Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
XXXV. évf. 140. sz.. 1984. június 16., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A KGST-tagországok nyilatkozata a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól Az országok kommunista és munkáspártjainak a [KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén részt vett vezetői és kormányfői egyhangúlag arra a megegyezésre jutottak, hogy a testvéri országok gazdasági együttműködése Iméreteinek további bővítése és hatékonyságának növelése szükséges és időszerű. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a KGST-tagországok megnövekedett gazdasági ereje a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a többi állammal történő kölcsönösen előnyös együttműködésért folytatott politikájuk anyagi alapjává vált. Az értekezlet résztvevői kiemelték az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció feilesztését célzó Komlex Program, a hosszú távú sok- és kétoldalú együttműködési programok időszerűségét, amelyek rendelkezései valóra válnak a gyakorlatban. A KGST-tagországok népgazdaságának és kölcsönös együttműködésének tervszerű fejlesztése lehetővé tette, hogy számos területen lényegesen mérsékeljék a tőkés világban kitört gazdasági válsiág gazdaságunkra gyakorolt hatását szernbe- szálljanak az imperialista (körök agresszív irányvonalával. az USA és néhány sző. vetségese azon kísérleteivel, hogy a gazdasági nyomás és a diszkrimináció politikáját folytassák. Az értekezlet résztvevői ezzel együtt megállapították, hogy még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a kölcsönös együttműködés bővítéséhez. Abban állapodtak meg, hogy megbízzák országaik tervező és gazdálkodó szerveit, hogy a folyó ötéves tervidőszak hátralévő éveire szóló népgazdasági terveik kidolgozása és az éves árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek egyeztetése során tárják fel a KGST-tagorszá- gokkal folytatott kereskedelem kölcsönösen előnyös bővítésének lehetőségeit az érvényes hosszú lejáratú megállapodásokban szereplő mennyiségeken felül is. Egyöntetű véleményük, hogy a jelenlegi szakaszban a KGST-tagországok legfontosabb feladatai a gazdaság és a kölcsönös együttműködés területén az alábbiak: A gazdaság intenzív fejlődési pályára történő gyorsított átállítása; a társadalmi [termelés .további növelése:, a termékek műszaki színvonalának. megbízhatóságának, élettartamának és minőségének javítása: az exportpotenciái fejlesztése, a termelőerők ésszerűbb elhelyezése; valamint a KGST- tagországok gazdasági fejlettségi színvonalai és elsősorban Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlettségi színvonalának az európai KGST-tagországok színvonalával való fokolza- tos kiegyenlítődési folyamatának meggyorsítása. Az értekezlet úgy határozott, új lépést kell tenni a gazdaságpolitika KGST- tagországok közötti egyeztetésének elmélyítésére a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken, az érdekelt országok pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés más területein is, abban a mértékben, amilyen mértékben azt az országok szükségesnek tartják. Az ilyen egyeztetésen a KGST- tagországok azt értik, hogy kollektív alapon munkálják ki az olyan nagy horderejű gazdasági problémák megoldásához vezető utakat, amelyek kölcsönös érdekű- ek, és nagy jelentősséggel bírnak a hosszú távú gazdasági fejlődés és együttműködés fő irányainak minden egyes baráti ország által történő meghatározása szemponjából. Célszerűnek tartották, hogy a párt- és állami vezetés felső szintjén rendszeres találkozókat tartsanak a KGST- tagországok hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégiája, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése [elvi irányainak egyeztetése céljából. Az értekezlet résztvevői abból indulnak ki, hogy a népgazdasági tervkoordináció a gazdaságpolitika egyeztetésének, a KGST-tagországok közötti tartós gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kialakításának fő eszköze lesz: alapul fog szolgálni az orsfcágok nemzeti tervei kölcsönös együttműködés érintette részeinek kidolgozásához. Az értekezlet résztvevői az együttműködés gazdasági mechanizmusának tökéletesítése, hatékonyságának fokozása szempontjából fontos iránynak tekintik a termelési kooperáció széles körű fejlesztését és közvetlen kapcsolatok létesítését az egyesülések, a vállalatok és szervezetek között. Intézkedéseket tesznek, hogy megadják a szervezeteknek a szükséges felhatalmazást és megfelelő együttműködési feltételeket teremtsenek. Kedvező feltételeket fognak teremteni továbbá közös cégek, vállalatok és egyéb nemzetközi gazdálkodó szervezetek önálló gazdasági elszámolás alapján történő létesítéséhez is. Az értekezlet résztvevői különösen időszerűnek tekintik a tudományos-műszaki haladás mindenoldalú gyorsítását, ezért megállapodtak, hogy a nemzeti programok alapján közösen 15—20 évre szóló komplex tudományos-műszaki haladási programot dolgoznak ki. Egyeztették, hogy a gépiparban az együttműködés komplex jellegű lesz, és főleg a termelés kulcságazatainak kiváló minőségű és műszakilag világszínvonalú gépekkel és berendezésekkel való ellátására fog irányulni. Különös figyelmet fognak fordítani az elektronika, a mikroprocesszoros és a robottechnika fejlesztésére. Az értekezlet résztvevői úgy vélik, sa'ját erőforrásaik mozgósításával és a kölcsö- Inös együttműködés erősítésével biztosítható valameny- nyi KGST-tagország által a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaprobléma megoldása. Ennek érdekében a KGST- tagországok komplex intézkedéseket tesznek, amelyek elsősorban az energiahordozók és a nyersanyagok takarékos és ésszerű felhasználására, a termelés energia- és anyagigényességének csökkentésére irányulnak. Ugyanakkor megfelelő intézkedéseket hoznak, a fűtőanyag-, energia- és nvers- anvag-termelés és a kölcsönös szállítások terén való együttműködés fejlesztésére. Azoknak a gazdasági feltételeknek a megteremtése érdekében, amelyek biztosítják több nyersanyag-fajta és energiahordozó Szovjetunióból történő szállításának megvalósítását és folytatását az importszükségletek olyan mértékig való kielégítése céljából, amilyenben a tervkoordináció és a hosszú lejáratú egyezmények alap. ján megállapodnak, az érdekelt KGST-tagországok az egyeztetett gazdaságpolitika keretében fokozatosan és következetesen fejleszteni fogják termelési és export- kzerkezetüket. és megteszik az ehhez szükséges intézkedéseket a beruházások, iparuk rekonstrukciója és ész- szerűsítése terén, a Szovjeti(Folytatás a 2. oldalon.) Kultivátorozzák a kukoricát » iiszagyendai Lenin Termelőszövetkezetben Az OVIT albertirsai üzemegységében ,ér véget az a 750 kilovoltos távvezeték, amely a Szovjetunióból Szállítja a villamos energiát, összesen 748 kilométer hosszúságú távvezetéken érkezik hazánk villamosenergia-felhasználásának mintegy negyed része. A szakembereknek nagy gondot okozott a távvezetéken történt üzemzavarok elhárítása, a [karbantartások elvégzése, minthogy az áramtalanítás nagy energiaveszteséggel járt. Dr. Csikós Béla Iműszaki igazgató szabadalma alapján olyan fémszállal átszőtt védőruhát és új technológiát dolgoztak ki, amelyek segítségével » szerelők veszély nélkül, az áram alatt levő vezeték érintésével végezhetik munkájukat. Ezzel jelentős energiamegtakarítást érnek el. Képünkön: Tarr Gábor távvezetékszerelő a védőruhában végzi a meghibásodott porcelánszigetelő cseréjét. MTI-fotó) Helmut Kohl hazánkba látogat Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Tervezés társadalmi közmegegyezéssel Népfrontülés a Parlamentben Tegnap a Parlament Vadász-termében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A megjelenteket Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke üdvözölte, majd Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. az Orsjágos Tervhivatal elnöke ismertette a VII. ötéves terv előzetes elgondolásait. Bevezetőjében a miniszterelnök-helyettes rámutatott: a gazdasági fejlődés új szakasza megköveteli, hogy az állampolgárok, már a célok megfogalmazásaikor kivegyék részüket a tervezőmunkából. Ez merőben új vonása a népgazdasága tervezés gyakorlatának, s egyúttal kiváló alkalom arra. hogy a közösen kialakított feladatok társadalmi méretekben, a legszélesebb rétegekben tudatosodjanak. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a Hazafias Népfront a VII. ötéves terv előzetes elgondolásait a közelmúltban regionális tanácskozásai napirendjére tűzte, s ennek köszönhetően már számos. a munka későbbi szakaszában hasznosítható javaslat, észrevétel került az illetékesek elé. Faluvégi Lajos ezután a népgazdaság helyzetét, az elmúlt évek legfontosabb gazdasági fejleményeit elemezte, s megállapította, hogy a kibontakozott kedvezőtlen folyamatok ellenére is sikerült megőrizni fizietőképesiségün- ket és csökkenteni adósságainkat. — A magyar népgazdaság képes a megújulásra, a nehézségek áthidalására — hangoztatta, majd a gazdaságpolitika eredményességének külső és belső feltételeit vette számba. Általánosságban jellemezve a Világgazdasági tendenciákat, az Országos Tervhivatal elnöke kijelentette. alapvető javulásra, élénk fellendülésre nem számíthatunk. erre nem építhetjük tervezőmunkánkat, de megvan a realitása a kibontakozásnak. Ezután a KGST csütörtökön befejeződött csúcstalálkozóját méltatta, kiemelve az eszmecsere politikai és gazdasági jelentőségét és megállapította: a tagországok ismételten megerősítették a közös előnyökön alapuló együttműködés további elmélyítésére irányuló készségüket. Külön szólt a modem technológiák kifejlesztésének szükségességéről, méltatva az ebben rejlő számottevő lehetőségeket. Behatóan foglalkozott a termelés minőségi követelményeivel, hangoztatva, hogy hosszabb távon is csak a minden megalapozott igényt kielégítő árucikkek számíthatnak biztos piacra. A belső feltételekről kifejtette, hogy a gazdaság megújulása csakis tartalékaink, az intenzív gazdálkodásból adódó előnyök következetesebb kihasználásával érhető el. A növekedés meghatározó forráséinak az eddiginél is jobb és hatékonyabb munkának kell lennie — mondta, majd vázolta a VII. ötéves terv főbb törekvéseit, az erősítendő tendenciákat. Nyomatékosan felhívta a figyelmet arra. hogy a tervek több változatban készülnek, s megvalósításuk is több időszakon ível majd át. Vagyis: bizonyos feladatok megoldása egy-egy tervciklusnál hosszabb időt igényel. A vitában felszólalók elmondották, hogy továbblépésünk alapfeltétele a megalapozott. mégis rugalmas nép- gazdasági terv. Erre annál is inkább szükség van, mert csak a feladatok pontos körülhatárolásával kérhető számon a teljesítés. Utaltak rá: Magyarországnak, amely méreteinél és lehetőségednél (Folytatás a 3. oldalon.)
