Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-12 / 189. szám

SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 12. 2 . iHeti világhiradö ■rVT; Tsailiá' pS^'ubÍtV ■ Sgl „Szabadíts meg a nukleáris fegyverektől! Állítsd le a kísér­leteket!” — ez olvasható azon a feliraton, amelyet négy kör­nyezetvédő fiatalember vitt fel a New York-i felállványozott Szabadság-szoborra a Hirosima ellen végrehajtott atomtá­madás 39. évfordulóján flz UNIDO ilágkonferenciáján a szocialista országok határozati javaslata HÉTFŐ: Az ENSZ főtitkárá­nak jelenlétében Bécsben eredménytelen tárgyalások zajlottak le a ciprusi prob­lémáról — Az izraeli ál­lamfő Simon Pereszt bízta meg kormányalakítással — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke Pekingben járt. KEDD: Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi minisz­ter, miután fogadta a Jor­dániái hadügyminisztert, megbeszélést folytatott a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszterével — Nicaraguá­ban enyhítették a rendkívüli állapotot — Jugoszláv— egyiptomi csúcstalálkozó bri- oni szigetén. SZERDA: Megegyezés Bejrut környékének ellenőrzéséről — Elindultak a Vörös-tenger felé a titokzatos tengeri ak­nák felkutatására az ameri­kai egységek — Üjabb ösz- szecsapások Srí Lankán a kormánycsapatok és a tami­lok között — A kínai kül­ügyminiszter Argentínában tárgyal. CSÜTÖRTÖK: A francia sze­nátus elvetette Mitterrand népszavazási javaslatát — A szír államfő fogadta Polja- kov szovjet diplomatát — Arafat megállapodott Husz-í szein királlyal jordán—pa­lesztin konföderáció létreho­zásáról — Genscher nyilat­kozata Erich Honecker szep­temberre tervezett bonni lá­togatásáról. PÉNTEK: Egyiptom jogot formál arra, hogy átkutassa a Vörös-tengeren haladó „gyanús” hajókat — A brit bányászok a 22 hete tartó sztrájk folytatását határoz­ták el — Az afrikai ENSZ- tagállamok a Biztonsági Ta­nács összehívását sürgetik a dél-afrikai úgynevezett al­kotmánymódosítás miatt. SZOMBAT: Az amerikai kép­viselőház 70 millió dolláros rendkívüli katonai segély- programot szavazott meg a salvadori kormány részére — Zimbabwéban egypártrend- szer lesz, így döntött a ZANU kongresszusa. — Üjabb harcok az iraki—iráni hábo­rúban — Közkegyelem Ro­mániában a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából. Hogyan értendő, hogy a Szovjetunió válaszol az ame­rikai kihívásra, amely az MX- és a szárnyas rakéták gyártásában jelentkezik? A héten volt a szovjet ra- kéta-haderőnem fennállásá­nak 25. évfordulója. Ebből az alkalomból Tolubko mar­sall, a hadászati rakétacsa- paitok főparancsnoka nyilat­kozott. Hangsúlyozta, hogy a rakétafegyverek és robbanó­töltetük tekintetében hozzá­vetőleg szovjet—amerikai erőegyensúly áll fenn. Ha az USA most a maga javára akarja megváltoztatni a ha­dászati erők mérlegét, akkor a Szovjetunió kénytelen lesz megfelelő fegyverrendszerek kifejlesztésével válaszolni. Tolubko marsall kijelentette, hogy az MX-rakétára ha­sonló szovjet rakétával, az amerikaiak nagy hatótávol­ságú szárnyas rakétáira pe­dig saját nagy hatótávolságú szárnyas rakétákkal vála­szolnak ... (Moszkvában be­jelentették, hogy a Csendes­óceán előre megadott kör­zetében augusztus 6. és 9. között rakétakísérleteket folytattak.) Mindezt Washingtonban a Fehér Házban és a Penta­gonban úgy kellene felfog­ni, mint annak hiábavalósá­gát, hogy előnyt tudnának kivívni a fegyverkezési haj­szában. S ugyanakkor meg kellene szívlelni az ismételt szovjet figyelmeztetést: min­den tárgyalásnak az az alap­ja, hogy le kell mondani ar­ról a törekvésről, amely a másik fél biztonságának a rovására, a katonai fölény megszerzésére irányul. Leo- nyid Zamjatyin, az SZKP Központi, Bizottsága nemzet­közi tájékoztatási osztályá­nak vezetője írta le ezt a Moszkovszkije Novosztyi új számában. A világ az igazi, építő jel­legű párbeszéd újrakezdé­sét sürgelti, ezt tükrözték az első amerikai atombombák szörnyű pusztításának év­fordulóján, mindenekelőtt a Hirosimában és Nagaszaki- ban rendezett emlékünnep­ségek is. Mit mutat a közel-keleti helyzet élénkülése? Valóban szinte mindenütt történt a héten valami, ahol csak a közel-keleti helyzet egy-e|gy eleme formálódik: Arafat a jordán királlyal egy majdani jordán—palesztin konföderáció tervét elevení­tette föl; az izraeli kormány- alakítás kötélhúzásában el­jutottak Peresz miniszterel­nöki megbízatásig; Libanon­ban nagy nehezen nyélbe­ütöttek egy biztonsági meg­állapodást, de nyomban utá­na bombamerényietek keltet­tek riadalma^ és nyugtalan­ságot; a Vörös-tengeren újabb aknák robbanása adott alkalmat nyugati interven­cióra, s végül, de nem utol­sósorban tovább folyik a szovjet diplomácia akcióso­rozata a minapi közel-keleti rendezési terv ismertetésére és elfogadtatására. Hogy mindjárt ennél ma­radjunk: Vlagyimir Poljako- vot, a szovjet; külügyminisz­ter egy közeli munkatársát, aki a térség országait végig­járta, Damaszkuszban Hafez Asszad köztársasági elnök, Haddam alelnök és Faruk As-Sar, a szír külügyminisz­ter fogadta. Hivatalosan is kifejezésre juttatták, hogy Szíria támogatja a nemzet­közi konferencia megrende­zésének gondolatát, úgy, amint azt a Szovjetunió ja­vasolta. Ugyanekkor négy palesztin szervezet is támo­gatásáról biztosította a szov­jet kezdeményezést. Veszélyes helyzet alakult ki a Vörös-tengeren a titok­zatos vízi aknák robbanása nyomán. Egymást érik a legkülönbözőbb vádaskodá­sok: az egyiptomi és a nyu­gati sajtó Iránt és Líbiát gyanúsítja, de minden bizo­nyíték nélkül, ugyanakkor olyan hangok is hallatsza­nak, hogy az aknák hason­lók lehetnek azokhoz, ame­lyeket nemrég a CIA a ni- caraguai kikötők előtt helye­zett el. Mindenesetre az USA számára lehetőség nyílt, hogy — a vele szinte ver­senyre kelő Nagy-Britanniá- val, Franciaországgal és Olaszországgal együtt — ak­nakutató egységeket irányít­son a helyszínre. Természe­tesen le kell szögezni, hogy a fontos víziút megtisztítá­sa mindenkinek, a világ egészének is érdeke. Ugyan­akkor bizonyos, hogy — kép­letesen szólva — egyesek a vízi aknák robbanása okozta zavarosban szeretnének ha­lászni ! Hogyan alakul a francia belpolitikai helyzet a szená­tus szavazása után? Mitterrand elnök De Gaulle tábornok egykori kedvelt mondását idézheti maga is: elvesztettünk egy csatát, de a háborút nem! A köztársasági elnök javaslatát majdnem kétharmados többséggel el­vetette a francia parlament felsőháza, a szenátus. Persze, ez korántsem jelenti az ál­lamfő kezdeményezésének végleges kudarcát, hiszen két hét múlva a nemzetgyűlés elfogadhatja. Mitterrand pártjának képviselői ott ab­szolút többségben vannak, s ráadásul a kommunisták támogatását is élvezhetik. Némi politikai előnye Mitterrandnak azért még a szenátus negatív állásfogla­lásából is származott. Az a jobboldal szállt szembe az elnöki elképzeléssel — hogy tudniillik rendezzenek min­denkor népszavazást, amikor a szabadságjogokat érinti egy törvényjavaslat — amely két hónapja még maga köve­telt népszavazást az iskola- reform törvényjavaslatának megbuktatására! A jobbol­dal soraiban ott -ülnek a gauLleisták, akiknek a fejé­re lehet olvasni, hogy éppen az ő néhai vezérük alkalma­zott több alkalommal is nép­szavazást. (Igaz, az ellenzé­ki padsorokból pedig azt emlegetik föl, hogy akkor meg Mitterrand ellenezte a referendum intézményét.) A paragrafusrágás többé- kevésibé hidegen hagyja a tömegeket, ez az alkotmány- jogi vita valójában csak a szűkebb értelemben vett po­litikai köröket érdekli. Az erők felmérésére azonban mindenképp jó. S általában a népszavazás intézményé­nek új életre keltése azt a célt szolgálja, hogy valame­lyest kifogja a szelet az el­lenzék vitorlájából. A jobb­oldal pártjai és vezetőik ugyanis egyre azt hajtogat­ják, hogy a júniusi .európai parlamenti választásokon” elszenvedett vereség után Mitterrand és kormánya ki­sebbségbe szorult, nem bírja már a tömegek bizalmát. Az ellenzék azt követelte, hogy a hatalom jogosságának iga­zolását vagy egy népszava­zásra vagy a parlament fel­oszlatása után új törvény­hozási választásra bízzák. Nos, a parlamenti válasz­tások ma valóban nem sok reménnyel kecsegtetnék Mitterrand híveit. Egy-egy majdani népszavazás, ha jól fogalmazzák meg a kérdést, amire a népnek „igen”-nel vagy „nem”-mel kell vála­szolnia, már kedvezőbb ered­ményt hozhatna. Addig is nem árt, ha az Elysée-palotában azt mond­hatják: nicsak, ők félnek a nép megkérdezésétől? Pálfy József Végre keil hajtani az ENSZ határozatait az új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséről, véget kell vetni a fegyverkezési ver­senynek és a fejlődő orszá­gok mind súlyosabb gazda­sági megkülönböztetésiének — hangsúlyozta a szocialista országok határozati javas­lat®, amellyet pénteken az Unido, az ENSZ iparfejlesz­tési szervezete 4. világkon­ferenciája elé terjesztették. Söimjén Tamás, hazánk képviselője indokolta meg az ülésen a közös javaslatot, amelynek kidolgozója Bul­gária, Beloi tszia, Csehszlo­vákia, Lei gyelorseág, Ma­gyarország, Mongólia, az; A Reagan-kormány csak részleges sikert aratott a sal­vadori rezsimnek nyújtandó katonai segély ügyében: az amerikai képviselőház, amelyre a kormány hatalmas nyomást gyakorolt, 70 millió dollárol pótlólagos katonai segélyt szavazott meg pénte­ken délután Duarte rendsze­rének. A Fehér Ház eredeti­leg 117 milliót kért. Ezt a republikánus többségű sze­nátus meg is szavazta, a képviselőház azonban eluta­sította, s a két ház képvise­lői nem tudtak megegyezés­re jutni. Ezért az eredeti ja­vaslatot visszaküldték a képviselőháznak, amely vé­gül elfogadta a hetvenmilliós összeget. A Fehér Ház kép­viselői pénteken délben je­lezték, hogy hajlandóak el­Ecuador Esküt tett az új államid Pénteken letette a hivatali esküt Ecuador új államfője, Léon Febres Cordero. Ünne­pélyes beiktatásán hetven ország képviselője — köztük négy latin-amerikai ország államfője, valamint az ame­rikai alelnök — vett részt. Az üzletember-politikus a dél-amerikai ország 38., al­kotmányosan megválasztott államfője. Ünnepi beszédé­ben kifejtette, hogy válság­ban lévő országot vesz át, s ígéretet tett választási prog­ramijának teljesítésére, arra, hogy kenyeret, munkát és lakást biztosít az ország né­pének. Ecuador gazdasági talpraállítását a szabadpiaci erőkre és a külföldi beruhá­zásokra támaszkodva* helyez­te kilátásba. A 8 millió lakosú Ecuador­ban 24 évig volt katonai kor­mányzás. A májusban meg­választott, új államfő Osval- do Hiurtadótól veszi át a ha­talmat. Összeolvadt és „Nemzeti Felszabadítási Tanács” né­ven új közös szervet hozott létre hat szervezet, amely a Gukuni Veddei vezette csádi Ideiglenes Nemzeti Egység­kormányon (GUNT) belül együtt harcol Hisszén Habré nyugatbarát kormányzata el­len. A tanács elnöke Gukuni Veddei, a GUNT vezetője lett. Mint a GUNT rádiója pénteken közölte, az egyesü­lést lehetővé tevő megállapo­dást a résztvevők kedden kötötték meg Ouagadougou­ban, Bourkina Fasso (Felső Volta) fővárosában. A GUNT líbiai támogatás­sal harcot folytat az ország fővárosát, N’Dzsamenát cs a déli országrészt hatalmában NDK, a Szovjetunió és Uk­rajna. A szocialista országok csoportja javasolja: az ösz- szes állam részvételével dol­gozzanak ki és alkalmazza­nak hatékony módszereket a normális nemzetközi gazda­sági kapcsolatok helyreállí­tására. Száműzzék e kapcso­latokból a gazdasági agresz- szió olyan módszereit, mint az embargó alkalmazása vagy azzal való fenyegetés, a bojkott, a kereskedelmi hitelnyújitós és a technoló­giaátadás akadályozása. Különös figyelmet kell for­dítani a fejlődő országok jo­gos igényeinek 'kielégítésére, az Unido korábbi akcióter­veinek megvalósítására. fogadni a csökkentett össze­get. A pénteki heves vitában több demokrata párti képvi­selő rámutatott: a korábbi segélyekkel együtt Duarte kormánya jelenleg napi egy­millió dollárt kap Washing­tontól katonai célokra, A kormány nagyszabású propaganda-akciót is folyta­tott a segély kikényszerítése érdekében: ezen. a hét^n pél­dául felvonultatta az Egye­sült Államok salvadori nagy­követét és az amerikai déli hadseregparancsnokság ve­zénylő tábornokát, hogy „tit­kos felderítési okmányok” beterjesztésével próbálják el­hitetni a Nicaragua elleni amerikai vádakat, azt, hogy a managuai kormány fegy­vereket juttat a salvadori szabadságharcosoknak. Irak—Irán Légi és tengeri csata Bagdadi jelentések szerint légi és tengeri csata volt tegnap hajnalban a Perzsa- (Arab-)öböl tórsiégében levő Hor Musza-csatarnán, mint­egy ötven kilométerre az iraki—iráni határtól. Egy bagdadi katonai szóvivő szerint az iraki légierő gé­pei lelőttek három iráni har­ci gépet és eltaláltak öt, fon­tos tengeri célpontot”, vagy­is hajót. A Hor Musza-csatoma Bandar Khomeini iráni ki­kötővároshoz vezet, amely az iráni perokémdai ipar egyik központja. A légicsa­táról iráni részről nem szá­moltak be. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint az elmúlt 24 órában az iráni erők a front különböző pontjain csapáso­kat mértek az ellenséges csapatokra. Az iraki tüzér­ség tűz alá vette Abadán iráni várost. tartó Hisszén Habré ellen. Habrét Franciaország és né­hány más nyugatbarát afri­kai ország közvetlen fegyve­res segítsége tartja hatal­mon. Mint a GUNT rádiójában ismertetett közlemény han­goztatja, a Nemzeti Felszaba­dítás! Tanács arra hivatott, hogy legfőbb hatalmi szerv­ként vezesse a harcot a Habré-karmányzat megdön­téséért és egy, a csádi körül­ményekhez alkalmazkodó demokratikus, szocialista néphatalom megteremtésé­ért. A megállapodást aláíró szervezetek vállalták, hogy egy hónapon belül beszünte­tik önálló tevékenységüket. Az amerikai beavatkozási politika minden formájának meg­szüntetését követelték San Franciscóban egy nagyszabású tüntetésen. A felvonulók transzparensein a többi közt ez volt olvasható: Nem akarunk Vietnamot Közép-Amerikában! A héten eltérítettek egy iráni gépet. A képen: az utasok el hagyják a repülőgépet a római repülőtéren Duarte rendszerének Pótlólagos amerikai katonai segély Egyesült a csádi ellenzék

Next

/
Oldalképek
Tartalom