Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

1984. AUGUSZTUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T 3 Kilencven éve született Klauber József Augusztus 27-én 90 éves lenne. A szegény vasúti munkás fia Szolno­kon született. Elemi iskolai tanulmányainak egy részét Törökszentmiklóson végezte. Szülei válása után Budapest­re került, hogy egy idő el­teltével szakmát tanulni rö­vid időre Jászladányba tér­jen vissza. Albertirsán sza­badult fel, és Táton kapott munkát. Mozgalmi tevékeny­sége itt kezdődött a szak- szervezetben és a Szociál­demokrata Pártban. Az első világháború idején a hasonló korú fiatalok, sorsát nem ke­rülhette el. A háború kü­lönböző frontjaira vitték. A kommunista eszmék hatásá­ra 1919 elején a Kommunis­ták Magyarországi Pártjának tagja lett. Ettől kezdve az eszme megvalósításáért élt. A párt röplapjait a jugo­szláv megszállás alatt lévő területeikre vitte és egy zág­rábi baloldali szocialista cso­port tagjaival együtt ter­jesztette. Lebukásuk után a rá kiszabott kétévi börtönbün­tetés elől megszökött. Mire ismerősei segítségével haza­érkezett, Magyarországon ta- nácshatailom volt. A Vörös Őrség, majd a Vörös Hadse­reg katonája, később zász­lóaljparancsnokként harcolt a munkáshatalmat védő kü­lönböző frontokon. A Tanácsköztársaság meg­döntése után az üldözés elől Ausztriába ment, ahonnan 1920 nyarán illegálisan Olaszországba, Milánóba ke­rült. Ott kenyérgyárban dol­gozott. Szabadidejét a ma­gyar ellenforradalmi rend­szer kegyetlen terrorja elől emigrált kommunisták és szocialisták szervezésére fordította. Ez a nehéz mun­ka eredményes volt. Erőfe­szítései következményeként megérkezése után néhány hónappal a milánói csoport már működött. Klauber ve­zetésével a KMP Olaszor­szági Szervező Bizottságát |1920-iban ülétrtehozták. Aiz Olaszország egyes városai­ban tevékenykedő területi bizottságok a milánói köz­ponton keresztül kapcsolód­tak a KMP bécsi szervezeté­hez, amellyel a kapcsolatot Klauber tartotta. 1922 elejétől az olaszor­szági magyar csoportok mind szorosabb kapcsolatba kerül­tek az Olasz Kommunista Párttal. Klauber József — akkori illegális nevén Giulio Galba — az Olasz Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága, munkatársa lett. Kap­csolatban volt Antonio Gramscival, Bordigávai, Ter- racinivel és más neves olasz kommunista vezetőkkel. A fasizmus előretörése Olasz­országban a kcknmunisták, köztük az emigránsok mun­káját rendkívül megnehezí­tette. A fasiszta üldözés elől Klauber * József — Giulio Galba — Olaszországból tá­vozni kényszerült. Tenniakarása változatlan maradt. Bécsbe érkezése után a KMP vezetése 1923- ban illegális munkára Buda­pestre küldte, ahol két hó­nap múlva lebukott. A Bu­dapesti Királyi Törvényszék 1923. július 19-én hozott íté­lete súlyos volt, 13 évi fegy­házbüntetés. A fogolycsere-akció kere­tében 1924 októberében a Szovjetunióba utazott. Ezzel életének új szakasza kezdő­dött. Kezdetben egy pékség­ben dolgozott. 1925 február­jában az Oroszországi Kom­munista (bolsevik) Pártba átigazolták. Három hónap elteltével a több'nyelvet be­szélő Klauber Józsefet a Nemzetközi Vörös Segély Végrehajtó Bizottságának Irodájába osztották be szer­vező munkára. Itt is a rá jellemző lelkesedéssel dolgo­zott. 1927 áprilisában saját kérésére vidéki pártmunkára küldték. Júniusban Odesszá­ban a kikötőben tevékeny­kedik. Augusztusban már a határ menti szpartakovói ke­rület pártbizottságának tit­kára. Elkötelezett életútja töretlenül folytatódik. 1929- ben szovhoz igazgatói tanfo­lyam elvégzése után szovhoz szervezési munkákban vett részt, majd 1931-ben a ka­zahsztáni kraszinovecserszki szovhoz igazgatójaként dol­gozott. 1932 elején az alsó volgai (szaratovi) Gabona Tröszt igazgatóhelyettesévé, majd a sztálingrádi Gabona Tröszt vezérigazgatójává nevezték ki. Ekkor pártmunkát a sza­ratovi, majd a sztálingrádi területi pártbizottság tagja­ként végzett. 1936-ban a Me­zőgazdasági Akadémia el­végzése után a Szo-vhozok Népbiztossága egyik kutató intézetének élére került. Itt rövid ideig dolgozott. Enge­délyt kért és kapót, hogy a sok sebből vérző, élet-hailál- harcot vívó Spanyol Köztár­saságba mehessen. 1937. május 5-én Spanyol- országba repült. Rövid idő múlva — spanyolországi ne­vén Landa Oszkárt — a CL brigád kötelékében harcoló magyar zászlóalj politikai megbízottjává nevezték ki. Július 5-én a nemzetközi brigádokat a brunetei front­ra vezényelték. Az ott vívott harcokban 1937. július 15-én Landa Oszkár — Klauber József — a zászlóalj politikai megbízottja Villafranca dél Castillo falai előtt, fegyver­rel a kezében hősi halált halt. Klauber József Giulio Galba — Landa Osz­kár — Szolnokon szülétett, Olaszországban, a Szovjet­unióban végzett nagyszerű munka után a Spanyol Köz­társaság védelmében halt meg. Hosszú távolléte alatti álma, hogy szeretett hazáját, Budapestet viszontlássa, nem teljesült. Életét adta az igaz ügyért, melyért egészen fiatal korától élt. Zádor Béla Posta Nagyobb figyelem a szolgáltatásokra Az országos postáskonfe­rencia tegnap a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen befejezte munkáját. A Ma­gyar Posta és a MTESZ Köz­lekedéstudományi Egyesüle­te postai és távközlési tago­zata által rendezett kétna­pos tanácskozáson csaknem ötszáz postai dolgozó, vala­mint az ipar és a tudomány mintegy száz képviselője megvitatta a postai szolgál­tatások jelenlegi helyzetét, fejlesztésük eredményeit és feladatait. Egyebek között elmondták, hogy tavaly 21 ezer 130 távbeszélőállomást kapcsoltak be a hálózatba, az idei tervekben pedig 31 ezer 700 új állomás szerepel. A bővítés ellenére sem csökkent azonban a távbe­szélő állomásra várók szá­ma. A tanácskozáson szó volt arról, is, hogy folytató­dik a posta szervezetének korszerűsítése, amely 1981- ben kezdődött el. A konferencia résztvevői hangsúlyozták: még nagyobb figyelmet kell fordítani a szolgáltatások színvonalú­nak javítására, mert ez a posta egész munkájának e»vik fő mércéje. Sav« és olajálló Újfajta i védőkesztyűk A Taurus Gumiipari Vál­lalat a Sasad Tsz-szel kö­zösen sav- és olajálló vé­dőkesztyűk gyártását kezd­te. meg. Ezéket a védőeszkö­zöket eddig külföldről vásá­rolták a forgalmazók. Az ipari védőkesztyűk gyártásának technológiáját a Taurus fejlesztési és kuta­tási központjának szakembe­rei a Bőripari Kutatóinté­zet, valamint a SZOT Mun­kavédelmi Tudományos Ku­tató Intézete munkatársai* val közösen fejlesztették Ifi. E termék előnye, hogy kö­tött-hurkolt kelmével bé­lelt, s így nem fülled bele a kéz. hosszabb időn át is ké­nyelmes viselet. A kesztyűk textilvázát most még a Győ-* ri Kötöttkesztyűgyárban ké­szítik, és a Sasad-nal ezt dolgozzák össze a Taurus különleges gumikeverékével. A tervek szerint a későbbi­ekben a kesztyűk textilvá­zát is a Sasadnál készítik. Előrehaladott kísérleteket folytatnak a kesztyűk csú­szásmentes változatának ki­alakítására, a tenyérrész gu­mirecézéssel való ellátásá­ra. A gumikesztyűkből évente félmillió párat készítenek, forgalmazásukra a MÜÁRT vállalkozott. A martfűi Tisza Cipőgyár mezőtúri gyáregységében megkezdték a téli gyermekcsizmák gyártását. A kényelmes, tetszetős lábbelikből naponta ezer párat készítenek A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet az idén kerámiaüzemet létesített. Vá­sárolt szabadalom alapján siolit kemény kőedényt készítenek hazai alapanyagok­ból. A profil kialakítása, a formák kiválasztása még folyamatban van, de haszná­lati és dísztárgyakat is készítenek majd az új üzemben Már nem utópia Szállítás vezető nélkül Befejezte munkáját a targoncaüzemeltetési szeminárium Tegnap befejezte három­napos munkáját Szolnokon az országos targoncaüzemel- (tútési szeminárium. A zá­rónapon az anyagmozgató gépek jövőbeni távlatait és fejlesztési korszerűsítési le­hetőségeit is áttekintették. A hazánkban jelenleg üzemelő targoncák kétharmada bol­gár gyártmányú. A gépeket forgalmazó és üzemeltető INTRANSZMAS Magyar- Bolgár Közös Társaság a hagyományos anyagmozgató berendezések mellett. meg­kezdte a világszínvonalú táv- és programvezérlésű targoncák hazai fejlesztésé­nek és alkalmazásának programját. Az anyagmozga­tás korszerűsítésének első lépcsőjeként megkezdték a nyomkövető targoncatípus kialakítását és bevezetésé­nek tervezését. Az indukci­ós vezérlésű, vezető nélküli prototípus kivitelezését a társaság együtt végzi a haj­tómű és festékberendezések gyárával, amely csatlako­zott a fejlesztési program­hoz, majd "vár tó ja kíván lenni a korszerű eszköznek. Az INTRANSZMAS társa­ság az automata targoncás anyagmozgatási rendszert el­sőként a Központi MÁV Kórházban tervezi megvaló­sítani. A négy- illetve, nyolc­emeletes kórházi épületek­ben elsősorban az egészség- ügyi, a diagnosztikai és gyó­gyítási ellátáshoz szükséges anyagok és eszközök mozga­tását kívánják megoldani a (technika korszerű eszközé­vel, de felhasználják más célokra étel- és textil szál­lítására is. Az automata, ve­zető nélküli targoncák irá­nyítása központi vezérlő asztaltól történik. Itt prog­ramozható a célállomás és az, hogy a targonca milyen konténert vigyen magával. A ragasztott fémcsík-vezérlés­sel működő rendszer nagy előnye, hogy nyomvonala ru- gaHlmapan változtatható, az automata targonca vezérlő- egysége pedig egy hordozha­tó programegységgel rövid idő, egy-két óra alatt as új nyomvonalnak megfelelően átprogramozható. A záróna­pon foglalkoztak még az im­port targoncák üzemeltetésé­hez szükséges kenőolajak ha­zai termékkel való helyette­sítésével, a tapasztalatok ed­dig eredményeivel, továbbá az emelő hidraulikák kar­bantartásával és javításával. Munkásdinasztiák “A gyár és a család összetartó közösség Elég, ha egyszer vetődik el valaki Jászberénybe — rögvest sajátos hangulat fog­ja körül, maradandó élmé­nyeket szerezhet a Jászság „fővárosában”. Hovatovább patinás múltra tekinthet már vissza Berény legna­gyobb ipari üzeme, a Hűtó gépgyár is. Majd minden harmadik ember azt mond­hatja magáról itt, hogy a „Hűtő” dolgozója. Közéjük tartozik a Szaimosvári csa­lád is. Szamosvári Lajos, a „di- nasztiaalapító” több mint két évtizede lépte át a gyár ka­puját, először a hűtőelam- üzem'ben. kapott munkát, majd ’67-ben a rendészetre került. Erről a beosztásról különféleképp vélekednek az emberek, de az „öreg” Szamosvárit tisztelet, szere­tet övezi, amit a „gyárból a gyárért élünk” szemlélet kö­vetkezetességével vívott ki magának. Egyébként azt tartják róla: olyan ember, aki nem tud félóránál többet egy helyben ülni. Noha Szamosvári Lajos felett is elszállt az idő, arcá­ra barázdákat faragtak az esztendők, haja is őszibe ve­gyült — hatvanhét éves, de nyugdíjasként sem lett hűt­len a gyárhoz, rendészként dolgozik. Igaz, most kény­szerűen pihen, mert eltörött a lába. De gyerekei, vejei, munkatársai meglátogatják, s ilyenkor természetesen a „Hűtőről” is szó esik. Lajos bácsi legidősebb fia (szintén Lajos) géplakatos­ként szabadult fel. Mivel a ’60-as években nem volt könnyű bejutná a gyárba, édesapja hozta be a hűtőele­mesekhez í műszaki ellenőr lett. Aztán, hat hónapra „el­szökött” Székesfehérvárra szerencsét próbálni, nem járt sikerrel a vállalkozása, hall­gatván! apjára („Biztos kenyér ez, fiam.”) visszajött a „Hűtőbe”. Azóta a célgép- üzemiben dolgozik, lassan év­tizede már, hogy a szerelő- lakatosok csoportvezetője. — Megtaláltam a számí­tásomat: a hűtőgépgyártás­hoz szükséges egyedi célgé­pek készítése szakmailag iz­galmas feladat, egyhangú­ságról szó sincs! Mindig mást csinálunk, szinte mindannyian újítók is va­gyunk. S olyan szép, mikor sok-sok fejtörés, szerelés utón beindul a gép ... El­fogadható a fizetés is. Nem mellékes az sem, hogy a la- kás megszerzésében mint a családiunk jónéhány tagja, s mások is jelentős segítséget kaptunk a gyártól. Az ifjabb Lajos két sógo­ra szintén „célgépes”: Mile Károly lakatos, ’59-ben adta le munkakönyvét a Hűtőgép­gyárban; Bakó Győző cél­géptervező, egyik fia a gyár számítógépközpontjában programozó, a másik pedig villanyszerelő tanuló. Bakó Győzőt a szerszámkészítők­nél töltött kurta esztendő után: az alkotnivágyás, a szakmiai becsvágy a célgép- gyártók közé „űzte”. — Nem bántam meg a döntésemet, jól érzem mar gam itt az üzemben, no és a családban. Jelenleg a terve­zőosztályon 900 témán dol­gozunk, ebiből 113 az enyém. Amit megtervezek, a sógo­rok kivitelezik, persze, _ezt úgy értse, hogy nálunk szo­rosan összefonódik a tervező és a kivitelező munkája, egyfoehangoltan kell dolgoz­nunk. Hogy sdkerül-e? Bi­zonyára, a szakmabeliek az ország öt legjobb célgépüze- me között tartják számon a miénket. A gyári dolgokról gyakor­ta szó esik családi körben. Beszélünk például arról, mi­lyen jó, hogy már nálunk is egyre inkább különbséget tesznek pénzben az eltérő teljesítmények között. Vagy: sokat tesz a vállalat a dol­gozóiért, s ők vajon mennyit adnak? Mondjuk azért, hogy a Hűtő hírneve, rangja meg­maradjon? A Szamosváriaknak s a családtagjaiknak a gyár s a família egy-egy összetartó, többre-jobbra serkentő kö­zösséget jelent. Gyakran jön­nek össze, főleg a szülőknél. Az ünnepek, a névnapok föl- érnek egy kiseíhb lagzival. De ott vannak akkor is, ha valamelyikük házának épí­téséről volt szó. Lajos, Kar­csi, Győző, Kati nemcsak a gyártól kapott támogatást, de a rokonságtól is. Kati egyébként a Hűtőgépgyár Mókus nevű bölcsődéjének vezetőhelyettese, férje, Bur­ka Sándor művezető az asz- taloscsomnagoló üzemben. Apropó, mint Győző mondja nevetve, a dinasztia vala­mennyi tagja vezető: van kö­zöttük iskolaigazgató, üzlet-, bölcsőde-, csoport- és mű­vezető, a legkisebb Szamos­vári (Gyuri) pedig gépkocsi- vezető. Sz. T. T,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom