Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
2 ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 16. A KGST'tagországok nyilatkozata „A béke megőrzése és a nemzetközi gazdasági együttműködés” II Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagnrszágainak deklarációja (Folytatás az 1. oldalról.) unió számára szükséges termékek, többek között élelmiszerek, ipari közfogyasztási cikkek, bizonyos szerkezeti anyagok. kiváló minőségű, illetőleg világszínvonalú gépek és berendezések rendelkezésre bocsátása céljából. Az e kérdésekkel kapcsolatos kölcsönösen elfogadható megoldásokat a Szovjetunió és a többi KGST-tagország objektív gazdasági adottságainak, valamint ezen országok termelési és kölcsönös árucsereforgalmi szerkezetének figyelembevételével fogják kidolgozni. Ez biztosítja az eszközölt ráfordítások kölcsönösen előnyös kompenzálását és teszi lehetővé a szocialista közösség keretében a tartós, hosszú távú gyártásszakosítás további elmélyítését. Célszerűnek tartják az energiatermelés szerkezetének módosítását, közösen ki fogják dolgozni az atomerőművek és az atomfűtőművek 2000-ig szóló építési programját. A KGST-tagországok erőfeszítéseiket és a kölcsönös együttműködést 'a kohászati termelés szerkezetének tökéletesítésére fordítják. Megállapodás született arról, hogy az egymás közötti együttműködés, a szakosítás és a kooperáció alapján már az elkövetkező években jelentősen növelik a vegyipari termékek kibocsátását. Az értekezlet résztvevői elsődleges feladatnak tekintik az agráripari komD- lexum ágazatai és az e területen folyó együttműködés sokirányú fejlesztését. A KGST-tagországok — korszerű technológiák bevezetése, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi-műszaki bázisának fejlesztése és tökéletesítése alapján — erőfeszítéseket tesznek az élelmiszertermelés, valamint az élelmiszerek és a kölcsönös élelmiszer-szállítások növelésére a célból, hogy javítsák a lakosság ellátását és a fogyasztás szerkezetét. Megfelelő intézkedéseket fognak tenni, beleértve az érdekelt országok részvételét a beruházásokban és abban, hogy az érdekelt országok két- és sokoldalú alapon biztosítsák az exportőr-országok számára az ösztönzés egyéb gazdasági feltételeit. A KGST-tagországok szükségesnek tartják, hogy hat- hatósabbá tegyék a mai körülmények között a KGST keretében folyó együttműkö- )dés mechanizmusát, hogy az eleget tegyen azoknak a feladatoknak, amelyeket a szocialista nemzetközi munkamegosztás tökéletesítése és hatékonyságának fokozása, a megérett problémák kellő időben történő megoldása. Valamint a KGST-országok abban való érdekeltségének növelése támaszt, hogy elsősorban az egymás közötti esvüttműködést fejlesszék. Továbbra is időszerű az a feladat hogy a tervezési együttműködést szervesen kapcsolják össze az áru- és pénzviszonyok aktív alkalmazásával. Tovább fogiák tökéletesíteni az egvmás közötti kereskedelemben érvényes árképzési rendszer és az eevüttműködés valutáris- nénziigvi eszközeit, erősítik a kollektív valutát — a transzferábilis rubelt. Az együttműködési mechanizmus fejlesztését és tökéletesítését elő kell segíteniük a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kidolgozásra kerülő, a KGST-taeor- szágok gazdasági mechanizmusai szerkezetének közelítését célzó javaslatoknak is azokon a területeken, ame- lvok a legfontosabbak a köl- rsönös gazdasági kapcsolatom feilesztéso szemnontiából. A kommunista és munkáspártok vezetői és a KGST- tagországok kormányfői a jövőben is szükségesnek tartják a gazdasági együttműködés fejlesztését más, a KGST-n kívüli szocialista országokkal, abból a meggondolásból, hogy ennek az együttműködésnek fontos szerepe van mindep egyes fország gazdasági fejlődésében, és hogy a szocializmus pozíciói erősödjenek a világon. A jövőben is szélesíteni fogják az együttműködést a fejlődő országokkal, abból kiindulva, hogy az elő fogja segíteni az említett országok nemzetgazdaságainak fellendítését és gazdasági függetlenségének erősítését, a velük folytatott kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődését. Továbbra is készek arra, hogy fejlesszék a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományosműszaki kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal, a világ valamennyi államával. Megerősödött azon meggyőződésük, hogy e kapcsolatok fejlesztése elő fogja segíteni a népek közötti kölcsönös megértés erősítését és a nemzetközi feszültség enyhülését. Az értekezlet résztvevői kifejezik azon szilárd meggyőződésüket, hogy a hozott határozatok következetes megvalósítása új, fontos impulzust ad a további lendületes gazdasági fejlődésünknek és a kölcsönös együttműködésnek, a szocializmus növekvő tekintélyének és vonzerejének a világban, szorosabbra fűzi és minden oldalról erősíteni fogja a KGST-tagorszgok egységét, amelyeket az alapvető osztályérdekek azonossága és á marxizmus-leninizmus ideológiája kapcsol össze. A nyilatkozat aláírói: A Bolgár Népköztársaság részéről — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője, a Kubai Köztársaság részéről — Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az Államtanács elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes. a Lengyel Népköztársaság részéről — Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel iNépköztársiaság miniszterelnöke. a Magyar Népköztársaság részéről — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság részéről — Jumdzsáein Ceden_ bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Na°v Népi Hurálja Elnökségének elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság részéről — Erich Honecker a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára. a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Román Szocialista Köztársaság részéről — Nicolae Ceausescu a Román Kommunista Párt főtitkára. a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a Saov- i°t Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről — Knn^taintvin Cs°rnvenko, a Szovietunió Kommunista Páetia Központi Bizottságának főtitkára, a Szovietunió T^otAisohh Tanácsa Elnöksé- rónok elnöke. a Vietnami Szocialista Köztársaság ré- c7éről — T,e Doan a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtikára. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam, és kormányfői abból indulnak ki, hogy a politikai és gazdasági világhelyzet eddig soha nem látott mértékben érinti valamennyi ország és nép érdekeit, és mély aggodalmuknak adnak kifejezést amiatt, hogy erősödött a békét fenyegető veszély. Jelentősen növekedett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív köreinek konfrontációs irányvonala, valamint a katonai fölény elérésére, az erőpolitika megvalósítására, a belügyekbe való beavatkozásra, az államok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának csorbítására, a „befolyási övezetek” meg,szilárdítására és újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében — hangsúlyozza bevezetőben a dokumentum. A feszült helyzet még kiélezettebb lett azáltal, hogy néhány NATO-országban megkezdték az amerikai nukleáris közép-hatótávolságú rakéták telepítését. Ez a nukleáris fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg az európai földrészen és a Szovjetuniót válaszintézkedésekre ikényszerítette. Az európai nukleáris fegyverekről és stratégiai fegyverekről szóló tárgyalások megszakadtak. A nemzetközi feszültség fokozását célzó veszélyes irányvonallal szambeszálilnak a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom, más forradalmi és demokratikus erők. az erősödő hatalmas háborúellenes mozgalom, amelyek kifejezik eltökélt szándékukat arra, hogy véget vessenek az agresszív politikának, elhárítsák a nukleáris háború veszélyét, megvédjék a népek függetlenségét és szabadságát, békében és az egyenjogúság ■alapján működjenek együtt. A kölcsönösen előnyös együttműködés és a nemzet- jkötzi íJazdaáági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapon történő átrendezésének akadályozása ugyancsak növekvő ellenállást vált ki az egész világ haladó közvéleményében, az el nem kötelezett országok mozgalmában, más államok, a tőkés országok, többek között az USA reálisan gondolkodó po_ litikai személyiségeinek és hivatalos körei képviselőinek körében is. E tendencia megnyilvánulása az a tény, hogy a nyomás ellenére számos tőkés ország folytatja a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a szocialista államokkal — mutat rá a deklaráció. Ami a KGST-tagországo- kat illeti, határozottan elítélik és elutasítják a békés államközi kapcsolatok aláásá- sát célzó irányvonalat, fellépnek a kizsákmányolás va_ lamennyi formája, a más országok belügyeibe való beavatkozásra irányuló bármely kísérlet, a gazdasági kapcsolatok politikai nyomás eszközeként való alkalmazása ellen. Mindezt a nemzetközi jog általánosan elfogadott normái, az ENSZ Alapokmányában. valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányában szereplő elvek durva megsértésének tekintik. A szocialista közösség országaival szembeni ilyen irányvonal, amint azt a történelmi tapasztalatok mutatlak. teiiesen kilátástalan. A szocializmus képes a legbonyolultabb nemzeti és nemzetközi problémák sikeres megoldására. A KGST-tagországok példáin. vívmányaik a szocializmus és kommunizmus építésében. baráti kapcsolataik és együttműködésük messzilóvHítpcn i^lon+öc »-to’zitíYr tást gyakorol a világ fejlődésére. Az úi tínusú államközi kapcsolatok elveinek a kölcsönös együttműködésükben, valamint más országokkal való kapcsolataikban történő következetes gyakorlati megvalósítása eredményeképpen, a szocialista országok jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus. alapon történő átalakításához. Az értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy a KGST-tagországok közötti együttműködés továbbfejlesztése és tökéletesítése, a szakosítás és kooperáció elmélyítése elősegíti időszerű gazdaságfejlesztési problémáik együttes erővel történő megoldását, ezen belül az energia-, nyersanyag- és élelmiszer-szükségletek kielégítését, az élenjáró technika és technológia fejlesztésének és bevezetésének meggyorsítását. az anyag- és munkaerőforrások, a termelő és tudományos-műszaki potenciál jobb kihasználását. Ez hozzájárul minden egves ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, népeik anyagi jólétének és .kulturális színvonalának emeléséhez, a szocialista államok erejének, egységének és ösz- szeforrottságának erősítéséhez. Ugyanakkor a KGST-tag- országok számára távolról sem közömbös, hogyan alakul a világ politikai és gazdasági helyzete. Mélyen érdekelitek annak javításában. És nemcsak azért, mert ez kihat gazdasági terveik tel- Ijesítésére, a más állaimok- kal való .gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataik normális fejlesztésére. A szocializmus, mint a világ leghaladóbb társadalmi rendszere természeténél fogva az emberiség jövőjéért érzett nagy felelősséggel lép fel, mivel legfontosabb célja az ember jólétéről való gondoskodás. A KGST-tagországok kom- (rriunisita és munkáspártjainak vezetői, valamint áll.am- és .kormányfői azon a véleményen vannak, hogy nem a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kon- frcntáció’"'5. nem q kapcsolataikat akadályozó újabb és újabb gátak emelésére, hanem a békés, tartós nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztése konstruktív útjainak keresésére kell törekedni, a világban kialakult realitások és valamennyi ország érdekednek figyelembevételével. Szilárd meggyőződésünk, hogy semmiféle világprobléma, a szocializmus és a kapitalizmus közötti történelmi vita sem oldható meg katonai úton. A KGST-tagországok mindig is a gazdasági elzár- Ikózás .következetes ellenzői voltak, állhatatosan kiálltak és kiállnak a más államokkal való széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálása, az ezek fejlesztésének útjában. álló mindennemű korlát lebontása mellett. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az elmúlt évitized tapasztalatai meggyőzően bizonyították az enyhülés szükségességét és gyümölcsöző voltát a világ valamennyi népe számára. Az értekezlet résztvevői fontosnak tartják mindazoknak a pozitívumoknak a megszilárdítását és megsokszorozását, amelyeket a 70- es években a nemzetközi kapc sala tokban elértek, azt, hogy erősödjön a kölcsönös bizalom és fejlődjön az egyenjogú együttműködés az államok között, függetlenül azok társadalmi rendszerétől. Ehhez valamennyi ország konstruktív erőfeszítésére van szükség mind politikai, mind pedig gazdasági téren. Jelenleg nincs fontosabb feladat, mint a béke megőrzése a Földön, a nukleáris katasztrófa elhárítása. Elsődleges jelentősége van a fegyverkezési verseny megszüntetésének, a fegyverzetek csökkentésére való áttérésnek, a katonai-stratégiai egyensúly mind alacsonyabb szinten történő fenntartásának. Ez a viliággazdasági helyzet javításának is legfontosabb feltétele. Az értekezlet résztvevői meg vannak győződve arról, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú betartásával a nukleáris fegyverkezési verseny megállítható és az államok hozzákezdhetnek a nukleáris leszerelés reális intézkedéseinek valóraváltásához. Ehhez politikai akarat, valamennyi ország biztonságának érdekeit figyelembe vevő. becsületes. egyenjogú és konstruktív dialógus szükséges. Ezen az alapon lehet elérni Európa teljes mentesítését mind a közép-hatótávolságú, mind a taktikai atomfegyverektől. Az európai béke és biztonság szempontjából a jelenlegi körülmények között feltétlenül szükséges követelmény az új nukleáris eszközök felhalmozásának megszüntetése a kontinensen. Ezzel kapcsolatban az értekezleten képviselt államok ragaszkodnak a közép-hatótá- ivolságú almerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában való telepítésének megszüntetéséhez és kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták kivonásához vezető lépésekre, úgy egyidejűleg lépések fognak történni a válaszintézkedések visszavonására is. Ez fogja megteremteni az alapot a tárgyalások felújítására Európának mind a közép-ható- fávoliságú, mind a taktikai atomfegyverektől való mentesítésére vonatkozó megfelelő megállapodások elérésé" céljából. A szocialista államoknak azok a javaslataik is igen időszerűek, hogy haladéktalanul meg kell állapodni a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról; a világűr militarizálásá- nak, az erő alkalmazásának a világűrben a Föld elleni támadásnak a betiltásáról: a vegyi fegyverek világméretű betiltásáról és megsemmisítéséről, és ehhez vezető lépésként a vegyi fegyverek megsemmisítéséről az európai kontinensen. Az értekezleten résztvevő államok felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-tagálla- mok között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés viszonyok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére vonatkozó rendkívül fontos javaslatra. Határozottan síkra- szállnak azért, hogy azok a nukleáris hatalmak, amelyek ezt még nem tették meg, mondjanak le a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazásáról. A világgazdasági problémák megoldásának feladata kapcsán ma különös jelentőségre tesz szert a Varsói Szerződés országai és a NATO-országok között a katonai kiadások csökkentésével kapcsolatos tárgyalások mielőbbi megkezdésének biztosítása, a szövetséges szocialista országok által az Észak-atlgnti Szövetség tagállamaihoz intézett felhívásban nemrégiben ezzel kapcsolatban tett részletes és konkrét javaslat alapján. A katonai költségvetés csökkentésére vonatkozó megállapodásnak természetesen ki kell terjednie valamennyi, ielentős katonai potenciállal rendelkező államira. A katonai kiadások csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és szociális fejlesztés céljaira, többek között a fejlődő országok megsegítésére 'használnák fel. A szocialista közösség országainak az enyhülésre és leszerelésre vonatkozó javaslatai jól ismertek. A KGST- tagországok készek aktívan résztvenni azok gyakorlati megvalósításában, csakúgy mint a más államok által tett konstruktív kezdeményezések realizálásában. A háborús fenyegetés enyhítése, a katonai szembenállás csökkentése szempontjából igen nagy jelentőségű volna a stockholmi bizalomerősítő biztonsági és európai leszerelési konferencia sikeres befejezése. A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint állam- és kormányfői a békés egymás mellett élés elveihez híven felhívással fordulnak valamennyi néphez, az államok és kormányok vezetőihez, tegyenek aktív lépéseket a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében. A szocialista országok által a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, az Egyesült Nemzetek Szervező, tében és más nemzetközi fórumokon ezzel kapcsolatban tett javaslatok továbbra is érvényesek. E javaslatok továbbfejlesztéseképpen az értekezlet résztvevői felhívnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendezését, a gazdasági biztonság szavatolását és az államközi kapcsolatok e fontos területén a bizalom kialakítását célzó akcióprogram megvalósítására. A nemzetközi érintkezés gyakorlatából ki kell zárni a gazdasági agresszió bármely módszerét, többek között az embargó, a bojkott, a kereskedelmi, hitel- és (technológiai blokád alkalmazását, illetve az ezekkel való fenyegetést. A valamennyi állam közötti gazdasági kapcsolatokban maradéktalanul érvényesíteni kell a nemzeti függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartását, a belügyekbe való be nem avatkozást. az erőszak alkalmazásától, illetve az azzal való fenyegetéstől történő tartózkodást, a teljes egyenjogúságot, a nemzeti érdekek és minden nép azon jogának tiszteletben . tartását, hogy maga rendelkezzen saját sorsával, a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség és a legnagyobb kedvezmény elvét. Az értekezlet résztvevői ismételten megerősítik, országaik szilárd szándéka, hogy fejlesszék a gyümölcsöző kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat minden olyan szocialista, fejlődő és fejlett tőkés országgal, amely ez iránt készséget mutat. Célszerűnek tartják, hogy e kapcsolatokat elsősorban hosszú távú programok és egyezmények alapján bővítsék, az együttműködés (különböző kölcsönösen előnyös formáit alkalmazzák, beleértve többek között az objektumok műszaki felszerelésében és létesítésében való közreműködést, az ipari kooperációt, tudományos-műszaki problémák együttes megoldását stb. A KGST-tagfordzágok a itőkés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel való együttműködés potenciális fejlesztési lehetőségeinek aktívabb kiaknázása mellett foglalnak állást. Ebiben a vonatkozásban nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai országok közötti gazdasági és tudományos- műszaki íkapcsolatok bővítésének a Helsinkiben elfogadott Záróokmány és a madridi találkozón elért megállapodások «Zeitemében. A KGST-tagországok támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a fejlett tőkés országok, továbbá a fejlődő országok gazdasági szervezetei közötti, kölcsö- sen előnyös kapcsolatok kialakítását. Ezzel összefüggésben megerősítik, hogy készek a KGST és az EGK között megfelelő megállapodást kötni, szem előtt tartva a szóban forgó szervezetek tagországai közötti kereske(Folytatás a 3. oldalon.)
