Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-24 / 198. szám

1984. AUGUSZTUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Utolsó darabok készülnek a „Szöcske 3” típusú gyermekbi- cikliböl a Jászapáti Vas és Zománcipari Szövetkezet üze­mében. A kifutott széria után egy másik, korszerűbb típus gyártását kezdik meg. Képünkön Farkas Lajosné csomagoló készíti száll ításra a háromkerekűcket. Magyar gépek sikere a Szovjetunióban Kilenc magyar iparválla­lat és ipari szövetkezet sike­resen szerepelt a szovjet­unióbeli Donyeckben meg­rendezett nemzetközi keres­kedelemtechnikai és vendég­látóipari vásáron. Valameny- nyi kiállított magyar termé­ket a Techmasexport Szov­jet Külkereskedelmi Egyesü­lés a helyszínen megvásá­rolta a Transelektrótól. A magyar külkereskedelmi vál­lalat most hazatért üzletkö­tői elmondták: egyeztették a jövő évi magyar exportcik­kek árait, és előkészítették 1985-re a mintegy 12 millió rubel értékű exportot. Az erről szóló szerződést az őszi BNV-vei egyidőben a buda­pesti Hoventa kiállításon ír­ják majd alá. Az előzetes megállapodás alapján a Transelektro különféle grill­sütőket, kávéfőzőket, habve­rőket és virslisütőket szállít jövőre a Szovjetunióba. A donyecki kiállításon nagy sikert arattak a Mir- köznél magyar—szovjet koo­perációban készülő étjég- készítő gépek, amelyekhez az aggregátokat a szovjet ipar állítja elő, a Mekofém szál­lodákban alkalmazható új univerzális takarítógépei, a Hűtőgépgyár és a Kisbéri Ipari Szövetkezet konténer­elemekből összeállított komp­lett zöldségáruháza, a Fém- feldolgozó Szövetkezet lég- kavarásos hűtői, valamint a Kéri par sörbárja. Elismerés­sel nyilatkoztak a magyar kiállításról a szovjet köztár­saságok belkereskedelmi szakemberei, Moszkva és Le­ningrad vendéglátóipari ve­zetői is. Folyékony műtrágya az őszi munkákban Az aratás befejeztével a Budapesti Vegyiművekben megkezdődött a folyékony, úgynevezett szuszpenziós műtrágyák gyártása az őszi talajelőkészítő munkálatok­hoz. A mostani őszön a bú­za érésének késése miatt a gyártósorok a szokásosnál később indultak, igazodva a másodvetést megelőző szán­tás, illetve az őszi fejtrá­gyázás megkezdéséhez. Az idei őszre a vállalattól 16 ezer köbméter folyékony műtrágyát rendeltek a kör­nyező gazdaságok és szövet­kezetek. A Budapesti Vegyi­művekben azonban felké­szültek arra is, hogy ha szükséges, ennél többet ad­hassanak át a felhasználók­nak. A szükségleteket ugyan­is nem lehet előre pontosan felmérni, mert a kijuttatott műtrágya mennyisége és a műtrágyázás időtartama az időjárástól is függ. Jelenleg naponta több mint 250 köbméter folyékony mű­trágyát szállítanak el a vál­lalattól Pest, Komárom és Fejér megye gazdaságainak, szövetkezeteinek tartályko­csijai, s viszik ki a táblák­ra. A választék is megfelelő. Olyan folyékony műtrágyá­kat kínálnak, amelyek kü­lönféle arányban tartalmaz­zák a nitrogént, a foszfort és a káliumot, s ezekből aszerint vásárolnak a fel­használók, hogy náluk me­lyikből mennyit igényel a talaj a jövő évi termés meg­alapozásához. Újdonság Hő- és hangszigetelt toléablak A Fémmunkás székesfehér­vári gyárában újfajta alumí­nium tolóablakok gyártását kezdték meg. A műanyag bé­lésű gyártmány kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonsá­gú, a Fémmunkás Vállalat szolgálati találmánya. A to­lóablakot az építőipar a Clasp-rendszerű épületek — főként iskolák, óvodák — kivitelezéséhez használj a fel, belőle az idén 1350-et készít a székesfehérvári gyár. Brigádvállalások a tiszafüredi MHD-ban Meghúzzák a „derékszíját” Koszorúzás a rákosligeti temetőben Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete és a nagykövetség munkatársai, hazájuk nemzeti ünnepe al­kalmából, szerdán megko­szorúzták a román hősök sír­ját a rákosligeti temetőben. A koszorúzásnál jelen volt Farkasinszky Lajos, a Fővá­rosi Tanács elnökhelyettese, Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes, a XVII. kerü­leti párt- és állami szervek, valamint a Honvédelmi Mi­nisztérium képviselői. A bu­dapesti román nagykövetség munkatársai több vidéki helységben koszorút helyez­tek el a hazánk felszabadí­tásában elesett román kato­nák sírjánál. Győri kesztyű Nyugat-Európába Kifogástalan minőségű ter­mékeinek és rugalmas üzlet- politikájának köszönhetően mintegy 8 százalékkal növeli nyugati exportját az idén a Győri Kötöttkesztyűgyár. A csaknem 11 millió pár kesz­tyűnek több mint egynegye­de nyugat-európai országok­ban talál gazdára. Ez évben a tavalyinál csaknem 300 ezer párral több kesztyűt ál­lítanak elő, s nemcsak a termelés mennyiségét növe­lik, hanem választékát is bő­vítik. A mintatervezők munká­ját a vásárlói igények mesz- szemenő figyelembe vétele és az állandóan változó di­vatirányzatok gyors követé­se határozza meg. Terméke­ik mintáinak 80 százalékát már maguk tervezik, s csu­pán a fennmaradó hányadot készítik hozott minták alap­ján. Ez az arány az utóbbi évek céltudatos tervezői te­vékenységének eredménye, hiszen — amint a nemrégi­ben elvégzett összehasonlító vizsgálat rámutatott — 1977- ben éppen fordított volt az arány. A saját tervezésű kollekció fontosságát aláhúz­za az a tényező, hogy a gyá­ri mintát a termék árában érvényesíteni tudják. Éppen menni készült az egyik műhelybe, mindig úton van Percze Miklós, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár ti­szafüredi gyáregységének munkaverseny felelőse, s egyúttal a KISZ-bizottság titkára. Készséggel tájékoz­tat arról, hogy valamennyi (42) szocialista brigád csat­lakozott a hazánk felszaba­dulása 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus tiszte­letére meghirdetett munka­versenyhez. Mit vállaltak? ’84-ben a gyáregység 515 millió forint árbevételt és 1,2 millió nye­reséget tervezett, a brigádok felajánlották, hogy ezt a nyereséget 7 millióra teljesí­tik 7 százalékos belföldi jö­vedelmezőségi 4|s takaréko­sabb rezsiköltség mellett. A 17,1 millió forintot kitevő Hogyan értékelhető az el­ső félév? Percze Miklós sze­rint a ’83-as megtorpanás után új lendületet vett a ver­senymozgalom. De nem elé­gedettek. .. Néhány kollektí­va fölbomlott, a szerszám- és a tmk-műhelyben, a Pe­tőfi úti üzemben. Ám he­lyettük újak is alakultak. A vállalat báleseti-munkavé- delmi versenyben ismét visz- szaszerezték az első helyet. Az MHD füredi gyáregysé­gében sok a műszaki újdon­ságra, újításra figyelő dol­gozó. A hat hónap alatt 29 ötletet nyújtottak be a -bri­gádok. különösen a műszaki osztály kollektívái jelesked­tek. Több mint húsz brigád kötött együttműködési szer­ződést különböző városi, vá­roskörnyéki intézménnyel. A múlt félévben a tiszafüredi­ek 6771 társadalmi munka­órát teljesítettek. Tagadhatatlan tény: fe­szített ütemben dolgoztak, illetve dolgoznak. Talán gz érezhető abban, hogy a kul­turális, szabadidős vál­lalásokban csak szerény eredményeket mutathatnak föl, sok a formá­lis elem. Ezért ismétli Percze Miklós azt, hogy eredménye­ik dacára nem elégedettek... A Meteor brigád ötször nyerte el eddig az aranyko­szorút. Hosszan sorolhatnók Az üzemcsarnok beindítása nagy átszervezéssel jár. A csapat vállalja, hogy a szük­séges plusz alkatrészeket le­gyártja, az újonnan fölvett szakmunkások beilleszkedé­sét segíti — tanácsokkal, jó szóval, szerszámokkal. A kiscsarnok, ahol most a Me­teor fém- és géphalmazok között dolgozik, az átszer­vezés után géppark és anyag­raktár lesz; ennek mielőbbi kialakításában a brigád s a gyáregység érdeke kapcsoló­energiakölitsé§|ből 650 ezret akarnak lefaragni. Ezen kí­vül vállalták, hogy 16 to­ronyszerkezetet gyártanak, igazodva a havi termelési programokhoz. A nehéz acél- szerkezeteket gyártók rövide­sen új üzemcsarnokba köl­töznek — ezt a dolgozók úgy tervezik megoldani, hogy ne legyen kiesés a termelésben. A pótvállalások között szere­pel az is, hogy megrendelőik­nek maradéktalanul, zökke­nőmentesen szállítják le a tartalékalkatrészeket. Ebben az évben két kommunista műszakot tartanak. „Ráadá­sul”: az üzemi KlSZ-bizott- ság kezdeményezésére szep­temberben még egyet szer­veznek, a bevételt a helyi szakmunkásképzés fejleszté­sére fordítják. az 1975-ben létrejött kö­zösség életének állomásait, miként jutottak el a legjobb kollektívák közé, a kitüntető címekig: a mindennapok monoton ritmusában utazás, műszak, utazás, továbbkép­zés, ííázkörüli teendők, csa­lád, álomba zuhanás, uta­zás. .. És a vállalások — amennyi szorosan beosztott idejükből, erejükből telik. Fiatalok, ha nem is csikó­csapat. Megalakulásukkor úgy fogalmaztak, többet akarnak. Némelyeknek az évekre való hivatkozása, fö­lényes legyintése újabb len­dületre ingerelte őket. Mond­ják, aki felületesen dolgo­zik. az felületesen keresi az igazságot is. Hiszen ha az évezredek -.alatt felhöveke- dett értelem s hit úgy hatna, ahogy szeretnők! Akkor már jelekből is értenénk egymást. A Meteor brigád sok kérdés­ben eljutott a jelbeszédig: differenciálás, fegyelem, fe­lelősség, az üzemi demok­rácia lehetőségeinek apró­pénzre váltása a mindenna­pok gyakorlatában. Mert a demokrácia nem attól az, hogy annak nevezzük, ha­nem attól, hogy gyakoroljuk. Így vélik. Ennek a csapatnak jelleme van. Éreti), 1 valódi közösséget alkot ez a 17 kö­szörűs, gépi forgácsoló. dik össze, tehát a Kiss György vezette kollektíva pótvállalásainak jórészét az átszervezésre összpontosítja. A gyáregység kommunista műszakjain kívül még né­gyet ajánlottak föl, a bevé­tellel a Nemzeti Színház épí­tését kívánják segíteni. Percze Miklós, Kiss György és helyettese, Nagy János szavain lemérhető: a hangsúly a tartalmi munkán van. Gyakorta elhangzott, hogy „vállaljuk”, „teljesít­jük”— tehát tenni akarnak. No és a „kevés” a „kell”, a „feltételek” azt bizonyítják, van gond. perlekedés, de nem szúrka-piszka! Ahol dolgoznak, vagy az egyiknek vagy a másiknak kell érvé­nyesülnie. Mert ellentmon­dások, kacskaringók jócskán akadnak. A Meteor brigád­ban is: érzik, hogy gyáruk csupán „segédmotor” a pes­tiek szemében, az eltérő mi­nőségről szállításról, bérről sokszor vitatkoznak. A törzsgyáriak szerint a tisza­füredieknek föl kell venniük a központ termelési ritmusát, ezért is került sor normaren­dezésre. ebben az évben ed­dig háromszor! A fürediek (legalábbis a Meteor tagjai) viszont úgy vélik, már a pes­ti ütemben dolgoznak, sőt ha valami elromlik, vagy sür­gős a megrendelés, szorít a határidő, nem fontolgatnak, számítgatnak — bejönnek. Kevesebb pénzért, mint a törzsgyáriak. Vállalják, de... A fürediek tavaly is ke­mény esztendőt zártak, de az idén sem gondtalan tár­sasutazás. Matuzsálem korú „elfáradt” gépek, naponta többszöri (kieséssel járó) át­állás más munkára, egyenet­len anyag- és szerszámellá­tás. Például az esztergákhoz való váltólapkák utánpótlása akadozik, minőségük is rom­lik. A kooperációs nehézsé­gek is a teljesítménybér ro­vására mennek. Ráadásul a 40 órás munka­hét bevezetése is, az új csar­nok beindításával együttjá­ró átszervezés méginkább feszítettebbé teszi a tempót. Ugyanakkor a normaszigorí­tások 22 százalékkal csök­kentették a normaidőt, meg­szűnt a negyedévi prémium, nincs már lehetőség arra, hogy egy-egy nagyobb mun­kadarabra jutalmat tűzzenek ki. A tavalyi 45 túlórával szemben ez évtől csak 24- et lehet ledolgozniuk. Az egy-kétszáz forintos diffe­renciálás pedig nem ösztö­nöz nagyobb teljesítményre — mondják a brigád tagjai. Kiút? Gazdasági munkakö­zösséget alakítanak, erre ál­dását adta a vezetőség, amelynek persze biztosítania kell a megfelelő föltételeket a munkához. Fölvetődik természetesen az, hogy szóvá tették-e problémáikat? Igen, az üze­mi demokrácia fórumain szólni értelmes, aktív cselek­vés. Ők így érzik. Helyesen. És meghúzzák a derékszíját — erre kötelezi a csapatot az aranykoszorús cím. Sz. Tamás Tibor Feszített tempóban Még mindig vannak formális elemek A kongresszusi munkaver­senyben vállalták a Híradás- technika Szövetkezet dolgo­zói, hogy a tervezettnél is korábban beindítják az új galvanizáló üzemet. A szá­mítógéppel vezérelt — már próbaüzemét tartó — techno­lógia alkalmazásával lénye­gesen megrövidítik a fémal­katrészek és vázszerkezetek galvanizálásának idejét. Még fontosabb, hogy egyenlete­sebbé válik 'a felület is így a szövetkezet termékei minő­ségben felvehetik a versenyt a külföldi konkurrenciával is. Az új galvanizáló beren­dezés teljesítményére jellem­ző, hogy még bérmunkát is tudnak vállalni. Képünk az új felületkezelőben készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom