Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-05 / 156. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚLIUS 5. IA tudomány világa I Importált embriók Állattenyésztés a jelenben és a jövőben Magyar és külföldi tudósok — akadémikusok, állat- tenyésztői szakemberek — évek óta kutatják: milyen módszerekkel lehet a legjobb, a további tenyésztésre legmegfelelőbb utódokat létrehozni tenyésztett állataink közül. E kutatások egyre több, gyakorlatba is átvihető eredményt hoznak. Ma már nemcsak a kiválasztott tenyészállat ondóját lehet mélyhűtéssel tárolni, hanem a mesterséges megtermékenyítés után az embriókat is hosszú ideig megőrizhetik —196 fokon, hogy azután a kellő pillanatban ültessék be egy másik anyaállatba. így lehet biztosítani minden szempontból kiváló egyedek tömeges utánpótlását, a „kölcsön anyák” ugyanis egyazon szülőpártól származó utódok sokaságát nevelhetik fel egy tenyészciklus alatt. Hogy milyen pozitívumai vannak még ezeknek a kísérleteknek, gyakorlati alkalmazásuknak, arról dr. Horn Artur akadémikus tájékoztatott. — 1968-ban még csupán nyolc jlyen „átültetett” borjúról beszélhettünk. Jelenleg a világon a százezret is meghaladja azoknak a borjaknak, vagy már időközben felnőtt állatoknak a száma, melyek embrió-átültetés eredményeként jöttek a világra. Ezt a módszert elsősorban az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Űj-Zélandban, valamint Európában alkalmazzák. A mélyhűtés új helyzetet teremtett az állattenyésztésben. A hetvenes évek végén szinte forradalmasította a szaporítás módszereit, hiszen időtől és tértől függetlenül lehet az utódot létrehozni. — Miért fontos az átültetés alkalmazása? — A szarvasmarha lassan szaporodó állat, évente általában egy utódot ellik. Ma már — az említett módszer révén — évi 15—20 borjú jö. hét a világra, ennyi megtermékenyített embriót lehet „kimosni” egy tehénből, a kihordás, ellés feladatát más anyaállatokra bízva. A másik előnye: ezzel a módszerrel nem kell az egész te- nyészállományt fenntartani, csupán a kiválasztott meny- nyiséget, melyek a legeredményesebb utánpótlást biztosítják. Ez szinte közel négyszeres genetikai javítást jelent. — Milyen szempontok szerint választják ki a donorokat? — Azokat a példányokat keressük, melyek a legtöbb tejet adják, melyeknek a íejési sebessége gyors, a tej minősége átlagon felüli — itt a zsír és fehérjetartalomra gondolok —, amelyek sza- porasága jobb az átlagnál, és így tovább. Hozzá tenném: nem mindig tudjuk a legjobb tehenet felhasználni erre a célra. Olykor nehezen kapjuk meg a legjobb példányokat, a tulajdonosok féltik teheneiket, ez az ő szempontjukból érthető is. De a magyar szarvasmarhatenyésztés egésze lépéshátrányba kerül az ilyen szűklátókörűség miatt... — Egy-egy tenyészállat importja bizony sokba kerül. Olcsóbb, vagy drágább az embriók behozatala? — Nem olcsó, de jelentős mértékben olcsóbb, mint egy tenyészállat importálása, nem-beszélve arról, hogy néhány esetben az állatokkal együtt a betegségeket is importáljuk, ami az embrió esetében kizárt. 1978 óta kétezer szarvasmarha-embriót hoztunk be az USA-ból és Kanadából. — A szarvasmarhán kívül milyen állatokkal kísérleteznek még hasonlóképpen? — Ausztráliából juhemb- riók érkeztek. Ebből negyven körüli utód meg is született. Az érdekesség az, hogy az említett földrészen élőállat-kiviteli tilalom van érvényben, szerencse, hogy az embrióra —' egyelőre — nem vonatkozik. Nagyon értékes az ausztrál merinó, különösen egy új, úgynevezett szapora merinó fajta, amely két-három bárányt ellik, kitűnő gyapja van, és a hústermelésben is jelentős. — Milyen kísérletek folynak napjainkban? — A juhhal való kísérletezés után most a húsmarhában „provokálunk” ikreket. Az embriókat kettesével helyezzük a befogadó tehénbe, így az ikreket szül. Az Állatorvostudományi Egyetem kollektívája segítségével világra is jött az első hazai mesterséges ikerállat-pár. A kísérletek további célja: a legújabb elképzelés szerint érdemes egypetéjű ikreket létrehozni, méghozzá úgy, hogy az embriókat a legelső, 4—8 sejtes osztódási stádumban „kettévágják”, és a két „fél embriót” — — amely normálisan osztódik, fejlődik tovább — helyezik az anyaállatba. A megszületett egypetéjű ikrek közül azután csak az egyikkel végeznek különféle kísérleteket (gyógyszer, rezisztencia, stb.), a másikon pedig kontrollálják az eredményeket, — mert ennél tökéletesebb kontrollállat egyszerűen nincs. Érdekességként hadd említsem még meg: vannak állatfajok, amelyeknél nem alkalmazhatók az új módszerek. A lovaknál például hiába sikerülne technikailag megvalósítani mindezt, az angol telivér-törzskönyv csakis a természetes úton megtermékenyített állatot ismeri el. Hiába, no, a britek a konzervativizmusról híresek. Kérdés, meddig tudnak dacolni a tudomány fel- gyorsulásával. .. Sz. J. Kevesebb energia emésztődik fel Az edzettség hatása Köztudomású, hogy amikor az ember nehéz testi munkát végez, szívműködése és lélegzése felgyorsul, vérnyomása növekszik, izmainak feszülése (tónusa) fokozódik, vagyis azok a működések kerülnek előtérbe, amelyek sok energiát fogyasztanak. A munka abbahagyásakor a szívműködés, lélegzés, a vérnyomás stb. egy idő múltán visszaáll a nyugalmi szintre. Igen ám, de nem egyforma az edzett Kábftott halak A halakat ési más vízben élő állatokat elkálbító régebbi készítményeket olcsó, jó1! kezelhető, házilag gyorsan elkészíthető hatásos! szer, a szénsav váltja fel. Nagy előnye, hogy használatát még a legszigorúbb élelmezés-egészségügyi előírások síem korlátozzák. A legnagyobb szükség akkor van rá, amikor a fölöttébb ijedős növényevő halakat kell kezelni. Az ivartermékek lefejésekor, a halak kifogáskor és szállításikor hatalmasat ugranak, s emiatt könnyen megsérülnek. A vízihez kis töménységben adagolt szénsav megnyugtatja őket, nem hat gyorsan, s a halak sokáig elviselik a hatását. A nagyobb adag gyorsan és tartósan elkábítja a halakat, de akkor csiak rövid ideig szabad őket a vízben tartani. és az edzetlen emberek életműködéseinek nyugalmi szintje. A rendszeres edzés „megtanítja” a szervezetet arra. hogy gazdaságosan bánjon az energiával. Az edzetlenek szinte „pocsékolják” az energiákat, a sportolók viszont csak annnyit „adnak ki” magukból, amennyire a célul kitűzött teljesítmény eléréséhez okvetlenül szükség van. Pihenéskor pedig azzal takarítanak meg, illetőleg nyernek energiát, hogy egyfelől kevesebb energiájuk emésztődik fel a lelassult szívműködéshez és lélegzéshez, másfelől szervezetükben fokozódnak a helyreállító, az energiát pótló folyamatok. Ez teszi képessé őket arra, hogy viszonylag rövid pihenőidő után újabb nagy teljesítményt érjenek el. Az edzettség, a teljesítőképesség mérésére — az elektronika jóvoltából — ma már sokféle készülék áll rendelkezésre. Képünkön egy ilyen — nyugatnémet gyártmányú — műszer-együttest láthatunk. Azt a pillanatot örökítette meg a felvétel, amikor egy férfit az úgynevezett spirometrikus készülékkel vizsgálnak meg. Miután egy kerékpárhoz hasonlító „járművön” jelentős mértékben megerőltette magát és „kifo. gyott a szuflája”, egy, az elektronikus készülékhez kapcsolt szájcsövön keresztül kell lélegeznie. A modern készülék a légzés mennyiségének a frekvenciájának, az oxigénfelhasználás, a széndioxidkilégzés és a kilélegzett levegő egyéb adatainak az értékeit analizálja és így átfogó képet nyújt a vizsgált személy teljesítőképességéről. Cigaretta, szikra, villám Veszélyes erdőtüzek Megállják a helyüket Autót vezető nők Egy londoni biztosító társaságnak az a véleménye, hogy a nőket kisebb összegért lehet biztosítani, mint a férfiakat, mert veszélytelenebből vezetnek. A volánnál ülő nő — akit gyakran kinevetnek és bírálnak — eszerint egyáltalán nem tűnik olyan ügyetlennek, mint általában hiszik. A statisztikák is megerősítik ezt. Az NSZK-ban például az autót vezető nőknek évente csupán 1,6 százaléka okoz balesetet. Az állandóan volánnál ülő férfiaknak viszont 4,8 százaléka, azaz háromszor any- nyi. Hogyan _ lehetséges akkor, hogy a közlekedés női résztvevői újra és új na feltűnHazánkban még ritkaság a nagy teherautó vagy kamion volánjánál Ülő női vezető, több országban azonban már vannak ilyen „amazonok”. (Persze az általuk vezetett gépjármű is olyan kiképzésű, hogy ne legyen szükség nagy erőkifejtésre.) nek habozó és aggodalmaskodó ügyetlenségük miatt, és nem egyszer akadályozzák is a forgalmat? Nyílván van valami oka a férfi autóvezetők sóhajának: „Persze nő vezeti!” A statisztikák erre is választ adnak. Az NSZK-ban például mintegy 8 millió nőnek van jogosítványa anélkül, hogy használná is. Ök ugyanis egyáltalán nem vezetnek. Nem sok remény van arra, hogy ez a helyzet megváltozzon. Hacsafc a férfiak meg nem változnak, és nem lesznek türelmesebbek. Ha gyakrabban át nem engedik a volánt a feleségüknek. A legtöbb nő még ma is pontosan abban az időpontban szerzi meg vezetési gyakorlatát, amikor a forgalom a legkisebb : vasárnap. Vasárnap nem járnak a teherautók, a családapák nem sietnek, mert nem kell a munkahelyre menniük; az autóbuszok és villamosok forgalma is kisebb. Vasárnap tehát nem a megszokott forgalmi viszonyok uralkodnak. Hogyan gyűjtsön a nő tapasztalatot, és hogyan javítson vezetési stílusán? Hozzájárul ehhez, hogy a legtöbb férj. aki vasárnap átengedi feleségének a volánt, egyáltalában nem olyan nemes lelkű, amilyennek a gesztusból látszana. Jaj annak a nőnek, aki hibázik. A férj szidja és piszkálja, mert ő mégiscsak többet ért az autózáshoz. Ez megbénítja a nő kezdeményezőkészségét, csökkenti az önbizalmát, s az autózás már nem öröm számára, hanem teher. A nőkn<% tehát csakis azt javasolhatjuk, hogy követeljék jogaikat, és energikusan ragaszkodjanak ahhoz, hogy rendszeresen vezethessék a kocsit. A legjobb az, ha a férj nem is megy velük. A nők sok olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyeket gépjárművezetéskor hasznosíthatnak. Szeretik például az olyan feladatokat, amelyekben a kézi tevékenység egyhangú munkája automatikussá válik. A gépjárművezetés is ilyen gépiesen végzett tevékenységeik mozgássorozataiból áll. A nők kiválóan, alkalmasak az ilyen mozgássorozatok lebonyolítására, már csak nagyobb kézügyességüknél fogva is. Kézmozgásaik pontosság és gyorsaság szempontjából jobbak a férfiakénál, mert ujjaik! hosszabbak, de hüvelykujjuk rövüdebb. Haj- lásnál segíti őket a rövidebb comb és a hosszabb törzs, könyöküket is jobban át tudják hajlítani, tehát a kör irányú mozgásokat. — amilyen a kormánykerék forgatása is — jobban el tudják végezni, mint a férfiak. A perspektivikus látás és a mélységlátás tekintetében a nők szintén túlszárnyalják férfi vezetőtársaikat. A nők a látási benyomásokat alaposabban feldolgozzák. Nem volna teljes képünk a nők vezetési magatartásáról, ha nem válaszolnánk arra a kérdésre: miben előzik meg a férfiak a női vezetőket? Tény, hogy a nők lassabban sajátítják el a vezetéstechnikai és műszaki ügyességet, és ebben nem is jutnak el olyan fokra, mint a férfiak. Az sem vitatható, hogy a vezetési munkával kapcsolatos fizikai erőkifejtésben a nők nem versenyezhetnek a férfiakkal. Milyenek tehát a nők a volánnál? Ha latolgatjuk autóvezetési erényeiket és hátrányaikat, meg kell állapítanunk, hogy megállják a helyüket. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk a női szervezet felépítéséből következő kisebb teljesítményeiket és időszakos kieséseket. B, I. A kitavaszodástól az ősz derekáig évről évre hol több, hol kevesebb, de mindig je- jentékeny hazai erdőterület válik a tűz martalékává. Az erdőtüzek okát egyrészt természeti, másrészt társadalmi — emberi —■ oldalról kell1 sizemügyre vennünk. A meleg időszakban, a száraz időjáráskor az erdő olyan, akár a tapló: egyetlen szikra elegendő, hogy lángba boruljon. Kiváltképp gyúlékony a fenyő, mert fája és levelei gyantásak, így gyorsabban terjesztik a tüzet, és a lomblevelű élőfáknál izzóbban égnek. Magyarország teljes erdőterületének ugyan csupán nyolc—tíz százalékát teszik ki a fenyőfajok, szórványos csoportjai mégis gyakran gócai az erdőtüzeknek, zivataros esőzéskor is. Ilyenkor egy fába belecsapó egyetlen gyújtó villám tói perceken belül lángba borulhat az egész fenyves, és az égő fenyőkről aztán a környező lomblevelű fákra is átterjedhet a tűz. Az erdőtüzek nagy többsége azonban megelőzhető lenne, hiszen nagy százalékban közvetlen emberi hibából támad. Az emberi okok között — a 'bűncselekmények vagy betegségnek minősülő gyújtogatásról nem beszélve — a gondatlanság szerepel az első helyen (eldobott edgarét- tavég, tökéletlenül elhamvasztott tűznek megmaradt zsarátnoka stb.). Szélben természetesen fokozottabb a tűzveszély. Az iparosodás és a gépesítési is növeli a tűzveszélyt. Az erdők peremén létesült ipartelepek kéményeiből kipattanó vagy az erdők szomszédságában dolgozó erőgépekből, traktorokból távozó, a széllel tovasodort szákra könnyen lángba boríthátja a száraz avart. A tűz eloltása nehéz és költséges, amellett nem isi mindig lehetséges. A legfőbb tennivaló tehát a megelőzés. Képünkön az erdőtűz megfékezésén fáradozó tűzoltókat láthatunk veszélyes munkájuk közben. Darázsméreg Ahhoz, hogy darazsakból kivonjanak egy gramm mérget, 150.000 darazsát kell „megfejni”. Izraeli kutatók a darázsmérget narkózissal és elektrosokkal szerzik meg. A darázsifészek lakóit éjjel, amikor az összes állat együtt van, éterrel elkábítják, majd mélyhűtött állapotban laboratóriumba szállítják. Az állatok a potrohúkban lévő méregzsák megnyomásával kézzel „fejhetők”. A darázsméregre allergiapróbákhoz és allergiás betegek kezeléséhez van szükség. Ha valaki például túl érzékenyen reagál a darázsméregre, már egyetlen szúrási is súlyos vérkeringési zavart, sőt bizonyos! körülmények között még élet- veszélyes sokkot is okozhat. Ennek megelőzésére a beteget a darázsméreg fokozatosan növekvő mennyiségével teszik érzéketlenné,
