Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

1984. JÚNIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉFLAF 5 Megszépül Ja park. a városi Közterületfenntartó Intézmény dolgozói teljesen felújít­ják Szolnokon a Marx park Tisza-híd felőli oldalát. Eltüntetik a csatornaépítés nyomait Népszerű a céllövészet — A kulcsemberek szerepe Tereptan is, országjárás is A kollektíva — amelyről a cikkben szó lesz — a Szol­nok megyei Tanács Vasipari Vállalatánál tevékenykedő Sziklai Sándor MHSZ hon­védelmi klub. Azt szokták mondani, hogy egy termelő­üzemben manapság nem egy­szerű mozgósítani a dolgozó­kat egy-egy hétvégi, munka­időn kívüli programra. Itt, úgy tűnik, másként van, mert a kétszázötven munkás kö­zül százötvenen tagjai a klubnak. Mivel sikerült őket „megfogni”? Bujáki József klubtitkár sízerint egy ősi virtussal. — Azzal, hogy ki tud job­ban célozni, ki tuet pontosab­ban lőni. Én 1968 óta látom el a klubtitkári teendőket, és emlékszem, már a legelső lö­vészversenyre negyvennél is többen jelentkeztek, hogy be­bizonyítsák!, mennyire tudnak sportlövő pisiztollyal vagy kispuskával célozni. Hire ment ennek a nagy vetélke­dőnek, és azóta a lövészver­senyek nálunk tömegsport­rendezvénynek számítanak. Persze ennek a nagy nép­szerűségnek van egy másik magyarázata is: Ragó József személye. Igaz, ő bizonyos helyzeti előnnyel rendelke­zik) a lövészetben, hiszen ko­rábban — a felszabadulás után — katonatiszt volt. Har­minc éve itt dolgozik, azóta sem sikerült őt megelőzni a fekete-fehér tábláknál. Nyolc éve pisztollyal 94 kört lőtt az egyik felszabadulási emlék- versenyen, és országos hete­dik helyezést ért el. Géppisz­Egy kiváló MHSZ-klub „titkai” tolyos célbalövésnél pedig — a munkás őrök versenyén — országos első helyezést ént el. — Nincs ebben semmi rendkívüli — szabadkozik — csak jó láitástér. és kiegyen­súlyozottság kell hozzá. Ki­egészítő sportként pedig ott­hon súlyzókat emelgetek. A gyerekek sokszor mondják: Józsi bácsi, rossz a puska! Jobbra hord, lefelé szór, fel­jebb visz. Érdekes, ha én fogom, megembereli magát a fegyver. — Nem fenyegeti veszély az elsőséget ? — Azért össze kell szed­nem magam alaposan, mert nagyon ügyes, jó szemű „trónkövetelők” vannak. Kőszegi Feri, Hódi Sándor, Vaj ti Tibi fegyvere elé nem állnék még ötszáz méterre sem, mert ritkán remeg a kezük. Az sem mellékes, hogy az úgynevezett kulcsembereket hogyan sikerül beszervezni. Közéjük tartozik Korom Pé­ter klubelnök, a vállalat fő­mérnöke. — Ha én jövök, akkor könnyebben jönnek a műsza­kiak is. Ha a műszákiak jön­nek, akkor az irodisták, meg a vezetők sem maradnak el. Nagy előnye a klubmunká­nak, hogy a mi vállalatunk­nál a mozgalmat minden ve­zető támogatja, sőt részt is vesz benne. A lövészverse­nyeken például vezetők né­ven még csapat is indul. — És az eredmény? — Nagyon iparkodunk, de a helyezésről inkább ne be­széljünk. Hogy a kép teljes legyen, a tartalékos állomány utókép­zéséről sem feledkezhetünk meg. Merik szabad szombat­ra tenni a foglalkozásokat, mégis kilencven százalék fe­lett van a megjelenés. Miért? Mert népszerű, jó előadókat választanák) ki. Igaz, ebben hathatós segítséget kapnak a Killián György Repülő Mű­szaki Főiskolától. A tereptani foglalkozásokat pedig az ország legszebb területein, a Mátrában, a Bükkben tart­ják. Ezt egybekötik egy nagy családi majálissal, mivel az eseményre eljönnek a felesé­gék, a menyasszonyok is. Nem csoda, hogy a Kiváló Honvédelmi Klub kitüntetés elnyerése után tavaly szep­tember 30-án Sziklai Sándor, az 1956-ban mártírhalált halt altábornagy nevét vették fel, és az ünnepélyes névadóra megjelent Sziklai Sándor öz­vegye is. A gyári klub legfontosabb idei célja, megőrizni a dolgo­zók között a mostani népsze­rűséget, tömegbefolylást. A színes programok, ötletes elő­adások, jó versenyek azt sej­tetik; az elképzelés bizonyára sikerülni fog. D. Szabó Miklós Jászapátin A hónap végére áll a víztorony A jászapáti nagyközségi vízműtársulatnak a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal kötött 34 millió forintos szerződése értelmé­ben Jászapátin 33 kilométer vízvezeték, egy 700 köbméte­res víztorony és egy transzfor­mátorállomás készül el. A múlt évben a társulat 4,4 mil­liót költött beruházásra, 5200 méter vezeték épült meg, és 14 közkifolyót telepítettek a tanács által kijelölt legfonto­sabb helyekre. A megállapo­dás értelmében a vízműtele­pen új kutat fúrtak, melyet már rá is kötöttek a háló­zatra. Idén 24’ millió forintot köl­tenek további építésre. A 8 kilométer vízvesetéket a köz­ség centrumában fektetik le, további tizenöttel növekszik a Iközkifolyók száma. Elké­szült a víztorony alapja, a budapesti Gépipari Vállalat a tornyot összeszerelte már és június 21_én fel is állítják. Az alapozás némi gondot okozott, mert — a talajme­chanikai szakvéleménytől el­térő talajrétegződés miatt — új alapozási tervet kellett ké­szíteni. A mélyebbre helye­zendő alap jelentős víztelení­tést igényelt, így a jászapáti költségvetési üzem helyett a Hevesi Vízgazdálkodási Tár­sulat volt a kivitelező. Idei terv még: egy 200 köb­méteres térszíni víztározó megépítése, valamint a víz­műtelepre a telefonvonal ki­építése. A beruházás során, bár volt már költségnövelő ténye­ző, eddig néhány milliós meg­takarítást értek el. Korai vol­na azonban még jósolni, mert csak a munkák teljesítése után derül ki a pontos fel- használás. Annyi azonban bi­zonyos, hogy az építkezés so­rán megtakarított forintokat a nagyközség szennyvízelve­zetési gondjainak megoldásá­ra fordítják. Tisztább a város Köztisztasági szemle Szolnokon A Városi Tanács V. B. közterületfenntartó intézmé­nye a tanács műszaki osz- i tályával és kommunális üze­mével, valamint a Köjállal és az IKV-val közösen rend­szeresen szervez Szolnokon köztisztasági szemlét. A leg­utóbbi „bejáráson” a Tisza- liget, Szandaszőlős, a Verse­ghy, a Szondi és a Vörös Csillag út, azon kívül a Vár- konyi tér, a Szántó körút, a Széchenyi lakótelep, az úgy­nevezett Hajnóczy úti ba­rakkok és a Kossuth út tisz­taságát ellenőrizték. A ta­pasztalatok szerint a város köztisztasági színvonala so­kat javult, amely köszönhe­tő a mind több szeméttároló konténernek. A Széchenyi lakótelepi trafóállomás mö­gött találtak sok szemetet, ezért oda tiltó táblát helyez el a kommunális üzem. A Szondi utcában több családi ház udvarán szabálytalanul tárolnak trágyát; a háztu­lajdonosok ellen szabálysér­tési eljárás indult. II visszaesőkről o az ellenőrzésről o o az árdrágításról o a csúszópénzről Zsmurin Lajos főügyésszel Interjú dr. »M Gyakran az a benyomá- som, hogy sok téves fel­fogás él az ügyészségről. Leg­inkább a filmek könyörtelen vádlójával azonosítják az ügyészeket. — Az ügyészekről valóban általában annyit tud a köz­vélemény, hogy a bűnügyék­ben a vádat képviselik, holott ez csak egy kis része az ösz- szetett, széles körű mun­kánknak. Sőt, mi több. a büntetőeljárásban sem csak az a dolgunk, hogy vádat emeljünk, és a tárgyaláson azt képviseljük. Az ügyész a nyomozás első pillanatában már bekapcsolódik az eljá­rásba, és gondoskodik az ob­jektív tények félderítéséről, minden ellenkező híresztelés ellenére még az enyhítő kö­rülmények feltárásáról is. £ Hogyan lehetne ponto- ™ san körvonalazni a ha­táskörüket? — Az alkotmány tömör megfogalmazása szerint: az ügyészség gondoskodik „A társadalom törvényes rend­jét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető minden cselek­mény következetes üldözésé­ről. az állampolgárok jogai­nak védelméről. Felügyeletet gyakorol a nyomozás törvé­nyessége felett, képviseli a vádat a bírósági eljárásban. Közreműködik annak biztosí­tásában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, valamint az állam­polgárok a törvényeket be­tartsák, betartassák. Tör­vénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében”. Az önök munkájának fokmérője lehet a köz­rend, a közbiztonság hely­zete? —• Feltétlen. Talán nem szerénytelenség, ha azt mon­dom, hogy a bűnüldöző, az igazságszolgáltató szervek között mi is hozzájárultunk az egyértelműen szilárdnak mondható közbiztonsághoz és a törvényes rendhez. Ez még akkor is így igaz. ha a bűn­cselekmények száma az el­múlt évben emelkedett — a megyében is.-jj Nem lényegtelen azért '■!" hangsúlyozni, hogy mér­sékelt növekedésről van szó Szolnok megyében, amely a bűnözés szempontjából ke­vésbé fertőzött területe az országnak. — A Legfelsőbb Ügyészség statisztikája szerint a nö­vekedés nagysága alapján Szolnok megye a 17. helyen áll. Az országos összehason­lításiban viszonylag, kedvező helyzetünk azonban nem ad­hat okot elégedettségre. Nem mondunk le arról, hogy a korábbiaknál, ha lehet, még többet és még hatásosabban dolgozzunk a bűnmegelőzés érdekében. Mert a mérsé­kelt emelkedés azért azt je­lenti, hogy 1979-ben négy­ezer alatt volt a bűncselek­mények. száma, tavaly pedig több mint háromszázzal meg haladta a négyezret. *:& ■A bűncselekmények szám ’**■ szerinti alakulását, an­nak okait, indítékait ele­mezve milyen negatív ten­denciák rajzolódtak ki az el­múlt esztendőkben? — Rövid és kategorikus választ adni lehetetlen. Első helyen mindenképp a fiaita­lokat kell megemlíteni, még akkor is, ha az elkövetők közötti arányuk valamelyest csökkent az elmúlt esztendő­ben, és alig haladta meg a 10 százalékot. Az idén az el­ső negyedévben azonban is­mét nyugtalanítóan emelke­dett részvételük a bűnözés­ben. Szám szerint nem sok kamaszról van szó, de úgy gondolom, hogy minden ki- siklott élet közös vesztesé­günk. Legalább azok figyel­jenek rájuk jobban, akiknek kötelességük vagy szívügyük az ifjúság védelme. Termé­szetesen más megfontolásból, a visszaesők, a konok bűnö­zők azok, akiknek számát, arányát állandóan figyeljük. Büntetésüknek sem a visz- szatartó. elrettentő, sem a nevelő hatásával nem lehe­tünk elégedettek, mert évről évre egyre többen vannak, akik sokadszorra kerülnek a vádlottak padjára. Meggyő­ződésem, hogy ebben a jog- gyakorlatunk és a rendele- tednk is „vétkesek”. Többek között a liberá­lis ítélkezésre, az enyhe büntetésre gondol ? — Nem, Szolnok megyére neon jellemző a liberális ítél­kezés. A felerősödött negatív tendenciák közül feltétlenül ki kell emelni a durvaságot. A bűncselekmények bizonyos körében az. elkövetés módja feltűnően brutálissá, agresz- szivvá vált. Ez a jelenség nyugtalanítja és háborítja fel leginkább a tisztességes em­bereket. >1» Az ügyészség konkrétan mit tehet a bűncselekmé­nyek megelőzése érdekében? — Többféle intézkedést te­szünk. A hatás azonban köz­vetlenül nehezen mérhető. Fontosnak tartom a gyors felelőségre vonást. Ezért min­den olyan esetben, amikor törvényes lehetőség van rá, gyorsított eljárást kezdemé­nyezünk. Vallom, hogy a bo­nyolultság nem lehet minden esetben mentség a hosszadal­mas eljárásra. A pontos, kö­rültekintő munkának nem feltétlenül az idő, hanem a szakmai hozzáértés a felté­tele. A megye bűnüldöző és igazságszolgáltató szervei jó gyakorialtot folytatnak. A nyomozás elrendelésétől a jogerős ítéletig 30 nap telik el az ügyek 40 százalékában. Az országos átlag 10,4(!) szá­zalék. Nemcsak a gyorsaság­nak, hanem az alaposságnak is köszönhető, hogy tavaly például a társadalmi tulaj­donban bűncselekménnyel okozott több mint 10 millió forint kárból 4,5 millió már a nyomozati szakban meg­térült. A különbözet megfi­zetésére a bíróság kötelezte a törvénysértőket. J:::; Igaz, hogy olykor a ká- rosultat érdekli legke­vésbé. hogy mi lesz a pén­zével? •— Néha valóban úgy tű­nik, hogy az ügyészségnek fontosabb a kár megtérítte- tése, mint a károsultnak. Nyilván is tartjuk az 5 ezer forintnál nagyobb összegű társadalmi tulajdont ért ká­rokat és időnként rákérde­zünk, hogy mit tettek a be­hajtásuk érdekében. Figye­lemfelhívás ez, szankció nél­kül, ugyanúgy, mint amilyen eddig a szignalizáció volt, amit az első számú vezető­nek címeztünk, ha a tör­vénysértés elkövetését az üzem vagy intézmény mu­lasztásai, hanyagságai köny- nyítették meg. ::{:h És van foganatjuk ezek- nek a jelzéseknek? — A gazdasági vezetők vá­laszlevél alapján azt kellene mondanom, hogy igen. Kö­szönettel vészük, és ígérik, hogy intézkednek, vagy be­jelentik hogy már megtet­ték. Valójában mi történik? Van, amikor az újabb bűn- cselekmény elkövetésénél derül ki, hogy semmi. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy a jövőben gyakrabban fo­gunk a történtekről a hely­színen meggyőződni, és a mulasztásnak konzekvenciái lesznek. Nem szólhatok egy­értelmű elismeréssel a belső ellenőrzés színvonaláról sem. Jogilag jól szabályozott, de nemcsak a visszaélések, ha­nem a vizsgálataink is azt bizonyítják, hogy a gyakor­latban nem funkcionál iga­zán hatásosan. Sokat bírá - tuk a laza bizonylati fegyel­met. Sajnos még mindig ak­tuális. annak ellenére, hogy észrevehetően megkezdődött a rendcsinálás. A vagyonnyil­vántartás esetenként elké­pesztően pontatlan. Előfor­dult az egyik jászsági tsz- ben, hogy csak annyit tud­tak, hogy dézsmálják a bir­kanyájukat, de hogy hány birkát loptak el azt- nem, ugyanis azt már senki sem tartotta számon, hogy meny­nyi birkájuk volt. Más terü­letről, más példa: a vásár­lók megkárosítása, az árdrá­gítás, a súlycsonkítás nem ritkaság. A közvélemény megítélése szerint túl gyako. ri is. Az utóbbi években azonban egyetlen kereskedőt sem tudtunk bíróság elé ál­lítani emiatt, mert ez a visz- szaélés csak akkor bűncse­lekmény, ha folyamatos el­követést tudunk bizonyíta­ni. Erre azonban a rendsze­res ellenőrzés hiánya miatt nincs lehetőség. És a vesztegetések? _ _ A kurrens árukért adott csúszópénzek? Ezek létezése épp úgy irritálja a közvéle­ményt, mint az említett visz- szaélések. S nagyon ritkán hallani arról, hogy felelős­ségre vonás, büntetőeljárás % következményük. — Való igaz, hogy évekig nem volt ilyen büntetőper. Most viszont van egy bünte­tőeljárás folyamatban vesz­tegetés, csúszópénz miatt, amit hiánycikk fejében kért és kapott egy üzlet vezetője. ;:Hh Egy per, és ki tudja, hogy mennyi a leleple- zetlen visszaélés. Miért ne­héz felderíteni és bizonyíta­ni? — Mert az emberek álta­lában ugyan elítélik a csú­szópénzt, de amikor maguk szeretnének hozzájutni a hi­ánycikkhez, úgy gondolják, hogy adniuk kell. Nem ál­talában kellene elítélni a vesztegetést, hanem a konk­rét esetben jelenteni, ha a kereskedő tartja a markit. Bár alapos ellenőrzéssel is sokszor fényt lehetne derí­teni az effajta visszaélések­re. Egy mondat erejéig még vissza is térek az árdrágítá­sokra, a súlycsonkításokra. Az ügyészség kezdeményezé­sére a tanácsok szakemberei 213 üzletben ellenőrzést tar­tottak, amelynek során 120 visszaélést (szabálysértést) állapítottak meg. Érdemes az arányokon elgondolkodni. íj:::; Gyakran kezdeményez '4:": vizsgálatot az ügyész­ség? — Akkor kérünk fel más szerveket, ha a vizsgálat spe­ciális szaktudást igényel. Mi, az általános törvényes­ségi felügyelet keretében évente a megyében 200 he­lyen tartunk vizsgálatot. És oda minden esetben vissza­megyünk, ahol kifogásolha­tó gyakorlattal találkoztunk. Utóvizsgálataink tapasztala­tai kedvezőek: általában or­vosolják, amit szóvá tettünk. Ha nem, akkor számonké­rést, felelősségre vonást kez­deményezünk. Dolgunk az is, hogy a jogalkalmazó gya­korlatot rendszeresen tanul­mányozzuk. Elég megnyug­tatóak a benyomásaink. Azt tapasztaljuk, hogy az embe­rek dolgait a munkahelye­ken és a tanácsoknál törvé­nyesen és hozzáteszem, hogy már több helyen udvariasan is intézik. Ez nagyon fontos, mert úgy gondolom, hogy a tisztességes, törvényes és emberi „bánásmód” erősíti az emberek törvénytisztele­tét. ijjji; Még egyetlen kérdés: milyen összetételű kol­lektíva végzi azt a munkát, amelynek sokszínűségét eb­ből a beszélgetésből talánAér- zékelhetni lehetett? — Nagyon kicsi apparátus a miénk. Az ügyészség lét­száma (azt hiszem e téren egyedül vagyunk az ország­ban) harminc éve nem vál­tozott. De hozzáteszem rög­tön hogy az utóbbi eszten­dőben megfiatalodott. Tehát van utánpótlás. És nem is akármilyen! Felkészültségét, elhivatottságát nemcsak a munkájában, hanem szak­mai versenyeken, pályázato­kon elért eredményeivel is bizonyítja. Kovács Katalin I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom