Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1984. AUGUSZTUS 26. iHeti világhíredé A szovjet—indiai barátsági és együttműködési szerződés aláírá­sának évfordulója alkalmából barátsági hónapot tartatlak a hatalmas ázsiai országban. A rendezvénysorozatra küldött­ség élén Űj-Delhibe érkezett Rjujtyel, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsúnak elnökhelyettese, akit fogadott Indira Gandhi miniszterelnök. Libanoni panasz a BT előtt HÉTFŐ: Feszültség Libanon­ban, miután az izraeli hadse­reg lezárja az ország déli ré­szét, Bejrút a Biztonsági Ta­nácshoz fordul — Republi­kánus konvenció Dallasban, a párt ismét a Reagan—Bush párost jelöli. KEDD: Hatalmas tüntetés Manilában Aquino ellenzéki vezető meggyilkolásának év­fordulóján — Suarez volt spanyol kormányfő kiutasí­tása Uruguayból. SZERDA: Nagyarányú bojkott jellemzi a dél-afrikai félvé­rek választásait — Heves vi­ta a római parlamentben, de végülis olasz flottaegységek indulnak a Szuezi-öbölbe a rejtélyes aknák eltávolításá­ra — A nicaraguai papmi­niszterek cáfolják lemondási szándékukat. CSÜTÖRTÖK: /í mongol párt rendkívüli központi bizottsá­gi ülése betegsége miatt fel­menti Cedenbalt és Batmönh eddigi miniszterelnököt vá­lasztja főtitkárrá — Ünnep­ségek Romániában a felsza­badulás 40. évfordulóján. PÉNTEK: Genf ben felújíják az ENSZ égisze alatt folyó afgán—pakisztáni tárgyaláso­kat — A francia parlament ismét az alkotmánymódosí­tásról vitázik — Csernyenko előszava a Japánban megje­lent kötetéhez. SZOMBAT: Kolumbiában megállapodást ír alá a kor­mány a legfontosabb gerilla­szervezetekkel — Peresz to­vábbi háromhetes időt kér a kormányalakításra Izraelben — Megemlékezések Namíbia napjáról. Mit jelent a Reagan—Bush kettős újrajelölése Dallas­ban? Heti összefoglalónk első kérdésével rendszerint az időszerű kérdések legfonto­sabb területét, a kelet—nyu­gati kapcsolatok új fejlemé­nyeit tekintjük át. Ezen a héten azonban újra az jel­lemezte a világpolitika fő frontvonalát, hogy folytató­dott a mozdulatlanság. Mind­ez nemcsak ennek a hétnek sajátja, a feszültségkeltő amerikai politika következ­ményeként, egy ideje való­sággal megdermedtek a ke­let—nyugati, mindenekelőtt a szovjet—amerikai kapcso­latok. Igaz, egy rövid jelentés beszámolt arról, hogy a wa­shingtoni külügyminisztéri­umban kétnapos konzultáció zajlott a stockholmi konfe­rencián résztvevő szovjet és amerikai küldöttségvezető között, de a jelek szerint in­kább rutinszerű eszmecseré­re került sor a maratoni jel­legű konferencia folytatásá­ról s a megmutatkozó, alap­vetőnek tűnő ellentétek fel­oldásáról egyelőre nem es­hetett szó. A szocialista or­szágok természetesen válto­zatlanul készek minden ész­szerű tárgyalásra, ezt jelez­hette a kétoldalú kapcsola­tok vonatkozásában Cser­nyenko előszava a Japánban kiadott kötetéhez (ebben fel­elevenítette a korábbi javas­latokat egy jószomszédsági és együttműködési szerződés megkötésére), valamint a nyugatnémet keresztényde­mokraták egyik vezetőjének berlini tanácskozása. A fegyverzetkorlátozási tár­gyalások előtt azonban to­vábbra is úttorlaszok emel­kednek, s az űr militarizá- lásának megakadályozását szolgáló szovjet—amerikai párbeszéd sem kezdődhet meg a közeljövőben Becs­ben. Ügy tűnik, hogy a kö­vetkező hónapokban, leg­alábbis az amerikai elnök- választásokig nemigen vár­ható biztató fejlemény. (A világsajtó ugyan azt taglal­ja, hogy az ENSZ-közgyűlés szeptember harmadik kedd­jén megkezdődő újabb ülés­szaka módot nyújt majd kül­ügyminiszteri találkozókra, esetleg egy Gromiko—Shutz összejövetelre is, de való­ban érdemi tárgyalásokat nehéz lenne most várni. E nem éppen kedvező kör­képbe csak újabb terhelést hozott a Dallasban megtar­tott republikánus konvenció, az elnökjelölő kongresszus. Nem volt meglepetés, a pa­pírforma érvényesült, ami­kor a hatalomban levő el­nököt és alelnököt, tehát a Reagan—Bush kettőst újra­jelölték. Ehhez egy rendkí­vül konzervatív pártprogram elfogadása járult, ami ugyan nem kötelező a leendő el­nök számára, de megerősít­heti és alátámaszthatja po­litikai nézeteit s Reagan a konvención elmondott beszé­dében a fegyverkezés foly­tatása, az áhított katonai fö­lény kierőszakolása, Kuba és Nicaragua fenyegetése mel­lett szállt síkra. Az amerikai elnök tréfa­ként jellemzett hírhedt mik- rofonpróbája joggal keltett világszerte felzúdulást és fel­háborodást. Dallasban bebi­zonyosodhatott, hogy nem­csak az ízetlen viccelődés, hanem a komoly beszéd is komor felhőkkel árasztja el az Egyesült Államokból a nemzetközi égboltozatot. Melyek a közel-keleti vál­ság új fejleményei? Űjra megakadt a libanoni megbékélési folyamat: vé­res összeütközések az észa­ki Tripoliban, feszültség a drúzok lakta Suf-hegységben és merényletek Bejrútban. A rendkívül bonyolult és né­ha nehezen áttekinthető ese­mények hátterében elsősor­ban az húzódik meg, hogy a megbékélés gyakorlatát szol­gáló biztonsági tervet (ma­gyarán a kormány haderejé­nek bevonulását a korábbi polgárháborús teri^letekre) most már a fővároson túl is ki kell terjeszteni. A következő állomás a Suf-hegység „pacifikálása”, ahol a nemzeti haladó erők­nek vannak fontos állásai és katonai pozíciói. Ezeket át is adnák, de ugyanakkor biztosítékokat kívánnak, hogy a megígért demokrati­zálási folyamat folytatódik s a hadsereg bevonulása a Suf-hegységbe nem a jobb­oldal térnyerését szolgálja majd. Erre vonatkozólag nem történt határozott intézkedés, ezért folyik a vita és húzó­dik a megoldás. Szíria, amely nagy felelősséggel közelít a libanoni rendezéshez, az el­múlt napokban újabb lépése­ket tett, hogy elősegítse a valóságos megbékélést a szomszédban. A nemzeti haladó erők másik követelése, hogy a kormány tegyen határozot­tabb intézkedéseket Dél-Li- banon izraeli megszállásá­nak felszámolására. Ez a kérdés a héten különösen akuttá vált, miután az iz­raeli hadsereg elvágta a hat­százezres Dél-Libanont az or­szág más részeitől. A ten­gerparti főútvonal eddig sem volt járható, de vasárnaptól a Zsezzin melletti egyetlen működő összekötő hidat is eltorlaszolták, megszűnt a gépkocsiforgalom s csupán gyalogosok juthatnak át, hosszadalmas biztonsági vizs­gálatok nyomán. (Dél-Liba- non hagyományosan az or­szág más területeinek élel­miszer-ellátója. Érthetően ér­zékeny kihatással van, hogy az áruszállító konvojokat ki kell rakni a megszállási zó­na határán, gyalog átvinni a gyümölcsös- stb. ládákat, s csak úgy lehet tovább szál­lítani ...) Izraeli részről nyilván időt akarnak nyerni, hogy job­ban felépítsék a Lahad tá­bornok vezette jobboldali hadsereget (ez a meghalt Hadad őrnagy alapította mi­lícia), s megpróbálják kiik­tatni az ■ ellenállási akciókat. Kész tényeket akarnak te­remteni a „víz-csatában” is, néhány kilométeres határki­igazítás segítségével a Litani és a Vazzani folyók forrás­vidékét megszerezve, a vi­zet Izrael felé vezetnék. (Ne feledjük, a sivatagos Közel- Keletnek nemcsak az olaj, hanem a víztartalék is való­ságos kincse!) Ilyen körülmények között a libanoni kormány kényte­len volt a Biztonsági Ta­nácshoz fordulni. Ahol, ha szavazásra kerül sor, nem kis érdeklődés várja az ame­rikai voksolást... Hogyan alakulnak Nicara­guában a választási előké­születek? Hét párt verseng a sza­vazatokért, / valamennyi egyenlő lehetőségekkel <js adottságokkal (azonos i<iő a rádióban és a televízióban, egyforma pénzügyi támoga­tás stb.) rendelkezik. Nica­ragua történetében még nem volt ilyen szabad és demok­ratikus választás. Ugyanak­kor három jobboldali ellen­zéki párt önmagát zárta ki a választási küzdelemből, mert a határidő többszöri hosszabbítása ellenére sem volt hajlandó hivatalosan benevezni jelöltjeit. (Kom­mentátorok szerint e takti­ka oka, hogy a sandinisták többségére számítanak s in­kább olyan látszatot próbál­nak kelteni, mintha Nicara­guában több politikai cso­port nem vehetett volna részt a választásokon. Ezzel Wa­shingtonnak — amely soha nem emelt vétót a diktatú­rát gyakorló Somoza famí­lia csaló választásainak idő­szakában — ürügyet nyújta­nának a választások szabad­ságának kétségbe vonására.) Közben a nicaraguai veze­tésnek más kihívásokkal is szembe kell néznie. Ellen- forradalmi osztagokat dob­tak át az országgal északon szomszédos Hondurasból a déli határokon elterülő Cos­ta Ricába, hogy két tűz közé fogják a sandinista rendszert és zavarják a konszolidáci­ót. A belpolitikában fő tö­rekvésük az állam és az egyház viszonyának megron­tására irányul, amikben sze­repe van a püspöki konfe­rencia jobboldali többségé­nek is. (A nicaraguai kor­mányban három papminisz­ter foglal helyet, köztük a jólismert D’Escoto külügy- és Cardenal atya oktatás­ügyi miniszter, s papi sze­mély tölti be a nicaraguai nagykövet tisztét az Ameri­kai Államok Szervezeténél is. A jobboldali püspökök, a Vatikánra hivatkozva, a papminiszterek lemondását helyezték kilátásba, de ezt az érdekeltek cáfolták.) A választások közeledté­vel (ezeket két. nappal az amerikai elnökválasztás előtt, november 4-én tartják meg) Nicaraguában és Ni­caragua körül nem lesz ese­ménytelen időszak. Réti Ervin Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa hétfőn, magyar idő szerint az esti órákban nem­hivatalos tanácskozásokat kezd Libanon panaszának megvizsgálására és hivatalos ülés előkészítésére. A ta­nács összehívását pén­teken kérte a bejrúti kor­Az ADN hírügynökség is­mertette a Neues Deutsch­land tegnapi kommentárját, amelyet az NSZEP központi lapja Alfred Dreggernek, a CDU—CSU parlamenti frak­ciója vezetőjének támadó hangú sajtónyilatkozatához fűzött. A kommentár megbélyeg- zi Dreggernek „az NDK ál­lamfőjének esetleges NSZK- beli látogatása elleni botrá­nyos és provokatív kiroha­násait” és megállapítja, hogy azok „szándékosan az NDK és az NSZK közötti jó kapcsolatok kialakulása el­len irányulnak”. „Senki szá­mára sem lehet kétséges, hogy az NDK Államtanácsá­nak elnöke ilyen dolgok lát­tán nem erőlteti az NSZK- ba való látogatást” — szö­gezi le a Neues Dautschland. „A nemzetközi közvéle­mény, amint ezt Dregger úr kirohanásainak világméretű visszhangja is mutatja, na­gyon jól megértette, miről is van szó. Arról, hogy az NDK Államtanácsa elnökének esetleges NSZK-beli látoga­tására, amelynek eddig sem az időpontját, sem témaka­talógusát vagy programját nem egyeztették, ne kerüljön sor. Erre irányul a dolog, és bizonyos erők, amelyek egyáltalán nem nélkülözik a befolyást, máris ennek meg­felelő légkört teremtenek” — állapítja meg a kommentár írója, majd rámutat: nem titok, hogy további zavaró Tegnap reggel már Nagy- Britannia 17 nagy kikötőjét bénította meg a dokkmun­kások sztrájkja, amelyet or­szágos küldöttgyűlésük — nagy többséggel — pénteken határozott el. A munkahe­lyeik védelmében 23. hete sztrájkoló bányászok támo­gatását célzó országos sztrájk előtt a skóciai kikötőkben már pénteken spontán mun­kabeszüntetésre került sor egy hollandiai szénszállít­mány szervezetlen dolgozók­kal való kirakodása miatt. A francia rendőrség letar­tóztatta a legutóbb elköve­tett robbantások tetteseit. A magukat „M—5-csoport- nak” nevező merénylők a múlt héten Annecy-ben, Lyonban és Grenoble-ban hajtottak végre robbantáso­kat, és azt követelték, hogy a kormány fizessen nekik 30 millió frankot, • különben folytatják a merényleteket. A rendőrség úgy jutott nyomukra, hogy — aprólé­kos munkával átvizsgálva a három városban a robban­tások idején kiállított hotel­számlákat — megállapítot­Dubaiban vesztegelt még tegnap kora este az indiai lé­gitársaságnak az a repülőgé­pe, melyet szikh szélsősége­sek pénteken Pakisztánba térítettek el. A repülőgép szombatra virradóra repült Karacsiból az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Du­baiba. A géprablók; megpró­bálták rávenni az emírségek hatóságait, hogy töltsék fel üzemanyaggal a repülőgépet. Ennek fejében felajánlották a közel 80 utas szabadonbo- csátását. A dubai repülőteret mány Libanon déli részének folytatódó izraeli megszállá­sa és az ország többi részé­től való elszakítása, vala­mint az emberi jogoknak az izraeli megszálló hatóságok által történő sorozatos meg­sértése miatt. akciók vannak előkészület­ben. „Mi marad hátra?” — te­szi fel a kérdést a Neues De­utschland”. Mindenesetre napirenden marad az a fel­adat, hogy meg kell oldani azokat a kérdéseket, ame­lyek a béke és a kétoldalú kapcsolatok érdekében az NDK és az NSZK alapszer­ződése értelmében rende- zendők. De fennmarad az a kérdés is, hogy vajon azok a Rajna partján, akik a fele­lősséget viselik, tudják-e, hogy mire megy a játék?” — zárja kommentárját az NSZEP központi lapja. Eric Honeckernek, az NDK Államtanácsa elnökének szeptember végére tervezett NSZK-beli látogatása nagy- jelentőségű az európai hely- ízet alakulása szempontjá­ból, és ezért méltó körül­mények között sorra kell ke­rülnie — jelentette ki az ARD nyugatnémet televízió- állomás péntek éjjeli adásá­ban Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere. A „méltó körülmények” kifejezéssel Genscher Alf­red Dreggernek, a CDU/CSU parlamenti frakciója elnöké­nek a látogatása ellen irá­nyuló nyilatkozatára vála­szolt. A külügyminiszter ha­tározottan visszautasította Dregger támadását és hang­súlyozta. hogy az NDK és az iNSZK viszonyai pozitív szerepet játszik, játszhat a kelet—nyugati kapcsolatok­ban. Az egy hónapon belül má­sodik dokkmunkássztrájk távlatilag ismét azzal fenye­get, hogy megbénítja Nagy- Britannia külső áruforgal­mának háromnegyedét, majd a személyforgalmat is. A dokkmunkások sztrájkját ugyanis nyomban támogatá­sáról biztosította a vasuta­sok egyik szervezete és a tengerészek szakszervezete is. Közölték, hogy tagjaik sem végeznek majd munkát a sztrájk alá vett munkahe­lyeken. ta: egy Thierry Maitre nevű dijoni lakos épp akkor szállt meg ezekben a városokban, amikor ott robbantások vol­tak. Csekkel fizette ki ho­telszámláit és csekkén rajta volt lakcíme is. A Thierry Maitre dijoni lakásán tartott házkutatás során robbanószereket talál­tak és őrizetbe vették a banda három tagját, két fér­fit és egy nőt. Azt is meg­állapították, hogy a me­rénylők nem valamiféle szél­sőséges politikai szervezet tagjai, hanem közönséges bűnözők. egy időre lezárták a forga­lom elől. Lapzártakor érkezett: Teg­nap este megadták ma­gukat dubaiban a hatóságok­nak az indiai repülőgép el­rablói. Valamennyi utas és a teljes személyzet elhagyta a gépet — közölte az indiai nagykövetség szóvivője Abu Dhabiban. az Egyesült Arab Emírségek fővárosában. A szabadon engedett túszokat a repülőtér várótermébe szállították. A republikánusok dallasi konvenciójával egyidőben több, a reagani politikát elítélő akcióra került sor a nagyvárosban. A képen egy cirkáló rakéta modelljét szállító autó látható, ezzel a felirattal; „Fagyasszátok be a cirkáló rakétákat! Veszélyes! Európába telepíteni tilos!” A fülöp-szigeteki ellenzéki vezető, Benigno Aquino meg­gyilkolásának első évfordulóján minden számítást felülmúló, milliós tüntetés volt a fővárosban, Manilában Marcos elnök rendszere ellen. Mire megy a játék? n Neues Deutschland kommentárja Brit dokkmunkások sztrájkja Francia terroristák letartóztatása Dubaiban Megadták magukat a géprablók

Next

/
Oldalképek
Tartalom