Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1984. AUGUSZTUS 2. Amerika-ellenes tüntetés Űj-Delhiben. A demonstráció résztvevői amiatt tiltakoznak, hogy az Egyesült Államok támogatja az India területi megosztására irányuló törekvéseket Szovjet lap a revansizmusról Viharos reagálás Bonnbao nemzetközi közvélemény Ürfegyverek — Szovjet nyilatkozat Hz amerikai álláspont továbbra is negatív Évforduló, tanulságokkal Most kilenc esztendeje, 1975. augusztus elsején örömünnepet ült a világ: harmincöt különböző társadalmi berendezkedésű ország vezetői aláírták Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. A megállapodás lényege, hogy a résztvevők levonták a történelem legvéresebb konfliktusa, a második világháború tanulságait nem utolsósorban úgy, hogy hitet tettek az európai határok sérthetetlensége mellett. Kétségtelenül ez volt Helsinki legfontosabb, de korántsem egyetlen vívmánya. A charta rögzíti az állam- ' közi kapcsolatok alapelveit; kimondja, hogy a különböző világnézet és társadalmi berendezkedés nem lehet akadálya a békés, sőt tevékeny együttélésnek. A szocialista országok között hazánk is jelentős szerepet vállalt a Helsinki felé vezető út egyengetésében és azt is jószívvel elmondhatjuk, hogy mi, magyarok is éreztük a Helsinkiben megkoronázott folyamat jótékony hatását. Csaknem fél évtizeden át a világpolitika porondján, minden akkor Is meglevő nehézség és tudatosan épített akadály ellenére az enyhülési folyamat volt az uralkodó. Európa — és nemcsak Európa — országai között látványosan, naponta érezhetően megnövekedtek a két- és sokoldalú kapcsolatok, kiszélesedett a politikai, tudományos-műszaki, kereskedelmi, gazdasági együttműködés, tért hódított a kölcsönös előnyök őszinte keresése, a kérdések valóban konstruktív megközelítése. Arra azonban — barátaink, sőt egyes nyugati körök mellett — mi, magyarok is már akkor figyelmeztettünk, hogy a folyamat csak akkor válik visszafordíthatatlanná, ha a politikai enyhülést katonai enyhülés követi. Nem a szocialista országokon múlott, hogy ennek sajnos pontosan az ellenkezője történt. Amikor már világszerte kezdett szárba szökkenni a Helsinki nevével jelzett folyamat, atlanti ezen belül is elsősorban amerikai körök támadást indítottak Helsinki Chartájának betűje és szelleme ellen. Nekiláttak, hogy megbontsák, lerombolják azt a pillért, ami az enyhülési folyamat alapja volt: a két világrend- szer katonai egyensúlyát. Ehhez ugyan már az Egyesült Államok jelenlegi elnökének elődje hozzákezdett, de Ronald Reagan az amerikai politika fő vonásává tette a gátlástalan törekvést a katonai erőfölényre. A szocialista országok továbbra is szeretnék megőrizni, sőt, továbbfejleszteni Helsinki vívmányait és hazánk most sem tétlen ebben a küzdelemben. Kilenc esztendővel az aláírás után biztosabban tudjuk, mint valaha, hogy a tét az emberiség jövője. Harmat Endre A TASZSZ szovjet hírügynökség előzetesen nyilvánosságra hozta a Pravda mai számában megjelent szerkesztőségi cikket. Ebben az SZKP KB központi lapja egyebek között megállapítja: A Pravda július 27-i számában „Az amerikai rakéták árnyékában” címmel megjelent cikk nagy visszhangot váltott ki az európai országok politikai köreiben és közvéleményében. Különösen viharosan reagáltak rá Bonnban. Bármennyire furcsa, de tény, hogy a nyugatnémet fővárosiban elhangzott hivatalos megnyilatkozásokban megkerülik a cikk áltol érintett kérdések lényegét. A cikkben pedig éppen a revansizmus jelenségeiről volt szó. Súlyos, érzékelhető jelenségekről, amelyek teljes joggal váltják ki a „A Német Szövetségi Köztársaság kormánya hosszú távon építő jellegű, szilárd, jó kapcsolatokra törekszik a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamával” — jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Peter Boe- nisch, a bonni kabinet szóvivője. Az NSZK kormányának állásfoglalására abból az alkalomból került sor, hogy Helsinkiben kilenc esztendővel ezelőtt írták alá az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. Az UNIDO-t azzal a céllal hozták létre — sokban a_ szocialista országok kez-_ deményezésére —, hogy segítsen megoldani korunk egyik legégetőbb gondját. Feladata elősegíteni a fejlődő országok iparositását, hozzájárulni az óriási különbségek csökkentéséhez a fejlett ipari és a fejlődő országok — a nyugati szóhasználatban: „Észak” és „Dél” — között. A világ országainak többségét kitevő fejlődő országok célkitűzését egy új gazdasági rend megteremtésére közismerten bizalmatlanul, fenntartásokkal, vagy éppen ellenségesen fogadják a fejlett tőkés országok, mindenekelőtt az Egyesült Államok. így az UNIDO kialakításánál kezdettől fogva elsőrendű politikai kérdés nyugtalanságát. A Pravda cikkét kommentálva Alois Mentes, az NSZK külügyi államminisztere kijelentette, hogy Moszkva „meg akarja törni Németország akaratát az önrendelkezésre a szabadság körülményei között”. Most a Rajna partján — mutat rá továbbiakban a szerkesztőségi cikk — eljött a korszaka a Német Demokratikus Köztársasággal szemben megfogalmazott re- vansdsta követelődzésnek. Ez a követelődzés nagy mértékben arra a számításra épül, hogy az NDK-val fenntartott gazdasági kapcsolatokat a köztársaság szuverén ügyeibe való beavatkozásra, a szocialista rendszer alapjainak fokozatos aláásására használják fel. A bonni szóvivő megelégedéssel állapította meg, hogy a Helsinkiben elkezdődött folyamat elég teherbírónak bizonyult a nemzetközi helyzet kiéleződésének időszakában is. A nyugatnémet kormány bízik benne, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utótalálkozói Stockholmban és másutt hozzá fognak járulni a Kelet és a Nyugat közötti bizalom és együttműködés elmélyítéséhez — hangoztatta Peter Boenisch a Kohl-kormány nevében. volt az új szervezet tevékenységi körének, súlypontjainak meghatározása — ami végül is az ENSZ-ben szokásos kompromisszumokhoz, következésképp a lehetőségektől elmaradó hatékonysághoz vezetett. Az UNIDO tavaly kereken 40 millió dolláros költség- vetéssel működött, amelynek jelentős részét a 2500 főnyi apparátusra fordították. (Több mint ezren közülük a fejlődő országokban dolgozó szakértők.) Ezen túlmenően az UNIDO használja fel a gyakorlatban az ENSZ fejlesztési alapjának jelentős részét. Megújuló vitákhoz vezet e szervezetben is a tőkés propaganda, amely (nem kevés fejlődő rendszer támogatásával) azt állítja, hogy a fejlett szocialista országokat ugyanolyan felelősChilei ellenzék Tanácskozás az egységes fellépésről A katonai kormány elleni egységes fellépés kidolgozásánál tanácskoztak kedden Santiago de Chilében egy gyűlésen1 a chilei erők képviselői. Ez volt a Pinochet- diktaitúra fennállása óta a legtöbb ellenzéki szervezet részvételével megtartott tanácskozás. A találkozót követő sajtókonferencián hangsúlyozták, hogy az 1980-as törvénytelen alkotmány 24. cikkelye lehetőséget ad a katonai kormányzatnak a polgári szabadságjogok sorozatos megsértésére és hatalmi visszaélésekre. Mindez — szögezték le — arra kényszeríti az ellenzéket, hogy a „polgári engedetlenség legális alkalmazásával” szembeszegüljön a kormányzattal Kongói Munkapárt Véget ért a kongresszus A Kongód Munkapárt III. kongresszusának több mint 700 küldötte jóváhagyta a Központi Bizottság beszámoló jelentését, amelyet Denis Sasso-Nguesso elnök terjesztett a pártfórum elé. A kongresszust követő központi bizottsági ülésen — mint már jelentettük — őt választották meg újra a KB elnökévé. A kongresszus ezenkívül több határozatot fogadott el fontosabb politikai, gazdasági és társadalmi kérdésekről. Megválasztották a párt vezető szerveit — a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság tagjait — s a következő kongresszus időpontját 1989-re tűzték ki. Harcok Salvadorban A Salvadort kormányhad- sereg közel kétszáz katonáját tették harcképtelenné a hazafiak az elmúlt héten vívott harcok során. A Ven- ceremos, a felkelők rádiójának jelentése szerint a hazafias erők az utóbbi időben jelentősen aktivizálták tevékenységüket az ország középső, északnyugati és keleti területein. A salvadori kormány az erősödő partizánakciókra a békés lakosság ellen indított terrorhadjárattal válaszol. ség, segélynyújtási kötelezettség terhelné, mint a volt gyarmattartókat s utódjaikat, amelyek ma kizsákmányoló gazdaságpolitikájukkal felelősek a fejlődő világ sokhelyütt még növekvő nyomoráért, eladósodottságáért, elmaradásáért. Az UNIDO 2., limai konferenciája, 1975-ben nagyra- törő célokat fogalmazott meg: növeljék 2000-ig a fejlődő államok részesedését a világgazdaságban 11 százalékról 25 százalékra. Az 1980-as új-delhi konferencia, jóllehet a világ gazdasági és politikai helyzete közben alapvetően megváltozott, jsokszáz millió dolláros, „Észak—Dél” fejlesztési alapot vett tervbe s célul tűzte ki, hogy a fejlődé országok az ezredfordulóra 30 százalékkal részesedjenek a világ iparcikk-kereskedelmében. A nagyratörő, de világunk realitásai között megvalósíthatatlan tervek helyett az idei bécsi konferencia — Lamine Abderrahman Hane, Az űrfegyverekről szóló tárgyalásokkal kapcsolatos amerikai álláspont továbbra is negatív — jelentette ki Alekszandr Besszmertnih nagykövet, a szovjet külügyminisztérium amerikai osztályának vezetője. Besszmertnih utalt a korábbi szovjet javaslatokra, és az amerikai válaszokra, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy Washington valójában nem kíván tárgyalni. ugyanakkor úgy tesz, mintha félreértették volna és kész lenne minden előzetes feltétel nélkül a Szovjetunióval való párbeszédre. Besszmertnih rámutatott: a Szovjetunió a kozmikus térség militarizálásának megakadályozására javasolta a tárgyalásokat, az amerikai fél viszont a világűr militaPérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára tegnap Bécs- be érkezett. Az osztrák fővárosiban ma, megnyitja az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezete világkonferenciáját. A főtitkár közvetítésével a jövő hét elején a bécsi ENSZ-központban újabb tárgyalások kezdődnek a ciprusi kérdés megoldásáról a szigetország kormánya és a török kisebbség képviselői között. Pérez de Cuellar New Yorkból való elutazása előtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjaival zárt ajtók mögött folytatott előkészítő megbeszéléseket a ciprusi problematikáról. De Cuellar korábban, Kurt Waldheim, akkori ENSZ-fő titkár megbízásából próbált közvetíteni a ciprusi viszályban, így a kérdés egyik legjobb ismerőjének, szakértőjének számít. Pérez de Cuellar megérkezésekor1 adott nyilatkoza'- tában azt mondta, hogy a. tízéves ciprusi viszályban most sem várhatók gyakorlati eredmények, bár, fia kölcsönös jóakarat lesz tapasztalható, közelebb juthatnak a kérdés megoldásához. A főtitkár bizonyos haladást vár az UNIDO konferenciáján a fejlett és a fejlődő országok közötti együttaz UNIDO algériai ügyvezető igazgatója szerint — mértéktartóbb meggondolásokból indul ki. Napirendre kerül a nemzetközi együttműködés a munkaerő kiképzésében, tudományosműszaki területen. Változatlanul időszerű az ipari termelői kapacitások áthelyezése a fejlődő országokba, a fejlődő országok nyersanyagainak helyi feldolgozása, az élelmiszer-ellátás. Hangsúlyt kap többek között a „Dél— Dél”, a fejlődő országok közötti kooperáicó fejlesztése, Afrika, a legszegényebb kontinens iparosítása, a fejlődő világ nehéz pénzügyi helyzete. A 17 napos tanácskozás, amelyen általában magas szinten képviseltetik magukat a tagországok, várhatóan átfogó világpolitikai és világgazdasági állásfoglalások, viták színhelye lesz, ám nagyszabású, új fejlesztési programokra, szélesebb nemzetközi összefogásra az adott világhelyzetben aligha lehet számítani. Oleg Hlesz- tov nagykövet, a Szovjetunió bécsi ENSZ-nagykövete a sajtó előtt rámutatott: az Egyesült Államok által ki- kényszerített fegyverkezési verseny korlátozza a Szovjetunió lehetőségeit, hogy rizálásának kérdéseiről folytatandó tárgyalásokról beszél. E fogalmazásbeli különbség mögött az a kísérlet húzódik meg, hogy megváltoztassák a tárgyalások témáját, és a tárgyalások így lényegében legalizálnák a fegyverkezési hajsza kiterjesztését a világűrre. Washington elutasította a szovjet moratórium-javaslatot is. Az amerikai fél emellett továbbra is arra törekszik, hogy az űrfegyverekről folyó tárgyalásokat összekapcsolják más fegyverzetkorlátozási témakörökkel is. Washington propagandamanőverének célja, hogy elhárítsa magáról a tárgyalások megakadályozásának felelősségét, amelyet politikai irányvonala okoz — hangsúlyozta a szovjet szóvivő. működés javításában. A fejlődő, mindenekelőtt a latin- amerikai országok súlyos eladósodása nem tekinthető pusztán gazdasági kérdés - nek, hangoztatta a perui diplomata s reményét fejezte ki, hogy a hitelezők nagyobb rugalmasságot tanúsítanak majd adósaikkal szemben. Javier Perez de Cuellár, az ENSZ főtitkára a közel- keleti rendezésre vonatkozó új szovjet javaslatok alapján levelet intézett minden érdekelt félhez, valamint a Biztonsági Tanácsban képviselt államokhoz. A nemzetközi konferencia összehívásának javaslatát azonban Izrael és az Egyesült Államok elutasítóan fogadta -— jelentette ki a világszervezet főtitkára a tegnap Bécsben megtartott sajtókonferenciáján. Az újabb szovjet javaslatokat pozitívan értékelték az Egyesült Nemzetek Szervezetében — hangsúlyozta Pérez de Cuellar. A közel-keleti probléma rendkívül súlyos és veszélyes, különösen az egyre fokozódó nemzetközi feszültség körülményei között. Ezért tovább kell keresnünk a megoldását, arra törekedve, hogy ebben a folyamatban valamennyi érdekelt fél részt vegyen. még nagyobb támogatást nyújtson a fejlődő országoknak. Az amerikai küldöttségre mindenképpen nehéz szerep vár Bécsben, hiszen üz amerikai multinacionális vállalatokat s a Reagan- kormány kamatpolitikáját a fejlődők nagy többsége egyértelműen felelőssé teszi a „harmadik világ” páratlanul súlyos helyzetéért. A magyar küldöttség élén Barta Ferenc, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője, a UNIDO magyar nemzeti bizottságának elnöke áll majd. Hazánk kezdettől tevékeny szerepet játszik az UNIDO-ban, tagja jelenleg a vezető testületnek, az Iparfejlesztési Tanácsnak, s több szakértőnk dolgozik mind a bécsi központban, mind az UNIDO megbízásából fejlesztési programokon. A világszervezet több tanácskozását, illetve szakképzést szolgáló tanfolyamát rendezték már — sikerrel — hazánkban. Az UNIDO tevékenységébe való bekapcsolódás egyébként a magyar gazdaság számára is előnyös, mert a szakképzés, a szállítások révén tudja erősíteni pozícióit a fejlődő országokban, K szocialista országokkal fpitö jellegű, szilárd kapcsolatokra törekszik az HSZK UNIDO: Fejlődhet-e a fejlődök ipara? Augusztus 2—18. között rendezi Bécsben 4. világkonferenciáját az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezete. Ez a legfiatalabb az ENSZ szakosított intézményei közül, létrehozását az 1966-os ENSZ-közgyűlés határozatára kezdték meg s 1971-ben, ugyancsak az osztrák fővárosban tartotta első világkonferenciáját. flz ENSZ főtitkárának közvetítésével Újabb tárgyalások a ciprusi kérdésről 7
