Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

1984. AUGUSZTUS 4. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 Általában 150—200 ezer között mozog az évi forgalom Hajdú­szoboszlón, az idén is több mint másfél millió vendég- éjszakára számítanak a helyi üdülőkben, szállodákban. Képünkön nyári „csúcs” a település strandjain 1949: alaptörvény született Biztosítani a jogalkotás szakszerűségét Nyilatkozik dr. Rüder Edit, az alkotmányjogi Tanács titkára Ma már felnőtt generáció, alkotó ereje teljében van az a korosztály, amely akkor, három és fél évtizeddel ezelőtt, indult az életnek, amikor — 1949. augusztus 20_án — meg­született Magyarország első, írott, azóta is hatályos alkot­mánya, a Magyar Népköztársaság alaptörvénye. A közelgő évforduló alkalmából az alkotmányról, az alkotmányosság érvényesüléséről és az alaptörvény legutóbbi módosításával életre hívott Alkotmányjogi Tanács munkájáról nyilatkozott dr. Rőder Edit országgyűlési képviselő, az Alkotmányjogi Tanács titkára. Három és fél évtizeddel ez­előtt — mondta — alkotmá­nyunk, ez az alaptörvényként ismert jogszabály szentesítet­te országunkban a nép hatal­mát. s 1949-ben célul tűzte ki a szocializmus felépítését. — A társadalmi életben az elmúlt évtizedekben bekö­vetkezett változások eredmé­nyeként 1972-ben került sor az alkotmány módosítására. Ez a jogszabály-korszerűsítés az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a tanácsok jogkörére vonat­kozóan hozott változást. Al­kotmányos szintre emelte az állampolgári jogok és köte­lességek egységének elvét. Szocialista társadalmunk alapintézményei közé sorolta a házasság, a család intéz­ményét, biztosította az ifjú­ság szocialista nevelését, az állampolgárok életének, testi épségének védelmét, az em­beri jogok tiszteletben tartá­sát és pontosította a nemze­tiségi jogokat. Alkotmányba iktatta a közvetlen demokrá­cia intézményeként azt, hogy az állampolgárok ne csak küldötteik útján gyakorolják a hatalmat, hanem „munka­helyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében”. — Már a ’70-es évek társa­dalmi vitáiban felmerült, hogy az országgyűlés válasz- szón Alkotmányjogi Taná­csot, amely az alkotmányos­ság megtartása fölött őrköd­nék. E javaslat megvalósítá­sára azonban akkor még nem került sor, mert a törvény- hozás abból az — egyébként ma is érvényes — elvből indult ki, hogy az alkotmá- * nyosság megtartásának el­lenőrzése nem lehet csupán egyetlen szerv feladata. Az alkotmányosság biztosítása az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a bíróságok és ügyészségek, valamint a népi ellenőrzési bizottságok feladata — s az állam minden szervének és polgárának egyaránt köteles­sége. — Ezen elvek fenntartása mellett, a szocialista demok­rácia és a hazánkban uralko­dó törvényesség további biz­tosítékaként az országgyűlés 1983-ban életre hívta az Al­kotmányjogi Tanácsot. Ez az elhatározás — mutatott rá a tanács titkára — történelmi jelentőségű cselekedet. Az intézmény maga előzmény nélküli, s munkájával ha­gyományteremtő szolgálatot kell teljesítenie: a demokrá­cia további kiteljesedése, a törvényesség maradéktalan érvényesülése, az alkotmány és az alkotmányos jogszabá­lyok megtartása, az állam- polgári jogok biztosítása ér­dekében. — Az Alkotmányjogi Ta­nács nem vette át egyetlen — korábban létrehozott — szerv feladatát sem, de nem is dolgozik párhuzamosan az alkotmány és az alkotmá­nyos rend • megtartásának biztosítására hivatott egyik szervvel sem. Tevékenységé­vel, nevezetesen az utólagos jogszabály-kontrollal a jog­alkotás törvényessége felett őrködik. Adott esetben azt a jogalkotót, amely az alkot­mányt vagy alkotmányos jogszabályt sértő jogi rendel­kezést. irányelvet, elvi dön­tést, jogi iránymutatást hoz­ta: határidő kitűzésével fel­hívja az alkotmányosságnak megfelelő jogszabály megal­kotására. — Az Alkotmányjogi Ta­nács egyik feladata — muta­tott rá a testület titkára — a közreműködés az alkotmány értelmezésében; hiszen egy- egy adott ügyben csak ennek eredményeként állapítható meg, hogy az adott jogsza­bály az alkotmányt vagy más magas szintű jogsza­bályt sértő-e? A továbbiakban dr. Rőder Edit rámutatott: a gyorsan változó gazdasági, társadalmi viszonyok a jogalkotási tevé­kenységet is szükségképpen felgyorsítják, így növekszik a hibaforrások lehetősége. Ezért szükséges, hogy legyen egy olyan magasszintű szerv, amelynek eredendően az a feladata, hogy az eddiginél is fokozottabban biztosítsa a jogalkotás szakszerűségét. — A jogalkotás — politi­kai folyamat. A jogszabá­lyokban gazdasági, társadal­mi, szociálpolitikai elhatáro­zások öltenek testet. Követ­kezésképpen a jogalkotás al­kotmányosságának ellenőrzé­se, biztosítása is politikai te­vékenység. Ezt az Alkot­mányjogi Tanács — politikai életünk gyakorlatának meg­felelően — nyíltan, a közvé­lemény rendszeres tájékozta­tásával kívánja gyakorolni — 'mondta befejezésül dr. Rőder Edit. Farkas Vince nyugdíjas hajóskapitány és felesége érdeme, hogy júliusban hajózástörténeti állandó kiállítás nyílt Zebegényben, a Szőnyi út 9 szám alatt. A gyűjtemény a víziközle­kedés fejlődésének sok-sok állomásának bemutatásával ad képet a hajózás korszerűsödé­séről Tiszaugi meglepetések Víz mellett szárazon Balaton-bérlet, olcsóbb utazás vásárra, fesztiválra Beváltak a vasúti kedvezmények A MÁV eddigi tapaszta­latai azt mutatják, beváltot­ták. a hozzájuk fűzött remé­nyeket a közelmúltban be­vezetett üzletpolitikai ked­vezmények: valamelyest emelkedett az utazók szá­ma, s ugyancsak nőttek a tavalyi hasonló időszakhoz képest a személyszállítás be­vételek Mint ismeretes, 1983-ban hirdetett meg először üzlet­politikai kedvezményeket a MÁV, elsősorban ^bból a célból, hogy növelje utasai­nak számát, ugyanis ez erő­teljesen csökkent az utóbbi időben főként a megemelt tarifák következtében. Ta­valy vezették be a két 18 éven aluli gyermekkel uta­zó családok részére a 20 szá­zalékos családi kedvezményt, valamint a csoportos utazá­sok kedvezményét; ez utób­bi mértéke kisebb létszám esetén 20, 200—499 szemé­lyig 30,’ efölött pedig 50 százalékos. Ugyancsak saját kockázatára hirdette meg a MÁV a különféle vásárok­ra, kiállításokra, szabadtéri játékokra és egyéb nagyobb eseményekre ellátogatok kedvezményét. A kedvez­mény mértéke változó, függ a látogatók várható számá­tól is. Így például a nagy közönséget vonzó Budapesti Tavaszi Fesztiválra, vagy az őszi BNV-re féláron, a ta­vaszi BNV-re pedig 33 szá­zalékos mérséklésű jeggyel utazhatnak az érdeklődők. Az idén újabb kedvezmé­nyeket vezetett be a vasút, így a korhoz kötött hétközi kedvezményt, amely az 55 éven felüli nőket és a 60 év feletti férfiakat jogosítja keddtől csütörtökig 20 szá­zalékkal olcsóbb jegy vásár­lására. Ezzel a kedvezmény­nyel bárki élhet (külföldi állampolgár is), aki elérte a meghatácpzott korhatárt. Szintén idei újdonsága a vasútnak a 10 egyszeri uta­zásra érvényes jegyszelvény­ből álló füzetjegy, amelyet tetszés szerinti vonatnemre, kocsiosztályra, távolságra le­het megváltani, 20 százalé­kos díjmérsékléssel. Az üzletpolitikai kedvez­mények sorába tartozik a Balaton-bérlet is, amely az északi vagy a déli parton levő-balatoni állomások egy­más közötti forgalmában használható. A hét-^ illetve 10 napos bérlet felmutatója korlátlan számú utazásra jo­gosult a meghatározott te­rületen és időtartamon be­lül. Meghirdette a vasút a belföldi turista bérletet is, ugyancsak 7 illetve 10 nap­ra, ez a MÁV összes vona­lain korlátlanul felhasznál­ható. Az eddigi tapasztalatok szerint kedvező a hatása a MÁV saját kockázatára be­vezetett kedvezményeinek: megállt a hosszú idő óta tartó utasszámcsökkenés, sőt 1984 első félévében 0,6 szá­zalékkal több utast szállí­tott a vasút, mint tavaly ilyenkor. Az utaskilométer­ben mért teljesítmény 1,9 százalékkal nőtt, a személy­forgalom bevételei pedig 1,2 százalékkal emelkedtek. El­sősorban a füzetjegy és a hétközi, korhoz kötött ked­vezmény talált kedvező visszhangra az utazók köré­ben. a legtöbben ezeket vet­ték igénybe. A várakozástól eltérően a Balaton-bérlet és a turistabérlet egyelőre ke­vésbé népszerű, de ebben szerepet játszhat az is, hogy az eltelt néhány hónap még nem volt elegendő ahhoz, hogy az utasok megismer­kedhessenek ezekkel. Elindult az érdeklődők ára­data, Kecskemétről, Város­földről, Budapestről is jöt­tek, s így a 150 kiosztható zártkertből — mivel idő köz­ben többen visszamondták, — 123 vevőre is talált. De akkor a bérlők nem gondol­ták, hogy pihenés, kikapcso­lódás helyett csak bosszúsá­gok és véget nem érő vesze­kedések sorozata kezdődik. Valójában mi a helyzet? A környék sokáig ismeret­len volt a kirándulást, pihe­nést kereső emberek számá­ra. Az elmúlt öt-hat év azon­ban bizonyította, hogy termé­szeti adottsága alapján az idegenforgalom és a turiz­mus egyik hazai központjá­vá fejleszthető Tiszaug. így a csépai termelőszövetkezet — bizonyára jó szándékkal — és némi üzletet is sejtve — Tiszaug határában a Holt- Tisza partján, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan föld­területeit 30 éves tartós hasz­nálatra átadta a jelentkezők­nek, átlagban 15—16 ezer forintért. Elkezdődött az épít­kezés, a bérlők birtokba vet­ték a zártkerteket, répát, zöldsége^, burgonyát ültet­tek. De nem ezért jöttek, a legnagyobb vonzerőt a víz jelentette. S pont ezt nem használhatják ki, mivel idő­közben kiderült, hogy a tisza­ugi holtágon horgászni tilos, fürödnj pedig nem ajánla­tos. Hogy miért? A tiszaalpári Virágzó Halá­szati Termelőszövetkezet 1962 óta intenzív haltenyész­tést folytat azon a vízen, és a 44/1977-es halászati jogsza­bály előírja, hogy halastó­ban és intenzív hasznosítású vizekben horgászni tilos. A halászati termelőszövetkezet nem tud és nem is akar le­mondani erről a területről, mivel összesen 234 hektáron gazdálkodik, s évente 20—22 vagon halat termel. Ennek az egyharmada, 7—8 vagon hal a tiszaugi holtágról szárma­zik. Ha ez a terület kiesne a termelésből, a halászati ter­melőszövetkezet csődbe jut­na. így védik az érdekeiket, a halőrök a nap minden órá­jában ellenőrzik a partot, s ha orvhorgászáson kapnak valakit, feljelentik a csépai tanácsnál. Tavaly 13 feljelen­tés érkezett, s a tanács szi­gorúan megbírságolt. Ma már annyira elmérgesedett a helyzet a halászok és a te­lekbérlők között, hogy oly­kor-olykor még tettlegességig fajul. A csépai termelőszövetke­zet pedig „mossa kezeit”. Sze­rintük a telekbérlők tudták, hogy ott horgászni nem sza­bad. Ezt a kitételt a szerző­dés nem tartalmazza. A te­lekbérlők viszont azzal ér­velnek, hogy azért nem utaz­nak 30—50—100—150 kilomé­tert, hogy ott zöldséget ter­melhessenek. Ha lemennek a vízpartra napozni, vagy für­deni, azzal vádolják őket, hogy lopják a halat. A fürdés hivatalosan nincs megtiltva, de közegészségügyi szempont­ból nem ajánlatos, mivel az intenzív hasznosítású vizek­be többféle szerves anyagot, tápot juttatnak, amelyek kü­lönböző betegségeket idézhet­nek elő. Tarthatatlan állapot, de ezzel az ügynek még nincs vége. Tavaly jú­nius 15-én feljelentés érkezett a Szolnok megyei Köjálhoz, hogy a tiszaugi holtág egy szakaszán, ahová a környező telekbérlők für­deni járnak, a halászati ter­melőszövetkezet egy fuvar istállótrágyát borított a víz­be. A Köjál továbbította a feljelentést az ügyben illeté­kes Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság hatósági osztá­lyára, mivel a vízfelület az ő kezelésükben van. A Köti­vizjg szakemberei a bejelen­tést a helyszínen megvizsgál­ták, és megállapították a Víz- Szennyezés tényét. Felszólí­tották a halászati termelőszö­vetkezetet, hogy a trágyát haladéktalanul távolítsák el, annál is inkább, mert a holt­ág a Kiskunsági Nemzeti Park szerves része. A tanács 300, azaz háromszáz forintra megbüntette a halászati ter­melőszövetkezet agronómu- sát, aki felelős volt a víz- szennyezésért. Napjainkban, amikor mil- liárdokat költünk a környe­zetvédelemre, vizeink tiszta­ságára, Tiszaugon mindez figyelmen kívül hagyható? Ugyanezen a helyszíni ki­vizsgáláson (csak most!) az is kiderült, hogy a halászati termelőszövetkezet vízjogi engedély nélkül folytat in­tenzív gazdálkodást a tisza­ugi holtágon. Az idén május 18-án megkapták az enge­délyt, s így törvényesítették a több mint két évtizedes gyakorlatot. Sajnos nincs egységes álláspont az ügyben, mert a halászati termelőszö­vetkezet érvényes üzemtervé­ben —, amelyet az illetékes Bács-Kiskun megyei Tanács hagyott jóvá — szerepel az intenzív gazdálkodási for­ma. Igaz, hogy a kiosztott földek zártkertek és nem üdülőtelkek, mégis becsapva érzik magukat a bérlők. Megoldást kellene találni, s az érdekeket egyeztetve egységes álláspontot kialakí­tani, hiszen a döntéseket em­berek hozzák, s ezeket em­berek meg is változtathatják. N. T. Kis folyókon, kis erőmüvek Érdekes felmérést végez­tek a Kisalföld és Észak- Dunántúl kisebb folyóin, pa­takjain vízfolyásain az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei: azt kutatták, hogy hol és miként lehetne villamos energia hasznosítására fel­használni ezeket a vizeket. Meglepő a felmérés eredmé­nye. A Mosoni-Dunán, a Rá­bán, a Lajtán, a Répcén, a Kardos Éren, ezenkívül szá­mos patakon — ezek első­sorban Komárom megyében vannak — huszonhat helyet tartanak alkalmasnak a vízi energia ily módon való hasz­nosítására. Az ügy akkor kezdő­dött, amikor 1983. elején több megyei napilapban megjelent egy hirdetés, melyben a csépai Tisza- menti Termelőszövetke­zet közölte, hogy Csépán és Tiszaugon a Holt-Ti- sza partján jól megköze­líthető helyen 800 négy­zetméter alapferületü zártkerteket hosszú tá­vú szerződéssel bérbe ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom