Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 1. Kulcsember az igazgató Közel a Kint 30 fokot mutat a hő­mérő higanyszála, benn eléri az ötvenet is. Verítékcsep- pek gyöngyöznek a homlo­kon. A kovácsmühely Szikár, barna, sovány ar­cok. Három-négy percenként nyílik a kemence ajtaja. Odabenn ezer fokon izzó acél. — Tudja, nehéz a munka itt — mondja Kurucz Ferenc csoportvezető a Volán 7. sz. Vállalat rúgófelújító üzemé­nek kovácsműhelyében. — Főleg idősebbek dolgoznak nálunk, a fiatalokat nem na­gyon csábítja ez a lehetőség. Hosszú évek óta dolgozom itt, és ez idő alatt összesen két(!) tanulónk volt. Az egyik ma is velünk van. Pedig meg lehet szokni ezt is. Van, aki naponta 5—6 liter szódavizet is megiszik. Én viszonylag jól tűröm a szomjúságot, egy műszak alatt csak egy-két liter szódát iszom, mert így kevesebbet izzadok. Közel a nyugdíjkorhatárhoz megér­zem a forróság „átkát”: fáj­nak a vállaim, a térdem, a derekam. Bennünket hamar megkeres a reuma. Az üzem évente több mint Nehéz, de közkedvelt szakma a szakácsoké Lutheránus Világszövetség Hz Elnöki Tanács tagadása A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa nevében Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes el­nöke tegnap a Parlament­ben fogadást adott a Lu­theránus Világszövetség VII. nagygyűlése résztvevőinek tiszteletére. A fogadáson megjelent Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Mik­lós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nöke, továbbá az Elnöki Ta­nács több tagja. A kong­resszus küldöttei és az LVSZ vezető tisztségviselői mellett ott voltak a társegy­házak képviselői is. • * * A Lutheránus Világszövet­ség VII. nagygyűlése tegnap Budanesten Káldy Zoltánt, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnökét vá­lasztotta a világszövetség so­ros elnökévé. tűzhöz tízezer rúgót készít és újít fel. Egy-egy rúgó 15 acélle­mezből áll, tehát több mint 150 ezer alkatrész megmun­kálására, edzésére van szük­ség. Egy új rendelet értelmé­ben ez a kovácsműhely is beletartozik azoknak az egy­ségeknek a körébe, amelyek­nek dolgozói melegségi pótlé­kot kapnak. A kovácsok munkájának nehézségét to­vábbi kedvezmények is csök­kentik: alacsonyabb a nyug­díjkorhatár, 55 év, valamint a heti munkaidő is rövidebb az átlagosnál, 40 óra. Szellő­zőberendezések működnek, így próbálják a forróságot enyhíteni. Mindemellett mégis szükséges, hogy a dol­gozók vérnyomását hetente ellenőrizzék... A műhely munkásai egy kivétellel va­lamennyien közel vannak az ötvenhez. Egyelőre még nincs gond, az idősebbek helytállnak. Mi lesz később? Ki emeli fel a kemnece ajta­ját? A pékmühely — Éjszaka mindkét ke­mencénk működik. Ilyenkor szinte megáll a levegő a te­remben, — kezdi a beszélge­tést Sízőke Józsefné, a szol­noki kenyérgyár dolgozója, miközben a pirosra sült, me­leg kenyereket szedi le a gépsorról és konténerbe rak­ja. — Már két éve nyugdíj­ba mentem, de hiányzott a kollektíva, és persze kell a pénz is. Ezt a munkát már megszoktam, a meleget is, szívesen jöttem vissza dol­gozni a régi munkatársak közé. Néhány évvel ezelőtt még kesztyűt sem használ­tam, csupasz kézzel szedtem a forró kenyeret. Hiába szel­lőztetünk állandóan, a ke­mence közelében mindig jó­val több, mint 50 fok van, sajnos nem sokat segítenek a ventillátorok. Védőitalunk a szódavíz, én egy műszak alatt 2—3 litert is megiszom. Az a munka, amit évek óta végzek, valójában nem na­gyon megerőltető, a meleg teszi igazán nehézzé. Min­(Folytatás az 1. oldalról.)' tosabban a technikai eszkö­zök színvonala szinkronban legyen a termesztés színvo­nalával. A jelenleg haszná­latos — létezik belőle az or­szágban vagy száz — FZB típusú babbetakarító gépet évtizede fejlesztették ki, s bizony teljesítményét illető­en már korszerűtlennek szá­mít, nem beszélve arról, hogy jelentős, csaknem 30 százalékos veszteséggel dol­gozik. A MEFI két munka­társa, Sutarski Konrád és Papp Simon István — az in­tézet szűkös-anyagi lehetősé­gei miatt önszorgalmúan — megtervezték az FZB módo­sítását. A kivitelezéshez — a Soroksári Paradicsomter­mesztési Rendszer segítségé­vel — jó partnerre találtak a babtermesztéssel ugyan­csak intenzíven foglalkozó jászapáti Velemi Tsz-ben. Odakint harminc, bent ötven fok Két kemenceajtó piyitódása között fél cigaretta den évben orvosi vizsgálaton ellenőrzik az egészségünket. Az étterem konyhája Finom illatok terjengenek a levegőben, de a hatalmas gőzben alig lehet látni a fa­zekakat. Színhely: a szolnoki Pelikán Hotel éttermének konyhája. Itt mindenki a tűz közelé­ben van, az óriás edények, lábasok körül 45—50 fok van. Simon József, a konyha ve­zetőhelyettese maga is sza­kács. — Naponta 350 liter le­vest főzünk, több miint 800 adag ételt szolgálunk fel. Délben öt-hat, vacsoraidőben hét csoport étkezik itt. Álta­lában már délelőtt tizenegy­re befejezzük a főzést. A kora délelőtti órákban szin­te elviselhetetlen a forróság és a gőz. Mi mégsem kapunk kedvezményt, nincs meleg­ségi pótlék; Ennek ellenére népszerű ez a szakma a fia­talok körében, mostanában sokan készülnek szakácsnak. Nagyon lehet szeretni ezt a munkát. Úgy gondolom, aki ezt a pályát választja, tisztá­ban van a nehézségekkel, ta­nuló kora óta ilyen környe­zetben dolgozik, hozzászokik a meleghez. Itt tulajdonkép­pen csak a csúcsidőben kell „megbirkózni” a forrósággal, s ez csupán néhány (hosszú) óra. A munkaidő többségé­ben érezhető hatása van a szellőzőberendezések műkö­désének. A szomjúság eny­hítésére szikvizet, ásványvi­zet iszunk. Verejtékfoltok a fiatal sza­kácsok ruháján. Szeretik a munkájukat, — mondják. Van erejük nevetésre, vicce­lődésre. A riportban szereplő üze­mek viszonylag korszerűb­bek. Vannak a megyében ezeknél „melegebbek” is. Hegyi Tünde Fotó: Dede Géza A nagyrévi zöldbabtáblá­ban tegnap üzem közben mutatták be az FZB—N tí­pusjelű. újfajta, nyomásven- tillátoros szedőszerkezettel módosított gépet, amely a korábbinál nagyobb sebesség mellett 30 százalékkal na­gyobb teljesítményt produ­kál. és betakarítási vesztesé­ge 10 százalék alatt van. Jó hír, hogy a jászapáti terme­lőszövetkezet műszaki gár­dája készséggel vállalkozik más gazdaságok FZB babbe­takarító gépeinek átalakítá­sára is. Hogy érdemes-e? A választ egyértelművé teszi, hogy a műszaki módosítás költsége nem haladja meg a 100 ezer forintot, ami a gép nagyobb teljesítménye és a kevesebb hüvelyveszteség ré­vén már az üzembe helyezést követő zöldbab-betakarítási szezonban megtérülhet. — temesközy — fl gazdaságirányítás célja, hatékonyságának mér­céje a vállalatok vállalkozó jellegének, versenyképessé­gének erősítése. A készülő intézkedések — az ösztönzés, a szabályozás, a szervezeti és jogi lépések — címzett­jei a gazdálkodó egységek. Az intézkedések fogadtatása, értelmezése, végrehajtása pe­dig döntően vezetői feladat. A megújuló feltételek közt különösen felértékelődik az első számú vezető szerepe, tevékenysége. Az igazgató, az elnök je­lenleg is a dolgozó kollek­tíva kulcsfigurája. Érdemes lenne valamilyen közvéle­ménykutatással rangsorolni a szakma, a megye, az or­szág igazgatóit, elnökeit. És ha ezt követően — már nem szavazással, hanem gazdasá­gi mutatók alapján — a vállalatokat is rangosorol- juk, kiderül, hogy a jó hírű cégek élén jónevű vezetők állnak. A sereghajtó válla­latok és az élen járó veze­tők aligha kerülhetnek ösz- sze. A mű minősíti a mes­tert, vagy a mester a mű­vet? A kialakuló értékpárok az objektum és a szubjek­tum kölcsönhatásairól valla­nak. Áttekinthető, letisztult vi­szonyok közt, amikor egyen- lőek az esélyek és ismeret­lenek a kicsinyes gyámko­dások, a gazdálkodásba va­ló külső beleszólások, a ve­zetői képességek még telje­sebben érvényesülhetnek. Ennek csak látszólag mond ellent az a körülmény, hogy az igazgatót a vállalatok többségénél majd a dolgozók választják. A vezetői stá­tusz egyértelművé válik. Az irányító hatóságtól való füg­gőség megszűnik, s az igaz­gató a kollektívának tarto­zik majd felelősséggel. A megbízatáshoz hasonlóan a felelősség is hosszabb távra szól. A kollektív vezetőtes­tület a fejlesztés, gazdálko­dás fő irányát, stratégiáját határozza meg. A napi mun­kában, a végrehajtásban az igazgató operatív módon, Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt a Magyar Nemzeti Bank útján kölcsönt vett fel a Világbanktól. Eb­ből — többek között — ku­tatási (szeizmikus és fúrási) programot finanszíroznak. A közelmúltban megállapodás született az első fúrási pon­tok helyének és a fúrás ide­jének tárgyában. A Világbanktól felvett kölcsönt csak új kutatási in­formációk szerzésére, illetve olyan fúrások pénzügyi fede­zetére lehet felhasználni, melyekkel eddig kellő fel­szerelés hiányában nem tu­dott megbirkózni a Kőolaj- kutató Vállalat. A hitelt egyrészt meglévő berendezé­sek kiegészítését szolgáló fú­rási, másrészt a kutatásnál és a rétegkezelésnél új tech­nológiák meghonosítását elő­segítő eszközökre használja fel a Kőolajkutató Vállalat. Az eszközök és anyagok biztosítása mellett a legkor­szerűbb technika alkalmazá­sát azzal is elősegíti a Vi­lágbank, hogy a tervezés és kivitelezés során külföldi szakembereket is igénybe lehet venni konzulensként. Ugyanakkor lehetőség nyílik magyar szakemberek külföl­di tanulmányútjára is. Nem jutalomutakról van szó. Elő­re elkészített program alap­ján készülnek fel a hazai egyszemélyi felelősséggel dönt. A mozgásteret beha­tárolják a törvények, a jog­szabályok, valamint a sze­mélyes képességek. A vezetői képességek leg­főbb mércéje az eredményes cselekvés. Nem szükséges, hogy az első számú vezető legyen az első az ötletgaz­dagságban, a vállalkozó kész­ségben vagy a szakmai fel­készültségben. De minden­képpen legyen nyitott, igé­nyelje a véleményeket, ja­vaslatokat, ismerje föl a jó ötleteket, kezdeményezése­ket, a tehetséges embereket, és merjen dönteni, a leg­jobb erőkre építeni. önmagában persze az ke­vés, ka hagyja érvényesülni a különböző tehetségeket, kezdeményezni a beosztotta­kat. Nagyon fontos, hogy ő maga kiemelkedjék akarat­erő és — mondjuk így — akaratátvivő képesség dol­gában. Vagyis tudja, mit akar — és azt el is tudja érni. Ehhez szükségesek egy­értelmű, világos célok a munkában, a szívósság és következetesség. mondhat­nánk tántoríthatatlan meg­győződés a végrehajtásban. Tehát tudjon igent és ne­met mondani, ne akarjon — úgysem sikerülhet — min­denkinek és mindig a ked­vében járni. Célba érni nem lehet önfejű és makacs mód­szerrel, csak. rugalmas, tü­relmes, meggyőző munkával. A jó vezető el tudja fogad­tatni véleményét, s nem válhat az egyes emberek és csoportok jellegtelen kiszol­gálójává. Képes például fordulatot kezdeményezői a meglevő bérezési gyakorlatban. A bérmegállapítások alkalmá­val az igazgató nem állhat többé a munkavállalók párt­jára, hanem következetesen a munkáltatót kell képvi­selnie. (Miközben erősödik, egyértelművé válik a szak- szervezetek partner szerepe, érdekvédelmi funkciója.) Eh­hez nem buzdításra van szükség, hanem a vállalati vezetők költség- és különö­sen bérköltség érzékenysé­gének fokozására, oly mó­szakemberek, és külföldön meghatározott feladatot tel­jesítenek. A hitelfelhasználást célzó program — F—320-as beren­dezéssel — a fábiánsebestyé- ni területen kezdődik az év végén. Az F—400-as beren­dezést 1985 nyarán állítják munkába. A fúrandó pont kijelölése még folyamatban van. A lefúrt kutak kivizsgá­lása 1985 végén kezdődik. A gáztermelés intenzifikálásá- hoz szükséges kutak kikép­zése is folyamatban van. Eb­ben a feladatkörben a gon­dot az okozza, hogy a Világ­bank által igénybe vehető anyagokat és eszközöket csak a kutak egy részénél tudják hasznosítani. Ami pedig a Kőolajkutató Vállalat szakembereinek ta- nulmányútját illeti: az utak és a kiküldendő személyek kiválasztása még nem tör­tént meg. A tanulmányi program meghirdetése után a műszakilag legtöbbet nyúj­tó és ugyanakkor a legked­vezőbb árajánlatot tevő vál­lalatok jönnek majd számí­tásba. Az eszközök és anya­gok megválasztásánál is a műszaki paraméterek és az árak lesznek a mérvadóak. A „világbanki” tevékeny­ség a vállalati munka szer­ves része lesz egyébként. Az dón, hogy anyagilag érde­keltté teszik őket a nyere­ség hosszú távú növelésében, a vállalati vagyon gyarapí­tásában. Csak úgy válhat fe­leslegessé a központi átlag­bér-szabályozás, a vásárló­erő központi kézben tartá­sa, ha megteremti a fedezet nélküli bérkiáramlás ilyen intézményes garanciáit a vállalatoknál. íme, nem könnyű a veze­tők dplga, s a követelmény velük szemben csak növek­szik. Mégis biztosra vehető, hogy jelentősen gyarapszik a kiemelkedő vezető szemé­lyiségek aránya. Azért is, mert ’ ahogy mondják, te­her alatt nő a pálma. De nem kevésbé azért, mert a demokratikus nyilvánosság kedvez a legjobb képességek kibontakoztatásának és a természetes kiválasztódás­nak. A dolgozó nép okos gyülekezetében csökken a szubjektivizmus veszélye, s az ismeretekkel és az érde­keltséggel arányosan nő a tények tárgyilagos mérlege­lésének lehetősége a vezetők kiválasztásában, munkájuk minősítésében. Akkor lesz teljes a kép, ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy várhatóan növekedni fog a vezető beosztásök von­zása, anyagi és erkölcsi el­ismerése. Hz ígéretes előnyök és a felté­telezhető pozitívumok mel­lett persze azzal is számolni kell, hogy a tár­sadalmi demokratizmusnak nincs múltja, hagyománya hazánkban. Ki kell járni a demokratikus gyakorlat is­koláit, az igazgató-, a ta­nácstag- és képviselőjelöl­teknek, valamint a válasz­tóknak és a testületeknek egyaránt. Mindenekelőtt túl kell jutnunk az érdemi vá­lasztás, a jelöltség túlhang­súlyozott egzisztenciális kockázatán. A hazai szövet­kezeti mozgalom gyakorlata bizonyítja, hogy van rá mód és lehetőség. abból adódó szakfeladatokat a jelenlegi vállalati szerve­zeti rendben oldják meg. Magától érthető viszont az is, hogy a korszerűbb, de az eddig felhasználtnál sokkal drágább eszközök és anyagok alkalmazása sokkal nagyobb figyelmet, felelősséget és alaposabb, rendszeresebb el­lenőrzést kíván. A hitel ésszerű felhaszná­lása sok előnnyel jár. A külföldi olajipari gyakorla­ton. szerzett új ismeretanya­got például hasznosítani le­het a vállalat egész tevé­kenységében. A hazai prog­ram befejezése után az esz­közök itt maradnak, egész állományuk addigra nem használódik el. A Világbanktól felvett hi­tel ismeretében egyébként megnőtt a külföldi cégek ér­deklődése az Országos Kőo­laj- és Gázipari Tröszt, illet­ve annak vállalatai iránt. A velük való egyezség és a ha­zai gyakorlati munka során azonban sosem szabad elfe­ledkezni arról, hogy a hitelt vissza kell fizetni, ezért fel­használásának eredmények­ben, általánosan alkalma­zott, új kutatási technológi­ákban kell tükröződnie. S. B. Fajtakísérletek, műszaki fejlesztések A Világbank hiteléből új kutatási információk és technológiák Több tanulmányút a Kőolajkutató Vállalatnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom