Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-09 / 134. szám
1984. JÚNIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Györffy István emlékkiállítása a Néprajzi Múzeumban Felavatták a tudós domborművét és emléktábláját Karcag nagy szülöttjének centenáriumi évében az országos ünneplések egyik kiemelkedő eseményeként tegnap megnyitották Györffy István emlékkiállítását a Néprajzi Múzeum I. emeleti termeiben. Az emlékkiállítás a magyar néprajztudomány korszakos jelentőségű, és napjainkig legnagyobb hatású művelőjének pályáját, múzeológiai és tudományos munkásságát kíséri nyomon az általa gyűjtött tárgyak, fényképek bemutatásával. A tárlat, amelyet Györffy György, a történelemtudományok doktora nyitott meg, a tudós gyermekei, a néprajz, és a társadalomtudományok kiválóságai, szép számú érdeklődő jelenlétében. mintegy 700 négyzet- mjéteres kiállítási felületen követi nyomon a magyar Györffy István leszármazottai elsőként nézték fcneg a monumentális kiállítást Az emléktáblára először a Művelődésügyi ,Minisztérium koszorúját helyezték el néprajztudomány nagy alakjának életútját, munkásságát, csaknem ezer kiállítási tárgy, fotó segítségével. Györffy István 1906-tól csaknem három évtizeden át a Néprajzi Múzeum munkatársa volt, de egyetemi tanári kinevezése után is szoros munkakapcsolatot tartott az intézménnyel — egészen az 1939-ben bekövetkezett, sajnálatosan korai haláláig. Főleg az Alföld, szű- kebb hazája, a Nagykunság paraszti gazdálkodásának -tárgyi és szellemi emlékeiből hagyott maga után gazdag örökséget. A méreteiben is hatalmas kiállítás megtekintése után Rátkai Ferenc miniszterhelyettes felavatta Györffy István domborművét. A Néprajzi Múzeum falán elhelyezett. az Országházra néző relief és emléktábla Somogyi Árpád Munkácsy-díjas, karcagi születésű szobrászművész alkotása. Avatóbeszédében Rátkai Ferenc hangsúlyozta, hogy a népben, nemzetben gondolkodó tudós domborműve méltán került a Kossuth Lajos térre, ahol történelmünk legnagyobb személyiségeinek, szellemi életünk nagyságainak szobrai. emlékművei állnak. Élménybeszámoló Erdélyről, kirándulás Jugoszláviába A galéria baráti körének programjából A Szolnoki Galéria baráti körének filmklubjában június 11-én, hétfőn délután 5 órától képzőművészéti filmeket vetítenek. A klub tagjai többek között Bemáth Aurél munkásságával ismerkednek. A vetítés helye a Tisza filmszínház. A baráti kör a Tájak — Körök — Múzeumok mozgalomba is bekapcsoló^ dott. Június 16-án tagjai Kecskemétre látogatnak, ahol a Művésztelepet, a Katona József Múzeumot s a város más történelmi nevezetességeit, kulturális intézményeit keresik fel. A júniusi 18-i klubfoglalkozásukon — délután 5 órától, a Damjanich János Múzeum közművelődési termében — Erdély kulturális és történelmi nevezetességei címmel Simon Ferenc szobrászművész élmény- beszámolóját hallgathatják meg a baráti kör tagjai, akik júniusi 22-től Jugoszláviában a tengerparton töltenek néhány napot. Ellátogatnak Isztria-félszigetre is, ahol a kulturális és történelmi nevezetességeket keresik fel. TIT „iskolák” a téeszekben Sikeresen zárják a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szolnok megyei szervezete által patronált termelőszövetkezeti „iskolákat”. A társulat előadói az elmúlt idényben az ismeret- terjesztés sokszínű formáival gazdagították a mező- gazdaságban dolgozók elméleti tudását. A besenyszögi Kossuth Tsz-ben együttműködési megállapodás alapján közgazdasági politikai, természettudományi előadásokat, foglalkozásokat tartottak. A zagyvarékasi Béke Tsz korszerű nyelvi laboratóriumában idegen nyelveket oktatnak, a kezdő és haladó tanfolyamon 21 téesz- tag ismerkedik az angol és a német nyelvvel. A tiszaföldvári Lenin Tsz- ben a különböző korosztályokhoz külön tematika alapján vitték el a tudomány legújabb ismereteit. Avarkori leletek Gazdag kora avarkori leletekre bukkantak a kecskeméti régészek a kunpeszé- ri határban. Az egykor előkelő hölgy sírjából nagygombos arany fülbevalópár, arany- és ezüstlemezzel borított tőr, ezüst karkötőpár, bronztükör és ezüstgyűrűk kerülték napvilágra. A szomszédos sír kevesebb tárggyal, de több fejtöréssel szolgált. Egy férfisír fölött zsugorított helyzetű csontvázat találtaik épségben, magát a sírt azonban kirabolták, a csontváz koponyája erőszakos halálra enged következtetni, kardvágások és ütések nyomai látszanak rajta. Az avarkori drámáról csak a teljes feltárás és az antropológiai vizsgálatok után lehet bővebbet megtudni. A térség először 1971-ben hívta fel magára a figyelmet: a közeli Kunbábony határában egy avar kagáni sírra bukkantak, amely igen gazdag volt aranytárgyakban. 1982-ben a kavicsbányához vezető út szélesítésénél fedezték fel a kora és közép avarkori temetőt, s kezdtek hozzá a feltáráshoz. A kecskeméti régészek két év alatt több mint tízezer négyzetméternyi területet vizsgáltak át, csaknem száz sírt bontottak ki. Különösen 7. század elején keletkezett sírokból került elő sok fegyver, többféle használati tárgy és ékszerek is. A leleteket az idén mutatják be a közönségnek a kecskeméti Katona József Múzeumban. KazinGzy-dijas tanulók Kazinczy-dijas tanára □ Fiatalos lendülettel beszél, mondatait gondosan szerkeszti. Bármiről beszélgetünk. a munkához, a tanítványokhoz, a segítőkész kollégákhoz kanyarodik vissza. Gömöri Árpád, a jászberényi 606. számú Klapka György Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, huszonöt éve tanít az intézményben. „Szegedsn szereztem magyar—orosz szakos tanári diplomát, két évig dolgoztam általános iskolában, majd a szülővárosomba kerültem vissza. Ez a második munkahelyem, gondolom, több már nem is lesz. Azt hiszem, nehezebb a magyartanár dolga a szakmunkás- képző intézetben, egyrészt nagyon alacsony óraszám mellett kell megoldani feladatait — elsőben egy, második-harmadikban pedig Az eredmények mögött csapatmunka van heti kétszer negyvenöt perc áll rendelkezésünkre — másrészt a tanulóifjúság érdeklődése inkább szakmai jellegű. Közöttük is vannak tehetségesek, de képességeiket főleg választott mesterségük területén kamatoztatják. Nem könnyű megnyerni őket az olvasás, a szép magyar beszéd szeretetének. Ezt csupán folyamatos munkával, hittel érheti el a pedagógus. Igyekeznie kell megtalálni azokat a módszereket, formákat, amellyel érdekessé, vonzóvá teheti tárgyát a fiatalok számára. Természetesen ehhez csapatmunkára van szükség, egyedül senki nem boldogul.” A jászberényi szakmunkásképző intézet tanulóit évek óta számon tartják a különböző országos nyelvi vetélkedőkön. Az elmúlt tíz esztendőben — amióta külön kategóriában versenyeznek a gimnazisták és a szakmunkástanulók — az intézmény diákjai közül heten jutottak az országos döntőbe, közülük hárman Ka- zinczy-érmet kaptak. Az Édes anyanyelvűnk vetélkedő országos megméretésére is többször eljutottak már a jászberényi fiatalok, ahonnan emlékéremmel és különdíjjal térhettek haza. Gömöri Árpád a színvonalas felkészítő munkáért Kazinczy- díjat és Édes anyanyelvűnk emlékérmet kapott. „Az irodalmat és az anyanyelvet különösen kedvelő diákjaink mindig nagy izgalommal várják a házi versenyeket, később pedig „szorítanak” a továbbjutóknak. A felkészülés szabad időben történik, de ez senkinek nem esik nehezére. Szerencsére minden évfolyamban akadnak érdeklődő gyerekek. Úgy érzem, a magyar—történelem szakos munkaközösség minden tagja szívesen végzi ezt a feladatot, amely szép kiegészítője a mindennapi munkának, a tanításnak. Rengeteg múlik a vezetők hozzáállásán. Iskolánkban csak a legjobbakat mondhatjuk erről. Odafigyelnek arra. amit csinálunk, elismerik az eredményeket, segítik a felkészülést.” Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a jászberényi szakmunkásképzőben minden feltétel megvan a sikeres munkához, de a közösségben szükség van az olyan lelkes pedagógusokra is, mint Gömöri Árpád. — fs — A múzsák testvérek Véget ért a szolnoki zenés színházi találkozó Csütörtökön este, illetve éjszaka a Szigligeti Színház társulata — Hubay—Ránlki— Vas: Egy szerelem három éjszakája — előadásával, és Cseh Tamás—Bereményi Géza Jóslat című előadóestjével véget ért a vasárnap kezdődött zenés színházi találkozó. A kaposvári Csiky Gergely Színház a két ismert szovjet zeneszerző Miljutyin és Dunajevszkij dallamos melódiáival megtűzdelt Filmcsillag című bohózatot hozta a találkozóra, a budapesti József Attila Színház Brecht —Weill Mähagonny városának tündöklése és bukása című darabjával, a győri Kisi- faludy Színház a Marica grófnővel, a szegedi Nemzeti Színház pedig a Charley nén- jévei vendégszerepeit a Tisza partján. A zenés színházi találkozót szakma^ tanácskozás értékelte, amelynek vitaindító előadását dr. Székely György, a Magyar Színházi Intézet nyugdíjas igazgatóhelyettese tartatta. — Visszatérni jó? — Sejtem, mire céloz, igen, a szolnoki sizínház alapító tagja voltam, az első itteni Filmcsillagot én rendeztem. Kelemen Évával a főszerepben. Hát, bizony nem „most” volt. — 1950 őszén. Nagyszerű társulattal dolgoztam Szolnokon, Daniss Győző — ő már „elment” közülünk — volt az igazgató, forró színházi estéket éltünk meg együtt. E szerény emlékidéző után, megkérjük, foglalja össze a találkozó főbb jellemzőit, tapasztalatait. — Először is egy ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet. A múzsák testvérék, a színház és a zene mindig is elválaszthatatlan volt. Manapság nemcsak nálunk, de világszerte növekszik az érdeklődés a zenés színházi műfajok iránt. Sajnos, a mi színházi szervezetünkben nincsenek meg megfelelő arányban a feltételek az igény nívós kielégítésére. Ez általánosítható megállapítás, nem vonatkozik sommásan a találkozón látott előadásokra. További ellentmondások: a múlttal együtt égy kicsit a régi zenési színházat is búcsúztatni szerettük volna, — de új, igényes hangvételű zenés darabok nincsenek, fgy aztán a rendezőknek főhetett a fejük, hogyan játsszák a régi zenés darabokat, illetve a „prózai” előadásokba hogyan lopják be a zenét. — A megoldás . .. ? — Ez a találkozó is mutatta, hogy minden évben késiül néhány érdemleges alkotás, — de sokkal többre volna szükség. Ezer oka van, hogy miért nem gazdagabb a zenés színpad. A szakmai tanácskozáson a színházi vezetők — részt vett a megbeszélés/en Gödöllői Lajos, a Művelődésügyi Minisztérium színházi osztályának vezetője is — rendezők, karmesterek megvitatták a zenés színházi produkciók gondjait. Megállapították többék között, hogy a fiatal színészek jórésize alkalmatlan — tisztelet a kivételnek — zenés szerepek eljátszására, mert nincs kellő énekhangjuk, mozgáskultúrájuk, BonvivánOk és primadonnák, kerestetnek országszerte, — szerény eredménnyel. A főiskolai képzés még nem igazodott az új igényekhez, pedig — ezt a minisztérium munkatársai is hangsúlyozták, — a vidéki színházak különösen nem mondhatnak le az operettelőadásokról, a musicalékről. A közönségigényt színvonalas zenés színházi előadásokkal is ki kell elégíteni. A színházak gazdálkodásában is új feltételeket kell teremteni a költségesebb zenés produkciók számára. A szakmai tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a Szolnokon harmadszor megrendezett zenés színházi találkozó elérte célját, a közönség lelkesen fogadta az előadásokat, többen szorgalmazták, hogy az eddigi tapasztalatok birtokában jövőre már országos rendezvény- nyé kellene tenni a Tisza- panti találkozót. — ti — Cseh Tamás a Jóslat című produkcióban i