Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-13 / 137. szám
1984. JÚNIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyáregységből leányvállalat A munkafegyelem a kulcs A Hajdúsági Iparművekkel kooperálva évente mintegy 400 ezer mosógéplábtámaszt gyárt a KAEV mezőtúri 8-as számú gyára. Felvételünk a gyártósorról készült. Fodrászok, szabók, kőművesek Haza a szolgáltatásba! Káderutánpótlás helyiekből — Az idén, a júniusban esedékes szakmunkásvizsga letétele után iskolánk 340 tanulója kezdi meg a felnőttéletet a megye legkülönbözőbb pontjain — mondja Nádházi Sándor, a szolnoki 633-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ- bizottságának titkára. — Azt azonban pillanatnyilag még nem tudjuk mindenkiről biztosan, hol helyezkedik majd el — teszi hozzá, de látva, hogy megakadok a jegyzetelésben, úgy érzi, némi magyarázatra szorul ez a bizonytalanság: — A tanulók egy része, különösen az építőipar valamelyik ágában, csak a vizsga után dönt. Tapasztalataink szerint jóval többen ígérik meg, hogy az úgynevezett bázisvállalatnál maradnak, mint amennyien végül is válóban erre határozzák el magukat. Az igazsághoz tartozik, hogy például kőművesjelöltjeink az Állami Építőipari Vállalatnál — mivel az már szinte kizárólag előregyártott elemekből építkezik — nem tesznek szert kellő gyakorlatra a hagyományos, vagyis az általuk tanult kőművesszakmában. Ezért fordulhatott elő, hogy tavaly nyolcvanból mindössze tízegyné- hányan helyezkedtek el az ÁÉV_nél. A többiek igyekeztek olyan munkahelyet találni — érthető okokból —, ahol igazán hasznosíthatják a szakmájukat. Nádházi Sándor is jól látja, hogy a tömeglakás-építésre hivatott és berendezkedett vállalatok korszerű technológiájukkal nem vonzzák a kőműveseket, így azok máshol keresik a megélhe- ,tést. Bozsó János például hrja- megy Újszászra, ahol egy kisiparos mellett dolgozik a szakmájában. — A pályaválasztás idején, három éve egy rokonom vett fel maga mellé kőművestanulónak, sajnos a mesterem közben elhunyt, így egy másik kűműves kisiparosnál alkalmaztak egy évvel ezelőtt. A magas, vállas fiatalemberben láthatólag már régen eldöntött tény hogy a szülőfalujában élők lakásainak felépítését segíti, egyelőre persze segédként, de később, kellő anyagi bázis és gyakorlat megszerzése után önállósítja magát. Tisztelettel beszél a mesteréről, aki „elég szófukar ember, de minden tudását átadja, minden szakmai fogást megmutat”. — Reméli, hogy sose fogy ki a munkából? Azaz marad-e az építkezési kedv a jelenlegi fokon? — Nagy biztonsággal dolgozunk, most is hét házat építünk, melyek közül körülbelül négyet az idén átadunk. A főnök elismert szakember ü községben, Bizakodók és pesszimisták amíg tehát mellette leszek, jócsíkán akad munka. — Beszéljünk a pénzről ... ... — Egyelőre * nincs még megegyezésünk^ mennyi órabért kapok, én szeretném a harmincöt forintot elérni. A szüleim hozzákezdtek egy ház építéséhez, szükség lesz a szakmámra és a keresetemre is. A 633-as szakmunkásképzőben az építőipari szakmák mellett fodrászokat, szabókat és húsfeldolgozókat is tanítanak. A fodrászok, pontosabban fodrászjelöltek döntő többsége lány, de találkoztam férfiruha-készítő lánnyal is. Ha valahol, a szakmunkásképzésben már biztosan egyenjogúság van. A leendő fodrászok egyik büszkesége Talmácsi Rozália, aki megszerezte a Szakma Kiváló Tanulója címet. A szakmunkásvizsga után az ő útja is haza, nevezetesen Csépára vezet. — A megyei fodrászszövetkezet gebinese leszek a szülőfalumban — mondja mosolyogva, és ebben a mosolyban benne van a rá váró jövő iránti bizalom is. — A fodrászüzletben, amely egy nyugdíjas kisiparosé, a felszerelés a szövetkezet tulajdona, a fenntartás rezsijét én fizetem, viszont nem leszek adóköteles.. Az egyezség szerint a bevétel huszonnégy százaléka a szövetkezetét illeti, a többi fölött magam rendelkezem. Beszédes lány Talmácsi Rozália, de hát a jó szókincs hozzátartozik a fodrászokhoz. A Szakma Kiváló Tanulója verseny elevenen él még benne, részletesen elsorolja, miiilyen feladatokat kapott. Röpködnek a szakkifejezések: modern berakás, koktélfrizura... — Hasznos erppróba volt, bár aligha rendelnek meg tőlem Csépán hasonló munkát. Remélem, fodrászversenyeken indulhatok majd a szövetkezet színeiben, kiélhetem a frizurafantáziámat. A fodrászok közül se jut mindenkinek a Rozáliáéhoz hasonló ígéretes jövő. Blas- kó Ágnes kesernyés szavaiból legalábbis ez hallatszik ki. Ágnes szintén hazamegy, mégpedig Martfűre. — Rozikának könnyű, hiszen egész Csépán nincs konkurrenciája. Martfűn azonban sok fodrász van. A vendégek számához képest, persze. A szövetkezet üzletében kaptam állást, a várható havi fizetésem másfél- eze: formt körüli. Jópár évnek el kell telnie, amíg kialakul a törzsközönségem, hogy kifejezetten hozzám járjanak. Egyelőre hobbiból űzhetem az ipart. Ha a pályaválasztás előtt tudom, mire számíthatok, messze elkerülöm a fodrászszakmát. Ágnes korántsincs egyedül a pesszimizmusával. Hozzá hasonlóan bizonytalan Csörgő Ibolya és Csajága Mária, akik férfiruha-készítők lesznek. Hangsúlyozzák, hogy nem férfisizabók, mert szabni nem tanultak a három esztendő alatt. — A törökszentmiklósi Háziipari Szövetkezethez megyünk, női és gyermekruhákat állítunk össze, talán néha férfisortot is. A várható jövedelemben nem tudnak egyezségre jutni, egyikük kétezer, másikuk három-négyezer forintra számít. És a munkájuk, az eredeti reményeikkel szemben, nem tartozik a közvetlen lakossági szolgálta- táshöz. Bizonyára ők is hibásak abban, hogy nem a kedvüknek megfelelő pályán indulnak el, és hogy velük szaporodik a nem szívesen dolgozók száma. A valódi okokért messzire kellene visszamenni. .. Mindenesetre megnyugtató, hogy a leendő szakmunkások között a többség „biztosra megy”. Bendó János Az Április 4. Gépgyár ör- ményesi gyáregységében néhány párttagot arról kérdezNagy István személyzeti csoportvezető, az egyik üzemi pártalapsizervezet titkára: — Természetesen a munkám foglalkoztat, amit minden nap örömmel végzek, még akkor is, ha időnként nehézségek is adódnak. Munkakörömből következik, hogy a káderutánpótlás okoz számomra gondot, az igazgatóval együtt arra törekszem, hogy helyből biztosítsam. Például ma is azért tartottunk rendkívüli pártvezetőségi ülést, hogy állást foglaljunk az egyik csoport- vezető üzemvezetővé történő kinevezéséhez. Azt tartjuk: akkor jó a kádermunka, ha az a gazdasági eredményekben is tükröződik, ezért válogatjuk külön gonddal a vezetőket. Középkáder-állo- mányunk szinte teljes egészében saját nevelés. Ez a munka most azért is előtérbe került, mert gyáregységünk a vállalat leányvállalatává alakul. A szerkesztési csoportból és a technológiai részlegből olyan egységet kell például alakítanunk, amelyik képes lesz a gyártáshoz szükséges, technológiát és fejlesztést itt helyben kimunkálni. Eredményesebben szeretnénk dolgozni, ez vezérel bennünket. Gazdaságpolitikai agitáBarta Mátyás géplakatos, minősített hegesztő: — Készülünk az atomerő- művj berendezések átadására. Remélem, nem találnak hibát. Nálunk csak kiváló minőségű munkát szabod végezni. Termékeinket röntgennel vizsgálják, a kisebb hibákat is kiszűrik. Ezért kell nagyon odafigyelnünk. Olajmegtakaritás Gáztüzelésre tér át az eddigi ölajfűtésről a debreceni Biogal Gyógyszergyár. Az ehhez szükséges csaknem 50 millió forintos beruházáshoz 28,5 millió forint hitelt iS kapott. A tervek szerint az átállás 1984 végén fejeződik be, s attól kezdve évente 3500 tonna olajat takarítanak meg. tem, mi foglalkoztatja őket napjainkban a gyárkapun belül. íme a válaszok: dónkat is ennek a célnak a szolgálatába állítjuk. Elősegítjük, hogy minden munkás negyedévre előre tudja, mi a feladata, mert ez egyik feltétele a munkafegyelem erősítésének. Az pedig az eredmények kulcsa. Szarka Albert, a gyáregység termelési főmérnöke: — Napjainkban egy új gyártmány bevezetése foglalkoztat. Azt tartom, úgy jó, ha egy gyár több lábon lájll. Alumíniumtartályokat is akarunk gyártani. Az ütemtervet már kidolgoztuk. Az idén hat tartály készül el, jövőre pedig megkezdjük a sorozatgyártást. A napi gondok mellett az 1985. évi előproigram is foglalkoztat. A gyártás és az .értékesítés (lehetőségeit ugyanis legalább egy évre előre kell mérlegelni. A félévi terv idejében való teljesítése is napi feladat. Húszmilliós árbevétel még hiányzik, ezért nagyon oda kell figyelni az ütemes értékesítésre. Ha a tőkés importból származó egyéb anyagok megérkeznének, még túlteljesíthetnénk félévi tervünket. Egyszóval azt felelhetem a kérdésére, hogy a napi feladatoktól a jövő megalapozásáig sok minden .foglalkoztat ezekben a hetekben. Egy-egy alkatrészen két javításnál több nem lehet, hiszen speciális célokra készülnek. Ezért csak minősített hegesztő dolgozhat itt.. Mellesleg szólva, a minősítés csak a munkában követelmény, a bérezésben már nem nagyon tükröződik. A legutóbbi béremelésnél például a minősített hegesiztő csak ötven fillérrel kapott többet annál, aki nem minősített. IlyenkbP, félévi zárás előtt sok a túlóra. A napi műszak után az első kettő 25, a következő kettő már 50 százalékos fizetésemelést hoz. Jól megnöveli a keresetet, mégsem hiányzik. Nagyon fárasztó. No, de búcsúznom kell, jöttek az építkezők. A dolgozóknak kislakásépítéshez zsaludeszkát, keverőgépet, állványt, csőhajlítót, miegyebet nekem kell kiadnom. Amikor még én építkeztem, nem volt ilyen, mindent magamnak kellett csinálnom. Határidőt tartva Bíró Sándor művezető: — Itt, a termogenerátor- gyártó műhelyben szigorú program szerint dolgozunk. Reggel általában ott folytatjuk, ahol este abbahagytuk. Az idén mindig határidőre végeztük munkánkat. A szovjet exportra kerülő termékek határidőre történő gyártása a mi viszonyaink között nagy dolog, mert ilyen nagyszériás megrendelésünk még nem volt. A termelés kiegyensúlyozott emberi oldalának eredménye ez. A hangulat, a munkafegyelem jó. Munka közben megkezdtük az előkészületeket az alumíniumtartályok gyártására A mi műhelyünkben készülnek majd. Szocialista brigádunk kezdeményezte a tisztasági mozgalmat. Most kaptam érte egy köszönő levelet a főmérnöktől. * * * Hát valahogy így telnek az örményesi gépgyár dolgozóinak hétköznapjai. Úgy érzem, korántsiem unalmasan és egyhangúan. S. B. A Jövő Asztalosipari Szövetkezet jászjákóhalmi üzemében NSZK exportra gyártanak szép kivitelű sarokvitrineket, mintegy 17 millió forint értékben. A Leer—9 típusból ebben az évben 3 ezret szállítanak a megrendelőnek. Képünkön Koncsik János fiókot állít össze A vállalatok többsége jobban gazdálkodott Ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága Tegnap ülést itjartott az országgyűlés ipari bizottsága. A testület, amelyen Gorjanc Ignác elnökölt, megvitatta az ipar 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról sízóló tájékoztatót. A tanácskozáson részt Vett Cservenka Ferenc- né, aiz országgyűlés alednö- ke is. A bizottság elé terjesztett írásos jelentés egyebek között megállapította: az ipar összességében a gazdaságpolitikai követelményéknek megfelelő irányba fejlődött.' A gazdálkodást azonban számos tényező nehezítette, amit a vállalatok nagyobb része rugalmasabb és hatékonyabb intézkedésekkel áthidalt. A múlt év első hónapjaiban a fejlődés mértéke nem érte el a tervezett szintet, amit a következő hónapok gyorsabb fejlődésével sem sikerült minden iparágban teljes egészében ellensúlyozni. Nőttt a szocialista külkereskedelmi forgalom, a kohászat és a vegyipar a tervezettnél többet exportált, míg más területeken, így a gépipari termékek körében lemaradás volt. Mintegy 10 százalékkal növekedett az ipar konvertibilis exportja, de az exportárak csökkenése miatt a devizabevételek nem érték el a kívánt szintet. A jelentéshez Juhász Adám ipari államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a világpiaci helyzet kedvezőtlen alákulása mellett a Vállalati gazdálkodás gyengeségei, elsősorban a kooperációs szállítások ütemtelensé- ge kedvezőtlenül hatott és hat ma is áz ipar fejlődésére. Tavaly nőtt a veszteséges vállalatok s/áma. köztük olyan nagy- vállalatok is megtalálhatók, mint a Dunai Vasmű a Lenin Kohászati Művek, a GanzMÁVAG, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat, a Péti Nitrogénművek stb. Több vállalatnál szanálási eljárást kezdeményeztek. Az iparvállalatok többsége azonban jobban gazdálkodott és immár több éve eredményes munkát végez, mint például a Finomsaerel vénygyár, a Biogal és a Minőségi Cipőgyár. A vitában Tollár József Zala megyei képviselő szóvá tette a szerződéses fegyelem általánosan tapasztalható lazaságát, szerinte egyes mo- nopolhelyzetben levő alkatrész- és részegységStzáHító vállalatok szinte elfogadhatatlan feltételeket diktálnak a készárut termelőknek, ami gyakran feszültségeket okoz. Gajdos Ferenc (Budapest) kifogásolta, hogy egyes nagy értékű berendezésék hária,- pok óta állnak pótalkatrészhiány miatt. Nehéz az importengedélyt beszerezni, pedig sok vállalatnál mind több régebbi gép meghibásodik, s késedelmes javításuk tetemes veszteséget okoz. Herczeg Károly (Borsod megye) is arra hívta fel a figyelmet, hogy a műszaki fejlesztésre sakkal nagyobb gondot kéül fordítani, mint eddig, mert az exportárualap másképpen nem növelhető. A vitában felszólalt még Kangyalka Antal (Csongrád megye), Juhász Mihály (Budapest) és Novák János (Budapest) képviselő. Ju hász Ad ám válaszá ban kifejtette: célszerű lenne a kooperációs partnerek közvetett exportjának valamilyen formában való elismerése. Kényszer alkalmazása azonban a monopolihelyzetben ie- v" vállalatok, esetében sem l°het megoldás, ez nem egyeztethető össze gazdaságirányítási rendszerünkkel sem. Röntgennel keresik a hibát
