Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-05 / 156. szám
1984. JÚLIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bővülő lehetőségek megyénk idegenforgalmában Majoros Károly látogatása az idegenforgalmi hivatalnál és az abádszalóki üdülőkörzetben Majoros Károly és kísérete az abádszalóki kempingben. (N. Zs.) Tegnap a kora délelőtti órákban a Szolnok megyei Idegenforgalmi Hivatalba látogatott Majoros Károly, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke. A hivatalból — ahol Ri- móczi Teréz vezető és munkatársai fogadták a vendégeket — első útjuk a Tiszaligetbe, a Touring Hotelbe vezetett, ahol Rimóczi Teréz hivatalvezető tartott tájékoztatót az idegenforgalom időszerű kérdéseiről, a Tiszatour dolgozóinak tevékenységéről. A hivatal munkája kiterjed a megyére, s nem kis részt vállal magára a külföldi és a belföldi vendégek elszállásolásából, a fizetővendég-szolgálatból, s egyre szélesebb kólái szolgáltatá- siaival, javuló propaganda^ munkájával igyekszik megismertetni az Alföld szívében rejlő természeti értékeket, a tájat, embereit s alkotásaikat, — hangzott el a tájékoztatóban. Az Idegenforgalmi Hivatal hoteleket működtet Szolnokon kívül Jászberényben, Berekfürdőn és Cserkeszőlőben, kempingeket létesített Abádszalókon, Ti- sziafürieden, Cserkeszőlőn és Berekfürdőn. A megye nagyobb településein, valamint a kisebbekben isi megszervezte a fizeitővendégszolgálatot. A százhetvennégy- állandó és idénydolgozót foglalkoztató hivatal 3200 szálláshellyel rendelkezik, a megye kempingjeinek 68 százaléka kezelésükben működik, a fizetővendéglátásból 53 százalékban résizesedinek. Tavaly 27 ezer külföldi vendég, összesen 78 ezer turista 380 ezer éjszakát töltött szálláshelyeiken. Az utóbbi időkben nőtt az érdeklődési a gyógyvizek környezetében épült fogadóik iránt is. Szolgáltatásaik terebélyesednek : nemcsak éjszakai szállásit kínálnak, hanem kirándulásokat, programokat, sportlehetőségeket, eszközkölcsönzést isi szerveztek, s tervezik továbbiak meghonosításiát is. Szolnokról Abádszalókra utazott a megyei pártbizottság eflteő titkára Rimóczi Teréz kíséretében. A déli órákban a nagyközségi tanácsháza nagytermében Tóth Lajos, az MSZMP Tiszafüred városi bizottságának első titkára, Fábián Gábor a nagyközségi tanács elnöke, Hegedűs Lajos, a Középtisizavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője fogadták, -és a tanácselnök ismertette Abádszalók és az üdülőkörzet fejlődését. Színes diákról a települési múltját és jelenét is tanulmányozta, majd vendéglátói kíséretében felkereste az abádszalóki kempinget, megtekintette a szabadtéri színpadot, ahol már harmadik éve rendezik meg az abádszalóki nyár kulturális programját.. A helyszíni ismertetés a tározó tónál fejeződött, be, ahol a vízügyi igazgatóság Kisköre hajóján megtek intette Majoros Károly a tározó szigeteit. A sétahajózás után a ta- pasztalokat értékelve a megyei pártbizottság első titkára elismerően szólt arról a munkáról, amely évtizede a tározótavat és környékét megteremtette, s most is úttörő lendülettel folytatódik.. Hangsúlyozta továbbá azt is: Abádsizalők fejlődése, a nagyközség lakóinak, vezetőinek törekvő munkája megfelelő propagandával párosulva rövidesen meghozza gyümölcsét; emberek újabb ezrei isu- merkedhetnek a szép környezettél!, a Tiszával. — sóskúti — Fischer Annie kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fischer Anni e háromszoros Kossuth-dí- jas zongoraművésznek, a Magyar Népköztársaság Klivá- ló Művészének kiemelkedő művészi munkássága elismeréseként a Magyar Népköz- társaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap a Parlamentben Trautmann Rezső az Elnöki Tanács helyettes élnöke adta át. Az eseményen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tjitkára. Országos hidrológiai vándorgyűlés Szarvason plenáris üléssel k|ezdlte meg munkáját tegnap az V. országos hidrológiai vándorgyűlés. A háromnapos eszmecsere keretében került sor a tizedik, vagyis a jubileumi vízminőségi szeminárium megrendezésére is. A megnyitót követően Takács Lajos Vásárhelyi-díjas mérnök, a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei e’Jnökie ismertette a Körösök völgyének folyamatszabályozási munkáit. Az előadást követően a résztvevők három szekcióban vitatták meg a gazdaságok, üzemek vízellátását, a szennyvíz- és hígtrágyakeze- lés, hasznosítás, az öntözés és halastógazdálkodás, az üzemi vízrendezés és a vízkárelhárítás kérdéseit. Tanácskoztak a vízgazdálkodási adatbázisok fejlesztésének lehetőségeiről, a vízrajzi adatgyűjtésben megoldandó feladatokról, a felszín és felszín alatti vizek tisztításáról. II leégett helyén Új üzemcsarnok, új termék Űj üzemcsarnok, új gépek, új termék — a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár albertfalvai gyárában új üzemcsarnokot építettek a tavaly leégett épület helyén. A fonoda alapterülete 3200 négyzetméter. Az új gépeken évente 1300 tonna fésűsfonal gyártását tervezik: lehetővé válik új, különleges, a vállalatnál eddig nem gyártott tiszta gyapjúfonal készítése is. Ez a termék nemcsak gyártmányok választékát, hanem gazdasági eredményeit is növeli majd a régi és ismét megújuló gyárnak. Nagyobb export A Hungagent Rt. gyorsan bővíti konvertibilis exportját, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek termékeinek nyugat-európai értékesítését. Egy ausztrál cégtől vásárolt elektromotor-gyártósor licence révén például még az idén megkezdik a motorok szállítását a távoli kontinensre. Lehetőség van arra is, hogy az elektromotorokat beépítve összetettebb gyártmányok részeként is értékesítsék külföldön. A Kunga- gent Rt. külkereskedői tárgyalásokat kezdtek a dömsö- di Dózsa Termelőszövetkezet vezetőivel arról hogy a szövetkezetben készülő tejházi berendezéseket, tároló tartályokat, és konténereket e gazdaságosabb üzemű, korszerűbb elektromotorokkal felszerelve exportálják. A Hungagent eddigi legjelentősebb exportszerződéséről tárgyal egy NSZK-beli cég szakembereivel. Mintegy ötmillió dollár értékű gyümölcs- és zöldségaűrít- mény, nyers uborka és paprika NSZK-beli exportját készítik elő. 4JI K L ■ úÍA Hifije 14 j|- yjj w\ A Fákon Ruházati Vállalat kisújszállási üzemében férfiingeket, női és serdülő felsőruházati termékeket, szoknyákat, ingeket és blúzokat varrnak. Az itt készülő Imintegy egymillió tennék 30 százaléka tőkés bérmunka, valamint saját export Műszaki fejlesztés „rövidre zártan” Amit ma kutatunk, fejlesztünk, az a holnap terméke. De akkor már a holnap- utánra kell összpontosítani a figyelmet, mert aki nem fejleszt folyamatosan — lemarad. Tehát az alkotás, az innováció egyúttal a verseny- képesség záloga. Ez alapvető igazság, gyakorta beszélünk róla, sokan tisztában vannak vele, mégis azt kell mondanunk, hogy például megyénkben (noha hallunk új termékekről, üzleti sikerekről — az ötlettől az értékesítésig tartó folyamat meglehetősen lassú. Épp ezért nem érünk el átütő sikereket a külpiacon. Csupán azok a vállalatok, szövetkezetek képesek állni a gazdasági kihívásokat, melyek figyelmüket a kereslet-kínálat változásaira. az igényeknek megfelelő termékek fejlesztésére, gyártására s értékesítésére fordítják. Napjaink követelménye: az önálló, vállalkozó és aktív gazdálkodás. Ezt fölismerve dolgozta ki stratégiáját a jászberényi Micoop. Versenyképességét biztosítandó, megyénk legnagyobb (különböző műszereket készítő) ipari szövetkezetét a következőkre összpontosított: profiltisztítás, szabadalmak, licencek vásárlása, képzettebb szakemberek fölvétele, új technológiák beépítése a termelésbe, kooperációk bővítése. Nézzük sorjában! A „kezdő lökést” Reuss László szolgálati szabadalmának megvásárlása adta, majd másfél évtizede. Ezt a túlnyomásos kábelvédelmi berendezést a Micoop továbbfejlesztette; a jelfogókat. a kapcsolókat és a prés- levegő-szárítókat úgyszintén. Ma már gyártmány-famili- ákról beszélhetünk. Nem is akármilyenekről, hisz ezek a termékek világszínvonalúak, a tkvb-t csak a jászberényiek gyártják a KGST-n belül; az úgynevezett JM-relé pedig japán jelfogókat helyettesít; számos cikk importanyagokat vált ki. Tavaly vették meg az osztrák Uher cég jelfogójának licencét, betörve ezzel a nyugati piacra. ’84-ben elkészült a hidro- méter prototípusa is. melyet az idén termékcsaláddá fejlesztenek, s ugyanakkor hozzáfognak a sorozatgyártáshoz, „kiütve” ezzel egy eddig tőkés importból beszerzett műszert. Egyszóval, a Micoop a versenyképesség javításának mindkét formáját alkalmazza: nem csupán a maguk profilját bővítik újabb termékekkel, de a piacon már elfogadottakat is folyton megújítják. így érthető, hogy a 600 dolgozót foglalkoztató Micoop dinamikusabban fejlődik, mint általában az ipari szövetkezetek, 1976-ban a termelés értéke 40 millió forint volt, jelenleg 230 millió. Igaz — noha nem dúskálnak a pénzben —, az átlagosnál többet is költenek műszaki fejlesztésre: évente tízmillió forintot „áldoznak”. Persze a körülmények még ennél többet követelnének. Főképp akkor, ha a jászberényiek ki akarnak lépni az igazi újdonságokat követő kutatás- fejlesztés hátrányt jelentő köréből. (Ez nemcsak nekik, de az országnak is gyümölcsöző előnyt teremtene). Ám az ötletek és gépek megvásárlása, egyáltalán a pénz önmagában nem minden. Tehetséges és tevékeny szakemberek kellenek! A Micoop a ’70-es évek közepétől egyre több műszakilag iskolázott, aktív fiatalt vett föl, és kísérleti üzemet létesített, ahol univerzális, válogatott csapat „kivitelezi” a pauszpapírra vetett álmokat. Az épületet társadalmi munkában „kipofozták”, műhelyeket alakítottak ki, állandóan korszerűsítik a műszerparkot ... De lassan kinövik ezt az üzemet (a bérelt családi ház egyébként sem végleges megoldás), és a megszaporodott teendőkhöz a műszaki osztály kis serege (33 képzett, gyakorlott mérnök, technikus és szakmunkás) is kevésnek bizonyul már. Fejleszteni muszáj! Létkérdés. Éppen ezért ha új feladatot kapnak a „micoo- pos” műszakiak — témacsoportokba tömörülnek. A fejlesztő munkában fontos szerepet kapnak a szaktechnológusok (akik például egy új technológia bevezetéséig fejlesztenek, utána pedig a gyártás folyamatában kamatoztatják tudásukat. így nincs szükség külön fejlesztő, rajzoló és gyártó technológusra). Nélkülözhetetlenek a külső szakértők, az egyetemekkel, kutatóintézetekkel kiépített kapcsolatok, mivel a Micoop nem „önellátásra” törekszik — inkább (helyesen) a szervezett együttműködés előnyeit aknázza ki. Az információs források közül a legolcsóbbakból: szak- folyóiratokból, tanulmány- utakból merít. A szövetkezet feladatai közé nem kisebbek tartoznak, mint fokozni az exportot újabb termékekkel, importkiváltó anyagokat beszerezni, alkatrészeket tervezni, készíteni a behozatal nehézségei miatt. Bővíteni kell a termeléshez szükséges speciális célgépek és szerszámok „kapun belüli” gyártását, ugyanakkor tovább szűkíteni a profilt. így csökkenthetők a megújulás költségei. Ezt az is elősegíti, ha a fejlesztés rövid ideig tart. Más vállalatokhoz viszonyítva a Micoop úgymond, rövidre zár. Azaz: hosszadalmasabb procedúra, nehézkesség nélkül, közvetlenül teremt kapcsolatot a megrendelővel, a kutatóval, a kooperálóval és a kereskedővel. (Természetesen van még javítanivaló!) A jóltájéko- zottság érdekében pedig rendszeres figyelőszolgálatot működtet, amely figyelemmel kíséri a műszaki életet, a változásokat. Emellett a műszaki osztályon elég egy skicc, vázlat elkészítése, ennek alapján az üzemekben szinte bármit elkészítenek. A mérnökök sem restek a műhelyben reszelni. Vagy: ha az anyagellátás problémái ^veszélyeztetik a munkát, nyakukba veszik az országot, mondván: „hazánkban minden van, csak azt kell tudni, hol...” De a nagyobb rátartással való előtervezés sem ismeretlen előttük. Hogy ez „nyaktörő” következményekkel járhat? Vállalják. Mert jobb kockáztatni, mintsem lemaradni a piacról! Sz. Tamás Tibor Jó hatásfokkal Carborobot kazánok Elkésizült a családi házak gazdaságos fűtésére alkalmas barnaszén-tüzelésű Carborobot kazánok első sorozata a cserkúti Mezőgép Vállalat pécsváradi üzemében. A hazai szabadalom alapján előállított berendezésiek a tüzelőanyag és a levegő legkedvezőbb arányának automatikus szabályozása révén a hagyományosnál magasabb hatásfokon, a külső hőmérsékletnek megfelelő mértékben hasznosítják a barna- sízén energiáját. A Mezőgép pécsváradi gyára egyedi megrendelésre kisebb intézmények1, óvodák, bölcsődék, szociális épületek igényiéit kielégítő nyolcvan kflowattos kazánok előállítását is vállalja, s elkezdték már a tízezer légköbméteres belső terű üzemcsarnokok fűtésére alkalmas, háromszáz kilowatt teljesítményű Car- borobotoik első szériájának gyártását is.
