Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-08 / 185. szám

1984. AUGUSZTUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 &<ri Jókora porfelhő kavarog a csont - keményre döngölt földúton. A búza­tarló innenső szé­léről lehetetlen kivenni, hogy mi­lyen jármű közelít felénk. Csak mi­kor megáll, és el­ül a por, akkor tűnnek elő a Béke —Barátság Tsz Volgájának kör­vonalai. A szoká­sos napi terep­szemléről érkező elnöknek, nem mondok újat az­zal, hogy elkeserí­tő a tájkép, így aratás után a ti- szasülyi határban. — Sajnos, most már a tavalyinál is jobban dühöng az aszály errefelé. Annyi eső se esett eddig a nyári hó­napokban, mint a múlt év júniusá­ban, júliusában. A két hónapban hat részlet­ben hullott kilenc millimé­ter csapadék, abból bizony jószerével semmit nem tud­tak hasznosítani a növények. Szerencsénk, hogy májusban megáztak a búzatábláink. Kalászosból legalább jó ter­mést takaríthattunk be. Együtt folytatjuk tovább Baksay Endrével a határjá­rást. A szövetkezet központi szérűjére igyekszünk. Útköz­ben megtudom az elnöktől, hogy két hétbe sem tellett, hogy külső segítség nélkül, a saját hat kombájnjukkal befejezték 1521 hektárról a tervezettnél nagyobb búza­termés betakarítását. — Ezzel persze még nem vetettük el a kenyérnekvaló gondját — mutatja a szérű betonján halomban álló, ideiglenesen fóliával leta­kart gabonát. — Nagy segít­ségünkre volt, hogy az ere­detileg leszerződött búzát az aratás befejeztétől számított néhány napon belül elszállí­totta tőlünk a Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat. Ígérték, a többlettermésből is, amennyinek csak tudnak, gyorsan helyet találnak majd. Nekünk jelenleg még, sajnos, nagyon szűkösek a tárolási lehetőségeink. Jövő­re már könnyebb lesz, most épül ugyanis itt a központi szérűn egy korszerű szemes- termény-tároló, az intenzív gabonaprogram keretében. Megnézzük az építkezést, amelyen igencsak hajráznak a téesz építőbrigádjai. A csarnoktároló fedélszerkeze­tét tartó pillérek már áll­nak, éppen az oldalfaleleme­ket emelik helyükre a Saru­val. Baksay Endre magya­rázza a sietség okát: — A hét és félmilliós be­ruházáshoz fele arányban a Világbanktól kaptunk, hitelt. Ennek az a feltétele, hogy december végéig át kell ad­nunk rendeltetésének a ga­bonatárolót. Jövőre tehát lesz már hová tenni a gabonán­kat, csak legalább annyi el­raktározni való legyen, mint az idén. A búzatarlókon teljes a nagyüzem. Jó ütemben vég­zik a téeszbeliek a szalma lehordását, a nyári talaj- munkákat. Amint az elnök sorolja, jövőre ésszerűen csökkenteni kívánják a ga­bona vetésterületét. Az elnök és a brigád vezető elégedett: a sülyi határban először termesztett zöld. bab jó terméssel hálálta meg a mester­séges csapadékot zöldbab már kísérlet arra, hogyan tudná leggazdaságo­sabban kamatoztatni öntözé­si lehetőségeit a Béke Barát­ság Tsz. — Elégedettek lehetünk — nyugtázza a bab betakarítá­si munkáit irányító brigád­vezető, Győr István — a ta­nulóévben elért hat tonna feletti termésátlaggal. Ennek a növénynek a termesztése öntözéssel is nyereséges, már négy és fél tonnás át­lagtermésnél. Harmincöt hektárról elszállítottuk a zöldbabot a konzervgyárnak. Nemcsak a mennyiséggel, a minőséggel is elégedettek a feldolgozók. Ritka látvány: egyidőben aratnak és vetnek a sülyi határban. A zöldbab hüve­lyeket a tövekről lefésülő be­takarítógépektől alig száz méterrel vetőgép csíkozza a szépen elmunkált talajt. — Három napja még bab zöldellit ott is — hallom Győr Istvántól. — Gyorsan elvetjük a helyére a rövid %1 Most még, a termés Ideiglenes védésére megteszi a fólia is, de a háttérben már ott magasodnak az új gabonatároló pil­lérei. Címképünkön: aratnak és vetnek egyszerre. Az öntö­zött területeket igyekeznek kétszer hasznosítani a téeszbeliek — Túl nagynak bizonyult a gabonafélék hetven száza­léknál magasabb aránya. Ügy látja célszerűnek a szakvezetés, hogy elegendő lesz a népgazdasági és me­gyei kívánalmaknak megfe­lelően 60 százalékos részese­dés a szántóterületből. Ez növényegészségügyi szem­pontból is jobb vetésforgó kialakítását teszi majd lehe­tővé. Mintegy kétszáz hek­táron olyan, úgynevezett árunövényeket akarunk ter­meszteni, amelyek a legjob­ban elbírják, azaz termésho­zamban, árbevételben vissza­hozzák az öntözési költsége­ket. Mindenütt, ahol csatornát keresztez az üzemi út, mu­tatja az elnök, hogy dolgoz­nak a szivattyúk. Május óta megállás nélkül, nyújtott műszakban. — Kihasználjuk a vízhasz­nálati díjjal kapcsolatos ked­vezményeket. Vásároltunk az idén egymillió 200 ezer forint áru szivattyút, öntö­zőcsövet. Még a gyepekre is juttatunk mesterséges csapa­dékot, hiszen rengeteg tö­megtakarmány kell az 1500 szarvasmarhának. És persze öntözzük a háztáji földterü­leteket is. Nem nézhetjük tétlenül, hogy senyved a té- esztagok hagymája, dohánya, paradicsoma. Űtba ejtünk közben egy olyan határrészt, amely va­lóságos oázisnak tűnik a tik- kadó tiszasülyi határban. A haragoszöld bablevelek kö­zül arasznyi hüvelyek sár­gállanak elő. - A 'Hatvani Konzervgyárnak termesztett tenyészidejű kukoricát, hát­ha tud még hasznosítani va­lamit a bab öntözésekor el­raktározódott talajnedvesség­ből. A 180 hektárnyi főveté­sű silókukoricánk annyira megsínylette a szárazságot, hogy sajnos, idejekorán le kell vágnunk. Kisebb így a hozam, gyengébb a béltartal­ma, ezért igyekszünk pótolni valamit a másodvetéssel. Ahol búza után, öntözött te­rületre vetettünk, ott már sorol is áz új kukorica. Jókorfe fa csoport mellett porol el a Volga. Nem látni a lombok közé, de Baksay Endre elnök fölvilágosít. — Ez volt a valamikori Kolop-fürdő. Néhány évvel ezelőtti térképeken még für­dőként jelezték. Mintegy öt hektárnyi terület a Főváro­si Fürdőigazgatóság tulajdo­na, már a felszabadulás előtt is bányásztak itt gyógyisza- pót. Eddig elszállították Pestre az értékes anyagot, a Gellért Fürdőszállóban szá­rították, csomagolták. Most ott a fák között is nagy a hajrá, a szövetkezetünk a ki­vitelezője a Fürdőigazgató­ság 10 milliós beruházásá­nak Iszapszárítót, őrlőt és csomagodét építünk, ezt is át kell adnunk még az év vé­ge előtt. Jól jött nekünk ez a bérmunka, és a gyógy- iszap-feldolgozó közös üze­meltetéséről is tárgyalunk Tudja, ez a kegyetlen aszály bennünket is arra ösztönöz, ragadjunk meg minden, az időjárástól független jövede­lemszerzési lehetőséget. — temesközy — Uj pályázati feltételek Mitől kiváló a vállalat? Minden évben április tá­ján több tucat vállalat tehe­ti ki cégtáblája mellé a Ki­váló Vállalat kitüntető emb­lémát. Köztük jónéhányan szinte minden esztendőben szerepelnek a névsorban. A Medicoron kívül az ország határain túl is hírnevet szer­zett magáinak a győri Va­gon- és Sépgyár, a Videoton, Ahogy minden versenynél szokás, a pályázat feltételeit az Ipari Közlönyben megje­lenő felhívás foglalja ossz«. Ám, a Kiváló Vállalat cí­mért folytatott küzdelem szabályai az Ipari Miniszté­rium megalakulása utáni esztendőben megváltoztak. Immár két éve kevesebb, de a gazdálkodás egészét jól tükröző adatok alapján ha­sonlítják össze az eredmé­nyeket. S már nemcsak egyetlen esztendő kiugró mutatói hozhatják meg a sikert, három év együttes adatai, az ez idő alatt elért fejlődés számít elsősorban. A vállalatoknál összeállított pályázatnak csak egyik ré­sze tartalmazza a száraz számokat, a szöveges rész­ben maga a cég vall mun­kájáról és eredményéről. Természetesen elsősorban a különböző mutatók körvo­nalazzák a leendő győztese­ket. Ezek egyértelműen a A szorosan, vett gazdálko­dási szempontokon, kívül a szociális ellátás, a szocialis­ta brigádverseny alakulásá­ról szintén számot kell adni­uk a vállalatoknak. De a po­zitív eredményeket feltünte­tő adatok mellett olyan táb­lázatokat is ki kell tölteni, amelyekről nem szívesen beszélnek egyetlen cégnél sem. Például a szerződéses fegyelem alakulása sokat el­árul a gazdálkodás színvo­naláról. Képes-e a cég idő­ben, a vevő Igényei szerint szállítani avagy az év végi hajrában fut fel a termelés? Ezeket az ingadozásokat jól tükrözd az évente kifizetett kötbér összege. A mennyisé­gi eredmények mellett a (Folytatás az 1. oldalról.) lenül hatnak olyan tényezők, mint például a szilárd .hal­mazállapotú műtrágyák szál­lítási-tárolási veszteségei, S kemikáliákat kijuttató gépek elavultságából adódó, egye­netlen tápanyagelosztás. Ezen kívül, az egyébként jó hatékonyságú granulált sze­rekkel végzett gyakori mű­trágyázás egy idő után <i ta­lajok savanyodásához vezet. Mindezzel szemben szám­talan előny szól a folyékony, úgynevezett szuszpenziós műtrágyák alkalmazása mel­lett. Szállításuknál és raktá­rozásuknál a minimálisra csökkenthető a száraz mű­trágyák esetében kettő és ti­zennyolc százalék között mért súly- és hatóanyagvesz­teség. Kevenhetőségük tö­kéletes, egyenletes kijuttatá­sukra bármely növényvédő berendezés alkalmas. Nem utolsó szempont a folyékony kemikáliák környezetkímélő hatása sem. Mindezeket és a szuszpenziós műtrágyázási technológia alkalmazásával elérhető kettő—négy száza­lékos termelésnövekedést fi­gyelembe véve, még akkor is gazdaságosabb, az elterjedő­ben levő új tápanyagvissza­pótlás, ha a folyékony műtrá­gyák nem olcsóbbak a száraz halmazállapotúaknál. Az lenne célszerű, ha elsősor­ban a gyártó ipari üzemek közelében hódítana mielőbb tért az új eljárás, de regio­nális előállító üzemek, keve­a miskolci December 4. Drótművek. Vajon mi a tit­ka sikerüknek? Hogyan sze­rezték meg, tartják évek óta vezető pozíciójukat a válla­latok között hirdetett ver­senyben? Másként közelít­ve, milyen kritérium alapján tűnhet ki manapság egy cég a nehéz külső és gazdasági feltételek között? gazdaságpolitika preferált céljait fogalmazzák meg. Például az értékelés szem­pontjai közé tartozik a tő­kés export éveken át tartó dinamikus növelése, az im­portkiváltás konkrét ered­ményei, az anyaggazdálko­dásban és az energiafelhasz­nálásban mutatkozó, a vál­lalat kezdeményezésére megvalósult megtakarítás. A pályázat szövegébe nem véletlenül került be a „konkrét” jelző. Manapság ugyanis nagyon divatos a máshol, másnál avagy csak közvetett módon mérhető megtakarításokat emlegetni. Nem egyszer hallani a vál­lalatoknál járva: „a mi munkánk hasznát a szabá­lyozás labirintusában., inás cégek zsebelik be”. De a Kiváló Vállalat cím csak a legjobbaknak jár, olyanok­nak, akiknél valutában vagy forintban mérhetők a gaz­dálkodás eredményei. minőség sem maradhat el. Nem mindegy, hányszor tér­nek vissza a közületi vagy magánvásárlók a hibás, használhatatlan portékával Éppen ezért a minőségi ki­fogások miatt adott enged­mények összegét is be kell írná a pályázatiba. A mun­kaügyi bírósági ügyek szá­máról szintén faggatódzik a szigorú zsűri: hány esetben ítélteik a dolgozók javára a bírák, s mikor került ki a vállalat győztesen? Mint e felsorolásban kiderült, el­sősorban a gazdálkodás mi­nőségi mutatói alapján íté­lik meg az egyes vállalato­kat. Igaz, a mutatók más­más súllyal szerepelnek az értékeléskor, az egyes adato­rők, tárolók megvalósítására társulhatnak egy-egy térség mezőgazdasági nagyüzemei. Országos felmérések ada­tai szerint a hazai műtrá­gyafelhasználásnak mintegy nyolc százalékát teszik még csak ki a folyékony kemiká­liák, de ez az arány az él­következő két-három e^ben elérheti a negyven százalé­kot is. Megyénkben — amint azt a tegnapi tanácskozáson a gyár képviselőjétől meg­tudhatták a jelenlevő szak­emberek — a Tiszamenti Ve­gyiművek készült fel aVra, hogy mintegy tucatnyi re­ceptora szerint, szuszpenziós műtrágyákat állítson elő. Ezenkívül a megyeszékhely^ lyel szomszédos Abony község - ben gazdálkodó József Attila Tsz-ben, társulási formában alakítják ki a gyártás felté­teleit. A szolnoki vegydüzem- ben már megkezdték annak az évi 30 ezer tonna kapaci­tású részlegnek a megvalósí­tását, amelyből előrelátha­tóan jövő év őszétől tudják majd kielégíteni a környék­beli nagyüzemek igényeit. Ezúttal úgy látszik a házai mezőgépipar is idejében fel- készüt az új tápanyagvissza- pótlási technológia gépesítési hátterének megteremtésére: a szakmai bemutató résztve­vői üzemközben tekintették meg a debreceni Mezőgép Vállalat által gyártott, fo­lyékony műtrágya kiszórásá. ra is kiválóan alkalmas nö­vényvédő eszközöket. T. F, kát különböző nagyságú szorzókkal növelik, így jut­tatják érvényre a gazdaság­politika preferált céljait; példáiul az export növelése és a jövedelmezőség három éven keresztüli változása számít leginkább. A számszerű adatokat szá­mítógép dolgozza föl, s ad­ja meg a vállalatok közötti rangsort. De ez még nem jelenti a végeredményt, hi­szen nem lenne igazságos pusztán az „okos masinákra” hagyni a döntést. A maxi­mum tíz oldalas szöveges bemutatkozást a gép rang­sorával együtt a szakértők­nek kell értékelniük. Dönté­sük utáni az ágazati tago­zódásnak megfelelően öt cso­portban hirdetnek ered­ményit áprilisban. Külön ka­tegóriába kerültek az egy­mással nem vagy alig ösz- szehasonlítható cégek, így a versenyben egyenlő eséllyel — bár eltérő adottságokkal — indulhatnak. A rendszer tovább fejlődik Az első kéft év egyértel­műen igazolta az új pályá­zati rendszert, a megválto­zott értékelési szempontokat. Ám, a tapasztalatok alapján az Ipari Minisztérium és a szakszervezetek illetékesei már, dolgoznak a rendszer továbbfejlesztésén. A nép­gazdasági prioritások, fon­tossági sorrendje változhat, eziti az értékelésnél figyelem­be kell venni. Másrészt jó néhányan javasolták az év elején, hogy a tőkés export teljesítését az eddiginél na­gyobb súllyal vegyék számí­tásba, és a szocialista kivi­tel is szerepeljen az értéke­lés szempontjai között. Az új pályázati rendszer — ahogy a leírtakból kide­rül — egy vállalat “munká­ját; életét átfogóan veszi számításiba, főleg a minősé­gi jegyek alapján dől el, ho­vá kerül a kitüntetés. Ki­tartó, magas színvonalú munka éveken keresztül — valószínűleg „mindössze eny- nyi” az állandó győztesek titka. L. M. Bolgár Komszomol- delegáció a megyében Megyénkben tartózkodik ezen a héten a bolgár Kom- szomol Kjusztendil megyei Bizottságának delegációja, amelyet Alexej Szvetanov, a bizottság első titkára vezet. A küldöttség tagjai a KISZ- nek a fiatal értelmiségiek körében végzett politikai munkájával, ennek módsze­reivel ismerkednek. A dele­gációt tegnap fogadta Simon József, a megyei pártbizott­ság titkára. A megbeszélésen részt vett Hegyi Istvánná, a megyei KlSZ-bdzottság első titkára. Nemzetközi iuhtenyésztési szimpózium Nemzetközi juhtenyésztés! szimpóziumot tartanak Deb­recenben augusztus 14—16. között — jelentették be a Magyar Agrártudományi Egyesület képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon. A nemzetközi tanácskozá­son 25 ország mintegy 110 külföldi és 200-nál több hazai szakembere vesz részt. Közel 100 előadás keretében vitat­ják meg a korszerű nagyüze­mi juhtenyésztés, és tartás valamint az ágazat legfonto­sabb ökonómiai kérdéseit. Megváltozott szabályok Szigorú a zsűri Gazdaságosabb, szakszerűbb tápanyagvisszapótlás

Next

/
Oldalképek
Tartalom