Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 14. ( Kommen*! tárunk I Szavak és tettek Alig egy hónap van hátra szeptember köze­péig, amikor — az emlé­kezetes moszkvai javaslat szerint — Bécsben meg kellene kezdődnie a szov­jet—amerikai tárgyalá­soknak a világűr fegy- mentesítésének kérdései­ről. A hátralevő hetek­ben elméletileg még be­következhet valamilyen fordulat, a realistább helyzetelemzők azonban szinte egybehangzóan úgy vélik: az osztrák fővárosban szeptember 18-án mégsem ülnek asz­talhoz a két nagyhatalom képviselői. Nyilatkozatokban, dip­lomáciai vagy a sajtószer­vek révén nyilvánosságra hozott reagálásokban nincs hiány. Június vége óta — ekkor hangzott el az űrfegyverkezés meg­akadályozásáról szóló szovjet kormánynyilatko­zat — washingtoni szóvi­vők és politikusok szá­mos alkalommal hangoz­tatták, hogy a Fehér Ház „kész a konzultációkra” s hajlandó elküldeni szakértőit 'Bécsbe.Csak­hogy e nyilatkozatok soha nem voltak mente­sek különböző feltételek­től, méghozzá általában éppolyan kikötésektől, amelyek ellentmondanak az eredeti szovjet tárgya­lási indítvány célkitűzé­seinek. Erre a szavak és tet­tek közti ellentétre utalt vasárnap közzétett üze­netében Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, államfő is, hangsúlyozva: „konkrét tettekre van szükség ah­hoz, hogy normalizádja- nak a két ország közötti kapcsolatok”. Sean Mac- Bride neves ír közéleti személyiséghez küldött válaszában a szovjet ál­lamfő arra is rámutatott, hogy a „washingtoni kor­mányzat valamennyi lé­pése ellentmondott és ellentmond a tárgyalási készséget, a kapcsolatok javításának .szándékát hangoztató kijelentései­nek”. Csernyenko üzene­tében tehát nem csupán az űrtárgyalások kérdé­seiről szólt,hanem széle­sebb témakört értékelt. Sajnos, megállapításainak valóságtartalmát az el­múlt esztendők megannyi eseményével lehet alátá­masztani, kezdve a kato­nai fölény megszerzésé­re, a fegyverkezési haj­sza felgyorsítására tett lépésektől, az új fegyver­zetrendszerek kidolgozá­sától egész a megkülön­böztető gazdasági intéz­kedésekig, bojkottdönté­sekig. A szavak — ez kétségtelenül bebizonyo­sodott s Reagan-admi- nisztráció majd négy éve alatt — önmagukban nem képesek változtatni a két állam közötti — a világ- helyzetre döntő mérték­ben kiható viszony — romlásán. A bizalmatlan­ság, a szembenállás foko­zódását csak a kölcsönös biztonság elvének elis­merésével lehetne meg­szüntetni, úgy, hogy Washington lemond az erőfölény megszerzésének kereséséről, az egyolda­lú engedmények erőlteté­séről. Az érdemi tárgya­lások beindításával az előfeltételek nél­küli, konstruktív pár­beszéd elfogadásával a Fehér Ház igazolhatná, hogy nemcsak szavakkal, de tettekkel is hajlandó hozzájárulni a nemzetkö­zi légkör javításához. Sz. G. Csernyenko a szovjet—amerikai kapcsolatokról Igazi tárgyalási készségre van szükség A szovjet vezetés meg­ítélése szerint az amerikai kormányzat részéről nem­csak szépen hangzó szavak­ra, hanem konkrét tettekre van szükség ahhoz, hogy normalizálódjanak a két or­szág közötti kapcsolatok — állapítja meg Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke Sean MacBride- hoz, a Lenin- és Nobel-bé­kedíjas, ' neves ír közéleti személyiségihez intézett üze­nje tében, Csernyenko Mac- Bride-nak arra a közelmúlt­ban írt levelére válaszolt, amely a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásával, a leszerelés kérdéseivel foglal­kozik. Moszkváiban vasárnap közzétett válaszában Konsz­tantyin Csernyenko vitáiba száll MacBride levelének azzal a megállapításával, Az NSZK kormánya javí­tani akarja viszonyát a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamá­val — jelentette ki a nyu­gatnémet—szövjet szerződés aláírásának 14. évfordulója alkalmából tegnap Peter Vasárnap befejeződött a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió — Hazafias Front (ZANU—HF) második kong­resszusa. Az ötnapos tanács­kozás végén a szervezet ed­digi vezetőjét, Robert Mu­gabe miniszterelnököt a párt elnökévé és első tit­káréivá választották. Si­mon Mzenda miniszterel­nök-helyettes a párt elnök- helyettese és másodtitkára lett. A kongresszus egyben jóváhagyta a 15 tagú Poli­tikai Bizottság és a 90 fő­nyi Központi Bizottság ösz- szeté telét. Zárszavában Robert Mu­hogy Reagan elnöknek a nukleáris háború értelmet­lenségéről, a nukleáris fegy­verek megsemmisítésének szükségességéről a közel­múltban tett kijelentései „megnyitják az utat a ko­moly tárgyalások előtt”. Amerikai részről — emlé­keztet rá a szovjet vezető — szavakban korábban sem volt hiány, ám a washing­toni kormányzat valameny- nyi lépése ellentmondott és ellentmond a tárgyalási készséget, a kapcsolatok ja­vításának szándékát han­goztató kijelentéseinek. En­nek az amerikai álláspont­nak a megváltozásáról je lenleg sincs szó. A Szovjetunió több ízben kinyilvánította, hogy jó kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal — hangsúlyozza Konsztantyin Csernyenko. Ehhez azonban mindkét fél részéről megfe­Boenisch, a bonni kabinet szóvivője. Az NSZK változatlanul tág lehetőségeket lát a szo­cialista országokkal való gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés bő­vítésére — hangzott a bonni hivatalos állásfoglalás. gäbe hangsúlyozta: a kong­resszus, amely jelentős ál­lomás a párt életében, le­hetővé tette a ZANU—HF számára, hogy tovább ve­zesse a harcot Zimbabwe szocialista átalakításáért. A kongresszus vendégei között ott voltak az afrikai országok pártjainak kül­döttségei, a különböző nem­zeti felszabadító mozgal­mak, a kommunista és mun­káspártok képviselői is. Az SZKP küldöttségét M. A. Ponomarjov, a Központi Bi­zottság tagja, a pártellen­őrzési bizottság elnökhe­lyettese vezette. lelő akaratra van szükség. Szovjet részről ezért úgy vélik, hogy csakis az ame­rikai kormányzat konkrét lépései, nem pedig pusztán szavai tehetik lehetővé a két ország viszonyának nor­malizálását. Sean MacBride hasonló tartalmú levelet küldött Ronald Reagan amerikai el­nöknek is. Válaszában Reagan elnök újólag azt hangoztatta, hogy „a konstruktív tárgyalások és a leszerelés híve”. Megis­mételte azt az elmúlt hó­napokban többször elhang­zott kijelentését is, hogy kész találkozni Konsztan­tyin Csernyenkóval, „ha a találkozót megfelelően elő­készítik, és ha az hozzájá­rulhat az amerikai—szovjet kapcsolatok javulásához”. Konkrét javaslatok azonban ezúttal sem hangzottak el részéről. Vietnami—kfnai határ Feszült helyzet A vietnami—kínai hatá­ron továbbra is feszült a helyzet. A VNA vietnami hírügynökség jelentése sze­rint augusztus 3. és 12. kö­zött a kínai tüzérség lakott településeket ágyúzott az észak-vietnami Ha Tuyen tartományban. A kínai oldalról diver- záns csoportokat dobtak át több észak-vietnami tarto­mányba. A VNA jelentése szerint a vietnami fegyve­res erők és a helyi lakosság szembeszálltak a határsér­tőkkel. Kongó Kormányátalakítás Átalakították a Kongói Népi Köztársaság kormá­nyát. Edouard Poungui minisz­terelnök vasárnap egy rá­dióinterjújában kijelentette: a kormányátalakítás célja, hogy megszilárdítsák az el­múlt öt eredményeit. Az új összetett» kormány arra hivatott, hogy elősegítse az ország 1982—1986-ra szóló ötéves gazdasági tervének következetes végrehajtását. A változásokat a kor­mányzó Kongói Munkapárt Politikai Bizottságának ülé­se után hozták nyilvános­ságra. A kabinetet hat új miniszteri tárcával bőví­tették ki. Antoine Ndinga Óba, az eddigi közoktatási miniszter vette át a külügyi tárcát. Ambroise Nouma- zalay (1966—68 között mi­niszterelnök volt) lett az új iparügyi miniszter Jean Itadi helyett. A hadügymi­nisztériumot Denis Sassou- Nguesso államfő irányítja. BOGOTA Vasárnap hivatalos forrá­sok közölték, hogy Toledo Plata meggyilkolása miatt a kormány meghatározatlan időre elhalasztja az M—19-es gerillaszervezettel kötött fegyverszüneti megállapodás aláírását. A tizenötéves el­lenségeskedésnek véget vető fegyverszüneti megállapo­dást a héten írták volna alá. Áprilisban a kormány egy másik gerillaszervezettel, a Kolumbiai Forradalmi Fegy­veres Erőkkel (FARC) már hasonló szerződést kötött. BELFAST Észak-lrországban a rend­őrség vasárnap gumilövedé­kekkel támadt az Ír Köztár­sasági Hadsereg politikai szárnyának tartott Sinn Fein párt főhadiszállása előtt ösz- szegyűlt tömegre. Egy sze­mélyt a gumilövedékek halá­losan megsebesítettek. Hú­szán megsérültek. A rendőr­fl Szovjetunióval és a szocialista országokkal Hz NSZK javítani akarja viszonyát Az idei év legnagyobb kormányellenes megmozdulása zajlott kormány lemondását, valamint az amerikai Tomahawk ra­le a hét végén Tokióban. A 110 ezer tüntető a Nakaszone- kéták telepítésének beszüntetését követelte ZflNU—HF-kongresszus Mugabe lett a párt elnöke és első titkára Vörös-tengeri aknák Líbiai cáfolat Miközben amerikai, fran­cia és brit aknaszedő hajók haladnak a Vörös-tenger felé és Hollandia és Görögország is készségét nyilvánította a víziút megtisztításában való részvételre, a líbiai kül­ügyminisztérium vasárnap hivatalos nyilatkozatban cá­folta. hogy az országnak kö­ze lenne a Szuezi-öbölben és a Vörös-tengerben elhe­lyezett aknákhoz, amelyek az elmúlt hetekben már több mint egy tucat hajót ron­gáltak meg. Az egyiptomi vezetés a múlt héten többször is meg­gyanúsította Líbiát és Iránt azzal, hogy szerepük volt az aknák elhelyezésében. Irán már korábban visszautasí­totta a gyanúsítást. A líbiai külügyminisztéri­um nyilatkozata rámutat: „Minden bizonyítók arra vall, hogy ezt az akciót fejlett műszaki lehetőségekkel ren- delező állam hajtotta végre, stratégiai előnyt remélve tő­le — azt, hogy a Vörös-ten­ger amerikai és nyugati befolyási övezetté és a föld­közi-tengeri és az indiai­óceáni amerikai flották és támaszpontod közötti össze­kötő csatornává válhat”. A nyilatkozat amerikai—izraeli összeesküvésnek minősítette az elaknásítást. Kairói lapjelentések sze­rint az egyiptomi haditenge­részet egységei egész napos járőrszolgálatot teljesítenek a Vörös-tengeren. Parancsot kaptak minden olyan hajó feltartóztatására és átkutatá­sára, amely azzal gyanúsít­ható, hogy aknákat telepít. Az egyiptomi haditengeré­szet tevékenységéről a kai­rói Al-Dzsumhurija számolt be tegnapi számában. Az újság jelentéséből nem derült ki, hogy a nyílt ten­ger is beletartozik-e az egyiptomi hajók által ellen­őrzött övezetbe — vagy csu­pán az ország területi vizei­re korlátozódik. A múlt hé­ten az egyiptomi kormány részéről azt közölték, hogy haditengerészete a Szuezi- öbölben és az országnak a Vörös-tenger partja mentén húzódó területi vizein kutat a vízi aknák után. Izraeli kormányalakítási tárgyalások Némi előrelépés Két közös bizottság létre­hozását határozták el az iz­raeli Munkapárt és a Likud- tömb vezetői vasárnapi koa­líciós tárgyalásaikon. A kor­mányalakítással megbízott Simon Peresznek és Jichak Samir ügyvezető miniszterel­nöknek ez volt az ötödik ta­lálkozója: hírügynökségi ér­tékelések szerint az egyezke­dési megbeszéléseken sike­rült némi előrelépést elérni. Megfigyelők szerint a két párt álláspontjában elsősor­ban a Jordán folyó nyugati partján és a Gazai-övezetben létesített új izraeli települé­sek miatt vannak különbsé­gek, de nem értenek egyet a Jordánia felé történő esetle­ges „nyitás” feltételeiben sem. Az izraeli rádió jelentése szerint újabb ellentét forrá­sa lehet az is. hogy az ügy­vezető Likud-kormány elé terjesztették azt a katonai tervezetet, amely szerint hat hét alatt kivonnák az izraeli csapatokat Dél -Libanonból. Mose Arensz hadügyminisz­ter cáfolta, hogy a kormány foglalkozna a kivonás tervé­vel. Korzika A tartományi választás végeredménye A korzikai tartományi vá­lasztáson a tíz lista közül egyik sem szerzett elég sza­vazatot az önálló kormány- alakításhoz. A tegnap közzétett hiva­talos végeredmény szerint a baloldali pártok — a kom­munisták, a szocialisták és a baloldali radikálisok — 25 helyet mondhatnak maguké­nak a 61 tagú tartományi gyűlésben. A baloldalnak ed­dig 23 képviselője volt a testületben. A kommunista párt, amely az 1982-es 10,8 százalékos eredményét fe­lülmúlva 11,74 százalékot szerzett, hét képviselőt küld­het a gyűlésbe. Az ellenzéki pártok — a szélsőjobboldalt is beszámít­va — összesen 30 mandá­tumhoz jutottak. Az RPR, UDF és a Bonapartisták tö­mörülése szerezte a legtöbb szavazatot: 29,17 százalékot és ezzel 19 képviselői hely­hez jutott. Jean-Márie Le Pen szélsőjobboldali Nemze­ti Frontja hat helyet szer­zett: a pártnak eddig nem volt képviselője a korzikai tartományi gyűlésben. A szeparatisták és azauto- nomisták 3—3 mandátumhoz jutottak. A több mint kétszázezer szavazásra jogosult korzikai lakos 68,57 százaléka járult az urnákhoz, csaknem ugyan­annyian, mint a két évvel ezelőtt tartott választásokon. ség az IRA- egy amerikai szimpatizánsát, Martin ®al- vint próbálta elfogni, aki azonban a zűrzavarban el­menekült. SZÖUL A dél-koreai kormány a függetlenség 36. évfordulója alkalmából amnesztiát hir­detett. A ma életbe lépő köz­kegyelemben több mint ezer- hétszáz személy részesül. Közülük több mint hétszá­zat politikai okokból ítéltek el annakidején. COLOMBO Sri Lanka északi részén továbbra is feszült a helyzet. A szingaléz hatóságok és a tamil kisebbség képviselői egymást vádolják az újabb provokatív akciók elköveté­sével. A fővárosban megerő­sítették a miniszterek és az állami hivatalok védelmét. A colomboi repülőtér előtt a rendőrség ellenőrző posztot állított fel és átkutatják a járműveket. KABUL A különleges forradalmi bíróság előtt befejeződött a Kai Kuddusz vezette" ellen- forradalmi csoport tagjainak nyilvános pere. Az eljárás során minden kétséget kizá­róan bebizonyosodott, hogy véres akciókat követtek el az afgán nép ellen. A Bahtar hírügynökség jelentése sze­rint Kuddusz és csoportjának tizennégy tagját halálraítél­ték, az ellenforradalmi szer­vezet további huszonegy tag­ját 5—24 évig terjedő bör­tönbüntetéssel sújtották,

Next

/
Oldalképek
Tartalom