Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

1984. SZEPTEMBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szakemberellátás — tudomány és termelés — továbbképzés Együttműködés a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel Magyar olvasztómű az NDK-ban Hazatértek a magyar szak­emberek az NDK-ból, miu­tán sikeresen befejeződött a bösdorfi kombinát új acél- öntődéjének, és benne a Ko­hászati Gyárépítő Vállalat által szállított olvasztómű­nek a próbaüzeme. Európa egyik legnagyobb és legkor­szerűbb acélöntődéjéhez a három. egyenként 8 tonna acélt befogadó ívkemencét, valamint azok segédberende­zéseit a KGYV szakemberei tervezték és készítették el. Az NDK-beli kombinátban már korábban meggyőződ­hettek a magyar kohászati berendezések minőségéről, hiszen a KGYV-től több mint 15 évvel ezelőtt is vá­sároltak ívkemencéket, me­lyek azóta is kifogástalanul üzemelnek. Az új acélöntődé kialakí­tásában japán cégek is részt vettek, azok az öntödei be­rendezéseket szállították. Tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei tanács székházá­ban újabb szocialista együtt­működési szerződés született a Debreceni Agrártudományi Egyetem és karai (a mező­túri mezőgazdasági gépésze­ti, a szarvasi öntözési és meliorációs kar), valamint a karcagi kutatóintézete és a megyei pártbizottság, a me­gyei tanács, a KISZ megyei bizottsága és a Teszöv kö­zött. Az 1973-ban kötött szocia­lista együttműködési szerző­dés volt az alapja a tegnapi tanácskozásnak, amelyen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Simon József, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Szász Gábor egyetemi tanár, az egyetem rektora, dr. Loch Jakab egyetemi tanár, dékán és az együttműködésben érintett intézmények, intézetek és szervezetek képviselői. A korábbihoz képest mó­dosított és kibővített együtt­működési megállapodás — amely az érdekeltek aláírá­sával tegnap hatályba is lé­pett — célja az egyetemi és főiskolai végzettségű szak­emberellátás javítása a me­gyében, a tudományos ku­tatások eredményeinek hasz­nosítása a termelésben és a rendszeres, magas színvona­lú szakmai továbbképzés biz­tosítása. Mindezek érdekében kölcsönösen kötelezettségeket vállaltak a szerződő felek. Kolopfürdő volt Emlékek a bonbonosdobozban és a fák között Mára ennyi maradt a fedett ffirdSkatakból „Az egyenes rónából, mint a tengervízből a sziget, emelkedik ki a szép, falom­bos park (tízezer meg száz­ezer fával, bokorral), mely­nek területén vannak a für­dőházak, a betegszobák. Gyógyító fürdőhely ez a jászsági pusztaság közepette. Meghűlésből eredő fájdal­mak gyógyulását hozza meg « helynek áldásos vize s kü­lönösen iszapja, amelyben az a világon oly ritka csoda­elem: a rádium található. Szorgos munkáskezek ássák, ásogatják, minden parányát megbecsülik, mint Isten or­vosságát hordják, viszik, te­herautók meg a posta s zsá­kolja a szegény ember, viszi kedves betegéhez; Párizsban meg tubusban árulják, mert az öregek redős arca sima lesz ettől. Frankot fizetnek érte.” A tiszasülyi téesz nagy­üzemi táblái közé ékelődött kis erdőben, a tízezerből meg a százezerből megmaradt né- hányszáz fa és bokor között meghúzódó gondnoki lakás verandáján, régi bonbonos- dobozból kerülnek elő a még régebbi fényképek, írások, újságkivágások. A Török Im­re esperestől fentebb idézett sorokat egy 1935-ben nyom­tatott, megsárgult újságból olvassa fel Bábi Gizi néni. — Féltve őrizgetem a Ko- lopfürdővel kapcsolatos írá­sokat, fényképeket, hiszen annyi sok fiatalkori emlék köt ehhez a helyhez. A szü­leim földje mezsgyés volt itt a tiszasülyi határban a Vé­gess birtokkal. A felszabadu­lás előtt is sokat megfordul­tam a fürdőben, ahol a két Végess testvér, dr. Végess Báblk Gizella még szemta­núja volt a Kolopfürdőn vég­zett gyógyító munkának Árpádné és orvos nővére, Rege Károlyné gyógyították a betegeket. A gyógyító fürdőhely em­lékét néhány lépcsőnyi mély betonkádak gazzal körbenőtt maradványai, egy valaha gyógyvizet adó, kerekét vesz­tette kerekeskút őrzi csak a koronaakácok, a kocsányos tölgy, a fekete juhar meg a vadszilvafák alatt. Meg a kökény, galagonya és vadró­zsabokrok között megbúvó régi feszület. A Krisztusfej fölött öntöttvas táblán fel­irat: Isten! Ki fűben, fában, e kút vizében és iszapjában gyógyító írt adtál az ember bajára, könyörülj mi raj­tunk! — Hiábavaló volt itt bár­miféle fohászkodás, — emlé­kezik Bábik Gizella — a há­ború nem kímélte Kolop- fürdőt se. Valamikor tető volt ezek fölött a betonká­dak fölött is, hárman, né­gyen üldögélték körben, vár- vá, hogy csontjaikból kihúz­za az iszap a reumát, a kosz- vényt. Ott. azon a dombon pedig, valaha a betegházak álltak. Nem egy gyógyulást kereső külföldi vendégük is volt a Végess nővéreknek. Ez, a Fővárosi Fürdőigazga­tóság által felújított gond­noksági épület maradt meg csak. Amit nem végeztek el a bombák, a légnyomás, azt megtették ' a környékbeliek. A háború utáni szűkös na­pokban sok minden került tűzre innen, a Kolopfürdőből is. A felszabadulást követően a Fővárosi Fürdőigazgatóság vette gondjaiba Kolopfürdőt, ami abból megmaradt. Érté­ket jószerivel már csak a föld mélyéből felszínre ho­zott kékesszürke iszap jelen­tett. — Nem lehet kétséges a Végessék által alkalmazott iszapkúrának, magának . az iszapnak a gyógyító hatása — szögezi le Gizi néni. — ötvenegy óta állok gondnok­ként az igazgatóság alkalma­zásában, azóta is egyvégté- ben turkálják itt a földet, termelik ki a gyógy iszapot. Csakhát ez a kitermelés, ez valami nagyon kezdetleges dolog. Megmondom őszintén, alig változott itt valami a felszabadulás óta. Az egyet­len korszerűsítést a szürke ló, a Matyi munkába állítá­sa jelentette, a fúróállvány­nál. iTemesközy Ferenc (Folytatjuk) (Következik: Az iszapbá­nyászok meg a szürke ló)­Megtárgyalta a Minisztertanács Több alkatrész — kevesebb hiánycikk Hazaírkezelt Kjusztendilböl a megyei küldöttség Tegnap délelőtt hazaérke­zett az a küldöttség, amely szeptember 7-én utazott me­gyénkből Kjusztendilbe. A delegációt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára Vezette, s melynek tagjai voltak Varga Sándorné, a szolnoki városi pártbizottság első titkára és Balogh Pál, a párt Központi Bizottságának munkatársa. A küldöttség a Bolgár Népköztársaság nem­zeti ünnepe, az ország fel­szabadulásának 40. évfordu­lója alkalmából utazott test­vérmegyénkbe, részt vett az évforduló tiszteletére rende­zett ünnepségeken. Volán-felkészülés az őszi csúcsra Az őszi hónapok a közúti fuvarozó vállalatokra is több­letfeladatokat rónak. Nagy munkát adnak a mezőgaz­dasági betakarításnak is. A Volán vállalatok az év ed­dig eltelt részében a csök­kenő megrendelések miatt 4 százalékkal kevesebb árut fuvaroztak, mint tavaly ilyenkor. Ezt az elmaradást is az év utolsó hónapjaiban kell pótolniuk. A vállalatok jóelőre felkészültek a meg­növekedő igények kielégíté­sére; járműparkjukat felül­vizsgálták, a szükséges javí­tásokat elvégezték, s készen állnak arra, hogy eszközei­ket a várható munka jelle­gének megfelelően átcsopor­tosítsák. A dolgozókat is fel­készítették a növekvő fel­adatokra: átszervezésekkel, 6zükség esetén túlmunkával hidalják át az átmeneti ne­hézségeket. Az 1-es számú Volán Vál­lalat eleve úgy szervezte meg a munkáját, hogy az év vége ne állíthassa megold­hatatlan feladatok elé. A nem szezonális cikkeket — mint például a kő, a kavics és egyéb szóródó tömegáruk — igyekezett az úgyneve­zett előszállítás keretében elfuvarozni. A büntetésvégrehajtást szabályozó 1979-es törvény- erejű rendelet és az új jog­szabályok társadalmi hatá­sát, érvényesülését vizsgálta tegnap az országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, amely — Gajdó- csi István elnökletével — a Kalocsai Büntetésvégrehajtó Intézetben tartotta ülését. Juhász Lászlóné alezredes, a kalocsai fegyház és bör­tön parancsnoka ismertette az intézet helyzetét. Mint mondotta, az utóbbi négy év­ben végzett korszerűsítési, felújítási munkák nyomán jelentősen javultak a szociá­lis körülmények. A bünteté­süket itt töltő nők többsége az intézet saját üzemében, a kalocsai Konfekcióipari Vállalatnál dolgozhat, de több helyi üzemben is fog­lalkoztatják őket. Az elítél­tek életkora, az elkövetett bűncselekmények jellege, a visszaesők száma itt is az országos arányokat tükrözi. A rabokkal való foglalkozás fő célja a nevelés, a meg­változás szándékának feléb­resztése. Gondot fordítanak az iskolázatlanok oktatására is, a rabok közül tavaly 144- en végezték el az általános iskola valamelyik osztályát. A minisztériumok és más főhatóságok, valamint a vál­lalatok jobb gazdaságszerve­ző és külkereskedelmi mun­kája eredményeként az utób­bi időben általában javult a gépek és gépi berendezések alkatrész- és pótalkatrész-el­látására, mindenekelőtt a me­zőgazdaságban szűntek meg a korábbi hiányok. Ugyan­akkor a személygépkocsi-al­katrészek utánpótlása ko­rántsem megfelelő, sok a hi­ánycikk a szervizekben, ja­vítóüzemekben. Egyebek kö­zött ezt állapította meg a gazdasági bizottság az Ipari Minisztérium, valamint az Országos Anyag- és Arhiva- tal helyzetfelmérése és je­lentése alapján, amit a kor­mány ülésén is elfogadtak. Évek óta nem volt olyan zökkenőmentes az alkatrész- ellátás a mezőgazdaságban mint az idén. A hazai gyárt­mányú mezőgépekhez szük­séges alkatrészeket a gyártó üzemek maradéktalanul le­szállították. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban meg­különböztetett figyelmet for­dítanak az alkatrészgyártás­ra, alkatrésztermelésük rövid idő alatt megkétszereződött. Kialakították saját bolthá­lózatukat is, ami nagy mér­tékben segíti az ellátás fo­lyamatosságát. A Mezőgép­trösztnél koordinációs iroda alakult, ahol a hiányzó al­katrészek gyártását megszer­vezik. Az alkatrészek előállí­tásába egyre több tsz-mel- léküzemág és kisvállalkozás is bekapcsolódik, főleg az egyedi, kisszériás termékek termelésére vállalkoznak. Néhány ipari szövetkezetnél új alkatrészgyártó kapacitá­sok kiépítésébe kezdtek, több kisszövetkezet pedig kifeje­zetten azért alakult meg, hogy alkatrészeket és rész­egységeket gyártson. Az import mezőgépekhez viszont nem minden esetben sikerült időben beszerezni a pótalkatrészeket, a partnerek sok esetben ütemtelen szállí­tása miatt. A mezőgépipar az alkatrészellátás javítása ér­dekében mind több nehezen beszerezhető alkatrész előál­lítását kezdte meg. Egyes haszonjárművek és a személygépkocsik pótalkat­Szabad idejüket szakkörök­ben, ismeretterjesztő elő­adásokon, vetélkedőkön tölt­hetik él. Gondot okoz, hogy az oktatáshoz, foglalkoztatás­hoz nincs elég nevelő. A képviselők ezt követően megtekintették az intézetet, tájékozódtak az itt élők munka- és életkörülményei­ről, majd az ülé6 befejező részében összegezték a ta­pasztalatokat, Hangsúlyoz­ták, hogy a nevelői és a pártfogói munka fejleszté­sére különösen szükség van a visszaesők számának csök­kentése érdekében. A kép­viselők kérdéseire Bodes Gyula igazságügyi államtit­kár, Nagy Tibor vezérőr­nagy, a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka és Ju­hász Lászlóné válaszolt. A bizottsági ülésen felszó­lalt Antalffy György (Csong- rád megye). Szűcs Gábor (Hajdú-Bihar megye), Szo- kola Károlyné (Somogy me­gye), Győré Sándor (Pest megye), Gulyásné Bohács Piroska (Budapest), Tóth Attiláné (Budapest). Nezvál Ferenc (Budapest), Juhász Tibor (Bács-Kiskun megye) és Bóka Mihályné (Békés me­gye). részellátásában azonban nemhogy javult volna az el­látás helyzete, hanem to­vább romlott. Pedig az ipar nagy súlyt helyez az alkat­részgyártás bővítésére, ebbe a kistermelőket is bevonják. Megalakult az alkatrész ko­ordinációs iroda, amely egyezteti az igényeket és a gyártási lehetőségeket. Ennek nyomán a használt autók bontása és a szervezett al­katrészfelújítás is megkez­dődött, s jelenleg már 23 vál­lalat végez ilyen munkát az Autóker részére. A gumiab­roncs-ellátás javítása érde­kében kiépült az újrafutózó üzemek országos hálózata, tavaly 380 ezer személygép­kocsi- és 70 ezer tehergépko­csi-gumiabroncsot, az idén 350 ezer személygépkocsi- és 80 ezer tehergépkocsi-gumi­abroncsot adtak át ily mó­don a kereskedelemnek. A külkereskedelmi szervek is mindent megtesznek, hogy import alkatrészekből ne le­gyen tartós hiány. A szoci­alista országokkal folytatott egyeztető tárgyalások ered­ményeként tavaly is és az idén is 16—17 százalékkal nőtt az alkatrész-behozatal, az igényeket azonban egyes személygépkocsi-alkatrész­ből így sem tudják kielégíte­ni. Az alkatrész-kereskedelem múlt évi átszervezése sem segített ezen, a kereskedelmi vállalatok saját üzleteikbe és a magánszektor boltjaiba juttatják el az alkatrészek nagyobb részét. így a javító­szerelő hálózatban rendsze­ressé váltak az alkatrészhiá­nyok, pedig korábbi határo­zatok alapján azokból az al­katrészekből, amelyeknek beépítése magas műszaki fel- készültséget kíván elsőbbsé­get kell élvezniük a szolgál­tató üzemeknek. A gazdasá­gi bizottság a helyzetet fel­mérve, felhívta az érintett minisztériumokat, főhatósá­gokat és vállalatokat, hogy mielőbb szerezzenek érvényt a korábban hozott határoza­toknak, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gépkocsialkatrész-ellátás ja­vítására. A Budalakknál Űj alkalmazás­technikai üzem Befejezéséhez közeledik a Budalakk Festék- és Mű­gyantagyár új alkalmazás- technikai üzemének kialakí­tása. Itt majd a gyakorlat próbájának is alávethetik az új termékeket, lényegesen lerövidítve a fejlesztéstől a nagyüzemi gyártásig megte­endő utat. A mintegy 80 mil­lió forintos — az OMFB ál­tal is támogatott — beruhá­zással megvalósított új üzemben szinte minden olyan berendezés v megtalál­ható, amilyeneken a felhasz­nálók a Budalakk termékei­vel dolgoznak. így még a gyáron belül kipróbálhatják, hogy egy-egy felületkezelő anyag mennyire felel meg a megrendelő igényeinek, technikai adottságainak. A Budalakk termelésének ma már csaknem egyharmadát teszik ki azok a termékek, amelyeket egy-egy vállalat külön igénye alapján fejlesz­tettek ki. A nemsokára átadásra ké­j-ülő új alkalmazástechnikai üzem segíti majd a gyár munkáját is. mert itt nem­csak a felhasználási, hanem a gyártási kísérleteket is el­végezhetik. Az új üzemben más vállalatok dolgozóinak, de akár a szakmunkástanu­lóknak is lehetőséget adnak mesterségük gyakorlati fogá­sainak alaposabb elsajátítá­sára. szakmai ismereteik bő­vítésére. Ülést tartott az országgyűlés jogi bizottsága Látogatás a Kalocsai Büntetésvógrehajtó Intézetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom