Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-02 / 180. szám

1984. AUGUSZTUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tisz(t)a-e a Tisza 7 Szőkesége már nem a régi Jó hatású a tározó — Folyamatosan mért a Köjál A szolnoki Közegészség­ügyi és Járványügyi Állomás rendszeresen végez vízminő­ségi vizsgálatokat a Tiszán. A próbamérések célja első­sorban annak megállapítása, hogy a folyó mennyire alkal­mas közegészségügyi szem­pontból ivóvízfelhasználásra, sportolásra. A Tisza vízminő­ségéről több év próbaméré­seinek adatait összevetve le­het viszonylag egységes ké­pet adni, mivel az évről évre kialakuló, és a már meglévő települések fejlődése, a víz­járási viszonyok változé­konysága befolyásolja a víz minőségének alakulását. így az egy hónap, illetve egy év tapasztalatait számbavevő adatok inkább tájékoztató jellegűek, mintsem hiteles, átfogó képet nyújtó általáno­sítások. Mivel a Köjál által végzett vizsgálatok száma meglehetősen kevés, (főként az anyagi feltételek hiányá­val, a munkaerőgondokkal magyarázható), ezért inkább csak általánosságban lehet beszélni a kimutatott ered­ményekről. Több év tapasztalatait fi­gyelembe véve a Tisza víz­minősége lassan romlik. A Szolnok felett lévő szakaszon a folyó alig szennyezett, az országos vízminősítési beso­rolás szerint az első kategó­riába tartozik. Szolnokról délre azonban már nem ilyen kedvező a kép. Szolnok kör­zetében mintegy 18 kilomé­ter hosszúságú sávon szeny- nyező csóva mutatható ki, s ez dél felé haladva kisebb- nagyobb megszakítással vé­gig jellemző. Ennek oka az ipari települések megjelené­se, gyors fejlődése. így pél­dául Martfű rohamos iparo­sodásával néhány éven belül újabb, erősebben szennye­zett csóva kialakulására szá­mítanak a szakértők, annak ellenére, hogy a környéken a legmodernebb szennyvíz- tisztító berendezéseket alkal­mazzák. Átmenetileg súlyosbítja a helyzetet az a tény is, hogy a Tiszafüred és Tiszaug kö­zötti csaknem tíz kilométe­res szakaszon 40—50 lakott település helyezkedik el. me­lyek közül Tiszafüred, Szol­nok, Törökszentmiklós és Martfű kivételével sehol nem működik kommunális szennyvíztisztító berendezés. Ez a romlás azért csak átme­neti, mivel az ezredfordulóig a tervek szerint még kb. 20 településen hoznak létre ha­sonló tisztító berendezéseket, ami a jelenlegi helyzet lénye­ges javúlásához vezet majd. (Tiszakürtön már folyik az építése.) S hogy ezidáig is történt már néhány lépés a szőke Tisza tisztaságának megóvá­sa érdekében, álljon itt a kö­vetkező adat: a kiskörei duz- zasztógát működése jelentő­sen hozzájárul a vízminőség javulásához. A duzzasztógát körzetében dúsan burjánzó vízalatti flóra, az erős nap­sugárzás. a szaporodó plank­tonok olyan intenzív szűrő­hatást fejtenek ki. mely a Tisza több kilométeres sza­kaszán érezteti hatását. Ez a szenvedélyes horgászok szá­mára is örvendetes hír. S végül nem árt szót ejte­ni arról sem. hogy a szabad vizek szerelmeseinek milyen aktuális adatokkal szolgál a Köjál. Amint a tények bizo­nyítják, a szabadstrandokra esküszők Tisza iránti vonzó­dása nem alaptalan. A me­dencékben található kóroko­zók száma ugyanis sokszoro­san meghaladja a szabad vi­zekben található, fertőzést előidézhető baktériumok szá­mát. S hogy miért nincs mégis elegendő számú sza­badstrand? A szakemberek véleménye szerint kevés olyan hely van a Tiszán, ami kifogások nélkül java­solható lenne fürdésre. Ahol azonban mégis igényt tarta­nak szabadstrandok kialakí­tására, ott minden esetben a helyi tanács felelős a hely kijelöléséért, és az alapvető higiéniás feltételek megte­remtéséért. A bólyák elhe­lyezése, a mentőfelügyelet biztosítása nélkül sehol nem kaphatnak engedélyt a strand kialakítására. Emel­lett szükség lenne megfelelő szemétgyűjtő- és illemhe­lyekre is. Az említett feltéte­lek megvalósítása azonban kevés településre jellemző. Sok esetben a társadalmi összefogás hiányzik. Követendő példaként em­líthetők meg a Tiszapüspöki- ben. és a Dobán létrehozott, körültekintően tervezett, minden igényt kielégítő, ki­jelölt fürdőhelyek. B. K. Hárman a Killiánról Tisztavatás előtt Az utolsó államvizsga is befejeződött a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán. A végzős hallgatók számot ad­tak tudásukról, felkészültsé­gükről, útnak eredtek, — ki hová, ki milyen beosztásba — a tanulástól függően. A négyéves képzés alatt mit sa­játítottak el a repülés tudo­mányából és mit köszönhet­nek a főiskolának — erről beszél három végzős hallgató. Pál Vilmos: Az érettségi előtt a Színművészeti Főis­kolára is jelentkeztem. A si­keres felvételi után mégis a repülés vonzott jobban. Ké­sőbb a repüléstől orvosilag eltiltottak, így lettem va­dászirányító és megfigyelő szakos hallgató. A főiskolai éveket ösztöndíjasként töl­töttem el, hiszen . az átlag- eredményem mindig 4,5 fö­lött volt. Sajnos a vörösdip­lomát egy orosznyelvtan-szi- gorlat vitte el. A katonásko­dás mellett a színészettel sem hagytam fel. Tagja vol­tam a főiskolai színjátszó csoportnak, ezen kívül önálló előadóművészettel is foglal­koztam, úgynevezett „sza­badúszóként”. ’83-ban a vá­ros) Ki mit tud-on még nyertem, de a tévébe már nem jutottam el. Mi szerepel a távoli cél­jaim között? Szeretnék min­denképpen emberekkel fog­lalkozni, szeretnék tanítani. Érdekel még a számítástech­nika és a szociográfia. Sze­rencsére a feleségem társam a munkámban — úgymond­ják, „szilárd a hátország”. Kókai János: A repülés iránti érdeklődés hozott a hivatásos repülőműszaki pályára. Itt a tanulmányi kötelezettségek mellett ha­mar bekapcsolódtam a mate­matika szakkör tevékenysé­gébe. Rendszeresen jártunk versenyekre, mélyek közül szá­momra legemlékezetesebb a tavalyi, a Műszaki Főiskolák Hajós György Országos Ma­tematikaversenye, ahol har­madik lettem. A szakdolgo­zatom is matematikai témá­jú. Ezzel részt vettem a ta­vasszal rendezett Tudomá­nyos Diákköri Konferencián, amelyen a Repülőgépek sta­bilitásának és kormányozha- tóságának vizsgálata mate­matikai modell segítségével című dolgozatom elsődíjas lett. A tisztavatás után a családalapítás gondolata fog­lalkoztat. Menyasszonyom Pál Vilmos kémia-fizika szakos hallgató a JATÉ-n. Kár, hogy elhagy­juk a főiskolát, azt a baráti kört, azt a helyet, ahol min­denki segített nekünk, hogy jól képzett szakemberek le­gyünk. Horotán József: Az érett­ségi után a csepeli autógyár szerszámüzemében, majd a szülővárosomban, Egerben helyezkedtem el. Később technikusi vizsgát tettem, de úgy éreztem, hogy mindez kevés számomra. így aztán jól jött a Közlekedési Mi­nisztériummal kötött tanul­mányi szerződés. Belsőégésű erőgépész üzemmérnöki ok­Helyembe jön az egész világ — Lekaszálom már itt, az út mentén ezt a kis táblát... Jó lesz a fű a teheneknek ... Nehogy azt gondolja, hogy a jószág egyformán szeret mindenféle füvet... A te­hén például a mogyorófüvet kedveli igazán. Ez a mogyo­rófű, nézze csak meg, ez a li- lás virágú ... A férfi arca napsütéstől barna. Az ingujja felgyűrve, bő szabású munkanadrágot visel. Megmarkolja a kaszát, suhint vele egyet, s a magas­ra nőtt gaz. dudva. fű meg­adó sóhajjal válik meg gyö­kerétől. — Nemcsak teheneket tar­tunk, malacunk is van, meg néhány baromfi. Kell egy kis kiegészítés a keresethez. Meg aztán... a téeszben dolgozunk, minden évben jár egy kis takarmány, mit kez­denénk vele, ha nem lenné­nek állatok? A férfi a négyes főút mel­lett kaszál. Autók, kamionok ereszkednek alá a vasúti fe­lüljáróról, s kanyarodnak le az út egyenesére. A férfi ügyet sem vet rájuk. — Megszoktam már ezt a nagy forgalmat. Amikor nyolc évvel ezelőtt Kisúj­szállásról ide költöztünk, a tanyára, az ismerőseink azt mondták, kijöttünk az isten háta mögé. Igaz, ami igaz, akkor még nem volt itt a té- esznek ez a kis műútja, sár- ban-vízben gyalogoltunk a tanyára. De nekünk az volt a fontos, hogy önálló ottho­nunk legyen. Azelőtt, amikor bent laktunk a városban, az anyóséknál éltünk. A férfi háta mögött napra­forgótábla. Zölden hullámzó tengere közepén fehér falú, vörösesbarna tetejű ház. A tanya. — Sokan azt hiszik, unal­mas lehet itt élni. Pedig nincs igazuk. Helyembe jön az egész világ ... Elég. ha beülök ide. a csárdába... Látja azt a sok kamiont? Mind külföldi. A sofőrök, ha elfáradtak, bekanyarodnak a csárda elé, itt pihennek. Én meg, ha beülök a csárdába, látok, hallok mindent. Job­ban tudom, hogy mi történik a nagyvilágban, mint sok városi ember ... Máskor meg turisták jönnek hoz­zánk. a tanyára Külföldiek. Erre autóznak, meglátják ezt a takaros kis házat, benéz­nek. Különösen a gémesku­tat szeretik. Lefényképezik. Nézelődnek, fotografálnak a itanyaudvaron ... Aztán, ha itt az ősz, a tél, esténként a televíziót nézzük, s abban a kis dobozban is ott van az egész világ. — Nyáron alig kapcsoljuk be a tévét. Kilenc óra jóval elmúlt már, mire besötéte­dik, akkor az ember megmo­sakszik. lefekszik, mert más­nap korán kezdődik a mun­ka. Aki dolgozik, az nem ér rá töprengeni azon, hogy a tanya mindentől messze van. Megáll egy pillanatra, el­tűnődik. — Hanem azért... a gye­rekek is falura, városba mentek lakni, csak nyaralni jönnek vissza... Mi is ... építeni szeretnénk, mert a tanya nem a miénk, a téesz szolgálati lakása. Azt kérde­zi, hol építünk? Hát bent, Kisújszálláson... Nekigyűrkőzik és kaszál tovább. — Pé — MALÉV-nap A következő hetekben va­lamennyi megyeszékhelyen bemutatkozik a MALÉV. Tegnap Somogy megye köz- pontjában — Kaposvárott — ismertették a vállalat kép­viselői a Magyar Légiközle­kedési Vállalat személyi, és a MALÉV Air Tours tár­sasutazásokkal kapcsolatos áruszállítási szolgáltatásait, lehetőségeit. Az utóbbival Kókai János levelet szereztem, és tartalé­kos tiszt lettem. A tanulmá­nyi munka mellett a társa­dalmi! munkába is gyorsan bekapcsolódtam. Előbb tan­széki KISZ-titkár, majd a főiskola KISZ-bizottságában ezt követően pedig a városi KISZ-bizottságnál mint pro­pagandista dolgoztam. A kö­zösségi tevékenység mellett szinte kikapcsolódást jelen­tett számomra az irodalmi színpad. Talán hobbinak is nevezhető, hogy gyűjtöm a pipákat. Van egy értékes ví­zipipám, melyen néha illatos füstöt eregetek. Nemrégen kaptam meg az aranykoszo­Kaposvárott kapcsolatban elmondták, hogy a MALÉV már 16 éve vesz részt a szervezett légi turizmus lebonyolításában. Európa és Közel-Kelet turis­tacentrumai képezik prog • ramajánlatának gerincéti To­vábbra is programban ma­radnak a közkedvelt üdülő- útjaik, és ugyanígy az egyé­ni valutakeret terhére szer­vezett túrák. Horotán József rús KISZ- és a Kiváló Ifjú­sági Vezető jelvényt. Hogy mi lesz a főiskola után? A régi munkahelyemen Eger­ben szeretnék dolgozni. Ne­héz volt a négy év, de aki tanulni és produkálni akar, annak nem nehéz leküzdeni az akadályokat. A három végzős főiskolás, mögött egy kapu, az iskoláé bezárul, de újabbak nyílnak előttük, és ők tudják, mit akarnak. Azzal az útravaló- val amit a katonai főiskolán kaptak, nem lesz nehéz bol­dogulniuk. 'Derűlátásukból legalábbis erre következtet­hetünk. Kiss Lajos Új termékek — kislakásépítéknek Már sorozatban állítják elő a nyergesújfalui eternit- gyár egyik új termékét, a szipernitlemezt. A Szilikát­ipari Központi Kutató és Tervező Intézet és a gyár szakemberei közösen kísér­letezték ki a cementből, az­besztből és duzzasztott per- litből készülő új építőanya­got. A könnyű, jó hő- és hangszigetelő és tűzgátló le­mez alkalmas belső burko­latok és álmennyezetek ké­szítésére, válaszfalak építé­sére, acélszerkezetek hővé- delmére és állattartó ketre­cek készítésére is. Hagyomá­nyos faipari szerszámokkal jól alakítható, fúrható és fű­részelhető. A nyergesújfalui eternitgyár selypi üzemében az idén 200.000 négyzetmétert készítenek a perlites lemez­ből, és felkészültek a szük­ség szerinti mennyiség elő­állítására. A nyergesújfalui vállalat másik új terméke az úgyne­vezett takarékos tetőfedőle­mez; a fél négyzetméteres palának az alkalmazása azért előnyös, mert fölraká­sához kevesebb tetőlécre, deszkára és szögre van szük­ség, tehát csökkenthető a ki­vitelezés költsége. A minta- példányokat elsőként a szé­kesfehérvári Alba Regia Vál­lalat próbálta ki családi há­zak építésénél, majd 30.000 négyzetmétert rendelt a nyergesújfalui gyártól. Az új tetőfedő sorozatgyártását saját erőből, meglévő gép­sor felszerszámozásával old­ja meg a nyergesújfalui üzem. Az idén több mint 20 mil­lió négyzetméter különböző méretű tetőfedő palát készí­tenek Nyergesújfalun, s eb­ből 7,2 milliót adnak át a kereskedelemnek, a magán- építkezők ellátására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom