszasülyi határban, a geológiai felmérések szerint, olyan jelentős iszapvagyont rejt a föld mélye, a Tisza szabályozása előtt ártérnek számított területen, aminek az utóbbi húsz évben is csak a töredékét tudtuk felszínre hozni. Jövőre már szeretnénk nemcsak korlátozott mérték­ben ellátni iszappal az or­szág valamennyi fürdőhelyét, és tervezzük a kolopi iszap gyógyszertári forgalmazását, esetleg exportálását is. Ennyit az iszapról. A ha­marosan elkészülő új feldol­gozásról pedig: éppen kor­szerűségénél fogva csak alig néhány sülyinek vagy kör­nyékbelinek tud közeli mun­kalehetőséget nyújtani. Ami pedig magát az egykori kolo­pi fürdőhelyet illeti, a fürdő­igazgatóság megbecsüli a ko­rabeli emlékeket. Nem régen javították ki és szállították el a fővárosba, a Királyfür­dőben kialakulóban levő für­dőmúzeumba az utolsó, ko­lopi bokrok rejtette, kismo- zaikkal díszített betonkádat. (Vége) Temesközy Ferenc Társadalmi munkában, Kisújszálláson Újjáépítették az öregek napközi otthonát Az idős emberekkel való törődés szép és követendő példájával találkoztunk Kis­újszálláson. A 83-as adatok szerint kétezerötszáznyolc- van nyugdíjas él az alföldi kisvárosban. Gondozásukban a hármas egység érvényesül. A szociá­lis területi gondozás keretein belül nyolcvanhét idős em­bert tizenöt tiszteletdíjas gondozónő lát el. Ök évente négy alkalommal továbbkép­ző-tanfolyamon vesznek részt. A százhúsz személyes szociális otthon bővítését, korszerűsítését most végzik a szakemberek. Az új iroda- helyiséget és a tágas, modern ebédlőt előreláthatólag a jö­vő hónapban adják majd át. Az idős embereket érintő legnagyobb - öröm most az öregek újjáépített napközi otthonának közelgő átadása. Tavaly ugyanis egy kémény­tűz következtében leégett az épület nagy része, s így lak­hatatlan állapotba került az otthon, ^z idős embereket ideiglenesen a művelődési házban szállásolták el. A ta­nácsi segítségen kívül a helybeli szövetkezetek, vál­lalatok összefogásának, s je­lentős társadalmi munkájá­nak is köszönhető, hoey is­mét birtokukba vehetik ott­honukat a lakók. A húsz személyes napközi otthonban új, modern kony­ha, tágas étkezőrész, külön férfi és női fürdőhelyiség, három szoba, napozó-veran­da várja vissza a nyugdíja­sokat. A régi olajtüzelésű kályhák helyett pedig gáz- konvektorok kerültek az új­jávarázsolt épületbe. — barta 1— Számítógépek az államigazgatásban Megalakult az Információtechnikai GT Információtechnikai GT né­ven új társaságot alapított az Országos Szakipari Válla­lat, az Állami Népesség- nyilvántartó Hivatal, a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet valamint az ikladi Ipari Mű­szergyár. A társaság azzal a céllal (jött létre, hogy segítse az államigazgatás és a gaz­dálkodás területén a hazai számítástechnika alkalma­zását. A négy intézmény ál­tal kötött szerződés értelmé­ben számítástechnikai rend­szereket készít és értékesít, beleértve az eszközöket és a programok kidolgozását, a számítógéptermek teljes épí­tészeti és gépészeti kialakí­tását, a berendezések keze­léséhez szükséges dokumen­tációk kidolgozását, a fel­használók betanítását. „Pedig lehet ennél szebb, mint igazság után, cél után kutatni? (még ha rájön is az ember, hogy talán sem egyik, sem másik nincsen.) És va­lami szebb, jobb és boldo­gabb életért küzdeni? Ilyen értelemben szívesen vagyok idealista, rajongó és fanati­kus.” A levél, amelyből a fenti sorok valók, Pécsett íródott, 1932 októberében. Írója egy 23 éves tüzérhadnagv. cím­zettje a fiatal tiszt menyasz- szonya. Pálffy Györgynek, felszabadulásunk után meg­szervezett néphadseregünk egyik legtehetségesebb tá­bornokának ifjúkori gondo­latait olvashatjuk bennük. Temesvárott született 1909. szeptember 16-án, édesapja városi tisztviselő volt. Négy­éves, amikor Budapestre köl­töznek, az óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizik. Nem nevelték katonának, maga sem szándékozott az lenni, könnyen és gyorsan tanult nyelveket, sokat olva­sott, erősen vonzódott a szépirodalomhoz, úgy ter­vezte, tanár lesz. Az egye­temre való beiratkozása előtt elment önként katoná­nak — ez hozta a döntő for­dulatot életében. Megtetszett neki a katonaélet, nem a bölcsészkarra, hanem a Lu- dovika Akadémiára iratko­zott be. Kitüntetéssel avatják tiszt­té 1932-ben, majd Pécsre ve­zénylik. Katonaként is mind többre törekszik, bírálja azokat a tiszttársait, akik csak megélhetésnek tekintik a tiszti foglalkozást. A mi­nősítése kiváló, felveszik a hadiakadémiára, 1936/37-ben — más hadsereget tanulmá­nyozandó — egy évet Tori­nóban szolgál, ezt követőén két évig, mint a vezérkari akadémia hallgatója, ismét Budapesten él. Két politológiai tanul­mányt írt ez idő alatt. Az egyikben a következő mon­dat szerepel: „ ... tudatos gyűlölet a főmotívuma an­nak az érzésnek, melyet... a tömegek táplálnak p hadse­reggel szemben.” A másik tanulmánya — címe: A Du- na-medence német szemmel — a vezérkari főnök tiltó parancsa miatt nem jelenhet meg. A tiltó parancs rádöb­benti: az elsősorban német anyanyelvűekböl verbuváló­dott magyar tábornoki kar szemlélete távol áll valós nemzeti érdekeinktől, hama­rosan kiszolgáltatják majd hazánkat a fasiszta Német­ország politikai törekvései­nek. Ezerkilenszázharminc- kilencben szolgálaton kívüli állományba helyezését kéri, amit a hadiakadémia pa­rancsnoka megtagad tőle. Ekkor látja be, hogy életcél­ját egyenruhában képtelen megvalósítani, lemond tiszti rangjáról annak ellenére, hogy apja kitagadással fe­nyegeti. A következő év ele­jén elhelyezkedik az Egye­sült Izzóban, hivatalnokként. Pontos munkája, szorgalma, tárgyalóképessége itt is ka­matozik, hamarosan cégve­zető lesz. Sólyom Lászlót, egykori tiszttársát, aki 1950­ben, mint tábornok, ugyan­csak a személyi kultusz ál­dozatául esik, ő helyezi el cégénél. Már nem köti a katonafe­gyelem, szabadon politizál­hat, csatlakozhat azokhoz, akik véle együtt aggódnak a nemzet sorsáért, akik jobbí­tani szeretnének. Részt vesfc a Történelmi Emlékbizottság 1942. március 15-én, a Petőfi- szobornál szervezett tünteté­sén, néhány héttel később pedig egyik belgrádi üzleti útját arra használja fel, hogy elmenjen a bori koncentrá­ciós táborba, ahová ismerő­seinek pénzt, élelmet, leve­leket visz. Még ebben az év­ben hetekig rejtegeti a laká­sán Orbán Lászlót — a ké­sőbbi művelődési minisztert —, a kommunista ifjúság egyik vezetőjét. Ezerkilencszáznegyven- négy nyarán már az illegális kommunista párt tagjaként, mint képzett katona, a fegy­veres ellenállás egyik szer­vezője lesz. Az MKP Köz­ponti Vezetőségéhez intézett, 1945. június hó 11-én kelt je­lentésében így ír erről az időszakról: „1944 szeptembe­rétől 1945 januárjáig vezeté­sem alatt váltakozóan 3—5 csoport működött, egyenként 3—6 fővel, az alábbi, ellen­őrzött eredménnyel: ... a Gömbös szobor felrobbantá­sa, ... húsz esetben német teherautók, vontatók, tábori lövegek felrobbantása,. .. hat esetben vasúti pálya fel- robbantása a budapesti kör- vasúton ... 1944. október 9-e után úgy én, mint a felesé­gem illegalitásban éltünk, külön-külön, hamis papírok­kal ... december elejéig, el- fogatásáig Rajk László, majd Kádár 1János központi veze­tőségi tagok voltak a felet­teseim, illetve az összekötők a katonai !szervezet és a pártvezetőség között.” A felszabadulás Budán ér­te, azonnal Debrecenbe uta­zott, ahol a Honvédelmi Mi­nisztérium katonapolitikai osztályának vezetését bízták rá. Az ő vezetésével vállalt oroszlánrészt az osztály a határőrség megszervezésé­ben, amiért Pálffyt 1946 áp­rilisában vezérőrnaggyá lép­tetik elő. Ebben az évben, decemberben a Katonapoli­tikai Osztály leleplezi a Ma­gyar Közösség nevű ellen- forradalmi szervezkedést. A Szovjetunióval kötött barát­sági és kölcsönös segély- nyújtási szerződés katonai záradékának egyik kidolgo­zója volt, tagja az 1948 feb­ruárjában a szerződést Moszkvában aláíró kor­mányküldöttségnek. A két munkáspárt egyesülési kong­resszusán a Központi Veze­tőség tagjává választják, ha­marosan a honvédség főfel­ügyelője lesz, altábornagyi rangban. Jövőbe vetett hittel, derűs optimizmussal dolgozott ak­kor is, amikor 1949 júniusá­ban letartóztatták, koholt vádakkal perbe fogták, s szeptember 24-én kivégez­ték. Nyolc nappal múlt negy­venéves. Élete példa vala­mennyiünk előtt. H. Z. tjj típusú radiátorok sorozatgyártását kezdte el a karcagi Nagykunsági Építőipari Szövet­kezet. Az eloxált alumíniumfelületű fűtőelemeket bemutatták a BNV-n is K. K. Kolopfürdő lesz ? Ha gyógyítóhely, akkor továbbra Is csak a térképen kivitelezője a sülyi határban épülő korszerű gyógyiszapfel- dolgozónak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom