Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
1984. JÚNIUS 1. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Evek óta gyárt thermogenerátorokat az Április 4. Gépipari Művek örményes! gépgyára. Az idén közel kétszázat exportáltak a Szovjetunióba. Képünkön a generátorok vezérlőegységének huzalrendszerét készítik Abádszalóki varróüzem Összehangolt együttműködés, növekvő termelés „Maradjak vagy menjek?” — sokakat foglalkoztatott ez a kérdés tavaly a Fővárosi Kézműipari Vállalat ruhaipari gyáregységének abádszalóki konfekcióüzemében. S mivel nem volt elegendő megrendelés, akadozott az anyag-, illetve a kellékutánpóttás, s természetesen vékonyodott a fizetési boríték is. Jónéhányan döntöttek úgy. hogy inkább otthon maradnak, vagy jobb kenyéradó „gazda” után néznek. Ilyen nehéz évet még nem zárt fennállásának 12 esztendeje alatt az üzem. A tervét mindössze 65,5 százalékra tudta teljesíteni, nyeresége nem volt. Az idén viszont, legalábbis az eddig eltelt időszakban, a föllendülés jelei mutatkoznak. Elegendő munkájuk van az embereknek, sőt alig győznek eleget tenni a megrendeléseknek. Olyany- nyira. hogy Tiszaburán és Tiszaszentimrén egy-egy részleg létrehozását tervezik. Az abádszalóki üzemből például 15 ezer kabátot és dzsekit vár egy szovjet cég. Újdonság, hogy az idén nem csupán textíliából, hanem bőrből is készít ruhákat a konfekciórészleg százötven varrónője és hetvenöt bedolgozója. Ügy tűnik, a feladat megoldása, illetve az új termékek készítésére való átállás sikerül — a próbagyártás eddig zökkenő- mentes. Különösebb gondot az sem okozott, hogy a kellékeket, például a húzózárakat nem mindig kapták meg időben. A föllendülés', előszele érezhető tehát az idén 24 millió forint termelési értéket tervező abádszalóki konfekciórészlegben. Ez többek között azzal is magyarázható, hogy összehangol- tabbá tették a gyáregység és a szalóki konfekciórészleg együttműködését. Sz. T. T. Szél ellen másodvetéssel A jászdózsai Tamamen- ti Tsz-ben az elmúlt napokban öt ven hektárról siilózták le a rozsbúzát. Az először kipróbált tejsavas erjesztéssel így nyolcvan vagon jó m|inő- ségű silóhoz jutottak. Az NDK-beli testvér téesz kedvező tapasztalatai alapján a felszabaduló területet rövid! tenyészidejű kukoricával vetették be. Tavaly 13 hektárnyi cukorrépát 'kellett újravetniük az erős tavaszi szél következtében. Jövőre ezt a területet is kettős hasznosításra fogják. A kikelt rozsban a szél már nem okoz kárt, a másodvetés idejére pedig ©lesőndesednek a földet el harcjó szelek. Eredményes negyedévet zárt az ÁHV A minőség javítása a cél Kedvezmény a kistermelőknek Ebben az esztendőben az országban összesen 8 milliónál több vágósertés felvásárlására számít az állami húsipar; lehetővé teszi ezt a szokásosnál nagyobb — a nagyüzemekben és a háztájiban tartott — sertésállomány. A Szolnok megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat még az elmúlt év végén meghirdette 1984 első három hónapjának ösztönző felárait. Nem eredménytelenül, hiszen a tavalyi év hasonló időszakában 118 ezer sertést és 4500 szarvasmarhát, az idén már 160 ezer sertést és négyszázzal több szarvas- marhát vásárolt fel az ÁHV március végéig. Ez azért is Örvendetes, mert ai korábbi években a vállalat negyedéves exportszállításainak teljesítését korlátozta a gyakori alapanyaghiány. A külpiac változásainak hatására módosult az ÁHV termékszerkezete. A külföldi vásárlók ugyanis a magasabb feldolgozottságú termékeket, illetve a darabolt húsrészeket kérik. Az igények átalakulásához alkalmazkodva, a megyei vállalat partnereit, a leadott jószágok minőségének javítására ösztönzi. Az ÁHV szerint a mezőgazdasági nagyüzemektől felvásárolt sertések minden tekintetben megfelelnek a feldolgozó- ipar követelményeinek, a kistermelők udvaraiból kikerülő állomány 50 százaléka azonban elmarad a kívánatostól. A kisgazdaságokban lévő anyakocák nem fajtiszta kanoktól származó utódai igen nehezen értékesíthetők. Az ÁHV éppen ezeknek a gondoknak a megszüntetésére kezdett egy újabb akciót: a kistermelőkhöz kihelyezett vemhes kocasüldők későbbi mesterséges megtermékenyítésének költsé*- geit is magára vállalja a minőség javítása érdekében. A Szolnok megyei nagyüzemektől felvásárolt szarvasmarhák 66 százaléka tejelő típusú, és csak 34 százaléka speciálisan húshasznú fajta. A kedvezőtlen arány megváltoztatása érdekében a húsipari vállalat a múlt évben 1870 vemhes üszőt helyezett ki termelő- szövetkezetekhez és állami gazdaságokhoz. A kistermelők termelési kedvének megtartását pedig az OTP-vel közösen szervezett kedvezményes akció segíti. Az idei esztendő első három hónapjában csökkent a juhfelvásárlás. Az ÁHV szakembereinek véleménye szerint az okot a tervezettnél lassúbb mértékű anyaállat-szelekcióban kell keresni. A minőség és a fajlagos javulás érdekében a vállalat a nagyüzemekhez 150 kost helyezett ki, a kistermelőket pedig a folyamatos felvásárlással segíti. Kedvezőtlen tapasztalatokról persze mostanában a tenyésztők is beszámolhattak — mondták el az ÁHV vezetői: torlódásra lehet például számítani a sertés- fel vásárlásnál. A kellemetlenség a szokásosnál nagyobb kínálattal, valamint a gazdaságok megbízottainak pontatlan felméréseivel magyarázható. F. 1. fl fiatalok körében is erősödött a szakszervezeti munka Ülést tartott a Szakszervezetek megyei Tanácsa Tegnap délelőtt tartotta soros ülését a Szakszervezetek megyei Tanácsa, amelyen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Sípos Károly, a mefíyei tanács elnökhelyettese. Az ülésen .megemlékeztek a békebónap jelentőségéről. majd Vinkovics Jánosné, a SZOT osztályvezető-helyettese átadta Tóth Jánosnak, az SZMT elnökének az Országos Béketanács kitüntető jelvényét, a Kőolajkutató Vállalat Csonka János, és a szolnoki Építő, Javító és Szolgáltató Vállalat Ragó Antal szocialista brigádjának az Országos Béketanács emlékpUakettjét. Az ülésen két jelentést tárgyaltak meg; Árvái István, az SZMT vezető titkára terjesztette elő az SZMT és a szerveinek feladattervét az MSZMP KB 1983. október 12-i, a szakszervezeti munkáról szóló állásfoglalásának feldolgozására és végrehajtására, A szakszervezeti mozgalom ifjúsági munkájának megyei helyzetéről, a további feladatokról Nyol- czas Mária, az SZMT titkára beszélt — kiegészítvén az írásos anyagot Egyebek között hangsúlyozta: 17 iparági ágazati szakszervezethez tartozó 33 munkahelyen folytattak beszélgetést tisztségviselőkkel, vezetőkkel, ezer fiatallal váltottak szót és kérdőíves felmérést is végezték a fiatalok körében e témakörben. A jelentés elkészítését tehát széles körű vizsgálódás előzte meg. Az írásos jelentés egyébként leszögezi: a dolgozó ifjúság és részben a tanulók körében végzett szakszervezeti munka az elmúlt években tovább fejlődött. A testületek és a tisztségviselők tevékenységében egyre jobban érződik, hogy a fiatalokkal való foglalkozás a mindennapi mozgalmi munka szerves része. Az állami szervekkel egyetértésben hozott különböző döntések — szabályzatok, kollektív szerződések, szociálpolitikai tervek, munkavédelmi szabályzatok — külön is kitérnek a fiatalok érdekeinek érvényesítésére, élet- és munka- körülményeik javítására, hozzájárulnak a pályakezdés, a családalapítás és a gyermeknevelés gondjainak enyhítéséhez. A szakszervezetek ifjúság- politikai tevékenységéhez kedvező lehetőséget biztosítottak azok a központi intézkedések is, amelyek az alapszervezetek szervezeti korszerűsítését, a bizalmiak hatáskörének bővítését, a szakmunkástanulói alapszervezetek létrehozását, a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztését segítették. Mindezek következtében érdemibb lett a szakszervezeti munka, így a fiatalok számára is érthetőbbé vált az érdekükben végzett szak- szervezeti tevékenység. A szakszervezeti alapszervezetek és különösen a bizalmiak nagy figyelmet fordítanak arra — a tradíciók és a mozgalom jövője is erre kötelezi őket —, hogy lehetőleg minden fiatal a munkába lépéskor váljék a szakszervezet tagjává is. Jelenleg a megye szervezett dolgozóinak 34,8 százaléka 30 éven aluli, ez több mint negyvenezer dolgozó fiatalt és csaknem hétezer szakmunkástanulót jelent. A fiatalok 8.2 százaléka tölt be szakszervezeti funkciót, ez az arány az idősebbeknél 23,2 százalék. Ugyanakkor az is igaz, hogy vannak fiatalok, akik egyértelműen távol tartják magukat a mozgalmi élettől, ennél gyakoribb, hogy a szakszervezeti tagságot vállaló fiatalok egy része megelégszik a tagsági díj fizetésével és semmi szak- szervezeti megbízatást nem vállal. Nem ritka e fiatalok körében a vélemény, hogy ezeket a megbízatásokat formálisnak tartják, vagy a tájékoztatás hiányosságai miatt nincs kellő ismeretük a szakszervezeti munkáról. Az utóbbi időben javult a pályakezdők munkahelyi fogadása, segítik beilleszkedésüket. Kibontakozóban van a szakszervezet és a KISZ kezdeményezésére a patro- nálási mozgalom, amelyben elsősorban az idősebb aktivisták, bizalmiak jeleskednek. de a szocialista brigádok közül is mind több vállalja, hogy segíti a fiatalok munkássá válását, szakmai, politikai fejlődését. A vitában felszólalók egyetértettek a jelentéssel, és a fiatalok körében a szak- szervezetek nevelőmunkájának fontosságát hangsúlyozták. Kifejtették: a fiatalokat nemcsak a feladatok végrehajtásába, hanem a feladatok kialakításába is be kell vonni. Sok szó esett az ifjúság különböző rétegeihez jobban igazodó, sajátos érdekvédelemről, érdekképviseletről is, valamint arról, hogy a munkahelyeken olyan körülményeket kell teremteni. amelyek között a fiatalok képességeiknek megfelelő feladatokat végezhetnek. A vita lezárása után az SZMT állásfoglalást fogadott el a szakszervezeti mozgalom ifjúsági munkájának megyei helyzetéről és a további feladatokról. Gépesítési konferencia Mezőtúron Mezőgazdasági gépesítési konferenciát rendezett tegnap Mezőtúron a KISZ KB értelmiségi fiatalok tanácsa és a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri főiskolai -kara. A tanácskozáson több mint 250 fiatal agrárszakember vett részt az ország minden részéből. Mint a konferencia megnyitóján hangsúlyozták, a tanácskozás célja, hogy az üzemekben dolgozó agrárértelmiségiek átfogó képet kapjanak és gondolatokat cseréljenek a mezőgazdasági gépesítés aktuális tennivalóiról. Így a plenáris ülésen több tudományos előadás hangzott el a mezőgazdasági gépek üzemeltetési kérdéseiről. a gépek üzemfenntartásának feladatairól és a szántóföldi növénytermesztés gépeit érintő műszaki fejlesztésekről. Ezt követően négy szekcióban kutató és gyakorló mezőgazdászok számoltak be az érdeklődőknek hasonló témakörökben fejlesztési elképzeléseikről, egy-egy részterületen szerzett tapasztalataikról. A mezőgazdasági gépfejlesiztés kérdéseit tárgyaló szekcióban többek között ismertették a szántóföldi kisparcellás kísérletek gépesítésének helyzetét és a kutatás várható irányait. E tevékenység irányítására a mezőtúri főiskolai karon fiatal oktatóikból kutató-fejlesztő csoportot hoztak létre, amelynek feladata a gépesítés e területén folyó hazai tudományos munka szervezése. A mezőgazdasági gépesítési konferencia a szekcióülések tapasztalatait összegző plenáris üléssel zárult. Különböző villamos berendezéseihez önállóan készít biztonsági transzformátorokat a Me- tefém Műszeripari Szövetkezet kisújszállási részlege
