Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

1984. JÚNIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az új törvény szellemében Választásokra készülve Szűrős, gyógyítás, gondozás Szolnok megyeiek kapták a Korányi-vándorserleget Évről évre újítások a tüdőgyógyász-hálózatban Rövid, de annál bensőségesebb ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei kórház Il-es sz. intézete: a Korányi Frigyes Országos TBC és Pülmonológiai Intézet főiigazgatója az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben a Szolnok megyei (tüdőgyógyász hálózatnak ítélte oda a Ko- rányj-vádorserleget a tüdőgyógyászatban végzett megelőző, sizű_ rő, gyógyító és gondozó munkájáért. A serleget 25 évvel ez­előtt alapították, a megye immár másodízben nyeri el. Elő­ször 1960-ban kapta meg, akkor a tüdőszűrő-hálózat megszer­vezéséért. — Számunkra különösen értékes most ez a serleg, mert az alapítás jubileumi évében vagyunk, és a tbc- gyógyászatban 15 évvel ez­előtt következett be a nagy korszakváltás, — mondta dr. Radeczky Gábor főigazgató­helyettes főorvos, az intézet vezetője, amikor az ünnepi munkaértekezlet előtt beszél­gettünk. — Az eredmé­nyeinkben természetesen benne van elődeink munká­ja is, mert az ő alkotásukra építve értük el, hogy ma a kórházban magas színvonalú diagnosztikai és terápiás el­veket vallunk és alkalma­zunk. — Mindehhez adottak a le­hetőségeik? — A betegellátáshoz meg­van a szükséges alapfelszere­lésünk, megvannak a műsze­reink. Sőt, vannak kiemelke­dően jó műszereink is. De a tüdőgyógyászatban is, aho­gyan a tüdőben megnyilvá­nuló újabb, és újabb beteg­ségek kutatására és felisme­résére sor kerül, úgy kell bő­vítenünk ezt a műszerparkot. Azt bátran merem mondani, hogy a tüdőgyógyász-hálóza­tunkban meglevő szellemi kapacitás, szellemi erő min­dig alkalmas arra, hogy bármikor tudjon újítarti. — Erről az újításról ha többet mondana, mert az el­ismerés, úgy gondolom, első­sorban ennek a munkának szól. — Kicsit a történetiségről: az első tüdőgondozó 1905-ben létesült Csépán. Azokban az években, 1901 és 1915 között 1 millió ember halt meg ha­zánkban tbc-ben, ebből a me­gyében több mint 20 ezer. A felszabadulás után kezdődött a tüdőgondozók építése és felszerelése. Megyénkben 12 gondozó létesült. Elsőként rendelkeztünk ernyőfény kép- szolgálattal és 1966-ra már elértük, hogy a megye lakos­ságát évente egyszer tüdő­szűrésben részesítettük. 1960- ban még kilencezer nyilván­tartott tbc-s beteg volt a megyében, ettől az időtől kezdve azonban számuk csökkent, tavaly hatszázhu­szonöt volt a nyilvántartott betegek száma. A korszak- váltás 1969-ben történt, az akkor megjelent rendelet ad­ta az aspecifikus (tehát nem tbc-s) betegekkel való fog­lalkozás alapelveit, írta elő kötelezettségeit. Megkezdő­dött a krónikus bronchitises, az asztmás betegek fokozott felkutatása, gondozása, a tu­moros betegek ellátása. — Kijelenthetem, hogy a tüdőgyógyászaton belül va­lósult meg először a prog­resszív betegellátás. Így a megelőzés. Például a Calmet­te nővérhálózat kiépítése, a gyermekek: bcg-zése, ami­nek rendkívül fontos szere­pe van abban, hogy a megyé­ben 1975 óta nem volt gyer­mek tbc-s megbetegedés. Feladatunk továbbá a bete­gek felkutatása. Feltétlenül el kell mondanom, hogy azokban a megyékben, ahol csak tüdőszűrést végeznek, lazult a szűrési fegyelem. Vi­szont mi 1982-ben kiterjesz­tettük a megyére a lakosság célzott egészségügyi szűrését, melyet a tüdőszűrő hálózatra építenünk. Ennek tulajdo­nítható, hogy nálunk meg­szilárdult a szűrési fegye­lem, a megjelenési arány 25 százalékkal több, mint régen volt, a múlt évben átlagosan a behívottak 94 százaléka je­lent meg. Harmadik felada­tunk a gyógyítás, a gyógyke­zelés, — szinte az elsők kö­zött kapcsolódtunk be az általános tüdőgyógyászatba, a negyedik a gondozás. — Jelenleg a területi el­látás elve alapján látjuk el megyéi (feladatainkat. Kar- diopulmonális osztályt hoz- tuh.k létre. A kardiorespira- torikus rehabilitáció mellett bővült a mellkassebészeti profil, a tüdőbetegek általá­nos sebészeti, intenzív keze­lése mellett mellkastrauma­tológiát (is végzünik. A reha­bilitációhoz speciális ellátás­sal szervesen kapcsolódik a kialakított reumatológai osz­tály. Javult a kórház-gondo­zói együttműködés. Létrehoz­tuk a sürgősségi betegfelve­vő részleget. És még egy „újításunkat” megemlítek: ma a tbc-s betegek nagy ré­sze a cigánylakosságból, vagy a periférián élőkből kerül ki, ezeknek az embereknek nagy része alkoholista. Bevezettük az úgynevezett komplex ke­zelést, tehát tbc és alkohol ellen egyszerre kezeljük a beteget. Nagy öröm, amikor a gondozók jelzik, hogy az illető már nem ürít tbc-bak- tériumot és beilleszkedett a munkába, a közösségbe. V. V. Dr. Radeczky Gábor főigazgató-helyettes főorvos örömmel mutatja az elnyert Korányi-vándorserleget az ünnepi munka­értekezlet résztvevőinek Szakképzett idegenvezetők kellenek Kevés az orosz és lengyel nyelvtudású — Júliustól emelik a honoráriumokat A Belkereskedelmi Minisz­térium Továbbképző Intézete gondoskodik az idegenveze­tők képzéséről is. A legfris­sebb adatok szerint a hetve­nes* évek eleje, az intézet életre hívása óta 12 ezren végeztek el valamilyen szin­tű tanfolyamat, közülük je­lenleg négyezren aktívak. Hogy a nagy lemorzsolódás­nak mi az oka? A tovább­képző intézet illetékesei sze­rint a túlságosan alacsony idegenvezetési díj tartja vissza a szakképzett vezető­ket a folyamatos! munkától. Nos, alighanem az alacsony díj július, elseje után nem lelhet indok, ugyanis a mi­nisztérium igen jelentős mér­tékben emeli a díjakat. Az úgynevezett normál idegen­vezetésért, ha az öt órát meghaladja, 450 forintot kap a vezető, természetesen ide­gennyelvű tájékoztatásért. A hasonló munkáért járó díj még ebben a hónapban 300 forint, öt órán belüli idegen­nyelvű vezetésért június el­sejétől 320 forint lesz a ho­norárium, szemben a jelen­legi 240-nel. A magas szintű, tehát szakmai delegációt idegen nyelven vezető díja öt órán belül 460, azon túl 600 forint lesz. A harmadik kategóriába tartozik a belföldi csoportok kísérése, amely természete­sen nem azonos az idegen- vezetéssel, lévén, hogy a cso­portkísérő csak a szállás, az étkezés elintézését vállalja. Ha idegen nyelven teszi, nyolc órán belül 280, nyolc órán túl 400 forintot kap, ugyanezek a díjak itthon 200 illetve a 320 forintot érik el. Szolnok megyében a Ti- szatour foglalkozik — a Bel­kereskedelmi Minisztérium Továbbképző Intézetével kooperálva — az idegenveze­tők képzésével. Legutóbb 1982-Jben indított tanfolya­mot, amelyet hatvanan vé­geztek öl, így velük együtt nyolcvan-száz a megyében működő szakképzett idegen- vezetők száma. Űk azok, akikre folyamatosan számít­hat az Ibusz, az Express és a Coop tourist i s. A megyébe lá­togató csoportok többsége szovjet és lengyel, nem vé­letlen tehát, hogy a szakkép­zett idegenvezetők többségé oroszul beszél, más kérdés, hogy nem mindegyikük tár­salgási szinten. (Csak záró­jelben egy, hangsúlyozottan nem Szolnok megyei példa: a továbbképző intézetbe leg­utóbb nem vettek fel egy orosz szakos középiskolai ta­nárt a kellő társalgási szint alatti nyelvtudása miatt El­gondolkodtató. ..) Évente szőkébb pátriánkat 250 szov­jet csoport látogatja meg, hatvan százalékuknak jut jó nyelvtudású idegenvezető. Az „idegenforgatók” álta­lában tanárok, mérnökök, de akad nem diplomás is közöt­tük. Az átlag életkor az or­szágosnál örvendetesen ala­csonyabb, harminc-negyven év korüli. Az 1982-ben vég­zettek több mint féle egy-két idegen nyelvet társalgási szinten beszél, voltaképpen tehát nincs okuk panaszra az utazási irodáknak. A Tiszatour az idén ismét meghirdeti az idegenveztől tanfolyamot, amelyre au­gusztus 20-ig lehet jelent­kezni. A szeptemberben kezdődő képzés intenzív jel­legű lesz, nyolchónapos, heti tizenhat órás, bentlakásos. Mindazoknak a jelentkezését várják, akik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, egy­két idegen nyelv társalgási szintű ismeretével rendel­keznek.-bj­Végéhez közeledik az 1980- ban kezdődött választási cik­lus, hamarosan megkezdőd­nek az előkészületek az 1985- ös általános választásokra. Ez akkor is kiemelkedő ese­ménye lenne közéletünknek, ha minden a megszokott módon történne, de ezúttal másról is szó van. Időközben ugyanis a parlament elfo­gadta az új választási tör­vényt, amely szakít egy sor korábbi évtizedes beidegző­déssel. Kötelezően írja elő például a kettős vagy töb­bes jelölést, ami azt jelenti: jövőre a szavazóurnáknál nemcsak szavaznunk, hanem valóban választanunk is kell. S a jó választáshoz sok min­den szükséges. Ismerjék meg a jelöltet Rengeteg múlik például a jelöltállításon, a jelölőgyű­léseken. A népfrontbizottsá­goknak már most megfelelő politikai előkészületeket kell tenniük arra, hogy minde­nütt megismerjék a közéleti munkára alkalmas szemé­lyek minél szélesebb körét. A tanácsokkal együtt azoka't a módszereket is ki kell dol­gozni: hogyan tudják majd megfelelően bevonni a jelöltállításba, a jelölőgyű­lések előkészítésébe érdem­ben a szakszervezeteket, az ifjúsági szövetséget, a nő­mozgalmat, a szövetkezeti érdekképviseleti szerveket, a nemzetiségi szövetségeket, egyházakat. Hiszen az nem lehet kétséges, hogy minél átfogóbb nemzeti közmeg­egyezésre építve történik a választások előkészítése, an­nál nagyobb esély van arra, hogy ez a kiemelkedő köz­életi esemény valóban az új választójogi törvény betűje és szelleme szerint bonyo­lódjék le. A tanácsok szerepének fejlesztése — s ennek meg­felelő tudatosítása — ugyan­csak fontos politikai feltéte­le a választások sikerének. Annál is inkább, mert az el­múlt időszakban többször Térkép a Zagyváról Elkészült a Zagyva folyó vízrajzi atlasza. Légi felvéte­lek alapján a Kartográfiai Vállalat a helyszínrajzokat, míg a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Központ az illetékes vízügyi igazgatósá­gokkal egyeztetve a kiadvány mellékleteit készítette el. Az új atlasz nagy segítséget nyújt a vízügyi szervek ter­vezési, árvízvédelmi és folyó­szabályozási munkáihoz. találkozhattunk még a köz­életi ügyeink iránt egyéb­ként érdeklődő állampolgá­rok körében is azzal a szkep­tikus véleménnyel: úgy sincs pénz semmire, a tanács kép­telen feszültségeket megol­dani. A tanács dönt A kimozdulás receptje azonban ma már adott. Nem titok, hogy hamarosan lé­nyegesen megváltoznak a ta­nácsi gazdálkodásra vonat­kozó előírások, a helyben képződő bevételek többségét nem vonják el többé, hogy azután azokat a megye újra elossza, hanem helyben költ­hetik él, a községi, városi tanácstestület döntése sze­rint. Az önkormányzat tehát nemcsak politikai jelszó, ha­nem egyszersmind gazdasági realitás is lesz. S ennek tu­datában bizony már át kell értékelnünk a tanácstagok közéleti súlyáról, szerepéről vallott eddigi nézeteinket is. Hiszen a népképviseleti tes­tület tagjai fognak dönteni arról, mire költsék a péaz*, milyen fejlesztésbe fogjon előbb a település. Ilyen kö­rülmények között pedig már cseppet sem mindegy, kik­nek szavazunk bizalmat, ta­nácstagi mandátumot, kit választunk arra, hogy a dön­tésekben a mi érdekeinket, véleményünket is képvisel­je, tolmácsolja. Nemrégiben a Parlament­ben a megyei tanácselnökök értekezletén Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára így fogalmazott: a jövőben nem­csak az a kérdés, hogy ho­gyan, hanem az is, hogy mi­re választunk tanácstagokat. Ennek tisztázása ugyanis nö­velheti a több jelölthöz szük­séges vállalkozói kedvet és az állampolgári érdeklődést a testületek (nem pedig a hivatal!) munkája iránt. Már a választások előké­szítésének időszakában rend­kívül fontos, hogy tisztában legyünk vele: a következő Tegnap délután Szolnokon a megyei pártbizottság épü­letébe tanácskozásra hívta a város azon üzemeinek igaz­gatóit, párt- és szb-titkárait a városi pártbizottság és a városi tanács, amelyek két­száz munkásnál többet fog­lalkoztatnak. A tanácskozá­son részt vett és felszólalt Mohácsi Ottó. a megyei ta­nács elnöke. években a tanács munkájá­nak minősége sokkal inkább meghatározó jelentőségű lesz az adott településen la­kók életének minőségére, mint eddig bármikor. A hoz­záértő, jó tap ácsi vezetés, élve a növekvő anyagi önál­lósággal, a gazdálkodási — sőt, vállalkozási — lehető­ségekkel, sok mindent el tud majd intézni a lakosságnak, amit esetleg egy másik tele­pülésen még hosszú évekig nem tudnak megszerezni. Például azért, mert nem vé­ve tudomást az új követel­ményekről. a megváltozott helyzetről, a támogatást to­vábbra is felülről várják, ahelyett, hogy a helyi erő­források jobb kiaknázásán munkálkodnának. Kire szavazunk? Ezért is fontos, hogy szé­les körű előzetes közvéle­mény-kutatással kerüljenek előtérbe egy-egv településen azok az emberek, akik a kö­vetkező választási ciklusra akarnak is. tudnak is köz­életi tisztséget vállalni, akik a leginkább alkalmasak er­re. Persze nekik is lehetnek különböző elképzeléseik ar­ról, hogyan kellene a vá­lasztók érdekében tevékeny­kedni, melyek a legfonto­sabb megoldandó feladatok. Éppen ezek az eltérő véle­mények szolgáltathatnak majd alapot arra, hogy ma­gunk is állást foglaljunk, s annak a jelöltnek szavazzuk meg a bizalmunkat, akinek a programjával a leginkább azonosulni tudunk. Ez lesz az alap a későbbiek során a számonkérésre is. Talán az eddigiekből is ki­derül. hogy a választásokra való felkészülésből mi, egy­szerű állampolgárok sem maradhatunk ki. Hiszen szá­mítanak a döntésünkre, s ez nem kis felelősséggel jár. D. A. A mintegy kétszáz részt­vevőt Fenyvesi József, a megyeszékhely tanácselnöke tájékoztatta az időszerű vá­rospolitikai kérdésekről; a VI. ötéves terv időarányos végrehajtásáról, a társadal­mi munkákkal kapcsolatos teendőkről, a város rendjé­ről, tisztaságáról, a város- fejlesztés, -építés további feladatairól. A tájékoztatót vita követte.- , . Feltöltötték Tiszaroff és Tiszabura közötti Tisza-gát ínellett levő úgy­nevezett nagy Vizes gödröt, amely & még az 1876-os árvízkor keletkezett, i A Kötivizig szakemberei több mint Vjié*, 8 ezer köbméter földet mozgattak meg a feltöltéshez. Képünkön az erő- V Víz­gépek földet gyűjtenek a part men- . *. | tén -Émá Téma: várospolitika

Next

/
Oldalképek
Tartalom