Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 2. |A tudomány világa Fontos biológiai feladatot lát el A rejtélyes álom Mióta az ember létezik, észleli önmagát és környezetét. Az észlelés kezdetétől a mai napig egyik legtitokzatosabb, legrejtélyesebb folyamat az alvás és az alvás alatti álmok. Titokzatos, mert egyik legfontosabb velejárója az életnek, mégis sajátságos öntudatlansági állapot, mely a tájékozódás, a figyelem, a gondolkodás és egyáltalán a tartalmas, alkotó életnek nevezett minőség szünetelése, mindenképpen negatív tükörképe. Az ébrenlét és az alvás az élő szervezetek legjellegzetesebb periodikus működése, mely végigkíséri a létezést. Mégis, mind a mai napig lényegében talány, mi teszi szükségessé, hogy az ember életének egyharmadát alvással töltse. Hatvan éves korunkra 20 évet átaludtunk, ebből 15 évet mély, sivár, álom nélküli alvásban, 5 évet pedig képekkel, érzelmekkel dús álmokkal. Meglepő talán, amikor azt mondjuk, hogy az alvás funkciója igen sok szempontból nem ismert. Kézenfekvő magyarázat, miszerint az alvás a szervezet pihenése, erőgyűjtése. Azonban tudományos tény, hogy az alvás alatt a szervezet egy sor tevékenysége fokozódik. Az sem pontosan bizonyított, hogy az idegrendszer milyen értelemben és módon tehermentesül, pihen az alvás alatt, mert közben aktív munkát végez. A pihenés és erőgyűjtés tehát csak részben funkciója az alvásnak. Ismert, hogy a születő gyermek az első két hónapban napi 20—22 órát, később is 15—16 órát kíván aludni. Az életkor emelkedésével az alvásigény csökken. Ez is meglepő kissé: ha a pihenés és újratermelődés lenne az alvás- alapvető meghatározó szerepe, az élet során mind jobban elhasználódó, kifáradó szervezetnek egyre nagyobb alvásigényt kellene mutatnia. Mindenesetre megállapítható, hogy a felnőtt kor alvásigénye egyedien változik, s szeretnénk ezúttal is felhívni a figyelmet arra, hogy a társadalmi normák által elegendőnek tartott 7—8—9 óra alvást erőltetni altatószerekkel, igen komoly hiba. Egyéni-egyedi igénye a szervezetnek, hogy mennyi elegendő, s ha panaszt nem okoz az évekig 5—6—7 órás alvás, ne idegeskedjünk ezért. Szervezetünk ennyit igényel. Visszatérve az alvás felderítésének tudományos útjaira, elmondható, hogy az alváskutatás az elektroenkefa- lograf (EEG) felfedezésének, illetve kifejlesztésének idejétől számítható. Ez a készülék, az EKG mintájára, igen parányi elektromos impulzusokat is fel tud erősíteni, s a fejbőrre helyezett érzékelők, az alattuk levő agyterületekben keletkező bioáramokat írókarok segítségével folyamatosan rögzítik. A nagyszámú vizsgálatok összegezéséből lassan kirajzolódott az a kép, hogy a normális emberi alvás bizonyos fázisokat tartalmaz, s ezek az ébrenlét illetve alvás mélységének szoros váltakozásából adódnak. Durván négy stádiumra osztható fel a normál alvás, az elalvás- tól a mély alvásig fokozó- dóan. Az első, az „A” stádium, a szendergésnek felel meg. Az ébrenléti elektromos hullámok megváltoznak, számuk és szaporaságuk csökken. „B” stádium a felszínes alvásnak felel meg. Az ébrenlétre jellemző elektromos hullámformák már gyakorlatilag nem észlelhetők, lassabb és valamivel alacsonyabb feszültségű hullámforma jelenik meg az egész agyfelületen. A „C” stádium a középmély alvás fázisa. A lassú hullámok tovább lassulnak, feszültségük ugyanakkor megnő, majd az alvás további mélyülésével eljutunk a ,,D” stádiumba, mely igen lassú, magas feszültségű hullámok formájában jelentkezik, s a mély alvást jelzi. S még titokzatosabb, de mindenképpen izgalmasabb álomról is adott felvilágosítást a fentebb jelzett vizsgálati lehetőség. A kutatók ugyanis megfigyelték, hogy az éjszakai alvás során az igen mély (D-stádiumú) alvás közben a műszer hirtelen az ébrenléti állapotnak megfelelő tevékenységet jelez, bár a vizsgált személy mélyen alszik. Megfigyelték továbbá, hogy ezen időszakban a szemgolyókban gyors mozgások lépnek fel. A legérdekesebb azonban az volt, hogy ebben a szakaszban felébresztett alvók túlnyomó többsége álmokról számolt be, míg az egyéb stádiumokban felébresztettek álmokról nem, vagy alig tettek említést. A normál éjszakai alvás tehát a lassú hullámokkal jellemzett mély (álom nélküli) alvás és a fentebb leírt álmodási periódusok váltakozását mutatja. Az álom nélküli szakaszt kb. másfél óránként 10—30 perces álomlátási szakasz váltja fel. Az álom tehát valahol „megfoghatóvá’’ vált az objektív tudományos megfigyelés számára. Hiszen az emberiség története folyamán talán a legrejtélyesebb jelenségek egyike volt. A biblikus időkben a jövő titkait remélték tőle, a mesék, mondák, mítoszok gazdagon élnek vele. Az álom pszichológiai jelentőségét pedig sajátos alakító, jelentéseltoló munkája, rendkívüli dinamikája adja, mely utat nyithat a normál és kóros lelki történések értelmezéséhez^ nem beszélve a művészetben játszott szerepéről. Az álom első, igazán tudományos igényű vizsgálata a századelő nagy lélekelemző iskolájának megteremtője, Freud nevéhez fűződik, bár értelmezését ma már igen sok területen nem tudjuk elfogadni. Az álom szerinte az elfojtott ösztönkésztetések elviselhető, „szalonképes” formába való kifejezését szolgálja, s ha alaposan elemezzük, feltárhatjuk az álmodó elfojtott, rejtett impulzusait, melyek — legalábhis Freud szerint — többnyire szexuális indíttatásúak. Ő dolgozta ki az úgynevezett álom-munka különböző formáit: eltolás, sűrítés, behelyettesítés, kép- agglutináció (mozaikszerű illesztés), stb. A vizsgálatok azóta ezt a túlzott szexuálcentrikusságot egyértelműen cáfolták. A tudomány pedig felismerte a már előzőleg említett tényt, hogy a gyors Iszemmozgások idején az agy területéről az éber állapotra jellemző tevékenység vezethető le, az illető igen mélyen alszik, de ilyenkor felébresztve gazdag álmokról számol be. A további kísérletekben az egész alvásidőszak alatt mindig az álmodás fázisában keltették fel a vizsgált személyt, nem hagyták álmodni. Megfigyelték, hogy több napon át ismételve ezt — bár az alvás összmennyisége bőven meghaladta a szokásosan igényelt időtartamot, — az álom elmaradása komoly lelki zavarokhoz, feszültségekhez vezetett. Míg a másik csoportnál, akiket ugyanennyi ideig és alkalommal ébresztettek fel, de nem az álmodás idején, semminemű eltérést nem észleltek. Kiderült tehát, hogy az álom nem neurotikus, beteges jelenség, hanem természetes szükséglete valamiképpen az embernek, fontos biológiai feladata van Ennek a feladatnak még pontosabb részleteit nem ismerjük. Mai elképzeléseink szerint az álom tehát nem a vágy teljesítés szolgálatában áll, hanem az éber állapotban beáramló impulzusok* tartalmak jobb és mélyebb megismerését, a zavaró részek feldolgozását, az értelmi megértést segítik elő. A rejtélyes álom titkának burkán tehát a tudomány már kis rést ejtett. A rés tágítása és a titok teljes felfedése még várat magára. N. Sz. Gyógyító iskolák Ha a gyerek néhányszor tüsszent — a legtöbb szülő már aggódni kezd. Ha pedig komoly beteg és kórházba kell feküdnie, azonnal pánikba esik. Még akkor is, ha az orvosok biztos gyógyúlást Ígérnek, a kérdések egész serege tolul fel a képzeletében. Mennyi tanulási időt veszít a gyerek, nem marad-e el a tanulásban korosztályától? Mindebben az úgynevezett egészségügyi iskolák nyújtanak segítséget a bolgár szülőknek. 1963-ban 26 volt. 1983-ban már 47 ilyen működött a különböző üdülő- központokban, amelyekben több mint 6000 gyerek tanult és gyógyult egyszerre. Az egészségügyi iskolákba a gyermekeket díjmentesen, teljes ellátással veszik fel. A tanintézetekbe kórházból vagy szanatóriumból jönnek a fiúk és a leányok. A cél a betegség következményeinek leküzdése és a tanulási lemaradás pótlása. Az oktatási program könnyített. A tanórák időtartamát 10 perccel csökkentik, a szüneteket meghosszabbítják. A pedagógusok felelte- tés helyett inkább 'beszélgetnek, megvitatják az anyagot. Figyelmet érdemel az a gyakorlat is. hogy a növendékek megfelelő szakoktatásban részesülnek. A hasz- kovói gyógyfürdők melletti iskolában például, ‘ ahol szív-, ér és reumatikus megbetegedéseket kezelnek, közgazdasági technikum működik. A varseci egészségügyi iskolában cukorbetegeket, szív- és érbetegeket, reumá- sokat gyógyítanak. Szintén közgazdasági technikum nyílt. A szandanszki üdülőközpont iskolájában allergiás megbetegedésekben szeírvedő gyerekeket kezelnék. A felsorolást sokáig lehetne folytatni. Egy dolog azonban mindenhol közös; ezekben az iskolákban rátermett szakemberek gondoskodnak a gyermekekről. Közel hatszáz tanár odaadó munkája segíti a növendéJobb ma egy túzok... T ermészetvédelem az NDK-ban Steckby-Lödderftz (Magdeburg megye) Közép-Európa egyik jelentősebb folyóparti természetvédelmi területe. Igen gazdag az állat- és növényvilága, egyike annak a több mint 150 rezervátumnak, amelyeket az UNESCO nyilvántart. A képen a Steckby Biológiai Állomás egyik alkalmazottja két túzokot etet. A kipusztulófélben lévő nagy testű, nehéz röptű madárból 1973 óta évente 50—70 példányt szabadon engednek A keskeny, nyolc kilométer hosszú autóutat fiatal bükk-, nyár- és fenyőerdő szegélyezi. A fák mögött tiszta tótükör. Az NDK-ban, Cottbus megyében vagyunk. Ez pedig itt mellettünk a Schlabendorf-északi nyíltszíni bamaszénfoánya. Hélye- sebben: volt szénbánya. Még pontosabban: rekulti- váilt. 1977-ig itt sokmillió tonnányi barnaszenet fejtettek. A megye területének mintegy 20 százaléka tartalmaz szenet, amelyet ugyancsak nyíltszíni fejtéssel igyekeznek kibányászni. Hogy ez mivel jár, nyilvánvaló... Szántóföldek, utak, erdők sőt községek tűnnek el a térképről. Illetve tűnnének, ha nem lennének szigorú természetvédelmi előírások a kibányászott területek azonnali helyreállításáról. A bányavállalat köteles visszaállítani a termőtalajt, erdőit telepíteni, vizet szabályozni. A bányaüzemek évi terveiben egyforma súllyal szerepel a kibányászandó szénmennyiség és ä helyreállítandó terület 1975-ben kezdtek hozzá például a Schlabendorf déli nyíltszíni fejtéshez. A tervek 1988-ig szólnak, s ez azt jelenti, hogy évente 200 hektár termőterület sivataggá válnék. Hogy ez ne következzék be, a bányaüzem öl mérnököt bízott meg azzal a feladattal, hogy folyamatosan gondoskodjanak a talajerő helyreállításáról. A természetvédelmi törvény gondoskodni kíván arról, hogy az ország állat- és növényvilága sértetlen ma - radjon. E cél érdekében létesítettek 90700 hektáron 735 természetvédelmi területet. Ezek közül az Elbaiho- mokkő hegységben a Bastei, a Hairz-hegységben Blankenburg mellett az Ördögfal (Teufelsmauer) és a Lusta tó (Faule see) Berlinben a legismertebb. A természetvédelmi területek felölelik az ország tájainak keresztmetszetét, és a tudományos értékük jelentős. Úgynevezett szabadtéri laboratóriumként szolgálnak és lehetővé teszik kihalófélben lévő állat- és növényfajok megmentését és tovább- tenyésztését. Néhány éve a csak az NDK-ban honos Elba-hódot, a világ második legnagyobb rágcsálóját még a kihalás fenyegette. Ma a védett területeken mintegy 800 él ezekből az állatokból. Ahhoz, hogy ezt az eredményt elérjék, szükség volt az állatszerető állampolgárok* segítségére. Az egyik folyómederből például, amelyet bányászati célokra igénybe vettek, 130 önkéntes természetvédő telepítette át a hódcsaládo- kat. Szigorúan védett a túzok, Európa legnagyobb repülni képes madara. A túzok, a tipikus sztyeppemadár legnyugatibb európai lelőhelye az NDK. A természetbarátok 800 túzokot a Magdeburg megyei Steckby természet- védelmi területre telepítettek, és ott ápolják, gondozzák azokat. Évente 50—70 madarat közülük szabadon engednek. összesen 228 állat- és 108 növényfajta — köztük az orchideák — élvezik a törvény védelmét. Legfontosabb előfordulási helyeik természetvédelmi védelem alatt állnak. Nemzetközi szolgálatot is ellátnak az NDK természetvédői, ami • kor például a költöző madarak pihenő- vagy áttelepülő- helyeit gondozzák. Különös figyelmet fordítanak — együttműködve a part menti társintézetekkel — a keleti tengerpartvidék sirályaira A természetvédelmi területek felügyeletét Halléban, az NDK Mezőgazdasági Tudományos Akadémiája Tájkutató és Természetvédelmi Intézete látja el. Tízezer tiszteletbeli természetvédő és a Természet- és környezetvédelmi Szövetség 40 ezer tagja segíti az intézet kilenc kirendeltségének munkáját. Gáti István 0 legrégibb kínai város Kínai régészek Honan tartomány fővárosának, Cseng- csounák a területén felfedezték Kína eddig ismert legrégibb városának a maradványait. A szakértők a város korát mintegy 3500 évre becsülik. Már az elmúlt években feltárták egy részét. A kiásott városrészben a jómódú lakosok házai álltak. A régészek találtak nefritből és sárgarézből készült haj- csatokat,- nefritkanalakat és számos emberi koponyacsontot. keket betegségük leküzdésében és tanulmányaik folytatásában. Ljubomir Ljubenov i inni !»«;» « * > » «*" «■! *■) !■ imii nbi >‘«“01.1 ír II It IIII in fii ' ”A' Aszandanszki egészségügyi iskola Vegyi gyorselemzés Ipari, kutatási és ellenőrzési munkák során az anyagok vegyi összetételének, oldatok koncentrá - ciójának, az egyes komponensek részarányának a meghatározása néhány évtizeddel ezelőtt még a klasszikus gravimetriás kémiai módszerekkel történt. Ezek a módszerek igen hosz- szadaimassak voltak, de a jelentős időráfordítás eredményeként az ősz- szetételt igen nagy pontossággal lehetett velük meghatározni. Az 1950- es évek óta fokozatosan tért hódítottak a műszeres elemzési módszer rek. Ezek leg jelen, tősebb előnyének az objektivitás, a kevesebb időráfordítás és a nagyfokú automa- tizálhatóság mutatkozott. Hátrányuk az volt, hogy kezdetben az alkotóelemek meghatározásának pontossága — méréstechnikai és különböző zavaró kémiai jelenségek miatt — nem érhette el a klasszikus módszerekét. Mígnem azután kidolgozták a termometriás koncentrá - ció-meghatározás új analitikai módszerét, amellyel a próbaoldatnak a legkülönbözőbb kémiai reakciókkal előidézett hőmérsékletváltozá ■ sából lehet meghatározni fizikai úton — hőmérséklet- méréssel — a koncentrációt. Az első ilyen, termometriás gyorselemzési módszerekkel működő készülékeknél a gyorsaság érdekében még engedményeket tettek a pontosság rovására. A mai berendezések pontossága azonban már eléri a klasszikus elemzési módszerekét. A képünkön látható — magyar szabadalom alapján készült — gyorselemző készülék már kiküszöböli a méréstechnikai problémákból adódó hibalehetőségeket. E berendezés alkalmas az elemzési gyakorlatban előforduló csaknem valamennyi komponensének meghatározására, nagyon kis hibaszázalékkal. A készülék analizátora digitális technikával dolgozik, és ez, lehetővé teszi az eredmények számszerű megjelenítését.
