Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-14 / 164. szám

1984. JÚLIUS 14 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 7 Színházi jegyzet Humor a várban A gyulai várban, ahová a vöröstéglás erődítménybe nyaranta néhány hétre Thá- lia költözik; a súlyos falak könnyű kacagástól, olykor vfelcsattanó nevetéstől han­gosak; komédiát játszik a nyári színház. Maga ez a tény elegendő, hogy néhány mondatban szóljunk a vár­játékok idei újdonságáról, ugyanis több mint 20 éves ■történetében erre alig volt példa, hogy tudniillik prog­ramjába mai komédia kerül­jön, hogy általában zordoft 'konfliktusokkal terhes tör­ténelmi drámák alkotta mű­sorát könnyed komédia tar­kítsa. Egyébként történelmi színműből az idén is van kettő is, Nagy András Bá­thory Erzsébetről, Módos Pé­ter az István király utáni időkről írott munkáját viszik színre Gyulán, mindkettő ős- . bemutató, azaz színpadon először jelenik meg. Melles­leg a szójátékos című Lilla villa titka, a kérdéses víg­játék is ősbemutató, mely 10 év óta várat magára. A da­rab ugyanis már akkor szín­padra készen állott. Most végre sikerült „világra jön­nie”, s önmagában ez is ör­vendetes tény. Erre az alkalomra békés, idillikus villává változik a vár, rózsás lugasokkal, fes­tői teraszokkal ékítve és ol­dalt egy ronda sufnival, mely mondhatni történelmi mene­dékhellyé” lép elő a Lilla villa titkában. Ugyanis a komédiában — szerzője a publicisztikus hevületéről közismert Fekete Sándor — újkori történelmünk évtize­dei „idéztetnek meg”, benne olyan pillanatok is, amikor egy félreeső sufni bizony jól jött az átmenetileg bajba jutottnak, akár származásá­ból kifolyólag, akár politikai magatartásából eredően, akár szerelmi okokból kellett igénybe vennie ezt a fura enyhelyet. Fekete Sándor javító-neve­lő játékának — ő nevezi így komédiáját — van tehát „históriai” tartalma, mégha ez sajátos formákban, mint akár egy sufni vetületében is jelenik meg. Ez a félreeső (zug még egyfajta jelképes tartalmat is kap a játékban: a történelem kiskorú szemlé­letének mulatságos jelképé­vé válik. Mert bár a vígjá­ték középpontjában egy volt horthysta katonatiszt szép özvegyének jelenlegi Bala- ton-parti üzelmei állanak, hogyan fogadja villájában turistaként csak baráti or­szágok fiait, a nyugalmas fekhely mellé egyéb örömö­ket is kínálván; szép testű lányokat, és mindezt termé- ísketesen illegálisan, amiből természetszerűen származik, hogy állandóan félnie, tarta­nia kell a leleplezéstől- ami­re már csak azért is jó oka lehet, mert tevékenységét nemcsak a hatóságok nem nézik jó szemmel, de a villá­ban meghúzódó Kökény Győző „nyugállományú for­radalmár” is gyanúsan fi­gyeli, sőt harci feladatának érzi e bűnös lak titkainak SiKlóson az egykori ferences kolostorban rendezték be, illet­ve építették újjá a siklósi Kerámia Alkotóházat, amely a sik­lósi nemzetközi kerámia szimpozion alkotóinak lesz szállás- és munkahelye. Képünkön: az Alkotóház udvara nyilvános feltárását — még­sem ez az ínycsiklandó téma a komédia sikerének titka. Mindez számtalan mulatsá­gos helyzettel jár ugyan, s ez hagyományosan szórakoztató, a siker titka azonban még­sem ebben van, s nem is a helyzeteket kitűnően kihasz­náló színészek önfeledt ko- médiázásában — Szuhay Ba­lázs, Vejebélyi Iván, Csáká­nyi László, Straub Dezső a szereplők listáján — hanem abban az írói szándékban, amely ott bújkál az elcsatta­nó szóviccek mögött, amely ott munkál egy-egy szélsősé­ges figura megteremtésében, s amelyben tetten érhetőek a szerző purifikátori törek­vései. Fekete Sándor ugyan­is „legdédelgetettebb gondo­latait” takarja be komédiá­ban a humor könnyed palást­jával. Azokat a gondolatait, amelyekkel különböző prózai írásaiban, jeles publiciszti­káiban is síkra száll: ame­lyekkel közgondolkodásunkat igyekszik megszabadítani történelmi ballasztjaitól; küzdelem a jobb- és a balol­dali elhajlásoktól mentes tiszta forradalmiságért. az elveit fel nem adó követke­zetes emberi magatartás köz- becsületéért. s egymás érte­ikéinek tiszteletben tartásá­ért, — akár itt e kis hazá­ban, a Duna—Tisza közén, akár nagyobb hazánkban is, a Duna-völgyében. Meglehet, amikor a néző azon derül, hogy a betokosodott öreg Kö­kény Győző mint jegyez fel minden gyanúsat a mindig kéznél lévő piros fedelű no­teszába, vagy amikor a Bra- tislavából érkező turista- vendég pecás sületlenségein hahotázik, nem rögtön az említett mélyebb összefüggé­sekre gondol. A figyelmes néző azonban elhagyván a vár színterét, a látottakból, hallottakból idáig is eljuthat gondolatban, a komédia filo­zófiájának felismeréséig, hogy tudniillik a szatirikus ízeket is felvonultató vígjá­tékban valójában történelmi és társadalmi tudatunk zava­rainak tart görbe tükröt a szerző. Nem hibátlan vígjáték a Lilla villa titka — a szitu­ációk laza füzére — s a szín­padi megvalósítás is Bod­rogi Gyula irányításával in­kább a könnyen fogyasztha- tóság irányába viszi el a já- Itékot, a kommersz zenéről nem is szólva. De mégis ta- núlságos ez a bemutató. Kö­zönségsikere, — estéről esté­re telt házakat vonzott — bi­zonyítja: nagy szükség van a hibáinkat, szemléleti torzu­lásainkat humorral ostorozó művekre, amelyektől ha a maradiság, az ostobaság fa­lai Jerikó módjára egy csa- Dásra le nem is omlanak, de legalább segítenek mielőbbi lerombolásában. Sajnos, ke­vés születik manapság ebből a fajta humorból. Ezért ís Ikell megbecsülnünk a mai témájú komédiákat — még esetlteges gyengeségeikkel egyetemben is. Valkó Mihály Pályakezdő fiatalok elhelyezkedése A pályakezdők iránti ke­reslet az elmúlt éveikhez ké­pest valamelyest mérséklő­dött, de változatlanul élénk. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal felmérése sze­rint az idén végzett mintegy 113 ezer fiatalt összességé­ben csaknem 146 ezer mun­kahely várja. A legtöbb pá­lyakezdő fiatalnak — a végzősök kétharmadának — az ipari, az építőipari, a közlekedési és a hírközlési vállalatok ajánlanak mun­kát. A munkahelykínálat terü­leti megoszlása az idén né­mileg eltér a tavalyitól: a vidéki városokban valame­lyest nőtt, Budapesten pe­dig kissé csökkent a munka- vállalás lehetősége. A leg­több álláslehetőség — vala­mennyi betöltésre váró munkakörnek csaknem 40 százaléka — még így is a fővárosban kínálkozik. Mér­séklődött a munkaerő-keres­let a kisebb településeken, a felkínált állásoknak alig több mint 20 százaléka ta­lálható a községekben. Változatlanul nehéz a fia­talok elhelyezkedési lehető­sége Szabolcs és Hajdú me­gyében. Szabolcs-Szatmár- ban ugyan mérséklődtek a foglalkoztatási gondok, így is várhatóan 1500 fiatalnak más megyékben kell állást keresnie. Hajdú-Bihar me­gyében is kevesebb a meg­hirdetett munkakör, mint az állást kereső fiatal. Országszerte többnyire azonnal el tudnak helyez­kedni azok, akik betanított, vagy ségédmunkásnak jelent­keznek. Az általános iskola ' befejezése után tovább nem tanuló mintegy 21 ezer fia­talt 32 ezer állás várja. Az ország egyes vidékein azon­ban — különösen Békés, Borsod, Fejér és Heves me­gye egyes településein — ke­vés a számukra kínálkozó munkaalkalom. A korábbiaknál nehezeb­ben találnak irodai munkát a gimnáziumot végzettek; közülük csak minden máso­dik fiatal tud elhelyezked­ni elképzeléseinek megfele­lő munkakörbe. Egyedül a világon Ötvenezer éves bányaszerszámok Egyedülálló őskori bánya­lelet került felszínre. Buda­pesten, a Farkasréti temető közelében: a dolomit fenn­sík egyik hasadékában a Budapesti Történeti Múzeum kutatói 58, agancsból, kitű­nő állapotú, kovabányászás- hoz készített szerszámot ta­láltak. Csánk Vera, a kutatócso­port vezetője az MTI mun­katársának elmondta, hogy a valódi régészeti szenzációt hozó ásatás előzményei tíz esztendőre nyúlnak vissza: akkor találták itt az első szerszámot, de abban az idő­ben .ez nem keltett különö­sebb feltűnést. Idén azon­ban újabb leletről érkezett hír a Földtani Intézetbe, majd a Budapesti Történeti Múzeumba, s ennek nyomán megkezdődtek az ásatások, amelyek rövidesen meglepő eredményhez vezettek. Mint­egy négy méter mélyen, egy viszonylag kis területen ta­lálták meg a szarvasagancs­ból készült bányászszerszá­mokat: a baltákat, kalapá­csokat és agancshegyeket. Ezek korukhoz képest igen jó állapotban vannak, mert kitűnően konzerválta őket a málló dolomit. A leletek ko­rát egy, az ásatás 30. nap­ján talált kőszerszám „ha­tározta meg”, ez ugyanis kétséget kizáróan bebizo­nyította, hogy a bányát a paleolitikum középső szaka­szában, az úgynevezett moustérien kultúra idejében használták. A szerszámok tehát legalább 50 ezer éve­sek, s ebből a korból bá­nyászeszközöket eddig sehol sem találtak a világon. Ma ér véget a nemzetközi dalostalálkozó A szolnoki Tiszaparti Gimnázium Kodály Zoltán kórusa, vezényel Bartáné Góhér Edit júsági női karok kategóriá­jában viszont két kórus is szerepelt: a szolnoki Tisza­parti és a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium dalosait hívták meg a nemzetközi pódiumra. Meghívást kapott még a szolnoki Kodály Zol­tán Ének-Zene tagozatos Ál­talános Iskola énekkara, de sajnos lemondta a fellépést. Az ifjúsági női karok ver­senyében három külföldi — svéd, jugoszláv, lengyel — és hét magyar kórus indul­hatott. A hazaiak közül — ahogyan különben várható is volt — a zeneművészeti szakközépiskolák kórusai ér­tek el legmagasabb pontszá­mot, így a debreceni és a békéscsabai zeneművészeti szakközépiskola, valamint a pécsi művészeti szákközép­iskola leánykara jutott a döntőbe. A külföldi kóru­sok közül a svéd linköpingi együttes és a jugoszláv Skopjéi „25 Máj” kórus ju­tott tovább. A szolnoki Tiszaparti Gim­názium Kodály Zoltán kó­rusa Bartáné Góhér Edit vezényletével az együttes ebben á teremben hangversenyezett 1931. MÁRCIUS 1 - ÉN BARTÓK BÉLA .4 VILÁGHÍRŰ ZENESZERZŐ ES ZONGORAMŰVÉSZ. MEGJELÖLTE DEBRECEN MEGYEI VÁROSI TANÁCS 1881. Hétfőn kezdődött és ma este — a sportcsarnokban rendezett hangversennyel — ér véget a XI. nemzetközi kórusverseny Debrecenben. A 14 országból érkezett 43 kó­rus a héten úgyszólván non­stop műsorral mérte össze tudását a nemzetközi zsűri előtt... A debreceni verseny a kortárs kóruszene elismerten legrangosabb fóruma, állapí­totta meg a Kórusok Orszá­gos Tanácsának művészeti bizottsága. Ezek után termé­szetes, hogy a versenyen va­ló részvétel csak meghívás alapján lehetséges. Szűkebb hazánkból a fel­nőttkórusok versenyének nem volt résztvevője, az if­„Jaj, minket hívnak a szín­padra, Maci most segíts...” karakterét kifejezően, meg­kapó művészi átéléssel, bra­vúros énektechnikával szere­pelt, minden elképzelést fe­lülmúló közönségsikert ara­tott. Fellépése sajnos a kora délelőtti órákra esett, és ez nem a legoptimálisabb idő­pont. A jászberényi Lehel Vezér Gimnázium leánykara külö­nösen a Karai mű — Intés az őrzőkhöz — előadásáért kapott nagy tapsot, de a kö­telező Bárdos-számot (Ma­gos a rutafa) is igen egyéni­en, megkapóan énekelték. Tény, hogy a hallatlanul erős mezőnyből egyik Szol­nok megyei énekkar sem jutott a döntőbe, de meg­győződésünk, hogy egy ilyen versenyre, mint a debreceni, meghívást kapni már eleve rangot jelentő minősítés, amely kifejezi a szakveze­tők és a kórustagok tehetsé­gét. A számok is sokat mon­danak: a leánykarok • hét magyar résztvevője közül kettőt Szolnok megyéből hí­vott meg a verseny előké­szítő bizottsága, s a szolno­ki, illetve a jászberényi kó­rus nem okozott csalódást, a legjobbak között is méltóan reprezentálták kóruskultú­ránkat. Tiszai Lajos Fotó: Tarpaí Zoltán Boldog az északi kislány, nagy sikert aratott a svéd kórus Beelőné Bakki Katalin: „Ed­dig már háromszor hívtak meg bennünket Debrecenbe, de a mostani, 15—16 éves lánykákból álló kórusom­mal most először vagyok itt. Részt vettem már jónéhány (nemzetközi versenyen, mondhatom, az egyik legne­hezebb az itteni...” Szolnoki és jászberényi leánykarok sikere A kortárs kéruszene legrangosabb fóruma a debreceni verseny

Next

/
Oldalképek
Tartalom