Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

1984. AUGUSZTUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiváló alakulat Kitüntetés eredményes helytállásért Bányászlakások kedvezménnyel IKeddi jegyzetünk | Ha messziről A hatalmas üdülő föld­szinti terasza reggeltől es­tig hangos. Az időjárás viszontagságai miatt sok­szor ideszorulnak a csalá­dok, s itt próbálják meg múlatni az időt, mivelhogy strandról, kirándulásról ezen a nyáron még a messzi hegyek között meg­bújó üdülővároskában is csak a legoptimistábbak ábrándozhatnak. így aztán, van, aki kezében könyv­vel, újsággal ül a terasz kényelmes karosszékeiben, mások a megszokott — pár napos — kártyakör­ben verik a blattot. Van­nak — többnyire magá­nyos üdülők —, akik meg­próbálnak ismeretségeket kötni, hogy félnapos be­szélgetésekkel pihenjenek. Bármennyire is furcsának tűnik, lehet beszélgetések­kel is pihenni. Talán ki­kapcsolódni kevésbé, hi­szen mire észreveszi ma­gát az ember, szavai, mon­datai otthon járnak, arról beszél, amit két hétre ma­ga mögött hagyott. Módom volt mindezt kö­zelről tapasztalni. Űj tá-_ jait, soha nem látott em­bereket figyelhettem meg, b mint mondani szoktuk, egy ország jött össze az üdülőben — szobáiban, asztalainál, s a hatalmas teraszon is. Nem kellett hallgaitóznom, hogy tud­jam, itt is, ott is gyakran szóba kerül az otthon, a család s a munkahely. Mondta ki-ki vérmérsék­lete, egyénisége szerint. Hallhattam bűbáj unokák­ról és kikapós férjről, „mind a tíz ujjam meg­nyalom a főztje után” fe­leségekről, egyetemi fel­vételnek örülő gyerekről, idős, beteg szülőről, sze- kánt főnökről, pletykás munkatársakról, kis fize­tésről és nagy hasznú bolt­ról, betegségről, és távoli meg közeli tervekről, ház­építésről, lakáscseréről s ar­ról a Zsigáról, amely szep­temberben már bizonyosan a saját garázsban pihen. Már majdnem kimond- tam: mennyi rendes em­ber jött össze ebben a he- gyek-völgyek , tövében meg­bújó üdülőben, amikor fel­tűnt egy egészen másféle viselkedés, hangnem — a kivagyiság. Egy őszbecsa- varodó, tisztes korú ha­zánkfia érkezett pár nap­ja, s kereste a társaságát. Megállt a kártyázók asz­talánál, s közölte, pancse- rokkal nem idegesíti ma­gát, ő félelmetes hírű kár­tyás, bagóért nem is ját­szik. Aztán beleszólt egy csevegő társaság témájá­ba: dicsérhetik tőle az üdülőt, ő már ötödször van itt, neki semmi új nem lesz, épp ezért már az el­jön az ember ső ebédnél ki fogja oszta­ni a felszolgálót, jó, ha az elején látják, nem akárki­vel van dolguk, neki nem rakhatnak akármit az orra alá. A jólértesült fontos­kodó szerény mosollyal kö­zölte azt is: a közeli ven­déglőbe csak az járjon, aki olcsón hasmenést akar szerezni magának. Nocsak, csodálkoztam, s azok is, akik közelről hal lották a jólértesült komát. Valóban, otthonos lehet ezen a messzi vidéken, ha percek alatt ilyen infor­mációkat közöl társaival. Ám, ez még édeskevés volt ahhoz, ami délután következett! Az ebéd jókora záporral érkezett, s ebéd után a fél üdülő a teraszon szi- esztázott. Barátunk, a messziről jött ember a legnépesebb emberkoszorú közepén vitte a szót. — Azért üdülök itt évek óta, mert a vállalatomnál jóelőre jattolok a szak­szervezetissel, nem is üres kézzel. Jó emberem ne­kem, az igazgató, de még a főmérnök is. Ugyanis utánuk igencsak én jövök a sojiban. Tartanak is tő­lem sokan. Persze, a hatalom pénz nélkül micsoda? Azért, hogy ő alig hozott csoma­got, pénze van ám. Persze — s ekkor elnézően neve­tett hozzá — nem zseb­ben hozta, dehogy! Van neki bankcsekkje, csak be­sétál a városba, s vesz föl, amennyi kell Amikor az ötödik napon is ugyanezt — időnként fűszerezve, kisvárosi plety­kákkal telítve — végig­hallgattam, más szieszta­hely után néztem. Észre­vettem, hogy nem egye­dül, voltak, akik félrehú­zott szájjal, mások bosz- szús arccal elpárologtak a fecsegő „hatalmasság” mel­lől. Szerencséjére akadtak újak, avatatlanok is. így folytathatta, fűszerezhette kedve szerint a messziről jött ember meséjét. Legutoljára azt hallot­tam: kocsit küld érte a vállalata, ha lejár az üdü­lés ideje, nem akárki ő stb... Aztán egy esős hajnalon majd felbuktam szerény kis táskájában a vasútál­lomáson. Nem arra a vo­natra várt, amivel én tá­voztam, pedig egyfelé szólt a jegyünk. Éppen azt ma­gyarázta valakinek, annyi­ra szereti a vonatot, hogy nem utazik soha gyorson. Hadd tartson tovább az út, személyen megy. Aztán a személyen jól ki is be­szélheti magát az ember, ha messzire megy... (SJ) Az utóbbi időkben meg­szigorodtak a kiváló cím el­nyerésének feltételei a nép­hadseregben is, — ezért töltheti el jogos büszkeség az egyik alakulat tagjait. A harcászati és a politikai kiképzésben, valamint a szocialista versenymozga­lomban elért eredményeik alapján ugyanis azon keve­sek ,közé kerültek, akik ki­érdemelték ezt a címet. Az ezzel járó ünnepségre teg­nap délután került sor. A magasabb parancsnokságok képviselői között üdvözöl­ték Évin Sándor vezérőrna­gyot és Kerékgyártó Béla vezérőrnagyot. Az alakulat­tal szoros kapcsolatot tar­tó üzemék képviselői mel­lett megjelentek a család­tagok, valamint jelen volt a társ fegyveres erők néhány tisztje. A kiváló címek adományo­zásáról szóló miniszteri pa­rancs felolvasása után Évin Sándor vezérőrnagy átadta a „Kiváló Zászlóalj” cím el­nyerését bizonyító zászlót és oklevelet Erdei Kálmán őr­nagynak. Ez alkalommal adták át a Kiváló Alegység és a kiváló parancsnoki cí­A Villamos Automatika Fővállalkozó és Gyártó Vál­lalat szakemberei olyan mik- roszámítógépes vezérlést fej­lesztettek ki. amellyel a leg­újabb, többtengelyes szer­számgépeken bonyolult moz­gáskombinációk irányíthatók. Az új automatikával ezeknek a szerszámgépeknek akár öt tengelye is — mint például a szánok, a körasztalok vagy a marófej — egyidejűleg és egymással összehangoltan mozgatható. így ezeken a gé­pieken a legkülönfélébb geo­metriai alakzatokra formál • hatók a munkadarabok, igen nagy pontossággal és terme­lékenységgel. A hazánkban eddig gyártott automatikák legfeljebb két vagy három tengely összehangolt vezérlé­séről gondoskodnak, s ezek­kel nem lehet bonyolult munkadarabokat készre for­málni. Mivel az új vezérléssel a szerszámgépek igen összetett mozgáskombinációk végre­hajtására alkalmasak, a munkájukat irányító progra­mok elkészítése sem egysze­rű feladat. A programozó a A Minőségi Cipőgyárban az első félévben 280 féle mo­dellt gyártottak. Ebből mint­egy 90 fajta divatos lábbeli került folyamatosan a hazai üzletekbe, a többi a szocia­lista országok közül a Szov­jetunióban, Mongóliában, a nyugati vevők közül piedig az Egyesült Államokban, Ang­liában, az NSZK-ban és a skandináv országokban talált vevőre. Jelenleg az őszi cipők és a csizmák gyártása folyik. Utóbbiakból 12 féle modell — mintegy 100 ezer p>ár — kap­ható már a közeli naplóktól a boltokban. A cipőgyáriak az idén összesen 4 millió 200 ezer pár lábbeli gyártását tervezik, ami 200 ezerrel több, mint a tavalyi ered­mény. A többlettermelés alaDja az az 50 millió forint értékű gépi beruházás, amelynek eredményéként korszerűvé vált a cipők, a szandálok, a csizmák alja- megmunkálása. A felsőrész­készítés már korábban is korszerű, nagy teljesítménvű gépeken történt, s a gépi re­konstrukció most összhangot teremtett a cipőgyártás e két alapvető fázisa között meket is. Évin Sándor ve­zérőrnagy a honvédelmi mi­niszter nevében gratulált az egység állományának, majd Erdei Kálmán őrnagy tar ■ tott beszédet. Méltatta a kollektíva és a mozgalmi szervek érdemeit a kiváló számítógép segítsége nélkül elveszne a részletek kidolgo­zásában. Ezért a VILATI- ban kifejlesztették a vezérlés programozó állomását is. En­nek memóriájába betárolha­tó minden egyes geometriai felület kialakításának leírá­sa, ami szinte milliméterről milliméterre határozza meg a gép teendőit. Ezekből az úgynevezett segítő progra­mokból állítható össze a munka egészének menete. A segítő programokat a Buda­pesti Műszaki Egyetem mun­katársai dolgozták, illetve dolgozzák ki. A VILATI új automatikái- val a tervek szerint a jövő­ben a Szerszámgépipari Mű­vek termékeit egészítik ki. Az első ilyen közösen kiala­kított berendezésük már kí­sérletképpen üzemel a Buda­pesti Műszaki Egyetemen. A szakembereknek december­ben mutatják be a VILATI vezérlésével felszerelt SZIM szerszámgépeket Esztergom­ban. A vezérlések, illetve az új típusú szerszámgépek so­rozatgyártását jövőre kezdik meg. A modern gépek és a kor­szerű technológia segítségé­vel olyan lábbelik kerülnek le a gépisorokról, amelyek egyre keresettebbek a nyu­gat-európai piacokon is. Az idén az első félévben 34 szá­zalékkal több szandált, cipőt, csizmát exportáltak a nyuga­ti országokba, mint az el­múlt év azonos időszakában. Az Egyesült Államokba és Angliába hosszú távú szerző­dés alapján szállít a válla­lat. Az ilyen, mindkét félnek előnyös formát bővíteni kí­vánják a cipőgyáriak. Az amerikai és az angol partne­reken kívül szeretnék állan­dó. visszatérő vevőik között tudni a most még egy-egy tételt rendelőket. Egyebek között erről folytatnak tár­gyalásokat két olasz cinőfor- galmazóval. A Minőségi Ci­pőgyár jelentősen bővíti bu- daDesti gyáregységének egyik részlegét. A komplex üzem­ben a termelés a harmadik negyedévben nagv ütemben indul meg. Jelenleg natii 600 pár lábbeli kerül le a szala­gokról. de az új. nagy telje­sítményű gépiék üzembe állí­tásával ez a mennyiség 4800 párra bővül. cím elérésében, majd azt hangsúlyozta, hogy ennek a címnek a megtartása nem lesz könnyebb feladat, mint az elérése volt. Az ünnepség impozáns díszmenettel zá­rult. A VILATI szakemberei a gyártás előkészítése mellett máris hozzáláttak egy újabb fejlesztő munkához: ennek eredményeként az új vezér­lés és még számos más mű­szaki újdonság alkalmazásá­val olyan rendszereket kí­vánnak létrehozni, amelyek­nek nemhogy működtetésé­hez, de még üzemelés közbe­ni f elügyeletéhez sem szüksé­ges az ember jelenléte. A gé­piek kiszolgálásáról robotok gondoskodnak majd, érzéke­lők kísérik figyelemmel a gép működését, a munkada­rab vagy a technológia elő­írás szerinti alakulását, s ha szükséges, a számítógép a folyamatokba is beavatkozik. Mindez nem a távolabbi jö­vő lehetősége, mert a tervek szerint 1986-ig kifejlesztik ezeket a rendszereket. A VILATI. a SZIM és a Budapiesti Műszaki Egyetem mellett ebben a programban a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem, valamint az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintéze­tének munkatársai is részt vesznek. Pécsi kísérleti diákszálloda Sikerrel fejezte be kísérleti idényét Pécsett az ország el­ső kísérleti diákszállodája. A tegnap bezárt szálláshelynek a Zipemowszky Károly Gép­ipari Szakközépiskola Kala- már József kollégiuma adott otthont. Az új típusú ifjúsági fogadó nyári működésének négy hete alatt háromszáknál több hazai és külföldi diák­turistának nyújtott olcsó szállást. Hetven százalékot meghaladó telítettségével igen jól kihasznált szállás­helynek bizonyult. Bár eredetileg a hazai kö­zépiskolások országjárásának előmozdítását vették tervbe, számos egyetemista is meg­fordult a nyári szállóban, s minden öt vendégből kettő külföldi volt. A bevétel nye­reség nélkül fedezte a ráfor­dításokat, s ezzel a pénzügyi célt is sikerült elérni. A tapasztalatok értékelése után a KISZ Közpionti Bi­zottsága dönt arról, hogy a következő év nyarán az or­szág mely városaiban kezde­ményezzék az olcsó ifjúsági szálláshelyek láncolatának megteremtését. A Szovjetunió debreceni fekonzulja megyénkben Tegnap megyénkbe érke­zett Izjaszlav Genrihovics Baljaszinszkij, a Szovjetunió debreceni főkonzulja, akit Majoros Károly, a megyei piártbizottság első titkára fo­gadott. A megbeszélésen részt vett Simon József,' a megyei piártbizottság titkára is. Ezt követően a főkonzul Simon József kíséretében városnézésen vett részt, majd a rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezetbe látoga­tott, ahol Bereczki László téeszelnök és Kozma Imre, az üzemi piártbizottság tit­kára fogadta a vendégeket. A szövetkezet életéről tar­tott tájékoztató meghallga­tása és az üzemlátogatás irtán a főkonzul visszauta­zott Debrecenibe. Szarvason Ülést tartott a Polgári Védelem Tudományos Tanácsa Augusztus 8-án a szarvasi Öntözési Kutató Intézetben kihelyezett ülést tartott a Polgári Védelem Tudomá­nyos Tanácsa. A tanács Mol­nár Miklós ezredes, a Pol­gári Védelem országos törzs- piarancsnoka helyettesének elnökletével megvitatta a Mézőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium által irá­nyított pxilgári védelmi ku­tatások eredményeit és hely­zetét. Ezt követően dr. Mar­jai Gyula, az intézet igazga­tója tájékoztatta az ülést az általuk végzett kutatásokról. Dr. Dombóvári János, az in­tézet radiológiai osztályá­nak vezetője beszámolt a ta­lajjal és a hazai élelmezés szempontjából legfontosabb növényzettel kapicsolatos su- gánszennyezési és mentesítési kísérletek tapasztalatairól, majd dr. Tóth István, a MÉM osztályvezetője ismer­tette az állattenyésztés te­rén végzétt hasonló kutatá­sok helyzetét. Az előterjesz­téseket a tanács megvitatta és elfogadta. Az ülésen részt vett és hozzászólt dr. Deák Péter alezredes, honvédelmi minisztériumi osztályvezető, a hadtudományok doktora és dr. Mészáros István, a Szarva­si Allanji Gazdaság igazga­tója. A Nógrádi Szénbányák újabb kedvezményekkel se­gíti építeni szándékozó dol­gozóit. A bányászok eddig is kaphattak segélyt és köl­csönt hetvenezertől százhar­mincezer forintig. A vállalat most lakásépítő közösségek megalakítását kezdeményez­te, amelyeknek a szénbányák megelőlegezi a terület­előkészítés, a telekkialakítás, a telekár, illetve a haszná­latba vételi díjat, az út- és közműfejlesztési hozzájáru­lást, a lebonyolítási, illetve műszaki tervezési díjat, a felvonulási és közműbekötési költségeket. A költségekhez telkenként hatvanezer forint vissza nem térítendő jutta­tást ad, amihez Salgótarján­ban a városi tanács ugyan­csak hatvanezer forint * te­lekárengedménye járul. A kivitelezés megkezdését segíti, hogy az építőközössé­gek válláról levették a ter­vezés, adaptálás, a telek­könyvi és építési engedélyez­tetés, az OTP-hitel ügyinté­zésének gondját. Az építő- közösségek tagjai a vállala­ti használtanyagkészletből jutányos áron különböző fa­anyagokat, vasárukat, bon­tási anyagokat kajának. A helyben elérhetetlen anya­gok beszerzésében közremű­ködik a vállalati anyagbe­szerzési osztály. Az építke­zés egész időtartama alatt az építőközösségeket fuvar­kedvezmény illeti meg: ezer kilométerig kilométerenként két, illetve óránként húsz forintot kell fizetniük, ezer kilométer felett piedig a Vo­lán-tarifa ötven százalékát. Szükség szerint kölcsönöz­hetnek építőgépieket is. Há­zilagos építés esetén a vál­lalat gondoskodik a kötele­ző műszaki vezetésről. Salgótarjánban már meg­alakult az első építőközös­ség, további kettő alakuló­ban van. Ú| üzemcsarnok Korszerűbb tatai bűtűk Magas fokon gépesített üzemcsarnok építését fejez­ték be a tatai Hűtőtechnika Ipiari Szövetkezetben. Az új beruházáshoz a Kompilex Külkereskedelmi Vállalat is hozzájárult, a beruházási bank piedig expiortnövelő hi­telt adott a tatai üzemnek, miután az a külkereskedelmi vállalattal együtt vállalta, hogy rövid időn belül szá­mottevő mértékben fokozza az ipari hűtőberendezések exportját. A több mint 40 millió fo­rintos költséggel létrehozott új üzemcsarnokban a szövet­kezet műszaki gárdája által kifejlesztett gyártógépisort szerelték fel. A termelékeny gépek, berendezések, az elő­nyösen megváltozott munka- körülmények lehetővé teszik, hogy rövidesen sorozatban is gyártsák az úgynevezett alu­míniumlamellás léghűtőt, a szövetkezet legújabb termé­két Évin Sándor vezérőrnagy a kiváló cím bizonyítékait adja át Erdei Kálmán őrnagynak Ot tengelyt vezérel az új automatika Hövekvö termelés a Minőségi Cipőgyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom