Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
1984. AUGUSZTUS 4. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 Általában 150—200 ezer között mozog az évi forgalom Hajdúszoboszlón, az idén is több mint másfél millió vendég- éjszakára számítanak a helyi üdülőkben, szállodákban. Képünkön nyári „csúcs” a település strandjain 1949: alaptörvény született Biztosítani a jogalkotás szakszerűségét Nyilatkozik dr. Rüder Edit, az alkotmányjogi Tanács titkára Ma már felnőtt generáció, alkotó ereje teljében van az a korosztály, amely akkor, három és fél évtizeddel ezelőtt, indult az életnek, amikor — 1949. augusztus 20_án — megszületett Magyarország első, írott, azóta is hatályos alkotmánya, a Magyar Népköztársaság alaptörvénye. A közelgő évforduló alkalmából az alkotmányról, az alkotmányosság érvényesüléséről és az alaptörvény legutóbbi módosításával életre hívott Alkotmányjogi Tanács munkájáról nyilatkozott dr. Rőder Edit országgyűlési képviselő, az Alkotmányjogi Tanács titkára. Három és fél évtizeddel ezelőtt — mondta — alkotmányunk, ez az alaptörvényként ismert jogszabály szentesítette országunkban a nép hatalmát. s 1949-ben célul tűzte ki a szocializmus felépítését. — A társadalmi életben az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások eredményeként 1972-ben került sor az alkotmány módosítására. Ez a jogszabály-korszerűsítés az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a tanácsok jogkörére vonatkozóan hozott változást. Alkotmányos szintre emelte az állampolgári jogok és kötelességek egységének elvét. Szocialista társadalmunk alapintézményei közé sorolta a házasság, a család intézményét, biztosította az ifjúság szocialista nevelését, az állampolgárok életének, testi épségének védelmét, az emberi jogok tiszteletben tartását és pontosította a nemzetiségi jogokat. Alkotmányba iktatta a közvetlen demokrácia intézményeként azt, hogy az állampolgárok ne csak küldötteik útján gyakorolják a hatalmat, hanem „munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében”. — Már a ’70-es évek társadalmi vitáiban felmerült, hogy az országgyűlés válasz- szón Alkotmányjogi Tanácsot, amely az alkotmányosság megtartása fölött őrködnék. E javaslat megvalósítására azonban akkor még nem került sor, mert a törvény- hozás abból az — egyébként ma is érvényes — elvből indult ki, hogy az alkotmá- * nyosság megtartásának ellenőrzése nem lehet csupán egyetlen szerv feladata. Az alkotmányosság biztosítása az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a bíróságok és ügyészségek, valamint a népi ellenőrzési bizottságok feladata — s az állam minden szervének és polgárának egyaránt kötelessége. — Ezen elvek fenntartása mellett, a szocialista demokrácia és a hazánkban uralkodó törvényesség további biztosítékaként az országgyűlés 1983-ban életre hívta az Alkotmányjogi Tanácsot. Ez az elhatározás — mutatott rá a tanács titkára — történelmi jelentőségű cselekedet. Az intézmény maga előzmény nélküli, s munkájával hagyományteremtő szolgálatot kell teljesítenie: a demokrácia további kiteljesedése, a törvényesség maradéktalan érvényesülése, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartása, az állam- polgári jogok biztosítása érdekében. — Az Alkotmányjogi Tanács nem vette át egyetlen — korábban létrehozott — szerv feladatát sem, de nem is dolgozik párhuzamosan az alkotmány és az alkotmányos rend • megtartásának biztosítására hivatott egyik szervvel sem. Tevékenységével, nevezetesen az utólagos jogszabály-kontrollal a jogalkotás törvényessége felett őrködik. Adott esetben azt a jogalkotót, amely az alkotmányt vagy alkotmányos jogszabályt sértő jogi rendelkezést. irányelvet, elvi döntést, jogi iránymutatást hozta: határidő kitűzésével felhívja az alkotmányosságnak megfelelő jogszabály megalkotására. — Az Alkotmányjogi Tanács egyik feladata — mutatott rá a testület titkára — a közreműködés az alkotmány értelmezésében; hiszen egy- egy adott ügyben csak ennek eredményeként állapítható meg, hogy az adott jogszabály az alkotmányt vagy más magas szintű jogszabályt sértő-e? A továbbiakban dr. Rőder Edit rámutatott: a gyorsan változó gazdasági, társadalmi viszonyok a jogalkotási tevékenységet is szükségképpen felgyorsítják, így növekszik a hibaforrások lehetősége. Ezért szükséges, hogy legyen egy olyan magasszintű szerv, amelynek eredendően az a feladata, hogy az eddiginél is fokozottabban biztosítsa a jogalkotás szakszerűségét. — A jogalkotás — politikai folyamat. A jogszabályokban gazdasági, társadalmi, szociálpolitikai elhatározások öltenek testet. Következésképpen a jogalkotás alkotmányosságának ellenőrzése, biztosítása is politikai tevékenység. Ezt az Alkotmányjogi Tanács — politikai életünk gyakorlatának megfelelően — nyíltan, a közvélemény rendszeres tájékoztatásával kívánja gyakorolni — 'mondta befejezésül dr. Rőder Edit. Farkas Vince nyugdíjas hajóskapitány és felesége érdeme, hogy júliusban hajózástörténeti állandó kiállítás nyílt Zebegényben, a Szőnyi út 9 szám alatt. A gyűjtemény a víziközlekedés fejlődésének sok-sok állomásának bemutatásával ad képet a hajózás korszerűsödéséről Tiszaugi meglepetések Víz mellett szárazon Balaton-bérlet, olcsóbb utazás vásárra, fesztiválra Beváltak a vasúti kedvezmények A MÁV eddigi tapasztalatai azt mutatják, beváltották. a hozzájuk fűzött reményeket a közelmúltban bevezetett üzletpolitikai kedvezmények: valamelyest emelkedett az utazók száma, s ugyancsak nőttek a tavalyi hasonló időszakhoz képest a személyszállítás bevételek Mint ismeretes, 1983-ban hirdetett meg először üzletpolitikai kedvezményeket a MÁV, elsősorban ^bból a célból, hogy növelje utasainak számát, ugyanis ez erőteljesen csökkent az utóbbi időben főként a megemelt tarifák következtében. Tavaly vezették be a két 18 éven aluli gyermekkel utazó családok részére a 20 százalékos családi kedvezményt, valamint a csoportos utazások kedvezményét; ez utóbbi mértéke kisebb létszám esetén 20, 200—499 személyig 30,’ efölött pedig 50 százalékos. Ugyancsak saját kockázatára hirdette meg a MÁV a különféle vásárokra, kiállításokra, szabadtéri játékokra és egyéb nagyobb eseményekre ellátogatok kedvezményét. A kedvezmény mértéke változó, függ a látogatók várható számától is. Így például a nagy közönséget vonzó Budapesti Tavaszi Fesztiválra, vagy az őszi BNV-re féláron, a tavaszi BNV-re pedig 33 százalékos mérséklésű jeggyel utazhatnak az érdeklődők. Az idén újabb kedvezményeket vezetett be a vasút, így a korhoz kötött hétközi kedvezményt, amely az 55 éven felüli nőket és a 60 év feletti férfiakat jogosítja keddtől csütörtökig 20 százalékkal olcsóbb jegy vásárlására. Ezzel a kedvezménynyel bárki élhet (külföldi állampolgár is), aki elérte a meghatácpzott korhatárt. Szintén idei újdonsága a vasútnak a 10 egyszeri utazásra érvényes jegyszelvényből álló füzetjegy, amelyet tetszés szerinti vonatnemre, kocsiosztályra, távolságra lehet megváltani, 20 százalékos díjmérsékléssel. Az üzletpolitikai kedvezmények sorába tartozik a Balaton-bérlet is, amely az északi vagy a déli parton levő-balatoni állomások egymás közötti forgalmában használható. A hét-^ illetve 10 napos bérlet felmutatója korlátlan számú utazásra jogosult a meghatározott területen és időtartamon belül. Meghirdette a vasút a belföldi turista bérletet is, ugyancsak 7 illetve 10 napra, ez a MÁV összes vonalain korlátlanul felhasználható. Az eddigi tapasztalatok szerint kedvező a hatása a MÁV saját kockázatára bevezetett kedvezményeinek: megállt a hosszú idő óta tartó utasszámcsökkenés, sőt 1984 első félévében 0,6 százalékkal több utast szállított a vasút, mint tavaly ilyenkor. Az utaskilométerben mért teljesítmény 1,9 százalékkal nőtt, a személyforgalom bevételei pedig 1,2 százalékkal emelkedtek. Elsősorban a füzetjegy és a hétközi, korhoz kötött kedvezmény talált kedvező visszhangra az utazók körében. a legtöbben ezeket vették igénybe. A várakozástól eltérően a Balaton-bérlet és a turistabérlet egyelőre kevésbé népszerű, de ebben szerepet játszhat az is, hogy az eltelt néhány hónap még nem volt elegendő ahhoz, hogy az utasok megismerkedhessenek ezekkel. Elindult az érdeklődők áradata, Kecskemétről, Városföldről, Budapestről is jöttek, s így a 150 kiosztható zártkertből — mivel idő közben többen visszamondták, — 123 vevőre is talált. De akkor a bérlők nem gondolták, hogy pihenés, kikapcsolódás helyett csak bosszúságok és véget nem érő veszekedések sorozata kezdődik. Valójában mi a helyzet? A környék sokáig ismeretlen volt a kirándulást, pihenést kereső emberek számára. Az elmúlt öt-hat év azonban bizonyította, hogy természeti adottsága alapján az idegenforgalom és a turizmus egyik hazai központjává fejleszthető Tiszaug. így a csépai termelőszövetkezet — bizonyára jó szándékkal — és némi üzletet is sejtve — Tiszaug határában a Holt- Tisza partján, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan földterületeit 30 éves tartós használatra átadta a jelentkezőknek, átlagban 15—16 ezer forintért. Elkezdődött az építkezés, a bérlők birtokba vették a zártkerteket, répát, zöldsége^, burgonyát ültettek. De nem ezért jöttek, a legnagyobb vonzerőt a víz jelentette. S pont ezt nem használhatják ki, mivel időközben kiderült, hogy a tiszaugi holtágon horgászni tilos, fürödnj pedig nem ajánlatos. Hogy miért? A tiszaalpári Virágzó Halászati Termelőszövetkezet 1962 óta intenzív haltenyésztést folytat azon a vízen, és a 44/1977-es halászati jogszabály előírja, hogy halastóban és intenzív hasznosítású vizekben horgászni tilos. A halászati termelőszövetkezet nem tud és nem is akar lemondani erről a területről, mivel összesen 234 hektáron gazdálkodik, s évente 20—22 vagon halat termel. Ennek az egyharmada, 7—8 vagon hal a tiszaugi holtágról származik. Ha ez a terület kiesne a termelésből, a halászati termelőszövetkezet csődbe jutna. így védik az érdekeiket, a halőrök a nap minden órájában ellenőrzik a partot, s ha orvhorgászáson kapnak valakit, feljelentik a csépai tanácsnál. Tavaly 13 feljelentés érkezett, s a tanács szigorúan megbírságolt. Ma már annyira elmérgesedett a helyzet a halászok és a telekbérlők között, hogy olykor-olykor még tettlegességig fajul. A csépai termelőszövetkezet pedig „mossa kezeit”. Szerintük a telekbérlők tudták, hogy ott horgászni nem szabad. Ezt a kitételt a szerződés nem tartalmazza. A telekbérlők viszont azzal érvelnek, hogy azért nem utaznak 30—50—100—150 kilométert, hogy ott zöldséget termelhessenek. Ha lemennek a vízpartra napozni, vagy fürdeni, azzal vádolják őket, hogy lopják a halat. A fürdés hivatalosan nincs megtiltva, de közegészségügyi szempontból nem ajánlatos, mivel az intenzív hasznosítású vizekbe többféle szerves anyagot, tápot juttatnak, amelyek különböző betegségeket idézhetnek elő. Tarthatatlan állapot, de ezzel az ügynek még nincs vége. Tavaly június 15-én feljelentés érkezett a Szolnok megyei Köjálhoz, hogy a tiszaugi holtág egy szakaszán, ahová a környező telekbérlők fürdeni járnak, a halászati termelőszövetkezet egy fuvar istállótrágyát borított a vízbe. A Köjál továbbította a feljelentést az ügyben illetékes Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság hatósági osztályára, mivel a vízfelület az ő kezelésükben van. A Kötivizjg szakemberei a bejelentést a helyszínen megvizsgálták, és megállapították a Víz- Szennyezés tényét. Felszólították a halászati termelőszövetkezetet, hogy a trágyát haladéktalanul távolítsák el, annál is inkább, mert a holtág a Kiskunsági Nemzeti Park szerves része. A tanács 300, azaz háromszáz forintra megbüntette a halászati termelőszövetkezet agronómu- sát, aki felelős volt a víz- szennyezésért. Napjainkban, amikor mil- liárdokat költünk a környezetvédelemre, vizeink tisztaságára, Tiszaugon mindez figyelmen kívül hagyható? Ugyanezen a helyszíni kivizsgáláson (csak most!) az is kiderült, hogy a halászati termelőszövetkezet vízjogi engedély nélkül folytat intenzív gazdálkodást a tiszaugi holtágon. Az idén május 18-án megkapták az engedélyt, s így törvényesítették a több mint két évtizedes gyakorlatot. Sajnos nincs egységes álláspont az ügyben, mert a halászati termelőszövetkezet érvényes üzemtervében —, amelyet az illetékes Bács-Kiskun megyei Tanács hagyott jóvá — szerepel az intenzív gazdálkodási forma. Igaz, hogy a kiosztott földek zártkertek és nem üdülőtelkek, mégis becsapva érzik magukat a bérlők. Megoldást kellene találni, s az érdekeket egyeztetve egységes álláspontot kialakítani, hiszen a döntéseket emberek hozzák, s ezeket emberek meg is változtathatják. N. T. Kis folyókon, kis erőmüvek Érdekes felmérést végeztek a Kisalföld és Észak- Dunántúl kisebb folyóin, patakjain vízfolyásain az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei: azt kutatták, hogy hol és miként lehetne villamos energia hasznosítására felhasználni ezeket a vizeket. Meglepő a felmérés eredménye. A Mosoni-Dunán, a Rábán, a Lajtán, a Répcén, a Kardos Éren, ezenkívül számos patakon — ezek elsősorban Komárom megyében vannak — huszonhat helyet tartanak alkalmasnak a vízi energia ily módon való hasznosítására. Az ügy akkor kezdődött, amikor 1983. elején több megyei napilapban megjelent egy hirdetés, melyben a csépai Tisza- menti Termelőszövetkezet közölte, hogy Csépán és Tiszaugon a Holt-Ti- sza partján jól megközelíthető helyen 800 négyzetméter alapferületü zártkerteket hosszú távú szerződéssel bérbe ad.
