Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-15 / 165. szám

1984. JÚLIUS 15. 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IHetl vMágWradö ) Az ENSZ főtitkára a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A képen: Javier Pérez de Cuellar ENSZ főtitkár (balról) és Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet' miniszterelnök első helyettese, kül­ügyminiszter a repülőtéren HÉTFŐ: A magyar külügy­miniszter madridi tárgyalá­sai — Craxi olasz kormány­fő látogatása az NDK-ban — Szovjet—csehszlovák kor­mányfői találkozó Moszkvá­ban — Brit—nigériai feszült­ség a Dikko-ügy kapcsán. KEDD: A szovjet kormány emlékeztetője a nyugatnémet fegyverkezési tervekkel kap­csolatban — OPEC-értekez- let Bécsben: marad az olaj­ár és a megállapított terme­lési kvóta — Mitterrand Kai­róban, majd Ammanban foly­tat megbeszéléseket, Cheys- son Izraelben és Szíriában. SZERDA: Kanadában kiírják az idő előtti választásokat — Mondale Geraldine Ferraro képviselőnőt választja alel- nökjelöltnek — Gazdasági kérdések a lengyel szejm előtt — Fogolycsere követe­lések Libanonban. CSÜTÖRTÖK: A szocialista országok kommunista párt­jainak KB-titkári tanácsko­zása Prágában nemzetközt és ideológiai problémákról — Djakartában kibővített kül­ügyminiszteri konferenciát tart az ASEAN. PÉNTEK: Konsztantyin Cser- nyenko fogadja a szovjet fő­városban tárgyaló ENSZ-fő- titkárt — Chnoupek bonni útja — Arafat és Meir Vilner genfi találkozója, hírek egy palesztin megállapodásról. SZOMBAT: választások Üj- Zélandon — A négyes Con- tadora-csoport akciótervére adandó válaszról tanácskoz­nak Közép-Amerikában, ame­rikai kongresszusi küldött­ség Nicaraguában. Melyek voltak a héten a kelőt—nyugati kapcsolatok legfontosabb eseményei? Még mindig nyitott kér­dés, hogy két hónap múlva, szeptember derekán megkez­dődhetnek-e Bécsben az űr­fegyverkezés korlátozásáról szóló eszmecserék, amint a világsajtó lényegre tapintóan fogalmaz: a tárgyalások a lehetséges tárgyalásokról. Ha így történik, a politika őszi idényének kedvező nyitánya lehet. Maradjunk azonban a szigorú realitásoknál: a wa­shingtoni válaszok mindez­idáig halogatóak és kitérőek, egyelőre nehéz lenne megvá­laszolni az alapvető kérdést, hogy valódi tárgyalási kész­ség mutatkozik, vagy csupán a választási kampány tak­tikai fogásáról van szó. A Pravda kommentárja ezért tért vissza ismét a pár­beszéd kérdésére, és világo­san, határozott amerikai ál­lásfoglalást sürgetett. A szo­cialista országok részéről más fontos lépések is történtek a katonai enyhülés előmozdítá­sa érdekében. A szocialista országok testvérpártjainak Prágában tanácskozó köz­ponti bizottsági titkára; újra felhívták a figyelmet azok­ra a veszélyekre és bonyo­dalmakra, amelyek a nyugat­európai rakétatelepítésből következnek. Az amerikai eurorakéták telepítése előtti helyzethez való visszatérés érthetően a szocialista orszá­gok v a las z i n tézkedés e i t ís fe­leslegessé tenné, van tehát mód. hogy — kölcsönös jó­akarat esetén — az európai katonai egyensúlyt a koráb­bi. viszonylag alacsonyabb szinten őrizzék meg. Mind­ez azonban ma még csak r.z egyik fér — a szocialista or­szágok — óhaja, s nincs jele annak, hogy az Egyesült Ál­lamok és az illeték ' NATO körök ‘~1 fogadnák a józan ész követelmény eit. Sőt. a szovjet kormány em­lékeztetője, amelyet a hét elején a bonni szovjet nagy­követ adott át Genscher kül­ügyminiszternek, egy újabb veszélyes elemre irányította a figyelmet: a Nyugat-euró­pai Unió érvénytelenítette azt a tilalmat, hogy az NSZK-ban nem lehet straté­giai bombázókat, valamint nagy hatótávolságú rakétá­kat gyártani. (A hét államot magába foglaló Nyugat-euró­pai Unió 1954-ben alakult meg, s az volt a célja, hogy előmozdítsa, ugyanakkor bi­zonyos vonatkozásokban kor­látozza a nyugatnémet had­sereg, hadiipar, katonai gé­pezet újjáteremtését, s elő­készítse az NSZK útját a NATO-tagság felé.) Most egy lényeges korlátozó intézke­dést kiiktattak s jóllehet Bonn közölte: nem kívánja gyártani, legalábbis egyelőre, a jelzett fegyverfajtákat, joggal felvetődik a döntés miértjének kérdése. Ráadá­sul éppen a héten írta alá Washingtonban a két had­ügyminiszter, Weinberger és Wörner, a maguk által mér­földkőnek jellemzett katonai együttműködési szerződést. Ez öszesen hétmilliárd dollá­ros ügylet első lépcsőjeként 800 Ptriot típusú légvédelmi rakéta megvásárlását teszi lehetővé a Bundeswehr szá­mára. A fegyverüzletek virágzá­sával ellentétben kevésbé élénkek a meglevő tárgyalá­si fórumok. A stockholmi konferencián nem történt előrelépés, és a mostani szü­net nem tűnik termékeny, új megközelítéseket eredménye­ző gondolkodási szünetnek. Bécsben a most következő csütörtökön ér véget a 33. forduló, de ugyancsak nincs elmozdulás a holtpontról. Ilyen körülmények között különösen fontos lehet a prá­gai közleménynek az a meg­állapítása, hogy a nemzetkö­zi helyzet ugyan rendkívül bonyolult, a feszültség meg­növekedett, de van kiút: az a reális békeprogram, ame­lyet a szocialista országok terjesztettek elő. (Készségü­ket a valódi tárgyalásokra nemcsak a szovjet űrjavaslat mutatja, de a heti diplomá­ciai naptár is. Moszkvában Csernyenko fogadta az ENSZ főtitkárát; Palme és Papand­reu után Craxi volt Berlin vendége; a csehszlovák kül­ügyminiszter Bonnban, a ro­mán kormányfő és a bolgár külügyminiszter Ankarában, s a magyar külügyminisz­ter Madridban járt. Nem a szocialista országok felelős­sége, hogy a legfontosabb vi­szonylatban Moszkva és Wa­shington között egyelőre szü­netelnek az érdemi tárgya­lássorozatok, s a bécsi szep­temberi találkozó is csupán lehetőség, nem bizonyos­ság...) Hogyan alakult a közel-ke­leti helyzet? A nehéz vajúdás, amit hi­vatalosan libanoni megbéké­lési folyamatnak neveznek, folytatódik. A héten jelentős lépés történt a biztonsági terv megvalósításában. Bej - rútban átjárók nyíltak a két városrészt elválasztó zöld vonalnál, megkezdte munká­ját a kikötő és a nemzetközi repülőtér. (Igaz, az első na­pokban utasok nélkül közle­kedtek a gépek, a légitársa­ságok nyilván bizalmatlanok voltak, s a „bejáratásra” tö­rekedtek.) A nyitott átkelőhelyeknél azonban akadályok jelent­keztek: aknákat kell eltávo­lítani, és tüntető asszonyo­kat, akik fogolycserét köve­telnek, eltűnt hozzátartozóik után kutatnak.. Miközben Bejrútban sem minden milícia pártolja lel­kesen a normalizálódást, za­varos hírek érkeznek az or­szág más részeiből: Zgortá- ban, a Franzsijé. család sas­fészkében, a volt elnök fegy­veresei harcolnak Szíria-ba- rát alakulatokkal, másutt tu­lajdonképpen azonos politi­kát valló csoportok között robbantak ki harcok szemé­lyi ellentétek következtében. Közben súlyosan megfenye­gették a Libanonban tárgya­ló líbiai külügyminisztert, az előzményekhez tartozott két líbiai diplomata elrablása és a líbiai misszió felrobban­tása. Mindezek a viszályok azon­ban csak kis. belső jellegű csatározásnak tűnhetnek a Bekaa-völgyből származó je­lentésekhez képest. Riadóké­szültségbe helyezték az izrae­li erőket, nagyarányú csa­patmozdulatok folynak, ame­lyek kiszámíthatatlanságát és veszélyésségét csak alátá­masztja, hogy nyolc nap múl­va rendkívüli választásokat tartanak Izraelben, s a je­lenleg vesztésre álló Likud- szövetség esetleg katonai kalanddal kísérletezhet... Réti Ervin A libanoni kormányhadsereg katonája kitűzi a libanoni zászlót a Galorie Seeman átkelőhelynél, amikor a hadsereg négy átkelőhelyet nyitott meg a muzulmánok lakta Nyugat- / és a keresztény Kelet-Bejrút között Pérez de Cuellar Párizsban Helyreállt a nyugalom Észak-Libanonban íJavier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára pénteken este Moszkvából kétnapos magánlátogatásra Párizsba érkezett. Cuellar párizsi tartózko­dása alatt Claude Cheysson francia külügyminiszterrel várhatóan a közel-keleti helyzetet, az iraki—iráni há­ború fejleményeit, az Afga­nisztánnal kapcsolatos kér­déseket vitatja meg — közöl­ték francia külügyi források. Pérez de Cuellar ma, este Brüsszelbe utazik tovább. (Folytatás az 1. oldalról.) ben húzódó fronton. Bejrúti sajtóértesülések szerint ösz- szesen 800 izraeli harckocsit és ugyanannyi páncélozott csapatszállító járművet von­tak össze az első vonal mö­gött. Tegnap virradóra Nyugat- Bejrútban ismeretlen fegy­veresek megsebesítették Ta­lál Szalmant, az Asz-Szafir című haladó bejrúti lap fő­szerkesztőjét és két munka­társát. Az Izrael áltál meg­szállt Dél-Libanonban és a, falangista zónában egyaránt betiltott lap főszerkesztője, a szerkesztőség irodaháza és nyomdája több ízben volt pokolgépes merényletek, ra­kétatámadások célpontja. A mérsékelt An-Nahar mellett az Asz-Szafir a legjelentő­sebb, legbefolyásosabb liba­noni napilap. Craxi tárgyalásai kormánya jövőjéről Nicaragua védelmének gyengítésére Washington kész katonai eszközök felhasználására is Bettino Craxi olasz minisz­terelnök a hét végén befe­jezte tárgyalásait a koalíciós pártok vezetőivel kormánya jövőjéről. Az együttműködés feltételeit tisztázó megbeszé­lések egyetlen kézzel fogha­tó eredményét azonban csak az a levél jelenti, melyet a szocialistapárti kormányel­nök pénteken este juttatott el a kereszténydemokrata, a republikánus, a szociálde­mokrata és a liberális párt­hoz. Ebben Craxi vázolta programját: az infláció meg­fékezése, a közkiadások csök­kentése mellett bizonyos adóügyi intézkedéseket ja­vasolt. Craxi programlistája ezen­kívül tartalmazza a korábbi olasz kormányok állandó ígé­reteit: új munkahelyek lé­tesítését, az ipar fejlesztését, pontosan körül nem hatá­rolt külpolitikai célokat. Mint a Corriere Della Sera írta tegnap: Craxi túl sokat markolt, ám ahol — egyéb­ként igazán nehéz — egyez­kedésre van kilátás, az mindössze a gazdasági és pénzügyi kérdések területe. Howe Kínába látogat Londonban bejelentették, hogy Sir Geoffrey Howe kül­ügyminiszter e hónap vége felé Kínába látogat és útban odafelé, valamint vissza is, felkeresi Hongkongot. Nagy- Britannia 1997-ben megszű­nő gyarmatát. Mint londoni források alapján vélni lehet, a hirte­len látogatás szoros össze­függésben van a kínaiaknak azzal az óhajával, hogy a gyarmat jövőjéről rendelke­ző két kormány — a brit és a kínai — még szeptem­berben „előzetes megállapo­dást” kössön az átmeneti időszakról és ennek tartal­máról. A CBS televízió péntek es­ti jelentése szerint az Egye­sült Államok kész akár ka­tonai eszközökkel is meg­akadályozni Nicaragua vé­delmi erejének megnövelé­sét, azt, hogy az ország kor­szerű légierőt építsen ki. A Pentagonból származó érte­sülésekre hivatkozva a tele­vízió tudósítása azt közölte, hogy Washington készenléti terveket dolgozott ki arra az esetre, ha Nicaragua a Szov­jetuniótól. vagy más álla­moktól korszerű repülőgé­peket kívánna behozni. Az amerikai katonai veze­tés k«z akár arra is, hogy bombázza az ország sugár- hajtású harci gépek fogadá­sára alkalmas repülőtereit — hangoztatta a tudósítás, hozzátéve, hogy a Pentagon ezt „csak a legvégső eset­ben” hajtaná végre. Az el­sődleges cél annak meg­akadályozása, hogy a kor­szerű gépek eljussanak Ni­caraguába. Adott esetben, ha a gépek légiúton érkezné­nek, az amerikai légierő megkísérelné a levegőben visszafordítani azokat, ha tengeri szállítással hoznák őket Nicaraguába, akkor — az 1962-es kubai blokádhoz hasonlóan — az amerikai haditengerészet a szállítóha­jókat nem engedné eljutni a kikötőkhöz. A tudósítás közölte, hogy „erődemonstrációként” az amerikai hadvezetés Nica­ragua partjai közelébe irá­nyította a Kennedy repülő- gépanyahajót. Holnap nyílik San Franciscóban A Demokrata Párt elnökielölő konvenciója Holnap a San Franciscó-i Moscone Centerben nyílik meg a Demokrata Párt or­szágos elnök jelölő konven­ciója. Walter Mondale volt alelnök bizonyosra veszi pártja hivatalos elnökjelölt­ségének elnyerését. A San Franciscóban ösz- szegyűlt politikai megfigye­lők többsége is úgy véli: no­vemberben Mondale—Ferra­ro kettős indul Reagan és Bush ellen. Mondale egy hét­tel a hivatalos jelölés előtt bejelentette, hogy Geraldine Ferraro képviselőnőt kéri alelnökjelöltnek. Ezzel Mon­dale — először az amerikai politika történetében — vet­te a bátorságot egy női alel- nökjelölt megnevezésére. Reagan és környezete má­ris tett olyan nyilatkozato­kat, amelyek választási trükknek minősítik a jelö­lést, s arra hivatkoznak, hogy a külpolitikai és kato­nai kérdésekben tapasztala­tok nélküli képviselőnő al­kalmatlan fontos stratégiai kérdések eldöntésére. Ferra­ro Igyekszik késznek mutat­kozni a bizonyításra. Pénte­ken televíziós vitára szólítot­ta fel Bush alelnököt. Bush elvben elfogadta a kihívást. Formailag a demokrata párti jelöltség sorsa csütör­tökön dől el. Politikáról San Franciscóban ezekben az utolsó előkészületi napokban nem sok szó esik. Ez a tény a Demokrata Párt választási pozícióinak viszonylagos gyengeségét árulja el. A párt szándéka az, hogy a háború és béke kérdésének közép­pontba állításával hívja fel az amerikaiák figyelmét a reaganizmus kártékonysá­gára. Ez a téma azonban ed­dig nem jutott el igazán a választók tudatáig, míg a gazdasági hírek összességük­ben Reagannak és a repub­likánusoknak kedveznek. d Krasznaja Zvezda kommentárja Alaptalanok az amerikai híresztelések Semmiféle valóságalapjuk sincs az amerikai titkosszol­gálatok által az utóbbi idő­ben terjesztett híresztelések­nek, amelyek szerint a Var­sói Szerződés tagállamai tit­kos határozatot hoztak kö­zép-hatótávolságú rakéták bulgáriai telepítéséről — er­re mutat rá tegnapi kom­mentárjában a Krasznaja Zvezda, a Szovjetunió hon­védelmi minisztériumának lapja. Az igazság az — hangsú­lyozza nyomatékosan a lap —, hogy a szovjet közép-ha­tótávolságú eszközök, köztük az ilyen osztályú ballisz­tikus rakéták is kizárólag a Szovjetunió területén vannak elhelyezve. Ilyen fegyverek soha nem voltak és ma sin­csenek a Varsói Szerződés egyetlen más tagállamának területén sem. NJinderről több ízben szóltak a legmaga­sabb szintű szovjet vezetők is. A kommentár emlékeztet arra, hogy az amerikai kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai tele­pítése következtében a Var­sói Szerződés tagállamai kénytelnek voltak megfele­lő ellenlépéseket ' tenni, hogy helyreállítsák a közép-ható­távolságú nukleáris fegyve­rek terén az Egyesült' Álla­mok és a NATO által meg­bontott egyensúlyt. Ezek á válaszlépések — mint azt ugyancsak magas szinten be­jelentették — a következők voltak: visszavonták a mo­ratóriumot az SS—20 típusú rakétáknak a Szovjetunió európai részén való telepí­tésére; az NDK és. Csehszlo­vákia területén a két or­szág kormányával megálla­podva megnövelt hatótávol­ságú hadműveleti-harcászati rakétákat helyeztek el; meg­növelték a nukleáris raké­tákat hordozó, az amerikai partok előtt cirkáló tenger­alattjárók számát. Ezek az intézkedések szi­gorúan azok között a hatá­rok között mozognak, ame­lyeket az Egyesült Államok és a NATO lépései feltétle­nül szükségessé tesznek, s az intézkedéseket jóelőre be is jelentették. Soha nem volt szó arról, hogy közép-hatótávolságú ra­kétákat telepítsenek át, vagy telepítsenek a Szovjetunió határain kívül — mutat rá a Krasznaja Zvezda kom­mentárja, s megállapítja: a koholmányok célja a nyu­gat-európai közvélemény ijesztgetése, az állítólagos „szovjet fenyegetésről" han­goztatott szólamok felélesz­tése, kételkedés elhintése a Szovjetunió, Bulgária és a többi szocialista ország bé­keszerető politikájával szemben, valamint a görög —bolgár és a görög—szovjet kapcsolatok megzavarása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom