Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-19 / 195. szám
1984. AUGUSZTUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Közép-Kelet Európában egyedülálló az itt előkerült szentély. Láthattunk kőesz - közöket, csontból, kagylóból készült díszeket, ékszereket és különböző kőzeteket is, például úgynevzett magkövet, amelyről kis pengéket pattintottak le a kőkori emberek. Ez a kő valamelyik felvidéki hegységből származik. pülés feltárása, úgyszólván az anyag teljes feldolgozásával is készen lesznek. darabja még az 1980-as felszíni gyűjtések során, a másik pedig csak az idén került elő. Az igazi ritkaság azonban, az idei ásatások eredménye. — Sok egyéb lelet, például az előkerült importkerámiák, a Tokaj vidéki obszi- dián, a kis-lengyelországi kova — amelynek éppen azért ez a neve, mert csak ott található — mutat élénk kapcsolatokra más tájakkal. Az idei ásatás Igazi ritkasággal szolgált. Közép-Kelet Európában egyedülinek számít az Öcsödön előkerült szentély, amelyet vörösre festett alapon, sárga mintával, fekete pöttyözéssel díszítettek. A feltárt tizenhárom sír egyike. A hallottak fejét és lábát a vér, az élet színére, pirosra kenték, hogy így „köztük marad janak...” Judy Hasson munkája, olyan onformációkkal .járul hozzá az ásatás eredményeihez, amelyek mind ez idáig elvesztek a régészet számára. ásatások megkezdődtek, (már meglehetős pontossággal tudtuk, hogy a település mekkora kiterjedésű, hol vannak a települési gócok s azt is, hogy milyen mély rétegződésről van szó. Ezen a nyáron a második rétegig jutottak le a régészek. A legnagyobb, központi települési gócot tárják fel. Ha a talajban végigfutó vörös elszíneződést követjük szemünkkel egy ház maradványai válnak láthatóvá, de jól kivehetők az egykori tűzhely nyomai is. A háztól nem messzire egy gyermek- sírt találtak. — Érdekes megfigyelni az akkori halott-kultuszra uta - ló jeleket — mondja Raczky Pál. A halottak fejét és lábát piros színűre kenték — a piros a vér színe, az élet A raktár udvarán — egyébként ide nyílik a régészek ideiglenes otthona is, az öcsödi tanács egy megüresedett lakást „utalt ki” nekik az ásatási szezonra — Jjónéhányan dolgoznak. (Diáklányok mossák az előkerült leleteket. Cseréptöredékek ezrei borítanak egy meglehetősen hosszú asztalt. A cserepeket restaurátorok válogatják. illesztik egymáshoz a színük, formájuk, anyaguk szerint összetartozó darabokat. Ez igencsak aprólékos jelképe lehetett — s a lakóházhoz közel temették el őket. Ügy hitték, így továbbra is köztük élnek majd. Az ásatás területét annak idején ötször ötméteres szelvényekre osztották, ezekből a szelvényekből vették a talajmintákat. A minták alapján térképek készültek, amelyek kelet-nyügati, illetve észak-déli irányban is jól áttekinthetővé tették a talaj szerkezetét. Ezek a számokkal jelölt négyzetek hálózzák be most is az ásatás területét. Így minden egyes cseréptöredék, csontmarad - vány, kőzet és más egyéb lelet előkerülésének helyét csaknem mértani pontossággal meg tudják határozni. — Ez már a hallatlanul gazdag leletanyag raktározását. számítógépes feldől - gozását szolgálja — magyarázza Raczky Pál. A számítógépes program egyébként még az idén elkészül, és megkezdődik az anyag folyamatos feldolgozása. A számítógép rendkívüli módon megkönnyíti majd az ásatás eredményeinek tudományos összegzését. S ha még a számítógépeset nem is, de a leletek feldolgozásának minden egyéb módját láthattuk az ásatás öcsödi raktáránál. Egyébként az sem mindennapi jelenség, hogy egy település raktárai bocsájt a régészek rendelkezésére. A leleteket máshol kilométeres távolságokra kell szállítani, ami nem csupán az ásatások költségeit növeli, hanem elsősorban az anyag feldolgozását késlelteti, — s múzeumaink szűkös raktározási lehetőségeit ismerve — többnyire szakszerű elhelyezését is lehetetlenné teszi. — Az ásatásokon most húszán dolgozunk — mondja a munkálatokat irányító régész. Egyetemisták is részt vesznek a munkában, s azt hiszem, ez mindenképpen hasznos számukra, hisz az ásatástól a leletek restaurálásán, feldolgozásán át. folyamatában láthatják a munka minden egyes fázisát. S talán az sem mellékes, hogy megtanulják, tudományos eredmények egyre inkább csak „csapatmunkával”, több ember együttdolgozásával születhetnek. A raktár, amely lehetőséget teremtett a gazdag leletanyag szakszerű elhelyezésére, helyszínen való feldolgozására Fotó: Dede Géza Judy Rasson Amerikai Egyesült Államokból érkezett régész segítségével olyan információkhoz is juthatna, amelyek eddig teljesen elvesztek a régészet számára. A Pacific Lutheran University tanára, aki ösztöndíjjal tartózkodik Magyarországon, mikro- régészettel foglalkozik. A talajból — egy speciális szerkezettel — kiszűri a szerves és szervetlen anyagokat. A szűrőn fennakadt apró növényi és állati maradványokból például következtetni lehet arra, hogy valójában mivel táplálkozott a kőkorszak embere, milyen arányban fogyasztott növényi, illetve állati eredetű élelmeket? Vagy például a kistestű rágcsálók — amelyek fejlődése nagymértékben függ az időjárástól — puszta szemmel nem látható csontmaradványai a klíma meghatározását segíthetik. Judy Rasson jövőre is visszatér az öcsödi ásatások színhelyére, mint ahogy a csoport többi szakembere is folytatja a munkát. Jövőre a másik két települési gócon ásunk, s remélhetőleg nem kisebb fered- ménnyel, mint az idén — jegyzi meg Raczky Pál. a restaurartrua smi-zemyi cserepioreacKooi nieszuK össze a régi edényeket. A kép előterében az ásatások vezetője, dr. Raczky Pál dr. Kalicz Nándorral, az MTA Régészeti Intézetének munkatársával munka, de nem eredménytelen. Bent a raktárban meggyőződhettünk róla. Raczky Pál gyönyörű edényeket mutat, van köztük olyan, amelynek egyik — jegyzi meg az ásatás vezetője. A raktár polcain már rendben ott sorakozik a tavalyi és az idei ásatások leletanyaga. Mire befejeződik a teleA munka tehát még nem ért véget. Az ELTE Régészeti Tanszéke, az MTA Régészeti Intézete, a Művelődési Minisztérium és a szolnoki Damjanich János Múzeum támogatásával előreláthatólag még két évig folytatódik. A gazdag leletanyag Öcsödön marad, legjavát, legjellemzőbb darabjait kiállításon láthatjuk majd. Nem csak a tudomány, a Tiszazug is gazdagabbá válik a fiatal szakemberek munkája nyomán. Tőrök Erzsébet Csontból készült fésű, kagylóból formált ékszerek Kerámiaedények — spirális karcolt díszítéssel, vörös és bitumenes festéssel A csiszolt kőeszközök, kőbalták társaságában — a kép felső részén a felvidéki eredetű magkő. amelyről kis pengéket pattintottak le. A föld mélye a kőkorszak 300—400 évének emlékeit őrzi, a hajdani folyó menti települést ugyanis ennyi ideig lakták ősemberek. Körbe- körbe vándoroltak a területen, ha házuk ’ összeomlott, leégett, néhány száz méter rel odébb újat építettek... Ha most kiszelnénk a földből egy darabot, az valahogy úgy festene, mint a dobostorta: egymásra rakódó rétegekből állna. Csakhogy ezeket a rétegeket az idő rakta, rég letűnt korok emlékeiből, hogy azok a mának valljanak. Nos, az öcsödi kováshalmi, réteges — teli jellegű — település vallatása már 1980- ban megkezdődött, amikor- is felszíni gyűjtéseket végeztek a szakemberek. Az előkerült cseréptöredékek már akkor jelentős kőkori lelőhelyre utaltak. S ez később be is bizonyosodott, nem utolsó sorban annak az üttörőjellegű „munkának” köszönhetően, amelybe tíz fiatal szakember kezdett Öcsödön. Az archeológusok ■ ból, restaurátorokból, biolóRégészeti ásatások Öcsödön gusból, zoológusból, talajtani kutatóból és számítógépes szakemberből alakult csapat munkáját dr. Raczky Pál. az ELTE Régészeti Tanszékének tanára, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze vezeti. — Az ásatás munkánknak már a harmadik fázisa — mondja. A felszíni gyűjtések után igyekeztünk minél több és minél pontosabb információt szerezni a lelőhelyről. Ezt elsősorban a fúrással vett talajmintákból kaptuk. de készíttettünk légifelvételeket is, amelyek ugyancsak hasznos támpontokait adtak. Tavaly, amikor az
