Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 1984. JÚNIUS 1. A kijáró boltos Elhiszem. A kocsmában dél tájt jókedvű nyugdíjasok ülik körül az asztalt. Ulti. — Mennyit isznak itt havonta? — A csapos nehezen szólal meg: — Százötvenezret, de ez nem teljes, mert megveszik a boltban is. Rózsa Lajos, a vegyes élelmiszerbolt vezetője. Négyszázezer forintot költenek el a jól felszerelt, friss kenyérszagú üzletben az iványiak. Van is minden, mint az igazi jó boltban. A Jászszentandrásról kijáró boltos házaspár az ottani tsz húsüzemétől gyönyörű (húskészítményeket hoz, a Földgyalu lépeget a keskeny jásziványi bekötőúton, az egyetlenen, ami a települést összeköti a világgal. Helyesebben a társközséggel, a kis falutól kilenc kilométerre fekvő Jászapátival. Szélesítik az utat. Mondják, télen saras, havas időben ne találkozzon ott két autóbusz. Nem férnének el egymás mellett. Ilyen baj azonban aligha történhet. Nem olyan sűrű a kapcsolat a világgal ! Virágos, gondozott, szép település. A házak többsége nem visel hátán évtizedeket, még a régebbi módon épültek is karbantartva felújítva. Igaz, épülőt, újat viszont nem látni. Csendes falu. Délelőtt az utcákon legfeljebb pár háziasszony, aki üres vagy telt szatyrokkal a boltba megy, vagy onnét jön. A valamikori iskola udvarán óvodás gyerekek játszanak, az öregek napközijében ebédhez terítenek, a felvásárlónál pár szóra megállnak a betérők. Az iskolát A száztíz nyugdíjutalványon, amit minden hónapban az iványi postás kézbesít, nincs sok pénz. Ki nyugdíjat, ki csak járadékot részel egy élet munkája után. — Azért nem szegények — védi őket az öregek napközijének vezetője, Bagi Lászlóné. — Még azok se, akik hozzánk járnak ebédért, uzsonnáért. Mit mondjak? Inkább a jó szóért! Az öregnek az hiányzik a legjobban, akivel gondolatot cserélhet. Hát bejönnek az ebédért, tízen, hatnak mi visszük ki a kosztat. Mindenki a maga pénzéből fizeti a térítési díjat, a világért nem támaszkodna egy se a gyerekére, csak úgy van vele: nem főz magára, öregségére nem bújik a konyhába. Azt már nem szeretné, ha rábeszélnénk, estézzen is itt! Minek? Mindegyikőjüknek van tévéje, kényelmes lakása, háza. Nem, már nincs gyerekkel közös fedél — a gyerekek is, az idősebbek is arra törekednek, legyen minden család külön, élje a sajátmaga életét. — A napközivezető hogy él? — Mint a többi! Etetéstől etetésig tart a nap! A férjem is utazik a gyerekeim is, sajnos... Na hallja, ez a mi bánatunk, ezt mondjuk mi évek óta: megszűnt az iskola, meghalt Ivány! Bagi Lászlóné gyerekei Apátiba járnak. A hetvenes évek közepén rengeteg változás érte a falut. Egyesült a kis téesz a jászapáti Vele- mi Endre Termelőszövetkezettel, a tanácsházán csak kirendeltség maradt egy személlyel, s az addig jól mű- Iködő iskola ajtaját isi bezárták. Képletesen, mert azonnal megnyitották: óvodának. Ez az egyetlen gyermekintézmény azóta. Érthető, hogy főleg a kisgyerekes szülők keseregnek mindmáig. Télen reggel hétkor buszra bízni hat-hétéves gyerekeket, s délután lesni- Várnij megjön-e, hofiy jön meg a messzi nagyfaluból a Bállá Pálné nemcsak az apáti áfész felvásárlója. Az is. A telep amolyan „falusi sokféle. Tüzelőt vehet, terményt és tápot, fűtőolajat ott a falubeli. Lakodalom előtt ide jönnek edényt kölcsönözni, gázpalackot cserélni, de ide hozzák a tojást, a háztájiban termett ezt-azt. Nem nagy ügy, de hetenként 4—5 |izer tojást visznek el közvetlen fel- használásra jóhírű éttermek, vendéglátók. Terményből, tápból fogy a legtöbb. Borbás József, a kis postahivatal vezetője tudja az okát, eredményét is. — Szorgalmas emberek a» iványiak. Alig hatszáz körüli a lélekszám, s csak nálam 11 millió forintjuk van takarékbetétben! Bikát hizlalnak, borjút nevelnek, sertést tenyésztenek. Többnyire a nyugdíjasok, meg a középkorú családok a nyughatatlanok. Ök nem érik be. ha eljárnak is dolgozni a napi nyolccal. Megszokták az állattartást, s az mindig jó pénz. bezárták gyerek — aki szülő, megérti, mindennapos aggodalom. — Lehet, emiatt öregszik, néptelenedik a falu? Azt mondják, nemrég negyven- ötezer forintért kelt el Jásziványon egy négyszáz inégysaögöles udvaron állói, masszív, jó kétszobás ház. És húsz év alatt felére csökkent a lakosság. Tajti István, a Velemi Endre Tsz kerületvezetője a perzselő nap alatt, a do- hántyföldek szélén irtózatosan káromkodik, mikor ezt mondom. — Nézze, itt egy rendes, jó kis gazdaság volt. munkát adott minden embernek. Ugye, dolgoztak itt gépészek, traktorosok, növénytermesztők,, állattenyésztők, irodisták is páran. Mi maradt? A dohány, már akinek, meg a beutazás az apáti műhelybe, állattelepre. Van száz emberem, köztük sok nő, aki itt szeretne dolgozni. aki nem tud máshová utazni munkára. Én meg egyszerűen nem tudok nekik egész évben munkát biztosítani! Próbálkoztunk már az asszonyokkal télidőben sok (mindennel. Csináltunk nekik helyet az apáti varrodában, vittük őket a herényi feldolgozóba — de hát 'ahhoz annyi minden kell! Nézze, az óvoda kinyit reggel nyolckor, s négykor vége a foglalkozásnak. Most jó az idő, palántázni kell a dohányföldön, azt mondtam az imént a menyecskéknek, amíg látunk, abba nem hagyjuk, befülled a palánta, s olyan esős napok vannak, ki kell használni, ha rámehetnek a földre. Most dél van, száradt annyit a hajnali eső óta, hogy kezdhetjük. Hát négy órakor az a kisgyerekes mit mond nekem? A férje úton van jó esetben haza, de még nincs, aki menjen az óvodásért, már én az iskolások bajairól nem is szólok! És nem is >egész évben, a dohányban jó, ha megkeres dolgos hónapjában háromezer forintot! Az már falun se pénz, nekem elhiheti! A Kecskeméti Konzervgyárban ma már 37 féle zöldség, gyümölcs és húsalapanyagú ételt, valamint hatféle italt készítenek. Cjabban a hallal ízesített pürék gyártását kezdték meg. A korszerű üzem automatizált gépsorain naponta százezer üveg ételt illetve italt tudnak készíteni. Ez a mennyiség teljes egészében kielégíti a hazai szükségletet kenyér se szárad meg Apátitól Iványig. Tartanak iparcikkeket is — egy csecsemőnadrágért, kisebb edényekért ne üljön buszra a vásárló. Az óvodában, az egykori árnyas iskolaudvaron Popper Lászlóné tiltakozik. Mindjárt jön az óvó néni, ő csak helyettesítő, Apátiból szokott kijárni, ha az egyét- len beteg. Huszonkilenc jóltáplált, játékoskedvű óvodás van a gondjaikra bízva. Heten az ősszel iskolabuszra ülnek, jövőre ugyanennyi lesz az elsős. Csipe Imréné, a falu szülötte, most betegeskedő óvónő mondja azt is: a hetvenes évek elejénSZOMSZÉDOLÁS BÁCSBAN A bajtól az orvoslásig Sürgősségi alapellátás a körzeti orvosi gyakorlatban közepén kevés volt a gyerek, azóta inkább nő, mint fogy. Bár — s kesernyés a nevetés: — Itt már nem születik egy, de egy gyerek se! Mind Jászberényben látja meg a napvilágot, s úgy is anyakönyvezik. Antal Lajosné, a jásziványi hattagú tanácstagi csoport vezetője, társadalmi tanácselnök-helyettes csak este meg reggel található otthon, a falujában. A tsz apáti központjában dolgozik. — A mi legnagyobb bánatunk az iskola! Semmi, de semmi baj nem lenne. A falu szép, a kereskedelmi ellátás kielégítő — már ha az alapellátásra gondolok —, jó orvos jár ki hetenként kétszer, van járdánk, villanyunk, vizünk, most szélesítik, láthatta, á bekötőutat. Kaptunk a művelődési otthon felújítására 260 ezer forintot, a többit mi társadalmi munkában megcsináljuk — már a belső tatarozást. Most lesz függetlenített igazgatónk, ma még itt, az illatszerboltban találja... Kibékültünk azzal, hogy eljár, aki teheti, dolgozni, tudjuk, ha hirtelen baj van a családban, van annyi kocsi a faluban, hogy nem kell félni: világvége! Én mindig azt modom: kiteríthetem reggel a mosott ruhát száradni, este ugyanúgy, pontosabban szárazon vehetem le! Egy hivatal maradt Baleset vagy hirtelen rosz- szullét esetén az emberek általában azzal veszítenek sokat, hogy értékes idő telik el a segítségnyújtásig. Az idejében történő orvosi beavatkozás esetenként kizárja az amputálást, a szövődmények kialakulását, rövidíti a gyógyulási időt, és soksizor ettől függ a beteg életben maradása is. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen gyors és milyen szakszerű segítséget kapnak a körzeti orvosi alapellátásban az arra rászorulók. Mindez több tényező — hírközlő eszköz, gépkocsi, a körzeti orvos felkészültsége, gyakorlata, stb. — függvénye is. Szomszédolásunk; során azt néztük meg, hogy Bács megyében milyen figyelmet fordítanak erre a kérdésre és milyen intézkedésieket foganatosítanak? A jó hírközlő rendszer nemcsak a körzeti orvos értesítése miatt fontos, hanem azért is, hogy az orvos mentőt hívjon, vágj’ esetleg szaktanácsot kérjen. Ezért a Bács megyei tanács vb egészségügyi osztályának kezdeményezésére — öt évre kidolgozott terv alapián — évenként egymilliós ráfordítással CB-rádióval látják el a körzeti orvosok rendelőit és gépkocsijait. A munkát azokon a helyeken kezdik, ahol csak egy orvos van. A körzeti orvos ezáltal a telefontól függetlenül is kapcsolatot tud teremteni a kórházzal, annak közreműködésével pedig a mentőkkel. A központi üayeletek létrehozásával megküiönbözterint értékű orvosságot vettek át bizományba a gyógyszer- tár vállalattól. Havonta öt- száz-ezerötsizáz forint kezelési díjat kapnak ezért a körzeti orvosok. Sokat jelent az alapellátásban az is, hogy Bácsi megyében igen fejlett a mezőgazdasági üzemorvosi hálózat. Az ottani állami gazdaságokban például (egy kivételével) fő foglalkozásban alkalmaznak üzemorvosokat. A balesetek; megelőzése szempontjából sem mindegy, hogy ki, milyen hozzáértéssel oktatja a munkavédelmi ismeretekre a dolgozókat. A Bács megyei körzeti orvosok közül dr. Morva László a mezőgazdasági balesetekről írt tanulmányai révén lett kandidátus, címzetes egyetemi tanár. Országosan nemigen akad párja. Nem véletlenül mondják róla, hogy ő a mezőgazdasági sürgősségi betegellátás pápája, vagy legalábbis a püspöke. Munkásságát Állami díjjal is jutalmazták. Ez a többcsatornás, fáradságot, időt és kilométert megtakarító sürgősségi betegellátás sokat jelent Bács megye lakóinak, — de korántsem a teljességet. A körzeti orvosok közlekedése például még nem teljesen megoldott minden tekintetben. Saját gépkocsijukkal (már akinek van) a kilométerátalány után megkövetel- hetőnél sokkal többet mennék. A fejlettebb országokban szolgálati kocsikkal látják el őket. Ügy tűnik, hogy nálunk is ez a jövő útja. S. B. Zagyvaparti látkép Szolnokon Fotó: Korányi Az illatszerboltban Bugyi Erzsébet alig várja a zárórát: — Mára nótaestet hirdettünk, olyan jó rendezvényeink vannak, hogy Apátiról is kijönnek. Azért lesz főállásom. mert van közönsége a kultúrnak, a kabarétól a nótaestig, szakkörig szívesen jönnek, a fiataloknak persze diszkó is van. Tavirózsa nyílik, ezüstfenyő nyújtózik az egykori té- esz-székház előtt. Most egy kerületvezetői iroda, s a kis postahivatal foglalja el a szép házat. Borbás József, a postamester nem mondja ki, de ellent se mond nekem: — Ez az egy hivatal maradt összesen Jásziványban. — Naponta 90 Néplapot, 41 Népszabadságot olvas a falu. Szabad Földből 98-ra fizetnek elő, s annyi a Képes Újság és a Nők Lapja ideérkező példányszáma is. Levél olykor még Amerikából is érkezik. A legnagyobb a levélforgalom búcsú előtt: hívják várják a rokonságot mindenfelől. Tehetik. Módosak és még nem magányosak! ( Folytatjuk.) Sóskúti Júlia tő jelzéssel ellátott szolgálati gépkocsikat állítottak üzembe. Ezekbe a járművék- be már nagyobb teljesítményű URH-adótoat szereltek. Azokkal állandó összeköttetésben vannak az orvosok az ügyeleti központokkal ist így gyorsan, felesleges utak megtétele nélkül juthat el a oetegtőd a segítséget kérő helyre az orvos. Az ügyeleti gépkocsiban hetvenhárom fajta gyógyszert is tárolnak. Ennek a rendszernek a továbbfejlesztésére Bácsalmáson tesznek kísérletet. Ott a hétvégi ügyelet telefonjára beszélgetést rögzítő készüléket szereltek. így a segítségkérés tolmácsolásánál kizárt az emberi tévedés. Ha beválik a készülék, — és ugyan miért ne válna be, — a többi hétvégi ügyelet számára is szereznek belőle. A körzeti orvosokra is érvényes az a közmondás, hogy a gyakorlat teszi a mestert. Ezért számukra rendszeresen kéthetes sürgősségi tanfolyamokat szerveznek a kórházban. Ez idő alatt elméleti és gyakorlati ismeretekkel gyarapodnak. A megyei egészségügyi osztály azt is biztosítja számukra, hogy az ügyeleti gépkocsikat korszerű eszközökkel lássák el, például legyen ÉKG, az ügyeletes orvos tudjon infúziót adni. , Tekintve, hogy Bács megyének nagy a tanyavilága és néhány településen — például Jakabszálláson — sincs gyógyszertár, közel hatvan olyan „kézi patikát” szerveztek, melyet a körzeti orvos kezel. Több tízezer foJászivány Etetéstől etetésig Faluról falura •
