Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 13. IA szerkesztőség postájából I „Bűvészinasok” vizsgája Az úttörőházi fenyőünnep­séggel kezdődött... A po­zsonyi bűvészegyüttes mű­során szórakozhattak a gye­rekek. A nagy siker láttán támadt a gondolatunk, hogy az együttes vezetőiétől, Szá­va Sándortól megkérdezzük: vállalná-e egy ‘bűvésziskola vezetését? Örömmel ráállt, így januártól az érdeklődő pajtásokat havonta kétszer tanította a különböző trük­kökre. A legkitartóbb „bűvészina­sok” május 23-án mutatták be produkcióikat az úttörő­házban, s bizonyították, hogy ügyesen bánnak a bűvös go­lyóval, a kötéllel, a kártyá­Gyerekek nehéz Évenként visszatérő gond­nak szeretnék hangot adni. Az öcsödi tanköteles cigány gyerekek hiányzása május végétől szinte meghaladja az egész évit. Ennek oka, hogy a környéken lévő mezőgaz­dasági üzemek nehéz és ve­szélyes fizikai munkára (li­batépés) alkalmazzák őket. Jelenleg tőlünk négy tanuló dolgozik a Körösmenti Tsz- ben, egyikőjük épp hogy be­töltötte a 10. életévét... (A levelet olvasónk június 6-án keltezte. A szerk.). Különböző fórumokon sok szó esik az iskola munkájá­ról, és elmarasztalják a pe­dagógusokat az igazolatlan mulasztásokért. Ifjúságvédel­mi értekezleteken (évek óta!) többször felhívtam az illetékesek figyelmét még a szezonmunkák megkezdése előtt, hogy a valóságos hely­zetet tárjuk föb és az ifjú­sági törvény értelmében jár­junk el. Ennek ellenére hat­hatós intézkedések nem tör­téntek. •«£ A gazdasági vezetőkkel szemben nehéz érvényesíteni bármilyen törvényt is, kü­lönösen akkor, ha az erre hivatottak maguk is elodáz­va! A közönséget is bevon­ták a játékba. A bátrabbak maguk is megpróbálkozhat­tak a bűvészkedéssel. A mes­ter műsora zárta a progra­mot, aki a legeredményesebb bűvészinasnak átadott egy „trükköt”, a hozzá való kel­lékekkel. Reméljük, hogy a követ­kező tanévben tovább bővít­hetik tudományukat a pajtá­sok, Száva Sándor irányítása alatt. A fotón a bűvészegyüttes vezetője és „tanulói” látha­tók — írta Nagy Sándorné, a jászberényi Kókai László Űttörőház politikai munka­társa. fizikai munkán zák az intézkedéseket, vagy felülnek olyan látszatnak, mely szerint állításom két­ségbe vonják. A cigánytanu­lók azonban elmesélik ne­kem, sőt a szülők is eldicse­kednek vele, hogy hány ezer forintot keresnek a gyere­kek. A hiányzásokért kirótt büntetések „simán”1 megté­rülnek a családokban, hiszen a gyerekek egy hét alatt is szép summát kapnak. Külö­nösen nem lehet mit tenni, ha ,.igazolást’’ is bemutatnak az iskolában. (Három nap hiányzást a szülő is igazol­hat.) Az igazi megoldás min­denképpen az volna, ha a munkáltatók megtartanák a törvényes kereteket! — ol­vashattuk Kerekes Alajos (Öcsöd) tanító, ifjúságvédel­mi felelős levelében. Örömmel hallottuk: Sokkal több virágláda készült Lapunk június 3-i számá­nak 8. oldalán „Kik csinosít­ják Szolnokot?” címmel meg­írtuk, milyen sok munkahe­lyi kollektíva, önzetlen tár­sadalmi munkás érzi magáé­nak a várost, környezete szé­pítése érdekében ki-ki tevé­kenységéhez közel álló fel­adatokat vállal, s végez sza­bad idejében. Pusztai Tamástól, a Köz­területfenntartó Intézmény igazgatójától megtudtuk, hogy a bútorgyár az ÁÉV- vel közösen sokkal több csaknem két és félezer) vi- ráglládát készített, mint amit megírtunk. A két vállalat dolgozóinak segítőkészsége igazán megérdemli, hogy még egyszer szót ejtsünk róluk: örülünk a városszépítő sok­sok virágládának. Rendhagyó szülői értekezlet Június 1-re meghívót kap­tunk a MÁV Építőjavító Üzem jászkiséri tanműhelyé­ből. A másodéves lakatos ta­nulók szakoktatói hívtak bennünket munkahelyi szülői értekezletre, örömmel men­tünk az egésznapos rendez­vényre. Az üzem gondosko­dott szállításunkról, étkezte­tésünkről. Programunk üzemlátoga­tással kezdődött. A sok ér­dekesség között nagyon le­kötötte figyelmünket az 5. sz. forgácsolóműhely és a nem­sokára elkészülő új tanmű­hely. Kiss János igazgatóhe­lyettes az üzemben tartott tájékoztatót a szakmunkás- képzés általános és időszerű kérdéseiről. Ezt követően pa­norámás busszal utaztunk a gápjavító Tiszasüly határá­ban felállított faházához. Ott Pethő Béla osztályfőnök-ta­nár a diákok évi munkáját értékelte. Antal Miklós szak­oktatótól a gyakorlati mun­káról kaptunk képet. Bagi Antal szakoktató irá­nyításával a kijelölt tanu­lók nagyon ízletes halászlét főztek. Ebéd után sétáltunk a Tisza partján. Megnéztük a régi és az új szivattyúte­lepet. Láthattunk száz évnél is idősebb, jól karbantartott gőzgépeket. Urbán Jánosné Jászapáti Utazás — akadályokkal Május 21-én különleges utazásban volt részem mint­egy négy szerelvényen ros­tokoló társammal együtt. Mezőtúrról az eredetileg reg­gel 6.24-kor induló gyorsvo­nat fél 11 körül indult el. Beérkezett 6 óra előtt az ál­lomásra egy nemzetközi sze­relvény, később a Csaba ex­pressz, majd egy gyors- és egy személyvonat, amelyek­nek utasai először csendben viselték el a várakozást, ké­sőbb azonban egyre fogyott az emberek türelme. Mind­ezt tetézte, hogy a tájékoz­tatás nagyon felszínes volt, az indulást félóránként elő­rébb tolták... Akinek nem volt halaszthatatlan dolga, leszállt, hazament. Sajnos, ez nem mindenkinek adatott meg, volt, aki elodázhatat­lan jelenés elé nézett. Vol­na!! Az egyik utasnak a ko­ra délutáni órákban indult a repülőgépe Algériába, nagyon sokan mentek vizsgázni, fon­tos értekezletre. Véleményem szerint szük­ség lett volna pontosabb tá­jékoztatásra. vonatpótló au­tóbuszokra. Nagy Gáborné Mezőtúr Eladó ez az uszály...? Nem, kedves olvasónk, az ifit látható két vízi járműnek semmi köze sincs az Onedin- család vagyonához! Nézzék csak meg tüzetesebben, s mindjárt egyértelművé válik: vitorla sehol... (Különben is, Onedinék még kijavíthatnák, s füredi homokot szállítaná­nak az egyikkel a Fülöp-szi- getekre, a másikkal esetleg Kuvaitba.) Tulajdonképpen eladó le- het(ne) a két uszály, csak láthatóan évek óta nem tö­rődik velük senki... Azaz, élelmes szolnoki gyerekek minden vasgyűjtés alkalmá­val leszerelnék róluk, amit tudnak, ami mozdítható. Biz­tosan szívesen vinnék az egészet a MÉH-be (özön pénzt kapnának érte!), csak- hát a több tonnányi hulla­dék vassal ők. se bírnák. Azt meg igazán nem kívánhatja tőlük senki, hogy a helyszí­nen vasfűrésszekkel essenek a két monstrumnak, és „Egy ugrás a .. .MÉH” jelszóval cipeljék át a gáton. Mert va­ló igaz, közel a MÉH-telep a Tisza partjához, ahol évek óta várnak jobb sorsukra az uszályok! Táléin már nincse­nek is leltárban... Válaszok, intézkedések „Csalós” telefonszám (ok) A Debreceni Postaigazga­tóságtól kaptunk választ a május 5-én megjelent „Ap­ró-cseprő” című bírálatunk­ra. Az új telefonkönyvben szereplő számok némelyike — konkrétan az 13-590-es Tüzép-telepi — se jó már... „A Tüzép Vállalat az elő­fizetésében lévő 13-590-es kapcsolási számú távbeszélő állomást 1981. május 5-én kérte áthelyezni a Piroskai útra. Érpárhiány miatt azon­ban erre nem kerülhetett sor.. Ismerve a szolnoki táv­beszélő központ kapcsolási számhiányát, a Tüzép Vál­lalat kérte a fenti állomásra vonatkozóan a szám tartalé­kolását. Sajnálatos, de a név­sorszerkesztés során a pos­ta ezt nem vette figyelem­be, ezért kerülhetett mint üzemelő állomás a telefon­könyvbe. Az okozott kelle­metlenségért szíves elnézést kérünk”. Már nem páratlan jelenség Szomszédolás Bácsban című, június 1-én közölt cikkük­höz engedjenek meg egy ap­ró kiigazítást. S. B. azt ír­ta, hogy ,<dr. Morva László a mezőgazdasági balesetekről írt tanulmányai révén lett kandidátus, címzetes egyete­mi tanár. Országosan nem­igen akad párja”. (Már ti. a körzeti orvosok között, mint a megfogalmazásból ki­tűnik.) Bár a szövegezés né­mi bizonytalanságra utal — „nemigen” —, érdemes rá­mutatni, hogy Morva doktor mint körzeti orvc-s kandidá­tus már egyáltalán nem pá­ratlan jelenség. Félre ne ért­sék; nem az ő érdemeit aka­rom kisebbíteni, hiszen ré­gi jó barátom is Morva kol­léga! Íme a névsor: Dr. Pataky László pécsi, dr. Arnold Csaba és dr. Neszner János budapesti körzeti orvosok szintén az orvostudomány kandidátu­sai. tudományos fokozatukat valamennyien a körzeti or­vosi munkából merített ta. nulmányokkal szerezték meg. Dr. Andor Miklós budapesti körzeti orvos nemrég kapott A hőnap randaletei Az alkotmányjogi Tanács működéséről Kőtelező pihenőidő az egészségre ártalmas körül­mények között dolgozóknak Az éjszakai pótléktól a jubileumi jutalomig A rakodási többletköltség elszámolásának új szabályai Az országgyűlés idei ülésszakán — mint arról már részletesen beszámol­tunk — törvényt hozott arról, hogy Alkotmányjogi Taná­csot válasizt. E testület fela­data, hogy közreműködjék a társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a kü­lönféle jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmá­nyosságának biztosításában. A törvény után most megje­lent a Magyar Közlönyben az országgyűlés határozata is, amely a korábbi ügyren­det kiegészíti az Alkotmány­jogi Tanács működésére vo­natkozó rendelkezésekkel. Ezek szerint alkotmányelle­nesség megállapítása esetén a tanács a ki fogásait jogsza­bályt vagy jogi iránymuta­tást. határozatával felfüg­gesztheti, s az azt kibocsátó szerv számára határidőt je­löli meg a rendelkezési felül­vizsgálatára, illetőleg új jogszabály vagy jogi irány­mutatás kibocsátására. A Magyar Közlöny május 5-i számában található az ipari miniszter rendelete a Munka Törvénykönyvének az ipari ágazatban történő végrehajtásáról. Néhány fon­tosabb, közérdekű rendelke­zést ismertetünk az új, meg­változott szabályok közül. Ezentúl az egészségre azono­san ártalmas munkakörül­mények között foglalkozta­tott dolgozó napi munkájá­nak befejezése és a másnapi munkakezdés között lega­lább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Az éjszakai pótlék mértéke huzamosabb időn át végzett éjszakai munka esetén húsz százalék­nál kisebb nem lehet. A túl­munka idejére a pótlék mér­tékét a kollektív szerződés a túlórák számától függetlenül száz százalékig terjedően is megállapíthatja. Lényeges új rendelkezés, hogy a föld alatti pótlék 25—30 százalékig terjedően a bányászati ágazatban, dolgom zót valamennyi, föld alatt végzett munkája után megil­leti. A kollektív szerződés­ben meghatározott nem fi­zikai, állandó föld alatti be­osztású dolgozó havonta tel­jesített munkaideje egészére föld alatti pótlékra akkor jo­gosult, ha a munkaidejének legalább háromnegyed részé­ben föld alatt dolgozott. Le­hetőség van arra iá hogy az esetenként föld alatti mun­kát végző dolgozók számára a vállalatok a kollektív szer­ződésben föld alatti pótlék­átalányt állapítsanak meg. Ez az átalányösszeg azonban maximum csak egy évre szólhat, azt tehát évente új­ra meg kell állapítani, még­pedig természetesen az előző évi ténylegesen teljesített és bizonylatolt föld alatti mű­szakok alapján. Fontos tud­nivaló az is, hogy az új ren­delet szerint a pótlék számí­tási alapja mindig a törzsi­bér. A geológiai kutatásinál, fú­rásnál a terepen munkában töltött időre a fizikai és a nem fizikai állományú dol­gozók részére egyaránt a kollektív szerződésben meg­határozott, 5—30 százalékig terjedő úgynevezett terep- pótlék jár. Ennek számítási alapja ugyancsak a törzsbér. A bányamentési tanfolya­mot. végzett és bányamentő­ként alkalmazott dolgozónak a vizsga sikeres letétele után a kollektív szerződésben meghatározott és az egyéb bérjellegű költségek között elszámolható díj fizethető ki. A szakmányos (bányász- darabbéres) dolgozónak ju­bileumi jutalomként a föld alatti pótlékkal növelt egy­havi személyi alapbért kell folyósítani. Az ipari miniszter rende­letének kiadásával egyidejű­leg hatályát vesztette a té­mában a kohó- és gépipari, a könnyűipari és a nehézi­pari miniszter 1980-ban ho­zott rendelete. Májusban az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnö­ke a rakodási munkák több­letbérköltségének elszámolá­sáról adott ki új rendelke­zést. Ennek hatálya kiterjed az állami vállalatokra, trösz­tökre, a vállalati gazdálko­dás szabályai szerint műkö­dő egyéb állami gazdálkodó szervekre, a társadalmi szer­vezetek vállalataira, az ipari, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekre, a szövetkezeti vállalatokra, a jogi személyiséggel rendel­kező gazdasági társulásokra, valamint költségvetési szer­vekre. A rendelkezés lényege, hogy 1984. július 1-től az említett vállalatoknak, szö­vetkezeteknek, gazdálkodó szerveknek a rakodási több­letköltség összegét nem kell beszámítaniuk a bérszínvo­nal kiszámításának alapjául szolgáló bértömegbe. A költ­ségvetési szervek a rakodása többletköltség összegével a jóváhagyott bérelőirányzatu­kat az egyéb megtakarítás terhére túlléphetik, a többlet azonban a tervezés bázisát nem képezheti. Ezek után jogos a kérdés: mi számít rakodási többlet- költségnek? Nos, a rendelke­zés szerint ez a vasúti, köz­úti, vízi árufuvarozással kap­csolatban a fuvarozónál és a fuvaroztatónál a heti pihe­nőnapon, munkaszüneti na­pon, szabadnapon az utolsó munkanap munkaidejének végétől a legközelebbi mun­kanap munkakezdéséig ter­jedő időben felmerült bér­pótlékok összege. Ide tartozik az éjsizaka végzett rakodá­sért fizetett többletpótlék is. Lényeges tudnivaló azonban, hogy az említett többletkölt­séget csak a rakodási tevé­kenységet, illetőleg az azzal szorosan összefüggő munkát ténylegesen végző dolgozó díjazásánál lehet figyelem­be venni. D. A. rára készülő orvosról, a ne­vét természetesen nem vol­na illő kikiabálni. Végül: a debreceni és a szegedi aka­démiai bizottságokban szin­tén képviseltetik magukat a körzeti orvosok. Mindez azonban csak az utóbbi 5—10 év fejleménye, érthető, hogy még nem ment át a köztudatba. Dr. Ábrahám László üzemorvos Szolnok Pontosítás címzetes egyetemi docens ki­nevezést, ő egyébként az Or­szágos Szakorvosi Vizsgabi­zottság egyik (!) körzeti or­vos tagja. Tudomásom van továbbá még egy kandidatú- Június 2-i, valamint június 5-i lapunkban közöltük a ki­tüntetett pedagógusok nevét. Nemes Imréné túrkevei ál­talános iskolai napközis ne­velő rosszallását fejezte ki. mert amikor megírtuk, hogy ő is megkapta a Kiváló Mun­káért kitüntetést, csoportve­zető óvónőnek „tituláltuk” .. Mentségünkre csupán az szolgál (hat)- hogy a névsort mi is így kaptuk...

Next

/
Oldalképek
Tartalom