Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

Nemzetközi körkép 1984. JÚLIUS 14 Szünet Stockholmban Várakozik a világ ~A gróf ment, ajjond maradt A világ legyen türelem­mel, ez a válasz adható azoknak a fiataloknak (jo­gos) követelésére, akik a svéd főváros egyik szép te­rén, a Sergeis Torgon a nemzetközi megegyezés mel­lett tüntettek, és gyorsabb munkára sürgették az euró­pai bizalom, a biztonság és a leszerelés kérdéseivel fog­lalkozó küldöttségeket. Fel­emelt táblájukon ez állt: „Várakozik a világ”. Azóta elcsendesült a tér, nyári szünetre mentek a delegá­tusok, szeptemberben foly­tatják tanácskozásaikat, bár gyors megállapodás aligha várható. önmagában kévés Röviden szólva arról tár­gyaltak ez év januárja óta a harminchárom európai és a két észak-amerikai kormány küldöttségei Stockholmban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek növelik a kölcsönös bizalmat, csökken­tik a másik fél katonai lé­péseivel szembeni gyanak­vást. Helyes és közös meg­egyezéses cél ez 1975, a hel­sinki záróokmány aláírása óta. Akkoriban az a szólás járta, hogy a beköszöntött politikai enyhülést — kato­nai enyhüléssel kell kiegé­szíteni, és ennek az első lé­péseként egyezzenek meg: a Varsói Szerződés és a NATO államai mindig jó előre ér­tesítik egymást nagyobb had­gyakorlataikról. Csakhogy azóta változott a nemzetkö­zi helyzet, a politikai eny­hülés gyengült, nőtt .a kato­nai feszültség, s így a szo­cialista országok véleménye szerint a bizalomnövelést ennél szélesebb körben, át­fogóbban kell megközelíteni. A hadmozdulatok előrejel­zése hasznos dolog, de ön­A parányi (mindössze 7,5 négyzetkilométer nagyságú) sziget fekvésének, természeti szépségének köszönhetően a század elején fokozatosan üdülőhellyé, gazdag ameri­kai turisták paradicsomává változott: a legutóbbi időkig jószerivel csak milliomoskö­rökben ismerték. A hírnév akkor kapta először szárny­ra, amikor néhány éve ott­hont adott az elűzött iráni uralkodónak. Contadora neve ma ismét gyakran szerepel a világsajtóban, jóllehet ke­vésbé szenzációs összefüggés­ben. A szigeten gyűltek össze első ízben a múlt év január 8-án annak a négy közép- és dél-amerikai országnak a külügyminiszterei, amelyek a térség konfliktusait politi­kai, diplomáciai úton kíván­ják megoldani. Az azóla Contadora-csoportnak neve­zett országok — Mexikó, Pa­nama, Kolumbia és Vene­zuela —, bár egymástól el­térően ítélik meg mind a ni- caraguai belső fejleménye­ket. mind a salvadori hely­zetet, egyetértenek abban, hogy a térség konfliktusai, problémái az elmaradott tár­sadalmi, gazdasági struktú­rákban, a szociális egyenlőt­lenségekben és igazságtalan­ságokban gyökereznek, s csak ezek orvoslásával old­hatók meg. A négy ország véleménye abban is megegyezik, hogy a katonai megoldások eről­tetése súlyos, egész Közép- Amerikát lángba borító fej­leményekhez vezethet, ami nem kerülné el a csoport or­magában kevés. Nézzünk egy példát: az amerikai Pershing 2-esek telepítésé­nek az idejét és a helyét igazán jóelőre bejelentették, mégsem állíthatja senki, hogy ezzel hozzájárultak volna a légkör enyhítéséhez. Szocialista javaslatok Ezért ajánlották a szocia­lista küldöttek Stockholm­ban (és másutt is), hogy a harmincöt állam nagyobb szabású intézkedésekkel kö­zelítsen e témához. Vagyis: mondjon le mindenki arról, hogy elsőnek atomfegyvert alkalmaz a másik ellen; kös­senek szerződést általában a katonai erőszakról való le­mondásról az államok közöt­ti vitákban; létesítsenek atommentes övezeteket Eu­rópában; határozzák el. hogy megtisztítják földrészünket a vegyi fegyverektől; csök­kentsék a hadi költségveté­seket. s végül, — döntsenek a hadgyakorlatok számbeli korlátozásáról és előrejelzé­séről. A szocialista országok úgy vélik, hogy ha valami felélesztheti a kölcsönös bi­zalmat. úgy az ilyen intéz­kedések bizonyosan megte­szik. Kezdetnek legalább kettő-három közülük. A nyugatiak sokkal szű­kebben értelmezik a stock­holmi feladatot, őket csak a nagyobb katonai mozgá­sok előrejelzése érdekli. Más szóval: tudni szeretnék, mi történik a Varsói Szerző­dés. elsősorban a Szovjetunió európai területein katonai szempontból. Feleslegesnek tartják — legalábbis ezen a konferencián — az egyéb szocialista javaslatokat, a bizalomteremtésen csak a szűk értelemben vett infor­mációszerzés lehetőségét értik. így óhajtanák megte­szágait sem. Éppen ezért a Contadora-csoport elutasítja az Egyesült Államoknak a „külső beavatkozásra” vo­natkozó tételét — tehát, hogy a Szovjetunió. Kuba, a terjeszkedő „nemzetközi kommunizmus” szítaná a kö- zép-amerikai válság tüzét—, s aggodalommal figyeli Wa­shingtonnak a nicaraguai forradalom megfojtására, a sandinista kormány megdön­tésére irányuló, fegyveres beavatkozással is fenyegető lépéseit, csak úgy, mint a salvadori polgárháború el­húzódásáért felelőssé tehető amerikai segélypolitikát. Az eltelt másfél évben a Contadora-országok külügy­miniszterei az egymással és a közép-amerikai válságban érintett országok (Costa Ri­ca, Guetamala, Honduras, Nicaragua és Salvador) kép­viselőivel tartott találkozók és tárgyalások tucatjain próbáltak közvetíteni, meg­oldást találni a térség prob­lémájára. A múlt év végére a Contadora-csoport 21 pon­tos rendezési tervet dolgo­zott ki, amely a térség leg­fontosabb biztonsági, politi­kai és gazdasági kérdéseit foglalta magában. A terv a többi között előirányozta: egyetlen ország se támogas­son olyan csoportokat, ame­lyek a térség bármely más államának a kormányát akarják megdönteni, gátol­ják meg az illegális fegyver­kereskedelmet. vonják ki a külföldi katonákat és kato­nai tanácsadókat, számolják fel a külföldi katonai tá­maszpontokat. A tervezet felszólított a demokratikus remteni a megállapodás el­lenőrzését, a helyszíni szem­léket Is. Vannak egyébként más vitás pontok is a Kelet és a Nyugat között. Az ame­rikaiak indokolatlan elő­nyökhöz szeretnének jutni általában a nemzetközi ka­tonai erőviszonyok tekinteté­ben. s így Stockholmban is: egész Európára kiterjeszte­nék az előrejelzések területi hatályát (ez rendben is len­ne), de sem az Egyesült Ál­lamokat, sem a szocialista országokat körülvevő . ame­rikai támaszpontokat nem vonnák bele ebbe a körbe, s ez már nem elfogadható. A NATO fő ereje mégis csak Amerika. Van lehetőség Egyelőre tehát távol van­nak egymástól az álláspon­tok, s valószínűleg még jó idő eltelik, amíg közeledni kezdenek, s mi több, talál­koznak. Mégis lehetőség van a megállapodásra. Elvégre mindenki egyetért azzal, hogy a nagyobb csapatmoz­dulatokról előre értesíteni kell a másik oldalt, hogy a megállapodás megfelelően ellenőrzendő, hogy megfi­gyelőket invitáljanak egy­máshoz, jelezve: nem táma­dó szándék indította őket az adott csapatmozgatásra. Sőt, az a szocialista javaslat, hogy kössenek szerződést az erőszakról való lemondásról, helyenként kezd visszhangot kelteni a Nyugaton is. Stockholmban tehát létre­jöhet megállapodás — felté­ve, ha általában enyhül a nemzetközi légkör és javul­nak a szovjet—amerikai kapcsolatok. S akkor a tün­tető fiatalok nem hiába hor­dozták körül a táblát: „A képviseleti, pluralista rend­szerek megteremtésére, vagy tökéle tesí tésére. A fentebb felsorolt öt or­szág külügyminiszterei idén januárban Panamavárosban — némj módosítással — elfo­gadták és aláírták a 21 pon­tos rendezési tervet. Az az­óta eltelt fél év alatt az öt közép-amerikai ország és a Contadora-országok képvi­selőiből megalakult három technikai (biztonsági, poli­tikai, gazdasági) bizottság egy sor tárgyaláson próbálta meg a gyakorlatba átültetni a januári megállapodást, egy regionális békeszerződés tető alá hozását. Kevés sikerrel, aminek az okát megfigyelők egyöntetűen Washington el­lenállásában látják. Az Egyesült Államok szavakban mindvégig támogatásáról biztosította a Contadora-cso­port kezdeményezését. Tet­teivel — a nicaraguai ellen­forradalmárok támogatása, a kikötők elaknásítása, a salvadori rezsimnek jutta­tott katonai segélyek növe­lése, a Hondurasban folyó nermanens hadgyakorlat, a CTA közép-amerikai titkos akciói — azonban továbbra is megakadályozza az előre­lépést. A Contadora-külügymi- niszterek legutóbb június 9 —11. között látogatták sorra az öt közép-amerikai orszá­got. A körutat megelőző de­rűlátást azonban lelovasz- toíta a vele egyidejű hondu- rasi bejelentés, hogy július­ban ismét amerikai—hondu- rasi—salvadori hadgyakorla­tot kezdenek Hondurasban. A Contadora-csoport eddi­gi erőfeszítései nem vezet­tek el a közép—amerikai bé­kéhez. Nem lebecsülendő érdeme azonban a csoport­nak, hogy sikerült tárgyaló­asztalhoz ültetnie a válság- báné rintett öt országot. Arató Gábor NSZK Megvesztegették-e a gró­fot 135 ezer márkával vagy sem? Ez itt a kérdés — ha az ügy krimioldalát nézzük. Sokkal bonyolultabb és na­gyobb szabású, ha számba vesszük, hogy az eset ár­nyékot vet magára a nyu­gatnémet kormányra, és egyes jósok már a belső bomlási folyamat 'megindu­lásáról beszélnek. Hosszabb ideje vizsgáló­dott az ügyészség a hatalmas Flick-konszern jó pár esz­tendeje végrehajtott pénz­ügyi manővere körül. A cég milliárdos összegeket csopor­tosított át ikülföldi beruhá­zásai folyamán és százmil­liókat kitevő adómentességet kapott az akkori gazdasági minisztériumtól (amelynek vezetője mindig a Szabadde­mokrata Pártból került ki). Hálából — így a gyanú — Flick tetemes summát utalt át a pártkasszába, sőt ta­valy — a vád szerint — sze­mélyesen Otto Graf Lambs­dorff gazdasági miniszter­nek. Húzódott, húzódott a vizsgálat, s a bíróság most 6zánta magát rá arra, hogy a bűnvádi eljárást megin­dítsa. A miniszternek — aki egyébként változatlanul tagadja a vádat — ezek után nem volt más választása, be­nyújtotta a lemondását. Első pillanatra mindez személyi ügynek látszik, s a botránykrónikák rovatába tartozna. Ennél azonban sokkal többről van szó. Már maga a választási kasszák­ba juttatott hatalmas össze­gek ügye is kétes foltokat Csak négy napig tartott a meghatározatlan időre meg­hirdetett általános sztrájk Bolíviában. A kormány el­fogadta a Bolíviai Munkás­központ, a COB követeléseit: beleegyezett a munkabérek 130 százalékos emelésébe, kötelezettséget vállalt az alapvető élelmiszerek árának befagyasztására addig az idő­pontig, míg ki nem alakít­ják ezek új árszerkezetét. A kormány azt is megígérte, hogy idén az exportbevéte­leknek csak egynegyedét fordítja a külföldi adóssá­gok törlesztésére. — A kormány kapkodó po­litikát folytat, sorra meg­szegi a COB-bal kötött meg­állapodásokat. nincs eléggé tekintettel a dolgozók érde­keire. Mindez veszélyezteti a demokratikus átalakulás fo­lyamatát. A kormányt figyel­meztetni kell ezekre a ve­szélyekre, s minthogy a tár­gyalásos lehetőségek kime­rültek, az általános munka- beszüntetés eszközéhez kell folyamodni — ez volt a COB helyzetértékelése. A sztrájk kezdetét július else­jére hirdették meg, ám köz­ben jobboldali katonatisztek maroknyi csoportja állam­csínyt kísérelt meg. A COB erre törölte a sztrájkfelhí­vást, kiállt a sokat bírált el­ejtett valamennyi nagy párt ingén. Nemcsak a Flick, sok más cég, s nemcsak egyszer, hanem többször utalt át te­temes összegeket a keresz­ténydemokraták, a sza­baddemokraták és a szociál­demokraták folyószámlájára, ami megengedett ugyan, de az már nem, hogy e pénze­ket kivonják az adózás alól. Pedig egy időben ez történt, s nemrég a kormány, hogy fátylat borítson a múltra, erre a vétekre amnesztiatör­vényt, utólagos jogi bűnbo­csánatot akart elfogadtatni a parlamenttel. Ekkor azonban felzúdult a közvélemény, a sajtó, még a kormányt alko­tó pártok képviselőinek olyan nagy része is tiltakoz­ni kezdett, hogy a terveze­tet biztos kudarc fenyegette: a kancellárnak szégyenszem­re vissza kellett vonnia. Sa­ját embereinek többsége még csak-csak mögéje állt, de a kis liberális osztag, a koalíciós partner Szabadde­mokrata Párt szinte egy emberként mondott nemet. Pontosabban szólva: a veze­tők előzőleg megegyeztek az elkenési törvénytervezet be­nyújtásában, de a parla­menti legénység megtagadta az engedelmességet. Az NSZK kormányát há­rom párt alkotja: a Helmut Kohl vezette erős Keresz­ténydemokrata Unió. bajor ikertestvére, a Keresztény­szociális Unió, amelynek Franz Josef Strauss az elnö­ke, valamint a kis polgári- liberális Szabaddemokrata Párt, amelynek vezetője nők. Hennán Siles Zuazo mellett, megmutatva, hogy válságos helyzetbe mindenek elébe helyezi a demokrati­kus folyamat véghezvitelét biztosító nemzeti egység megőrzését. A vihar elülté- vel azonban a Munkásköz­pont újra akcióba lépett. Bolívia, sőt talán az egész latin-amerikai kontinens egyik legjelentősebb harci tapasztalatokkal rendelkező, legtekintélyesebb szakszerve­zete a több, mint harminc évvel ezelőtt megalakult Bo­líviai Munkásközpont. Sorai­ban erős a Kommunista Párt befolyása. A Baloldali Nemzeti Forradalmi Moz­galmat (MNRI, Zuazo párt­ja) a Bolíviai Kommunista Pártot, a Forradalmi Balol­dali Mozgalmat (MIR) és a kereszténydemokratákat tö­mörítő egységkormány már hivatalba lépése óta többféle intézkedést hozott a COB nyomására. A legjelentősebb ezek közül a bankok és az elektromosipar államosításá­ról rendelkező törvényterve­zet kidolgozása volt. A munkásközpont 1964 és 1981 között, az illegalitás­ban, az egymást követő ka­tonai kormányzatok idején folytatott következetes harc­cal szerezte meg mai tekin­télyét. Általános sztrájkok Hans-Dietrich Genschy. Hí rom oszlop, amely közül harmadik inogni kezd, nemcsak a zavaros adóügye miatt. Gyengül elnökük év< ken át kikezdhetetlenne látszó tekintélye: Genschí az amnesztiakudarc után 1 is jelentette, hogy legki sőbb jövő februárban távi zik, a hozzá hasonló súly utódot pártja aligha tu majd a kormánykoalíció vi zérkarába küldeni. Minddi kább fogy azonban magán« a pártnak is az ereje, ki-k bukik tartományi gyűlései bői, s most legutóbb, i amolyan próbamenetnek szí mító Európa-parlamenti ví lasztásokon el sem érte bekerülés alsó határa Mindez azt jelenti a keres ténypártiak számára, hogy partnerük egyre hizonytal; nabhá válik. Mégis rá vai nak utalva, a bonni parii mentben a jobboldal csak szabaddemokratákkal együ alkothat többséget. Kidőlhet-e tehát ez azos lop, s általa lehetettem válhat-e a kereszténypárt liberális kormányzás Bőm ban ? Nagy valószínűségg« bár a meglepetések sem ta toznak a ritkaságok köz helyükön maradnak. A sz baddemokraták kényes« ugyan liberális elveikre - az állampolgári jogokra, polgári demokrácia játékszi bályaira —, s ebben valóba közelebb állnak az ellenzői benlévő szociáldemokratái hoz, lásd lázadásukat i amnesztiatörvény ellen. Á az elkövetkező egy-két es tendőben minden bizonny inkább a külpolitika és gazdaság problémái állna majd előtérben, és e teki: tetben már inkább Kohl Strauss Uniójához húzna Ami a kelet—nyugati ka] csőlátókat illeti, nincs 1 nyeges vita Kohl és Ges scher között; a piac gazdasí vonatkozásában pedig a 1 be ralisok még túl is teszn« sok jobboldalin, hiszen szociális engedmények le konokabb ellenfele éppen lemondott Lambsdorff gr volt. Politikai okokból tehát kormánykoalíció nem f< felbamlani, a bonni pari mentben pedig ez esetbi biztos a többségük 1987-s Maguk a szociáldemokrat; is <sak erre az időre, a k vetkező általános választ sokra időzítik új programo­kat, rohamukat a kormán; bástyák elfoglalására. sorozatával három ízben hozzásegített a katonai di tatúrák bukásához, elös; 1970-ben, majd 1979-ben 1981-ben. Napjainkban a COB azi szág egyik legjelentősebb i litikai ereje. Az ötmillió 1 líviai lakos körülbelül eg ötödé a Munkásközpontt tartozik. Sok híve van hadseregen belül is. El tömegbázisára, befolyásé hivatkozva a COB hel; követel magának a kormái ban is, ezt azonban Si, Zuazo mostanáig visszaü sította, s ez volt az egyik oka a mostani általár sztrájk meghirdetésén Vannak olyan vélemény is, hogy az erejét bizony munkabeszüntetéssel a C< egy radikálisabb kormá megalakítására akarta kér szentem az elnököt. Az általános sztrájkot bejelentés szerint „felfi gesztették”. A megfogalrr zás magában rejti a figy meztetést: ha a kormá nem váltja be maradékta nul a most tett ígéreteit, COB ismét akcióba lép... P. ZS Összeállította: Constantin La világ várakozik”. Tatár Imre Contadora kezdeményezés Panama Csendes-óceáni partjaitól alig több, mint 10 perces repülőútnyira van egy kis sziget. A spanyol gyar­mati időkben a környék gyöngyhalászai ide hordták zsákmányukat, amit itt vettek át, számláltak meg és osztályoztak a számvevők — a contádorok. így lett a sziget neve Contadora. Lambsdorff csomagol T. I. Bolívia: mi a COB 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom