Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-13 / 137. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 13. IA szerkesztőség postájából I „Bűvészinasok” vizsgája Az úttörőházi fenyőünnepséggel kezdődött... A pozsonyi bűvészegyüttes műsorán szórakozhattak a gyerekek. A nagy siker láttán támadt a gondolatunk, hogy az együttes vezetőiétől, Száva Sándortól megkérdezzük: vállalná-e egy ‘bűvésziskola vezetését? Örömmel ráállt, így januártól az érdeklődő pajtásokat havonta kétszer tanította a különböző trükkökre. A legkitartóbb „bűvészinasok” május 23-án mutatták be produkcióikat az úttörőházban, s bizonyították, hogy ügyesen bánnak a bűvös golyóval, a kötéllel, a kártyáGyerekek nehéz Évenként visszatérő gondnak szeretnék hangot adni. Az öcsödi tanköteles cigány gyerekek hiányzása május végétől szinte meghaladja az egész évit. Ennek oka, hogy a környéken lévő mezőgazdasági üzemek nehéz és veszélyes fizikai munkára (libatépés) alkalmazzák őket. Jelenleg tőlünk négy tanuló dolgozik a Körösmenti Tsz- ben, egyikőjük épp hogy betöltötte a 10. életévét... (A levelet olvasónk június 6-án keltezte. A szerk.). Különböző fórumokon sok szó esik az iskola munkájáról, és elmarasztalják a pedagógusokat az igazolatlan mulasztásokért. Ifjúságvédelmi értekezleteken (évek óta!) többször felhívtam az illetékesek figyelmét még a szezonmunkák megkezdése előtt, hogy a valóságos helyzetet tárjuk föb és az ifjúsági törvény értelmében járjunk el. Ennek ellenére hathatós intézkedések nem történtek. •«£ A gazdasági vezetőkkel szemben nehéz érvényesíteni bármilyen törvényt is, különösen akkor, ha az erre hivatottak maguk is elodázva! A közönséget is bevonták a játékba. A bátrabbak maguk is megpróbálkozhattak a bűvészkedéssel. A mester műsora zárta a programot, aki a legeredményesebb bűvészinasnak átadott egy „trükköt”, a hozzá való kellékekkel. Reméljük, hogy a következő tanévben tovább bővíthetik tudományukat a pajtások, Száva Sándor irányítása alatt. A fotón a bűvészegyüttes vezetője és „tanulói” láthatók — írta Nagy Sándorné, a jászberényi Kókai László Űttörőház politikai munkatársa. fizikai munkán zák az intézkedéseket, vagy felülnek olyan látszatnak, mely szerint állításom kétségbe vonják. A cigánytanulók azonban elmesélik nekem, sőt a szülők is eldicsekednek vele, hogy hány ezer forintot keresnek a gyerekek. A hiányzásokért kirótt büntetések „simán”1 megtérülnek a családokban, hiszen a gyerekek egy hét alatt is szép summát kapnak. Különösen nem lehet mit tenni, ha ,.igazolást’’ is bemutatnak az iskolában. (Három nap hiányzást a szülő is igazolhat.) Az igazi megoldás mindenképpen az volna, ha a munkáltatók megtartanák a törvényes kereteket! — olvashattuk Kerekes Alajos (Öcsöd) tanító, ifjúságvédelmi felelős levelében. Örömmel hallottuk: Sokkal több virágláda készült Lapunk június 3-i számának 8. oldalán „Kik csinosítják Szolnokot?” címmel megírtuk, milyen sok munkahelyi kollektíva, önzetlen társadalmi munkás érzi magáénak a várost, környezete szépítése érdekében ki-ki tevékenységéhez közel álló feladatokat vállal, s végez szabad idejében. Pusztai Tamástól, a Közterületfenntartó Intézmény igazgatójától megtudtuk, hogy a bútorgyár az ÁÉV- vel közösen sokkal több csaknem két és félezer) vi- ráglládát készített, mint amit megírtunk. A két vállalat dolgozóinak segítőkészsége igazán megérdemli, hogy még egyszer szót ejtsünk róluk: örülünk a városszépítő soksok virágládának. Rendhagyó szülői értekezlet Június 1-re meghívót kaptunk a MÁV Építőjavító Üzem jászkiséri tanműhelyéből. A másodéves lakatos tanulók szakoktatói hívtak bennünket munkahelyi szülői értekezletre, örömmel mentünk az egésznapos rendezvényre. Az üzem gondoskodott szállításunkról, étkeztetésünkről. Programunk üzemlátogatással kezdődött. A sok érdekesség között nagyon lekötötte figyelmünket az 5. sz. forgácsolóműhely és a nemsokára elkészülő új tanműhely. Kiss János igazgatóhelyettes az üzemben tartott tájékoztatót a szakmunkás- képzés általános és időszerű kérdéseiről. Ezt követően panorámás busszal utaztunk a gápjavító Tiszasüly határában felállított faházához. Ott Pethő Béla osztályfőnök-tanár a diákok évi munkáját értékelte. Antal Miklós szakoktatótól a gyakorlati munkáról kaptunk képet. Bagi Antal szakoktató irányításával a kijelölt tanulók nagyon ízletes halászlét főztek. Ebéd után sétáltunk a Tisza partján. Megnéztük a régi és az új szivattyútelepet. Láthattunk száz évnél is idősebb, jól karbantartott gőzgépeket. Urbán Jánosné Jászapáti Utazás — akadályokkal Május 21-én különleges utazásban volt részem mintegy négy szerelvényen rostokoló társammal együtt. Mezőtúrról az eredetileg reggel 6.24-kor induló gyorsvonat fél 11 körül indult el. Beérkezett 6 óra előtt az állomásra egy nemzetközi szerelvény, később a Csaba expressz, majd egy gyors- és egy személyvonat, amelyeknek utasai először csendben viselték el a várakozást, később azonban egyre fogyott az emberek türelme. Mindezt tetézte, hogy a tájékoztatás nagyon felszínes volt, az indulást félóránként előrébb tolták... Akinek nem volt halaszthatatlan dolga, leszállt, hazament. Sajnos, ez nem mindenkinek adatott meg, volt, aki elodázhatatlan jelenés elé nézett. Volna!! Az egyik utasnak a kora délutáni órákban indult a repülőgépe Algériába, nagyon sokan mentek vizsgázni, fontos értekezletre. Véleményem szerint szükség lett volna pontosabb tájékoztatásra. vonatpótló autóbuszokra. Nagy Gáborné Mezőtúr Eladó ez az uszály...? Nem, kedves olvasónk, az ifit látható két vízi járműnek semmi köze sincs az Onedin- család vagyonához! Nézzék csak meg tüzetesebben, s mindjárt egyértelművé válik: vitorla sehol... (Különben is, Onedinék még kijavíthatnák, s füredi homokot szállítanának az egyikkel a Fülöp-szi- getekre, a másikkal esetleg Kuvaitba.) Tulajdonképpen eladó le- het(ne) a két uszály, csak láthatóan évek óta nem törődik velük senki... Azaz, élelmes szolnoki gyerekek minden vasgyűjtés alkalmával leszerelnék róluk, amit tudnak, ami mozdítható. Biztosan szívesen vinnék az egészet a MÉH-be (özön pénzt kapnának érte!), csak- hát a több tonnányi hulladék vassal ők. se bírnák. Azt meg igazán nem kívánhatja tőlük senki, hogy a helyszínen vasfűrésszekkel essenek a két monstrumnak, és „Egy ugrás a .. .MÉH” jelszóval cipeljék át a gáton. Mert való igaz, közel a MÉH-telep a Tisza partjához, ahol évek óta várnak jobb sorsukra az uszályok! Táléin már nincsenek is leltárban... Válaszok, intézkedések „Csalós” telefonszám (ok) A Debreceni Postaigazgatóságtól kaptunk választ a május 5-én megjelent „Apró-cseprő” című bírálatunkra. Az új telefonkönyvben szereplő számok némelyike — konkrétan az 13-590-es Tüzép-telepi — se jó már... „A Tüzép Vállalat az előfizetésében lévő 13-590-es kapcsolási számú távbeszélő állomást 1981. május 5-én kérte áthelyezni a Piroskai útra. Érpárhiány miatt azonban erre nem kerülhetett sor.. Ismerve a szolnoki távbeszélő központ kapcsolási számhiányát, a Tüzép Vállalat kérte a fenti állomásra vonatkozóan a szám tartalékolását. Sajnálatos, de a névsorszerkesztés során a posta ezt nem vette figyelembe, ezért kerülhetett mint üzemelő állomás a telefonkönyvbe. Az okozott kellemetlenségért szíves elnézést kérünk”. Már nem páratlan jelenség Szomszédolás Bácsban című, június 1-én közölt cikkükhöz engedjenek meg egy apró kiigazítást. S. B. azt írta, hogy ,<dr. Morva László a mezőgazdasági balesetekről írt tanulmányai révén lett kandidátus, címzetes egyetemi tanár. Országosan nemigen akad párja”. (Már ti. a körzeti orvosok között, mint a megfogalmazásból kitűnik.) Bár a szövegezés némi bizonytalanságra utal — „nemigen” —, érdemes rámutatni, hogy Morva doktor mint körzeti orvc-s kandidátus már egyáltalán nem páratlan jelenség. Félre ne értsék; nem az ő érdemeit akarom kisebbíteni, hiszen régi jó barátom is Morva kolléga! Íme a névsor: Dr. Pataky László pécsi, dr. Arnold Csaba és dr. Neszner János budapesti körzeti orvosok szintén az orvostudomány kandidátusai. tudományos fokozatukat valamennyien a körzeti orvosi munkából merített ta. nulmányokkal szerezték meg. Dr. Andor Miklós budapesti körzeti orvos nemrég kapott A hőnap randaletei Az alkotmányjogi Tanács működéséről Kőtelező pihenőidő az egészségre ártalmas körülmények között dolgozóknak Az éjszakai pótléktól a jubileumi jutalomig A rakodási többletköltség elszámolásának új szabályai Az országgyűlés idei ülésszakán — mint arról már részletesen beszámoltunk — törvényt hozott arról, hogy Alkotmányjogi Tanácsot válasizt. E testület feladata, hogy közreműködjék a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a különféle jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmányosságának biztosításában. A törvény után most megjelent a Magyar Közlönyben az országgyűlés határozata is, amely a korábbi ügyrendet kiegészíti az Alkotmányjogi Tanács működésére vonatkozó rendelkezésekkel. Ezek szerint alkotmányellenesség megállapítása esetén a tanács a ki fogásait jogszabályt vagy jogi iránymutatást. határozatával felfüggesztheti, s az azt kibocsátó szerv számára határidőt jelöli meg a rendelkezési felülvizsgálatára, illetőleg új jogszabály vagy jogi iránymutatás kibocsátására. A Magyar Közlöny május 5-i számában található az ipari miniszter rendelete a Munka Törvénykönyvének az ipari ágazatban történő végrehajtásáról. Néhány fontosabb, közérdekű rendelkezést ismertetünk az új, megváltozott szabályok közül. Ezentúl az egészségre azonosan ártalmas munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozó napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Az éjszakai pótlék mértéke huzamosabb időn át végzett éjszakai munka esetén húsz százaléknál kisebb nem lehet. A túlmunka idejére a pótlék mértékét a kollektív szerződés a túlórák számától függetlenül száz százalékig terjedően is megállapíthatja. Lényeges új rendelkezés, hogy a föld alatti pótlék 25—30 százalékig terjedően a bányászati ágazatban, dolgom zót valamennyi, föld alatt végzett munkája után megilleti. A kollektív szerződésben meghatározott nem fizikai, állandó föld alatti beosztású dolgozó havonta teljesített munkaideje egészére föld alatti pótlékra akkor jogosult, ha a munkaidejének legalább háromnegyed részében föld alatt dolgozott. Lehetőség van arra iá hogy az esetenként föld alatti munkát végző dolgozók számára a vállalatok a kollektív szerződésben föld alatti pótlékátalányt állapítsanak meg. Ez az átalányösszeg azonban maximum csak egy évre szólhat, azt tehát évente újra meg kell állapítani, mégpedig természetesen az előző évi ténylegesen teljesített és bizonylatolt föld alatti műszakok alapján. Fontos tudnivaló az is, hogy az új rendelet szerint a pótlék számítási alapja mindig a törzsibér. A geológiai kutatásinál, fúrásnál a terepen munkában töltött időre a fizikai és a nem fizikai állományú dolgozók részére egyaránt a kollektív szerződésben meghatározott, 5—30 százalékig terjedő úgynevezett terep- pótlék jár. Ennek számítási alapja ugyancsak a törzsbér. A bányamentési tanfolyamot. végzett és bányamentőként alkalmazott dolgozónak a vizsga sikeres letétele után a kollektív szerződésben meghatározott és az egyéb bérjellegű költségek között elszámolható díj fizethető ki. A szakmányos (bányász- darabbéres) dolgozónak jubileumi jutalomként a föld alatti pótlékkal növelt egyhavi személyi alapbért kell folyósítani. Az ipari miniszter rendeletének kiadásával egyidejűleg hatályát vesztette a témában a kohó- és gépipari, a könnyűipari és a nehézipari miniszter 1980-ban hozott rendelete. Májusban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a rakodási munkák többletbérköltségének elszámolásáról adott ki új rendelkezést. Ennek hatálya kiterjed az állami vállalatokra, trösztökre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervekre, a társadalmi szervezetek vállalataira, az ipari, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekre, a szövetkezeti vállalatokra, a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra, valamint költségvetési szervekre. A rendelkezés lényege, hogy 1984. július 1-től az említett vállalatoknak, szövetkezeteknek, gazdálkodó szerveknek a rakodási többletköltség összegét nem kell beszámítaniuk a bérszínvonal kiszámításának alapjául szolgáló bértömegbe. A költségvetési szervek a rakodása többletköltség összegével a jóváhagyott bérelőirányzatukat az egyéb megtakarítás terhére túlléphetik, a többlet azonban a tervezés bázisát nem képezheti. Ezek után jogos a kérdés: mi számít rakodási többlet- költségnek? Nos, a rendelkezés szerint ez a vasúti, közúti, vízi árufuvarozással kapcsolatban a fuvarozónál és a fuvaroztatónál a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon, szabadnapon az utolsó munkanap munkaidejének végétől a legközelebbi munkanap munkakezdéséig terjedő időben felmerült bérpótlékok összege. Ide tartozik az éjsizaka végzett rakodásért fizetett többletpótlék is. Lényeges tudnivaló azonban, hogy az említett többletköltséget csak a rakodási tevékenységet, illetőleg az azzal szorosan összefüggő munkát ténylegesen végző dolgozó díjazásánál lehet figyelembe venni. D. A. rára készülő orvosról, a nevét természetesen nem volna illő kikiabálni. Végül: a debreceni és a szegedi akadémiai bizottságokban szintén képviseltetik magukat a körzeti orvosok. Mindez azonban csak az utóbbi 5—10 év fejleménye, érthető, hogy még nem ment át a köztudatba. Dr. Ábrahám László üzemorvos Szolnok Pontosítás címzetes egyetemi docens kinevezést, ő egyébként az Országos Szakorvosi Vizsgabizottság egyik (!) körzeti orvos tagja. Tudomásom van továbbá még egy kandidatú- Június 2-i, valamint június 5-i lapunkban közöltük a kitüntetett pedagógusok nevét. Nemes Imréné túrkevei általános iskolai napközis nevelő rosszallását fejezte ki. mert amikor megírtuk, hogy ő is megkapta a Kiváló Munkáért kitüntetést, csoportvezető óvónőnek „tituláltuk” .. Mentségünkre csupán az szolgál (hat)- hogy a névsort mi is így kaptuk...
