Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉFLAF 1984. JÚNIUS 3. HÉTFŐ: Csemyenko beszé­de a szovjet hadsereg Kom- szomol-vezetőlnek tanácsko­zásán — Losonczi Pál Mon­góliába utazott — Francia— nyugatnémet csúcstalálkozó Rambouillet-ban — Várkonyi Péter tárgyalásai Bécsben. KEDD: ÜJ amerikai fegyvere­ket kapott Szaúd-Arábia — Berlinbe érkezett Kim ír Szén — Pieter Botha, dél-afrikai miniszterelnök Liszsabonban — Szovjet—ausztrál külügymi­niszteri tárgyalások Moszk­vában SZERDA: Csao Ce-jang kínai konmányfő megkezdte nyu­gat-európai körútját, amely­nek első állomása Párizs — A Hongkongról folyó kínai- angol tárgyalások második szakaszára Pekingben került sor — A Biztonsági Tanács ismét elnapolta a vitát az öböl-háború ügyében. CSÜTÖRTÖK: „Washingtoni nyilatkozat” elfogadásával ért véget az Észak-atlanti Szö­vetség tavaszi miniszteri ta­nácsülése — Legfelsőbb szin­tű szovjet—bolgár eszmecse­re Moszkvában — Csernyen- ko fogadta a szír alelnököt — Svájcban tárgyal a dél­afrikai miniszterelnök. PÉNTEK: Üj barátsági szer­ződés aláírásával véget ért Losonczi Pál mongóliai láto­gatása — Az amerikai képvi­selőház rekord összegű, 284 milliárd dolláros katonai költ­ségvetést fogadott el — Kim ír Szén befejezte berlini tár­gyalásait — Pieter Botha Svájcban tett „félhivatalos” látogatást. SZOMBAT: Ronald Reagan európai útjának első állomá­sán, Írországban — Az FDP münsteri kongresszusán élénk a vita a párt jövőjéről — A holland kormány 1988 előtt nem fogad eurorakétákat — A dél-afrikai kormányfő Lon­donban — Shultz váratlan villámlátogatása Managuá- ban — A LEMp Központi Bi­zottságának. kihelyezett ülése Lódzban. Hogyan értékelhetők az ujból megsokasodott szovjet külpolitikai nyilatkozatok? A szovjet vezetők ezen a héten számos olyan fontos, nemzetközi tárgvú nyilatko­zatot tettek, amelyek — bíz­vást mondható — nyugaton mélyreható tanulmányozás tárgyává lettek. Ezek közül három emelhető ki minde­nekelőtt : Csernyenko beszé­de a szovjet hadsereg Kom- szomol-vezetőinek tanács­kozásán; az SZKP főtitká­rának, a Szovjetunió állam­főjének válasza a nyugatl-i német „zöldek” egyik .veze­tő személyiségének; a „ha­tok” (Argentina, Görögor­szág, India, Mexikó, Tan­zánia és Svédország) fel­hívásával kapcsolatos szov­jet kormánnyilatkozat. A katonák előtt Cser­nyenko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szüntelen ja­vaálatokat tesz a feszültség enyhítésére. Ugyanakkor rá­mutatott a szovjet védelmi potenciál - roppant „féken tartó” erejére, amely a vi­lágbékének is garanciája. Sajátos vonatkozásai mi­att is érdekes a Petra Kelly- nek, a nyugatnémet „zöldek” egyik hangadójának adott fcsernyenko-válasz. A poli­tikusnő azt kérdezte az SZKP főtitkárától, miként lehet kizárni nukleáris vagv vegyi fegyverek bevezetését az NSZK ellen? A felelet: maga az NSZK ne váljék so­ha a Szovjetunió és más szo­cialista országok elleni ag­resszió előkészítésének és végrehajtásának hídfőállásá­vá. Ahhoz, hogy egyetlen or­szágnak se kelljen aggódnia biztonságáért, fel kell szá­molni minden tömegpusztí­tó fegyvert — az NSZK-ban éppúgy, mint általában Nyu­gaton és Keleten. A „hatok” egy héttel eze­lőtt a nukleáris hatalmak­hoz fordultak felhívásukkal; ne fokozzák a nukleáris fegyverkezést, fagyasszák be a nukleáris fegyverkészletet. A Szovjetunió álláspontját egy kormánnyilatkozat rög­zítette: intézkedések egész rendszerét javasolják. Meg kell állapodni arról. hogy beszüntetik a nukleáris ar­zenál növelését, hogy le­mondanak új típusú nukle­áris fegyverek fejlesztéséről, hogy megtiltják az atomkí­sérleteket, hogy nem gyárt­ják az olyan hasadó anyago­kat. amelvek nukleáris töl­tetek létrehozására alkalma­sak. Honyan értékeli a világ a NATO-áHamok ..washingto­ni nyilatkozatát”? iHeti vúaghirado ] Várkonyi Péter magyar külügyminiszter az osztrák főváros­ban tárgyalt. A képen vendéglátójával, Erwin Lánc osztrák külügyminiszterrel a megbeszélések kezdetén Az Észak-Atlanti Szövet­ség szokásos tavaszi minisz­teri tanácsülését Washing­tonban rendezték meg. Ott, ahol az alapító 12 ország (ma 16-an vannak) képvise­lői az alapszerződést írták alá, 35 esztendővel ezelőtt. Túl nagy ünneplést nem csaptak, s legfeljebb annyi­val több volt a látványos külsőség, amennyi a vendég­látó országban Reagan el­nöknek az elnökjelölti kam­pányhoz szükséges volt. Az ülésről kiadott úgyne- pányhoz szükséges volt. kozat” ugyancsak azért lett tele békeszólamokkal. Rea- gannek szüksége van arra, hogy a „békeapostol” szere­pében is felléphessen, ugyanakkor, amikor tovább­ra sem hagy fel a NATO-n belül a fegyverkezés fokozá­sának sürgetésével. Wa­shingtonban a jelenvoltak nagy többsége (hollandok, dánok, spanyolok és görö­gök kivételével) a hírhedt 1979-es „Kettős határozat” végrehajtását, vagyis a ra­kétatelepítés folytatását szorgalmazta. Mire aztán nem egy hírmagyarázó a „Washingtoni nyilatkozat­nak” is valamilyen „kettős­séget” tulajdonított, a tűz és víz kettősségét... Az angol guardiantól az olasz republicáig a világsaj­tó számos orgánuma emeli ki, hogy a „Washingtoni nyi­latkozat” semmiféle válto­zást nem jelent a Nyugat tárgyalási álláspontjában. A brit sajtó figyelt fel leginkább arra. hogy Wa­shingtonban a hivatalos köz. lemények megkerülték „a NATO illetékességi terüle­tén kívüli közös fellépés” problémáját, pedig az most a Perzsa- vagy Arab-öböl­ben történtek után igen idő­szerű lenne. A Financial Times szerint e kérdésben heves ellentétek mutatkoz­nak: az USA-tói eltérően a legtöbb NATO-ország diplo­máciai megoldásokat keres, az amerikai hadiipar vi­szont fegyverszállítási lehe­tőséget lát az öböl-válság­ban. Az Egyesült Államok valóban siet fegyvereket el­adni Szaúd-Arábiának, leg­újabban pedig Kuwaitnak is. Mik a következményei Eden Pastora „felrobbantott sajtóértekezletének”? Nem mindennapi fordula­tok követték azt a különös — és természetesen önma­gában véve tragikus — me­rényletet, amely az egyik nicaraguai ellenforradalmi szervezet vezetőjének, a va­lamikor még a sandinisták­kal együtt harcolt Eden Pastorának a sajtóértekezle­tét „robbantotta fel” a szó szoros értelmében. Az öt halott között egy amerikai újságírónő is volt. ami az USA sajtójának a figyelmét még inkább ráirányította az esetre. Eden Pastora csak könnyeben sérült meg, s a merénylet után nyilatkozni is tudott: egyszerre vádolta a Hondurasból támogatott rivális ellenforradalmár szervezetet és — a nicara­guai kormányt a merény­let megszervezésével. Mana- guában viszont kijelentették, hogy a történtek mögött így vagy úgy a CIA áll, hiszen az támogat minden ellenfor­radalmi szervezetet. Shultz amerikai külügyminiszter ezt sietve megcáfolta, ami­kor Salvadorban tudomást szerzett a történtekről. A State Deparment ura egyéb­ként azért jött Salvadorba, hogy jelen legyen Napoleon Duarte elnök beiktatásán. . . Ami Eden Postorát illeti, ő a nicaraguai határvidék­ről, ahol a merényletre sor került, Costa Ricába ment át, a San José-i kormány azonban nemkívánatos sze­mélynek nyivánította. Vene­zuelába toloncolták ki egy mentőrepülőgépen. A harcok Nicaragua terü­letén tovább folynak. To­mas Borge, belügyminiszter a nicaraguai népet felszólí­totta, szálljon szembe az imperialisták és ügynökeik támadásaival. Ugyanakkor azonban kifejezésre juttatta a managuai kormány kész­ségét arra, hogy tárgyalásos rendezést keressenek, s így támogatta az úgynevezett Contadora-csoport javasla­tait is. A térség amerikának kevésbé elkötelezett orszán gai köztudomás szerint a válság politikai megoldását sürgetik. Pálfy József Washingtonban tanácskoztak a NATO tagállamainak kül­ügyminiszterei a kelet-nyugati kapcsolatokról, valamint a Perzsa-Öböl helyzetéről Útibeszámoló Koreából (3.) A demarkációs vonalnál Keszon különleges város Koreában. Kétezer éves, ezer esztendeje lett főváros, s öt­száz évig viselte a büszke cí­met. Századunkban előbb sanya­rú sorsa volt. Japán hódítók vették birtokba, majd Dél— Koreához tartozott. Két és fél évtizede a KNDK egyik szép, sok hagyományt őrző városa, tartományi székhely. Róla mondják: négy történel­mi formációt is megért, mert volt feudális, gyarmati és ka­pitalista országrész, most pe­dig egy szocialista ország fő­városa. Az elmúlt évtizedek megpróbál taijása|i azjonban nem nyomtalanok. A csalá­dok hetven százaléka megosz­tott, egy vagy több tagjuk Dél—Koreában él, s mit sem tudnak egymásról. Azt sem, hogy élnek-e hozzátartozóik. Keszon határmenti város, különleges helyzetben, a 38. szélességi foknál. Negyedórá­nyira tőle Panmindzson, amelyet 1953 júliusa, a fegy­verszüneti egyezmény aláírá­sa óta ismer a világ, s ahol a KNDK és az Egyesült Álla­mok tárgyaló delegációi most is rendszeresen találkoznak. Panmindzsonban, Ázsia egyik ma is neuralgikus pontján tetten lehet érni a világtörté­nelem eseményeit. Kora reggel autóbusszal in­dultunk Keszonból Panmimd- zsonba. A demilitarizált öve­zet határán Ji Mong Chol fő­hadnagy várt minket. Kiváló ismerője a tárgyalásoknak, már régebben itt teljesít szol­gálatot. Ö mutatta be a törté­nelmi épületet, amelyet mind­össze tíz percig használtak: 1953. július 27-én, amikor alá­írták a fegyverszüneti megál­lapodást, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok képviselői (ez utóbbiak az BNSZ-zász- laja alatt). Ji Mong Chol beszélt a KNDK immár három évtize­des harcáról, a haza békés egyesítéséért. A Koreai Mun­káspárt VI. kongresszusán Kim ír Szén újra' kifejtette a KNDK országegyesítési javas­latait, tíz pontban vázolva a koníöderatív demokratikus köztársaság létrehozásának programját- Ezek olyan konstruktív javaslatok, ame­lyek az amerikai csapatok ki­vonását célozzák, a szemben­állást szándékoznak csökken­teni, s megoldási lehetőséget tárnak fel az ország békés, demokratikus újraegyesíté­sére. Tankcsapdáik, hermetikus hat? rzárak között haladtunk ezután a mai tárgyalások színhelyéig, a Panmin-paivilo- nig. Itt van a televízióból, a sajtóból ismert tárgyalóte­rem, amelynek egyik bejára­ta a KNDK felől, a másik Dél—Korea területéről nyí­lik, a középső tárgyalóaszta­lon húzódó mikrofonzsinór jeliképezi az országhatárt. Po­litikai, diplomáciai, katonai tárgyalások színhelye ez a te­rem. Az épület déli felének ablakán az amerikai katonai rendészet ifjú őrmestere te­kint bele jegyzetfüzetembe — a terem dél—koreai oldalán állok. A látogatás negyedórá­jára ugyanis csoportunké az egész terem, akár helyet, is foglalhatunk a tárgyaló kül­döttségek székeiben. Hallgatjuk a tájékoztatást. Egy jobb sorsra érdemes, több évtizede kettéosztott or­szág szorgalmas népének sor­sa itt a téma nap, mint nap. Sajnos, a konstruktív javas­latok megvitatása igen hosszú ideje húzódik—és nem a KNDK küldöttségének hibá­jából. Nehéz szívvel jöttünk el Munkások jelenlétében Tanácskozik a LEMP KB Tegnap összeült Lódzban a LEMP Központi Bizottsága, amely megvizsgálja a mun­kásosztálynak a pártban és az állami életben elfoglalt helyzetét. A napirenden két jelentős referátum szerepel, a Politikai Bizottságé, amely­nek címe: A munkásosztály vezető szerepének további erősítése a lengyelországi szocialista építésben, a má­sik dokumentumot pedig a kormány készítette az üze­mi kollektíváknak a gazda­sági feladatok megvalósítá­sában játszott szerepéről. A LEMP történetében ez az első KB-ülés, amelyet nem a fővárosban, hanem vidéken tartanak. Az is különlegessé­ge még a tanácskozásnak, hogy a napirendre való te­kintettel mintegy 800 mun­kást is meghívtak rá. s a vendégeknek körülbelül a fele pártonkívüli. A KB-ülést vezető Woj- ciech Jaruzelski, a KB első titkára, a kormány elnöke megnyitójában hangsúlyo­zottan szólt a KB-ülés kü­lönlegességéről, s rámutatott, hogy ez a tanácskozás köz­vetlen folytatását jelenti a kilencedik, rendkívüli kong­resszuson kidolgozott irány­vonalnak, amelynek egyik alapelve a párt és a dolgo­zók közötti széles körű pár­beszéd. Jaruzelski emlékez­tetett rá, hogy a Központi Bizottság állandóan beható figyelemmel elemzi a mun­kások javaslatait, észrevéte­leit. ' A tanácskozás résztvevői elfogadták Wojciech Jaru- zelskinek azt a javaslatát, hogy a KB-ülés szüneteiben a meghívott munkások kü­lön is találkozzanak a kor­mány tagjaival, a miniszte­rekkel, a főhatóságok veze­tőivel, alkalmat teremt az ál­lam működésével kapcsolatos kérdések közelebbi megis- ismerésére. Közel-keleti körútra indul az ENSZ főtitkára Javier Pérez de Cuellar vasárnap az ENSZ genfi köz­pontjának érintésével Egyip­tomba. majd Szíriába, Jor­dániába, Libanonba és Izra­elbe utazik. A világszervezet székhelyén bejelentették, hogy a főtitkár körútja so­rán meglátogatja az ENSZ békefenntartó, illetve ellen­őrző erőit a térségben, neve­zetesen Libanonban, Jeruzsá­lemben és a Golan-fennsíkon. Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy tárgyalásain szóba kerül a palesztin kér­dés rendezésére az ENSZ közgyűlése által tavaly de­cemberben javasolt nemzet­közi értekezlet témaköre. Benzináremelés Jugoszláviában Átlagban húsz százalékkal megdrágultak szombattól a kőolajszármazékok Jugoszlá­viában. A 86 oktánszámú motorbenzin az eddiginél 19,85 százalékkal többe, li­terenként 81,50 dinárba ke­rül, a 98 oktánszámú „szu­MOSZKVA Rifat Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság alelnö- ke elutazott a Szovjetunió­ból. A szíriai politikus a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének meg­hívására baráti látogatást tett a Szovjetunióban. GENF Az európai nukleáris fegy­verkezéssel foglalkozó rend­per” pedig 20,42 százalékos drágulással 85,50 dinárba. A dízel-üzemanyag új ára D— 1, D—2 és D—3 minőségjel­zések mellett 63,80, 63,50 il­letve 62,90 dinár literenként. Megdrágult, 29,7 százalékkal a háztartási fűtőolaj és a repülőgépbenzin. kívüli Pugwash-találkozó kezdődött Genfben. A ta­nácskozáson neves tudósok, politikusok, katonai szakér­tők vesznek részt a Szovjet­unióból, az Egyesült Álla­mokból, valamint kelet- és nyugat-európai országokból. LONDON Tegnap rövid látogatást tett Nagy-Britanniában P. W. Botha, a Dél-afrikai Köztársaság miniszterelnöke. Meghívójával, Margaret Thatcherrel Chequersben, a brit kormányfők hétvégi re­zidenciáján találkozik. Panmindzson: Amerikaiak a Panmindzsonból, s a kétezer éves Keszon gyönyörű óváro­sában — ahol a helyreállított szép régi városnegyedet néz­határ déli oldalán tűk, fényképeztük — még gyakran volt téma a politika. Marik Sándor (Vége) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom