Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-02 / 180. szám
1984. AUGUSZTUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tisz(t)a-e a Tisza 7 Szőkesége már nem a régi Jó hatású a tározó — Folyamatosan mért a Köjál A szolnoki Közegészségügyi és Járványügyi Állomás rendszeresen végez vízminőségi vizsgálatokat a Tiszán. A próbamérések célja elsősorban annak megállapítása, hogy a folyó mennyire alkalmas közegészségügyi szempontból ivóvízfelhasználásra, sportolásra. A Tisza vízminőségéről több év próbaméréseinek adatait összevetve lehet viszonylag egységes képet adni, mivel az évről évre kialakuló, és a már meglévő települések fejlődése, a vízjárási viszonyok változékonysága befolyásolja a víz minőségének alakulását. így az egy hónap, illetve egy év tapasztalatait számbavevő adatok inkább tájékoztató jellegűek, mintsem hiteles, átfogó képet nyújtó általánosítások. Mivel a Köjál által végzett vizsgálatok száma meglehetősen kevés, (főként az anyagi feltételek hiányával, a munkaerőgondokkal magyarázható), ezért inkább csak általánosságban lehet beszélni a kimutatott eredményekről. Több év tapasztalatait figyelembe véve a Tisza vízminősége lassan romlik. A Szolnok felett lévő szakaszon a folyó alig szennyezett, az országos vízminősítési besorolás szerint az első kategóriába tartozik. Szolnokról délre azonban már nem ilyen kedvező a kép. Szolnok körzetében mintegy 18 kilométer hosszúságú sávon szeny- nyező csóva mutatható ki, s ez dél felé haladva kisebb- nagyobb megszakítással végig jellemző. Ennek oka az ipari települések megjelenése, gyors fejlődése. így például Martfű rohamos iparosodásával néhány éven belül újabb, erősebben szennyezett csóva kialakulására számítanak a szakértők, annak ellenére, hogy a környéken a legmodernebb szennyvíz- tisztító berendezéseket alkalmazzák. Átmenetileg súlyosbítja a helyzetet az a tény is, hogy a Tiszafüred és Tiszaug közötti csaknem tíz kilométeres szakaszon 40—50 lakott település helyezkedik el. melyek közül Tiszafüred, Szolnok, Törökszentmiklós és Martfű kivételével sehol nem működik kommunális szennyvíztisztító berendezés. Ez a romlás azért csak átmeneti, mivel az ezredfordulóig a tervek szerint még kb. 20 településen hoznak létre hasonló tisztító berendezéseket, ami a jelenlegi helyzet lényeges javúlásához vezet majd. (Tiszakürtön már folyik az építése.) S hogy ezidáig is történt már néhány lépés a szőke Tisza tisztaságának megóvása érdekében, álljon itt a következő adat: a kiskörei duz- zasztógát működése jelentősen hozzájárul a vízminőség javulásához. A duzzasztógát körzetében dúsan burjánzó vízalatti flóra, az erős napsugárzás. a szaporodó planktonok olyan intenzív szűrőhatást fejtenek ki. mely a Tisza több kilométeres szakaszán érezteti hatását. Ez a szenvedélyes horgászok számára is örvendetes hír. S végül nem árt szót ejteni arról sem. hogy a szabad vizek szerelmeseinek milyen aktuális adatokkal szolgál a Köjál. Amint a tények bizonyítják, a szabadstrandokra esküszők Tisza iránti vonzódása nem alaptalan. A medencékben található kórokozók száma ugyanis sokszorosan meghaladja a szabad vizekben található, fertőzést előidézhető baktériumok számát. S hogy miért nincs mégis elegendő számú szabadstrand? A szakemberek véleménye szerint kevés olyan hely van a Tiszán, ami kifogások nélkül javasolható lenne fürdésre. Ahol azonban mégis igényt tartanak szabadstrandok kialakítására, ott minden esetben a helyi tanács felelős a hely kijelöléséért, és az alapvető higiéniás feltételek megteremtéséért. A bólyák elhelyezése, a mentőfelügyelet biztosítása nélkül sehol nem kaphatnak engedélyt a strand kialakítására. Emellett szükség lenne megfelelő szemétgyűjtő- és illemhelyekre is. Az említett feltételek megvalósítása azonban kevés településre jellemző. Sok esetben a társadalmi összefogás hiányzik. Követendő példaként említhetők meg a Tiszapüspöki- ben. és a Dobán létrehozott, körültekintően tervezett, minden igényt kielégítő, kijelölt fürdőhelyek. B. K. Hárman a Killiánról Tisztavatás előtt Az utolsó államvizsga is befejeződött a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán. A végzős hallgatók számot adtak tudásukról, felkészültségükről, útnak eredtek, — ki hová, ki milyen beosztásba — a tanulástól függően. A négyéves képzés alatt mit sajátítottak el a repülés tudományából és mit köszönhetnek a főiskolának — erről beszél három végzős hallgató. Pál Vilmos: Az érettségi előtt a Színművészeti Főiskolára is jelentkeztem. A sikeres felvételi után mégis a repülés vonzott jobban. Később a repüléstől orvosilag eltiltottak, így lettem vadászirányító és megfigyelő szakos hallgató. A főiskolai éveket ösztöndíjasként töltöttem el, hiszen . az átlag- eredményem mindig 4,5 fölött volt. Sajnos a vörösdiplomát egy orosznyelvtan-szi- gorlat vitte el. A katonáskodás mellett a színészettel sem hagytam fel. Tagja voltam a főiskolai színjátszó csoportnak, ezen kívül önálló előadóművészettel is foglalkoztam, úgynevezett „szabadúszóként”. ’83-ban a város) Ki mit tud-on még nyertem, de a tévébe már nem jutottam el. Mi szerepel a távoli céljaim között? Szeretnék mindenképpen emberekkel foglalkozni, szeretnék tanítani. Érdekel még a számítástechnika és a szociográfia. Szerencsére a feleségem társam a munkámban — úgymondják, „szilárd a hátország”. Kókai János: A repülés iránti érdeklődés hozott a hivatásos repülőműszaki pályára. Itt a tanulmányi kötelezettségek mellett hamar bekapcsolódtam a matematika szakkör tevékenységébe. Rendszeresen jártunk versenyekre, mélyek közül számomra legemlékezetesebb a tavalyi, a Műszaki Főiskolák Hajós György Országos Matematikaversenye, ahol harmadik lettem. A szakdolgozatom is matematikai témájú. Ezzel részt vettem a tavasszal rendezett Tudományos Diákköri Konferencián, amelyen a Repülőgépek stabilitásának és kormányozha- tóságának vizsgálata matematikai modell segítségével című dolgozatom elsődíjas lett. A tisztavatás után a családalapítás gondolata foglalkoztat. Menyasszonyom Pál Vilmos kémia-fizika szakos hallgató a JATÉ-n. Kár, hogy elhagyjuk a főiskolát, azt a baráti kört, azt a helyet, ahol mindenki segített nekünk, hogy jól képzett szakemberek legyünk. Horotán József: Az érettségi után a csepeli autógyár szerszámüzemében, majd a szülővárosomban, Egerben helyezkedtem el. Később technikusi vizsgát tettem, de úgy éreztem, hogy mindez kevés számomra. így aztán jól jött a Közlekedési Minisztériummal kötött tanulmányi szerződés. Belsőégésű erőgépész üzemmérnöki okHelyembe jön az egész világ — Lekaszálom már itt, az út mentén ezt a kis táblát... Jó lesz a fű a teheneknek ... Nehogy azt gondolja, hogy a jószág egyformán szeret mindenféle füvet... A tehén például a mogyorófüvet kedveli igazán. Ez a mogyorófű, nézze csak meg, ez a li- lás virágú ... A férfi arca napsütéstől barna. Az ingujja felgyűrve, bő szabású munkanadrágot visel. Megmarkolja a kaszát, suhint vele egyet, s a magasra nőtt gaz. dudva. fű megadó sóhajjal válik meg gyökerétől. — Nemcsak teheneket tartunk, malacunk is van, meg néhány baromfi. Kell egy kis kiegészítés a keresethez. Meg aztán... a téeszben dolgozunk, minden évben jár egy kis takarmány, mit kezdenénk vele, ha nem lennének állatok? A férfi a négyes főút mellett kaszál. Autók, kamionok ereszkednek alá a vasúti felüljáróról, s kanyarodnak le az út egyenesére. A férfi ügyet sem vet rájuk. — Megszoktam már ezt a nagy forgalmat. Amikor nyolc évvel ezelőtt Kisújszállásról ide költöztünk, a tanyára, az ismerőseink azt mondták, kijöttünk az isten háta mögé. Igaz, ami igaz, akkor még nem volt itt a té- esznek ez a kis műútja, sár- ban-vízben gyalogoltunk a tanyára. De nekünk az volt a fontos, hogy önálló otthonunk legyen. Azelőtt, amikor bent laktunk a városban, az anyóséknál éltünk. A férfi háta mögött napraforgótábla. Zölden hullámzó tengere közepén fehér falú, vörösesbarna tetejű ház. A tanya. — Sokan azt hiszik, unalmas lehet itt élni. Pedig nincs igazuk. Helyembe jön az egész világ ... Elég. ha beülök ide. a csárdába... Látja azt a sok kamiont? Mind külföldi. A sofőrök, ha elfáradtak, bekanyarodnak a csárda elé, itt pihennek. Én meg, ha beülök a csárdába, látok, hallok mindent. Jobban tudom, hogy mi történik a nagyvilágban, mint sok városi ember ... Máskor meg turisták jönnek hozzánk. a tanyára Külföldiek. Erre autóznak, meglátják ezt a takaros kis házat, benéznek. Különösen a gémeskutat szeretik. Lefényképezik. Nézelődnek, fotografálnak a itanyaudvaron ... Aztán, ha itt az ősz, a tél, esténként a televíziót nézzük, s abban a kis dobozban is ott van az egész világ. — Nyáron alig kapcsoljuk be a tévét. Kilenc óra jóval elmúlt már, mire besötétedik, akkor az ember megmosakszik. lefekszik, mert másnap korán kezdődik a munka. Aki dolgozik, az nem ér rá töprengeni azon, hogy a tanya mindentől messze van. Megáll egy pillanatra, eltűnődik. — Hanem azért... a gyerekek is falura, városba mentek lakni, csak nyaralni jönnek vissza... Mi is ... építeni szeretnénk, mert a tanya nem a miénk, a téesz szolgálati lakása. Azt kérdezi, hol építünk? Hát bent, Kisújszálláson... Nekigyűrkőzik és kaszál tovább. — Pé — MALÉV-nap A következő hetekben valamennyi megyeszékhelyen bemutatkozik a MALÉV. Tegnap Somogy megye köz- pontjában — Kaposvárott — ismertették a vállalat képviselői a Magyar Légiközlekedési Vállalat személyi, és a MALÉV Air Tours társasutazásokkal kapcsolatos áruszállítási szolgáltatásait, lehetőségeit. Az utóbbival Kókai János levelet szereztem, és tartalékos tiszt lettem. A tanulmányi munka mellett a társadalmi! munkába is gyorsan bekapcsolódtam. Előbb tanszéki KISZ-titkár, majd a főiskola KISZ-bizottságában ezt követően pedig a városi KISZ-bizottságnál mint propagandista dolgoztam. A közösségi tevékenység mellett szinte kikapcsolódást jelentett számomra az irodalmi színpad. Talán hobbinak is nevezhető, hogy gyűjtöm a pipákat. Van egy értékes vízipipám, melyen néha illatos füstöt eregetek. Nemrégen kaptam meg az aranykoszoKaposvárott kapcsolatban elmondták, hogy a MALÉV már 16 éve vesz részt a szervezett légi turizmus lebonyolításában. Európa és Közel-Kelet turistacentrumai képezik prog • ramajánlatának gerincéti Továbbra is programban maradnak a közkedvelt üdülő- útjaik, és ugyanígy az egyéni valutakeret terhére szervezett túrák. Horotán József rús KISZ- és a Kiváló Ifjúsági Vezető jelvényt. Hogy mi lesz a főiskola után? A régi munkahelyemen Egerben szeretnék dolgozni. Nehéz volt a négy év, de aki tanulni és produkálni akar, annak nem nehéz leküzdeni az akadályokat. A három végzős főiskolás, mögött egy kapu, az iskoláé bezárul, de újabbak nyílnak előttük, és ők tudják, mit akarnak. Azzal az útravaló- val amit a katonai főiskolán kaptak, nem lesz nehéz boldogulniuk. 'Derűlátásukból legalábbis erre következtethetünk. Kiss Lajos Új termékek — kislakásépítéknek Már sorozatban állítják elő a nyergesújfalui eternit- gyár egyik új termékét, a szipernitlemezt. A Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet és a gyár szakemberei közösen kísérletezték ki a cementből, azbesztből és duzzasztott per- litből készülő új építőanyagot. A könnyű, jó hő- és hangszigetelő és tűzgátló lemez alkalmas belső burkolatok és álmennyezetek készítésére, válaszfalak építésére, acélszerkezetek hővé- delmére és állattartó ketrecek készítésére is. Hagyományos faipari szerszámokkal jól alakítható, fúrható és fűrészelhető. A nyergesújfalui eternitgyár selypi üzemében az idén 200.000 négyzetmétert készítenek a perlites lemezből, és felkészültek a szükség szerinti mennyiség előállítására. A nyergesújfalui vállalat másik új terméke az úgynevezett takarékos tetőfedőlemez; a fél négyzetméteres palának az alkalmazása azért előnyös, mert fölrakásához kevesebb tetőlécre, deszkára és szögre van szükség, tehát csökkenthető a kivitelezés költsége. A minta- példányokat elsőként a székesfehérvári Alba Regia Vállalat próbálta ki családi házak építésénél, majd 30.000 négyzetmétert rendelt a nyergesújfalui gyártól. Az új tetőfedő sorozatgyártását saját erőből, meglévő gépsor felszerszámozásával oldja meg a nyergesújfalui üzem. Az idén több mint 20 millió négyzetméter különböző méretű tetőfedő palát készítenek Nyergesújfalun, s ebből 7,2 milliót adnak át a kereskedelemnek, a magán- építkezők ellátására.