Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-29 / 202. szám
1984. AUGUSZTUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 Magyar szerszámgép az NSZK-ban Nagy értékű, számjegyvezérlésű szerszámgép szállítására kötött szerződést a Technoimpex az NSZK-beli Krones céggel. A Szerszámgépipari Művekben kifejlesztett eddigi legnagyobb magyar szerszámgép első példányát 1983-ban szállították a szintén NSZK- beli Vorwald cégnek. A berendezés jól bevált a nagyméretű munkadarabok egyidejűleg öt oldalról való pontos megmunkálásának eszközeként. A 100 tonnás marógéppel akár 300 tonnás munkadarabokat lehet automatikus vezérléssel megmunkálni, marni, fúrni. Különösen azért gazdaságos az üzemeltetése, mert a munkadarabokat csak egyszer kell „befogni”, ami jelentősen gyorsítja a munkát. A múlt évi üzlet nyomán a Technoimpex széles körű piackutatást végzett, s ennek első eredménye most a Krones cég 1,4 millió márkás megrendelése. A cég a világ legnagyobb palackcímkéző-gép gyártója, berendezései jól ismertek a hazai palackozó üzemekben is. Tájékoztató főiskolásoknak Tegnap Szolnokon, a megyei pártbizottság székházába találkozóra hívták meg a Politikai Főiskola megyei hallgatóit. Ezen Simon József. a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a meghívottakat megyénk társadalmi, gazdasági, politikai életének aktuális kérdéseiről. A tájékoztatón részt vett Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Kifizetődő a melioráció Talajjavítás — több termés A talajjavítás a leggazdaságosabb beruházások egyike — állítja a szakemberek egy része. Mások kontráznak, mondván: jelenleg túlságosain sokba kerül a melioráció — a talaj javítása, vízrendezése, öntözése — és a ráfordítások hosszú idő alatt térülnek meg. Ebben az érvelésben is van igazság, hiszen napjainkban kevés pénz jut a beruházásokra, tehát alaposan meg kell gondolni, hová fektessék pénzüket a gazdaságok. Ésszerű földhasznositás Ám az is igaz, hogy két évtized alatt megduplázódott a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztők pedig ennél is nagyobb eredményeket érteik el. Ennek egyik oka, hogy a nagyüzemek ésszerűen hasznosítják a termőföldet, természeti és közgazda- sági adottságaihoz igazítják a termelés szerkezetét. Szinte tudományos alapossággal készülnek a középtávú és az éves |ei{vek, kifejeződik a legfontosabb cél, a gazdaságos termelés. Széles körben elterjedt gyakorlat, hogy egy- egy helyen csak azokkal a növényekkel foglalkoznak, amelyek a legtöbb hasznot adják. Persze az adottságokhoz alkalmazkodó termelési szerkezet csak egyik lehetősége az ésszerű földhasznosításnak. Az ember mindig is törekedett arra, hogy javítsa is a föld termőképességét. Számottevő eredményeket azonban csak az elmúlt évtizedekben értünk el. Igaz, többszörösen, növekedett a talaj termőképességének javítására fordítható összeg is. A mostani ötéves tervidőszakban meliorációra 10—11 milliárd forintot fordítanak a gazdaságok, ami mintegy 40 százalékkal több, mint az V. ötéves tervidőszakban volt. Tavaly a gazdaságok — az állami támogatással együtt — megközelítően kétmilliárd forintot költöttek területük rendezésére, a vízgazdálkodás javítására és kémiai talajjavításra. Ebből a pénzből 120 ezer hektáron végezhették el a komplex meliorációt A termőtalaj megbecsülése Tény: a melioráció felértékelődött az elmúlt évtizedekben. Érthető ez, hiszen az ipar fejlesztése, a városiasodás, a szállítás, és közlekedés változása miatt az elmúlt negyedszázadban 572 ezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelt terület. A legfrissebb statisztikák szerint az utóbbi években növekedett a mezőgazdaságilag hasznosítható terület, hosszabb távon azonban változatlanul a csökkenésével kell számolni. Az élelmiszertermelés bővítése — amely feltétele a hazai ellátásnak és az export fokozásának — tehát csak intenzív gazdálkodással képzelhető el, amely egyebek között' kedvező termőhelyi adottságokat is feltételez. Ugyanakkor az ország mezőgazdaságilag művelt területének kétharmadán kedvezőtlen termőhelyi adottság gátolja a termelést. Hogyan lehet e körből kilépni? Az egyik lehetőség az, hogy az úgynevezett komplex melioráció üteme felgyorsuljon. A számítások szerint mintegy 92 milliárd forintra lenne szükség a termőtalajok védelméhez. Ebből — mint említettük — a VI. ötéves tervidőszakban 10—11 milliárd forint értéA meliorációs beruházások ütemének gyorsítását a legújabb tapasztalatok is sürgetik. Tavaly az aszályos időjárás ellenére a melióráit területek mintegy 15 százalékkal nagyobb termést adtak, mint á talajjavítás nélkül maradt földek. Ugyancsak a gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a savanyú talajokon a búza termésátlagai 15—30 százalékkal alacsonyabbak, a termeléshez szükséges műtrágyázási költségek pedig 40—50 százalékkal magasabbak. Az ágazat irányítóinak véleménye szerint a VII. ötéves tervidőszakban 15—16 milliárd forintot volna célkű melioráció valósul meg. A tervidőszakra kitűzött feladat teljesítése is csorbát szenvedett mostanáig. Az első három esztendőben a tervezettől 10—12 sázalékkal marad el a tényleges teljesítmény. Az elmaradás okai érthetőek: a tervezettnél 370 millió forinttal kevesebb állami támogatást kaptak a gazdaságok meliorációhoz, közben e munkák költségei mintegy 30 százalékkal emelkedtek. E kedvezőtlen jelenség ellensúlyozására az idei esztendő elején született néhány intézkedés. A végeredmény, hogy az 1984. évi 1,35 milliárd forintos állami támogatással a lemaradás mérsékelhető, de a tervidőszakra kidolgozott elképzeléseket várhatóan nem lehet megvalósítani. szerű meliorációra fordítani, s ezzel az összeggel 750—800 ezer hektár területen lehetne elvégezni a komplex talajjavítást. Aligha vitatható a beruházás megtérülése: a számítások szerint a program befejezését követően évente 800—900 ezer tonna gabona értékének megfelelő árut lehetne termelni e földeken. Végül is csak üzemi nézőpontból érdemes azon meditálni, hogy érdemes-e a meliorációra pénzt költeni. A népgazdasági haszon ugyanis nem vitatható, ám hogy ez minél nagyobb legyen, ahhoz a gazdaságok érdekeltségét is meg kell teremteni. V. F. J. Megtérül a beruházás Például a Kontaktéban Avulnak vagy javulnak? így szól az angol közmondás: while others get older, Eagles get better, azaz míg mások avulnak, a sasok javulnak. Napjaink felgyorsult gazdasági változásai közepe.- te kétszeresen igaz, hogy némely cégék illetve termékeik kiöregednek a piacról, tehát lemaradnak. Ugyanakkor azok a vállalatok, melyek mind újabb, a vevők igényeihez szinte rögtön igazodó, sőt gyakorta azokat megelőző marketinget és termelési harcmodort alkalmaznak — a sasok röptéhez hasonlóan szárnyalhatnak a piacon kínálkozó lehetőségekkel. Nemrégiben a Kontakta Alkatrészgyár mezőtúri gyáAzonban eljött 1982, amely a mezőtúri gyár életében fordulópontnak nevezhető: ekkor érték el igazán a gazdasági recesszió hullámai. Az ipar fejlesztésére, növekedésére szűkösebben kezdtek csordogálni a pénzforrások, a beruházások megcsappantak, emiatt a Kontakta háttéripari termékeiből is kevesebbet rendeltek a partnerek. Mi a teendő a növekedés aranyévei után? — dugták össze fejüket a „kontaktások”. Nem lehetett kétségük afelől, hogy a változásokhoz alkalmazkodniuk kell! Egyik legfontosabb tennivalójuk a gyártmányfejlesztés további fokozása. Ehhez a gyár elegendő szellemi kapacitással és megfelelő műszaki apparátussal rendelkezik. Az érem másik oldala viszont az, hogy az új gyártmányok készítéséhez nincs elegendő speciális szerszámuk. A gyárkapun belüli szerszámkészítés szerényebb, mint amennyit a profilbővítés, a gyártmányfejlesztés (és persze a termelés) igényel. így a rendelések csökkenését Nézzük a minőséget! A mezőtúri gyár esetében is sok múlik a kooperáción. Egy elrontott műanyagbetét, szegecs, a gondatlan szerszámkészítés vagy -kezelés, a határidő csúszása mind befolyásolja a sikeres helytálllást a piacon. A Kontakta körein belül nincs nagyobb, a piaci sikert veszélyeztető probléma, viszont a külső termelési együttműködésben előfordulnak zavarok. Vállalkozó kedvű partnerekben nem szenvednek hiányt a mezőtúriak, ám ez korántsem szavatolja, pótolja a pontos, rában jártam, ahol elmondták, hogy 1982-ig az iparra általánosan jellemző prosperitás következtében nőtt á keresletük. Felfutott a termelésük: egyre több kisfeszültségű villamos vezérlő- készüléket gyártottak. S egyúttal mind korszerűbb ipari nyomógombokat, jelzőket, kapcsolókat fejlesztettek ki. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki a Vasvill, a Viliért, a Ravill és más .nagykereskedelmi vállalatokkal, így oly alacsony szintre szorította vissza raktári készleteit a Kontakta, hogy a kereslet enyhe élénkülése is közvetlenül a termelés bővítésének irányába hatott. nem tudják ellensúlyozni új termékekkel. A lanyha kereslet okozta nehézségekből való kilábalás esélyeit latolgatva egy másik stratégiát is kidolgoztak: igyekeznek olyan cikkek gyártását átvenni, amelyek beleillenek a Kontakta profiljába, s nem szükséges hozzá különösebb beruházás, fejlesztés. Ilyen például a jászberényi Hűtőgépgyártól átvett sorozatkapcsolók készítése, vagy a Kontakta szentesi gyárától kapott, építőiparban használatos foglalatok, 3 pólusú billenőkapcsolók és flexibilis csatlakozók előállítása. Ez természetesen többletterhet ró a mezőtúriakra, hiszen így a megrendelések voltaképpen jelentősen alig gyarapodnak, viszont a profil szélesedik. S a termelést inkább a tipizálás, a nagyobb sorozatok gyártása tenné kifizetődőbbé, mintsem a termékszerkezet bővítése, amelyhez többféle alkatrész és szerszám szükséges. Ez is növeli az önköltséget, duzzasztja, azaz a nyereséget csökkenti. Jobb híján marad a több munka, kisebb haszon ? gyors, határidőre kész munkát. Jócskán akad olyan megbízott, amely nem felel meg a követelményeknek ... Bár mind úgy dolgozna, mint a fegyvemeki téesz fröccsöntői, a tiszapüspüki termelőszövetkezet szerelői vagy a ricsei téesz dolgozói. Ez utóbbiról jut eszembe: nem lennének közelebb, teszem azt, Mezőtúron hasonlóképp jól együttműködő, a rövi- debb szállítások, a szorosabb kapcsolatok révén nagyobb nyereséggel kecsegtető társak? Még csak ^z első lépéseiket tették meg eddig, miért? Ennyit a háttéripar háttériparáról. Van azonban a minőségnek másik oldala is — ez pedig a korszerű műszaki szemléiéi; következetes érvényesítése, a mezőtúri gyár 453 dolgozója munkafegyelmének, felelősségének erősítése. Ez nem jobb, nem rosz- szabb, mint másutt, de...! Különösen a közvetlen termelést kiszolgálók — a fizikaiaknak mintegy 40 százaléka —, az anyagmozgatók, a raktárban dolgozók, a gép- beállítást végzők teljesítménye úgymond nehezen fogható meg. (És más munkaterületeken?) Nóhányan jósze- rint csak eltöltik a munkaidőt, mert erre kapják a bért. Sok az üresjárat: most ez nincs, az nincs, egy kávéért, üdítőért vagy cigarettáért külön-külön képesek eljárni az üzemi büfébe, előbb kezdenek ebédelni, később fejezik be ... Megfelelő feltételek szükségeltetnek! A vezető sem képes mindenkit figyelni, számon tartani, hogy X. most issza ötödik kávéját, míg Z. egyszer sem megy el. A munkanap fényképezését, azaz a fizikai és nem fizikai dolgozók teljesítményeinek mérését gyakrabban kellene elvégezni. S aszerint pontosabb, szigorúbb mércét fölállítani számukra. A saját bőrükön érzik a megváltozott gazdasági körülmények szorítását, ám „jobb a békesség” alapon némelyek azon dilemmáz- nak, ki kezdje a másik megszólítását, felelősségének föl ébresztését. Márpedig mielőbb hozzá kéne fogni, hiszen a mezőtúri Kontakta termelési értéke ’82-től fokozatosan öt százalékul egyre romlik. Az idén első félévben is — szemben a tavalyi 88 millió forintos árbevétellel — 84 milliót sikerült produkálniuk. A belső rend erősítése elsőrangú feladat tehát! Ennek alapján már könnyebb új gyártmányokat fejleszteni, a prototípusok szériagyártását mielőbb elkezdeni, a kooperációt javítani, a szerszámkészítés kapacitását bővíteni, egyszóval megteremteni a föltételeket ahhoz, hogy úgy szánjanak, mint azok a bizonyos sasok. S ha mindehhez a Pesten székelő vezérigazgatóság is hathatósabb segítséget nyújt, a 9 éves „házasságot” szilárdítandó, igazán van remény az idei, húszmillióval megemelt (210 millió forintos) árbevételi teljesítésére. Sz. T. T. A növekedés aranyévei után Minőség, minőség... A karcagi Magyar—Bolgár Tsz üzemében flakonok készülnek a karcagi Áfész részére, fröccsgépe- ken hosszú kupakokat, valamint az Ikarusnak pvc- huzalokat gyártanak. Flakonokból évente 3 milliót készítenek különböző méretben. Készül a flakon fgy készül a pvc-huzal Szállítás előtt
