Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-10 / 160. szám
1984. JÚLIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A rádió hulámhosszán Földadta sors A csányi dinnyésekről készített műsort Búzás Andor. Ha illik rádióműsorra cím, akkor a csányiakról szóló adásra teljességgel. Sorsukat mindig a föld határozta meg, s ez most sincs másképpen. Tragikomikus magyarázat, miért éppen a csányiak lettek híres dinnyések? Mendemonda szerint egy ellenség elől menekülő nemes vitéz — akkor éppen kik elől szaladtunk, kérdezi meg a műsor — a mai falu határában elhullajtotta a dinnyemagot, kikelt, a csányiak termeszteni kezdték, szárnyra kapta őket a hír. Valószínűbb, hogy a mátraaljai frissen feltört ősgyepek kedveztek annyira a dinnyének, hogy messzi földre eljuthatott zamatuk híre. A gyümölcsben szegény Alföld jó felvevő piac volt, s az uradalmak hamar rájöttek, egyszerűbb dinnyést telepíteni, helyben termeszteni a görögöt meg a sárgát, mint lovas szekéren hozni a hegyek aljáról. Így kerültek a csányiak kiváltságos helyzetbe, s abban vannak ma is. Búzás Andor érdeme, s ehhez a szerzőnek is földadta sorsú embernek kellett lennie, hogy nem fény és árnyék hangosfotója volt a rádiófelvétel, hanem a hitelességé. Legendák keringtek ugyanis a dinnyések jövedelméről, arról, hogy fél év alatt annyit keresnek mint két másik városi ember egy esztendő alatt. Persze ez nem mérce. A műsor sokkal mélyebbre ásott, semmint a felszínes össze- hasonlítgatásra hivatkozhatnánk. Nincs mesés jövedelmük, de jóval az átlag fölött keresnek. Irigykedésre semmi ok, hiszen mindenki a „diplomata” táskájában hordja a marsallbotot. Íme a recept, nagyon röviden: március elején, közepén felpakolja a dinnyés a családját, jószágait, legszükségesebb használati eszközeit egy teherautóra, s „lemegy” Bácsba, „Szolnokra”, Hajdú- Biharba, Békésbe, stb. A dinnyeföld szélén kunyhót épít, vagy ha már van, kihajtja a tél elől odamenekült egereket, berendezkedik. A gumicsizma le nem kerül a lábáról, mígcsak nem porzik a föld. Ott főznek, ott mosnak a tábla szélén, a gyerekek onnan járnak iskolába, márciustól októberig nincs megállás ha jó a termés, de ha elviszi az idő a dinnyét, akár az álluk is felkophat. Nem annyira a munka a nehéz, mint a körülmények. A régi summás életmód emléke kísért, persze ennél azért „úribb” ma a dinnyés élete. Búzás Andor a mai népélet kitűnő ismerője, a műsor nyelvezete megadja a mondanivaló hangulatát is, megteremti a kérdések és feleletek közötti harmóniát. Nagy kincs ez manapság, mert egyre több az affekta, önmagát mutogatni akaró „riporter”. (De hogy az!) Búzás Andor igazán élvezetes műsorának interjúbetéteit Veress Tibor készítette, jól alkalmazkodva az összeállítás egészéhez. Annyira szemléletes volt a műsor, mintha láttuk volna is a csányiakat. Ez nagy szó, mert a hallgató „belső mozija”, — a fantáziája — erősebb minden kamera felvételénél. De ezt, csak a rádiózás mesterei tudják kiváltani a hallgatóból. Tiszai Lajos Az első században épült római kori villagazdaság feltárt és részben rekonstruált maradványait bemutató romkert nyílt a Veszprém közeli Balácán. Ez a romkert Aquincum és Gor- sium mellett az egyik legnagyobb kiterjedésű lelőhelye az egykori pannonjai tartomány település- és kultúrtörténeti emlékeinek. A mintegy 2400 négyzetméteres egykori lakóépület kiásott és részlegesen rekonstruált alapfalait a korabeli építészet jellegét mutató tetővel látták el. amelyben az előkerült gazdag leletállomány egy részét mutatják be. Ez is Magyarország Kossuth Könyvkiadó (1984) Jó húsz éve már, hogy országjárásra indult egy munkatársunk, innét, a Néplap Szerkesztőségéből. Cikkeit és riportjait itt is szerette az olvasó, bizonyára sokan emlékeznek még a nevére is: Szekulity Péternek hívják, s riportjaival ma több országos lapban találkozhatunk. A Rózsa Ferenc-díjas riporter az Élet és Irodalom, az Űj Tükör hasábjain is gyakran publikál, s főmunkatársa a'falu kedves hetilapjának, a Képes Újságnak. Országjáró útjain nemcsak rövid életű újságtémák, riportok születtek már évek óta. Hirtelenjében nem tudnám megmondani, hányadik könyve a mostani, az Ez is Magyarország című, amely a Kossuth Könyvkiadó gondozásában, Pelle János szerkesztésében jelent meg az idei könyvnapon. A téma: a haza embereinek mai élete, Borsodtól Békéscsabán át a Balaton vidékéről a Tiszántúlra — sokat utazik, sokfelé jár, s mindenütt csak az embert keresi, változó életét örökíti meg a krónikás. Kíváncsi rá: Ti- szasason hányán ebédelnek a tsz konyhájáról, Kőtelken van-e még aki a mezőgazdaságból, csak a földből él, Ti- szaföldváron hányféle búzát ismert meg, s hányat „hagyott el” a jobbért dr. Szabó Béla tsz-elnök? Láthatóan nem nagy ügyek — csak mindennaposak, amiből élményadó, szép könyvet állított össze az író, a szerkesztő. Szekulity otthonosan mozog a mai Magyarországon. Van gondolata városról, faluról, fiatalról, öregről, s jó szeme van hozzá, hogy észrevegye a változást, hogy „ráharapjon” a nagy témára. Arra például, hogy egy termelőszövetkezetben könyvajándékot is kapnak zárszámadáskor a parasztcsaládok. A kötet címadó riportja szól erről. Ez is Magyarország, ahol a falusi ember tisztaszobájának szép szekrényében már könyvek sorakoznak a polcon. Nem, még nem bizonyos, hogy minden megajándékozott olvas is, de Szekulity Péter reménykedik, s felsóhajt: milyen szép lenne, s mi is lenne, ha minden gazdaság átvenné a várongi szövetkezet példáját. Érthető örömmel ajánljuk olvasásra Szekulity Péter könyvét, még akkor is, ha meglehetősen nehezen jut hozzá a Szolnok megyei ember. Mintha keveset rendelt volna a kereskedelem, vagy túlságosan fiatalok lennének ahhoz, hogy a szerző neve láttán homlokukra csapjanak: Szolnok megyéből indult, ennek keletje lesz! Lenne, lehetne. Hisz riportkönyveiből még egyszer se felejtette ki e tájat! —sj— Újdonságok az Ab a Novak teremben Nehéz dolog manapság szép és nem túl drága ajándékot vásárolni. Ezt köny- nyíti meg a Képcsarnok Vállalat hét budapesti és harminckét vidéki fiókja. Szolnokon az Aba Novak terem 1967-ben nyílt meg, és azóta a vásárlók bizonyos rétege körében közkedveltté vált. Sokan látogatják kiállításait is. — Az ajándéktárgy-árusítás csak az egvik feladatunk — mondja Mécs Jánosné boltvezető. — Ezenkívül lak- berendezési tárgyakat és műalkotásokat árulunk. _ Az ajándéktárgyak témája általában Szolnok és környéke; áruk a külföldiek és a belföldiek számára egyaránt elfogadható. Lakásba az egyszerű és szép. a rideg modernséget egy kis ..nosztalgiával” lágyító áruinkat aiánliuk. Természetesen képzőművészeti alkotásokat is. Magától értetődik, hogy nem mindenki tud vásárolni több ezer forintos Szász End- re-kerámiákat, hanem olcsó, de művészi igényű alkotásokat keres. Az eladóink magyarázataikkal, ajánlataikkal próbálják a választást elősegíteni. Arra törekszünk, hogy a nálunk kapható tárgyak valamiképpen ellensúlyozzák a giccsek — sajnos mindennapos — jelenlétét. — Milyen újdonságok, különlegességek találhatók most az üzletben? — A már említett Szász Endre hollóházi kerámiái és Baranyó Sándor Szolnokon élő festőművész egy új műve. De érkeztek Szolnokkal kapcsolatos tárgyaink is: ötvöstálak rézkarcok és grafikák. Van néhány festményünk a Tiszáról és a Tisza- oartról. kaptunk gyönyörű tűzzománcokat, borszékeket, mappákat, kisplasztikákat és egy nagyon szép faliszőttést. — ngy — Tankötelezettség, kedvezőtlen jelenségekkel Mérsékelni az egyenlőtlenségeket Gyerekek kulturális hátrányokkal Számít az iskolai fegyelem Az elmúlt tanévben több mint 175 ezer gyermek lépett a tanköteles korba, de a beiskolázási arányuk csak 95 százalékos, az egy évvel korábbinál 0,5 százalékkal kevesebb. Az iskolát nem idejében elkezdő gyermekek a társadalom perifériáján élő, illetve a többszörösen hátrányos helyzetű családokból kerülnek ki. Iskoláztatásuk lehetősége nagyban függ attól, hogy e családok gondozását — a munkahelyekkel, a társadalmi szervekkel együttműködve — hogyan sikerül megoldani. Az általános iskola 8. osztályát 16 éves korig a gyermekek 95,5 százaléka végzi el, s ez az arány — ha kis mértékben is — egyre csökken. S a nyolc osztályt végzettek némelyikének a továbbhaladásra lehetőséget adó bizonyítványa mögött nincs mindig megfelelő tudás. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a tankötelezettség teljesítése területileg is igen változó: elsősorban a hátrányos helyzetű kistelepüléseken, csatolt községekben és szórt településeken élő fiatalok körében kevesebb az alapiskolát végzettek száma. Ott ahol nem kielégítő az iskolahálózat, a tárgyi, személyi feltételek az átlagosnál rosszabbak. A tárca illetékesei szerint a megyei, illetve a helyi tanácsok dolga, hogy e települések iskolázási feltételeit felülvizsgálva, gondos mérlegeléssel döntsenek a pénzek elosztásáról, az egyenlőtlenségek mérséklése érdekében. A minisztérium szakemberei elmondták: miközben jelentős erőfeszítések szolgálják a többszörösen hátrányos helyzetű családok gyermekeinek beiskolázását, a közoktatásnak nem voltak és ma sincsenek megfelelő programjai, eszközei e gyermekek — társadalmi beilleszkedésének segítésére — kulturális hátrányaik csökkentésére. Hiányzik a tudományos igényű kutatásokra alapozott pedagógiai eszközrendszer, amellyel az iskolakezdés kuA közoktatás egyik alapvető feladata, hogy a tanköteles kor befejezéséig egy-egy korosztály minél nagyobb arányban végezze el eredményesen az általános iskolát. Az utóbbi években a jelentős iskolai és iskolán kívüli erőfeszítések ellenére valamelyest csökkent a tankötelesek beiskolázása — erről adtak tájékoztatást a Művelődési Minisztériumban. darcai kiküszöbölhetők lehetnének, és amely módot adna az iskolérettség megnyugtató megállapítására, a gyermek személyiség-fejlesztésére. Emellett számolni kell azzal is, hogy az iskola önmagában nem képes megszüntetni azokat a hátrányokat, amelyekkel a tanköteles korúak bizonyos része az iskolába kerül. E gondok megoldását szolgálja, hogy a közoktatás korszerűsítési programjának keretében tovább kívánják növelni az óvodák szerepét az iskolára való felkészítésben. Az iskolák, a tanácsok sokat tesznek a tankötelesek felkutatásáért is. Erre azért van szükség, mert jelentős számban vannak még rendezetlen körülmények között, például bejelentés nélkül élő családok. Több vizsgálat azt mutatja, hogy a gyermekek egy részének fejlesztése, felzárkóztatása elsősorban a korrekciós osztályokban lehet eredményes. A Művelődési Minisztérium azért szorgalmazza ilyen tanulócsoportok szervezését. Kedvezőtlen tény, hogy az iskohtéretlenség miatti felmentés, az 1983/84-es tanévben tovább emelkedett: 2,9 százalékról 3,5 százalékra, (a cigányszármazású tanulóknál 15,7 százalékról 16,2 százalékra.). Tavaly az iskola rendszeres látogatása alól 6870 tanulót mentettek fel, 742-vel többet, mint az előző évben. A felmentettek 28,6 százaléka betöltötte a 15. életévét. Ezért is kívánatos lenne annak elérése, hogy a 14. életévüket betöltött tanulók közül a felmentettek a dolgozók általános iskolájában, ifjúsági osztályokban fejezzék be az általános iskolát. A nem kielégítő tanulmányi teljesítményekben sokféle tényező játszik közre: így az óvoda és az iskola, illetve az alsó- és felsőtagozat közötti átmenet problémái, a nem megfelelő tanulási segédletek, az értékelés-osztályzási rendszer következetlenségei, a tanulók alapvető készségeinek nem kellő fejlesztése, a pedagógusok továbbképzésének megoldatlansága. Ám a legnagyobb gondot nem a közoktatási rendszer hiányosságai okozzák, hanem az a szemlélet, amely a legkisebb erőfeszítést tartja a legkifizetődőbbnek. Az előbbrelépés érdekében a minisztérium fontos feladatnak tekinti a tankötelezettség teljesítését gátló körülmények feltárását, a hátrányos helyzetű gyermekek mind teljesebb körű óvodába járatását, iskolaelőkészítését, az időben történő beiskolázást, az iskola- érettségi vizsgálatok szak- szerűségének javítását. Szeretnék elérni, hogy a cigányszármazású. illetve hátrányos helyzetű családok gyermekei csak indokoltan kerüljenek kisegítő iskolába. Elsődleges cél, hogy megteremtsék a differenciált nevelő-oktató munka feltételeit, eszközeit, nagyobb figyelemmel intézményesen foglalkozzanak a hátrányos helyzetű gyermekek családjaival. A minisztériumi elképzelések megvalósításához természetesen szükség van a pedagógusok aktív közreműködésére, a területi, helyi vezetők támogatására. A szakemberek szerint csak az erőfeszítések összehangolásával lehet sikereket elérni a megfelelő tanulás számonkérésében, az értelmes iskolai fegyelem megszilárdításában. Szabadiskola Zebegényben Népművészeti nyári egyetem A Szőnyi István nyári képzőművészeti szabadiskola idei, sorrendben a 17. évfolyamát vasárnap megnyitották Zebegényben. Az augusztus 4-ig tartó tanfolyam célja az, hogy megismertesse az érdeklődőket a művészi kifejezés eszközeivel, anyagaival, módszereivel, századunk művészeti törekvéseivel. Nemzetközi népművészeti nyári egyetem nyílt tegnap Zalaegerszegen. A tíznapos kurzusnak mintegy ötven dán, finn, francia, holland, NSZK -beli, olasz, osztrák, szovjet és magyar hallgatója van. A résztvevők mától előadásokat hallgatnak a magyar népi hímzés, a keménycserép- és porcelánkészítés, a fafaragás, a borkészítés, valamint a szíjgyártás műhelytitkairól. Ezenkívül tanulmányozhatják a magyar lakodalmi szokásokat, a népi ünnepi viseletét, illetve táncokat és a hangszeres népzenét.
