Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
1984. MÁJUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Könyv és olvasó ünnepi találkozása Szabó Katalin Klein Imre Somogyi Attila Fekete Márta Három Sándor Összehangolják az elképzeléseket A munkahelyi művelődés motorjai A közművelődési törvény megjelenését követően 1976- ban az Országos Közművelődési Tanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös határozatban intézkedett a vállalati művelődési bizottságok létrehozásáról A testületek megalakítását a munkásművelődés fejlesztése, a munkahelyi közművelődés hatékonyabbá tétele érdekében szorgalmazták. Megyénkben 1976 és 1979 között 106 munkahelyen alakultak művelődési bizottságok, amelyekben jelenleg több mint nyolcszázan tevékenykednek. Az elmúlt esztendők tapasztalatairól, a művelődési bizottságok jelenlegi helyzetéről, jövőjéről rendeztünk kerek- asztal-beszélgetést szerkesztőségünkben. A beszélgetésen Klein Imre, az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központjának munkatársa, Három Sándor, a Tiszamenti Vegyiművek Művelődési Házának igazgatója, Somogyi Attila, a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgzadálkodási Vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára, Fekete Márta, a Papíripari Vállalat szolnoki gyárának munkaverseny-felel&se és Szabó Katalin, a Kunhegyes és Vidéke Áfész szakszervezeti és közművelődési bizottságának titkára vett részt. A Néplapot Török Erzsébet képviselte. (Folytatás az 1. oldalról.) renc tanácselnök köszöntötte Jókai Anna József Attila- díjas írót, az ünnepség szó- nokát. A jó könyv sajátos élményét semmilyen más művészet nem pótolhatja, az irodalom em’bernemesítő hatásáról a technikai forradalom, az automatizáció korában sem szabad lemondani, hangsúlyozta ünnepi beszédének főbb gondolatai között. A megnyitóhoz kapcsolódva a kisújszállási Állami Zeneiskola zenekara — vezényelt ifjú Papp László — és a kunhegyes! Dózsa György úti Általános Iskola énekkara adott koncertet, majd Jókai Anna dedikálta új könyveit az író-olvasó találkozón. Kunhegyes az ünnepi alkalomhoz méltóan fogadta a jeles eseményt, számos nagy érdeklődést kiváltó rendezvény fogadta az érdeklődőket. A művelődési központban a Móricz Zsigmond életét és munkásságát bemutató kiállítást nyitották meg, a könyvtár szabadidős klubjában pedig Ady-dokumentu- mok, unikumok láthatók. Az irodalomtörténeti értékű gyűjtemény Göblyös György kunhegyesi patrióta tulajdona, s csaknem a hazai Ady- kiadás és irodalom teljességét foglalja magában a kincset érő házi múzeum. A tárlókon ott van a Márkó király című ballada, amelyet Ady a zilahi reformáAz 1983/84-es oktatási év eredményeit és gondjait számbavevő, illetve a következő tanév feladatait áttekintő országos tanácskozást szervezett tegnap a Művelődési Minisztérium a fővárosi és a megyei tanácsok illetékes elnökhelyettesei, főosztályvezetői és osztályvezetői, a megyei pártbizottságok képviselői, illetve a megyei pedagógus szakszervezeti titkárok részvételével. A konferencián — amelynek az Építők Szakszervezetének székháza adott otthont — Köpeczi Béla művelődési miniszter tájékoztatta a résztvevőket az idei tanév tapasztalatairól. Mint elmondotta: kedvező tényként értékelhető, hogy az óvodáskorúak 87 százaléka részesül óvodai nevelésben, sajnálatos ugyanakkor, hogy még mindig 5000 felett van a helyhiány miatt elutasított gyermekek száma. Sokasodott és csak a nevelőtevékenység kárára végezhető el az óvónők adminisztrációs munkája. Magas az óvodában maradó tanköteles korú gyermekek száma — hangsúlyozta —, ennek orvoslására országosan ''egységesebb mércét kell alkalmazni az iskolaérettségi vizsgálatok során. Az elmúlt évben az általános iskolákban több mint 1300-zal nőtt a tantermek száma, a tanulólétszám pedig mintegy 2 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző tanévben. Az iskolák tus gimnázium VI. osztályos tanulójaként írt, megjelent 1894-ben, látható a Jászi Oszkár szerkesztette Huszadik Század című folyóirat 1919. augusztusi Ady-száma, egy Becsben 1924-ben kiadott díszes Reinitz album 11. példánya, amelyet a szerző Károlyi Mihálynak, „a magyar forradalom vezérének” dedikált. A megye városainak, falvainak többségében is kinyitottak tegnap a vidám tavaszi zászlódíszbe öltözött könyvárusító pavilonok, sátraik. Szolnokon, a múzeum udvarán tartották az ünnepi könyvhét megnyitóját. Kőműves Sándor, a Szigligeti Színház művésze Barabás Tibor írását olvasta fel, s a még mindig sok esetben nem tanítási célokra épített helyiségekben, épületekben működtek. A tartalmi korszerűsítés terén előrelépés tapasztalható: az új tantervek és tankönyvek jelentős része bevált, s az is világosan kirajzolódott a napi gyakorlatban, hogy a tananyagok mely részein szükséges változtatni. örvendetes, hogy kezdenek kialakulni a tanulók egésznapos foglalkoztatásának korszerű szervezeti és tartalmi keretei — mondotta továbbiakban. Ma mán minden második általános iskolai tanuló részesül az egésznapos foglalkoztatás valamely formájában. Sok viszont az általános iskolába járó túlkoros tanuló, ezért kívánatos lenne elérni, hogy a 14. életévüket betöltött diákok közül a felmentettek a dolgozók általános iskolájában, ifjúsági osztályokban fejezzék be tanulmányaikat. Az általános iskola csaknem valamennyi évfolyamán tovább növekedett a tanév- vesztesek száma, s arányuk éppen az első osztályokban a legmagasabb. A Művelődési Minisztérium a jövőben feltárja a tankötelezettség teljesítését gátló körülményeket, A korábbi tanévekhez képest nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munka folyt az idén a középiskolákban — állapította meg Köpeczi Béla. E tanévben a megfelelő Kodály Zoltán Ének- és Zenetagozatos Általános Iskola énekkara adott hangulatos műsort. A könyvsátrak, pavilonok már az; első órákban nagy forgalmat bonyolítottak le. A választék igen gazdag, a különböző könyvnapi antológiák — Szép versek. Körkép. Rivalda, írószemmel — mellett csaknem félszáz szép- irodalmi kötet, kilenc memoár és 16 ismeretterjesztő mű jelent meg a könyvhétre. A fentebb említett könyveken kívül különösen keresettek a magyar versekés drámák, a mai próza, Bár- czy János új könyve, Robert Merle regénye, a Csikóéveink, s a legújabb szociológiai, szociográfiai munkák, így a Rétegződés-modell című tanulmánykötet. A közeli napokban számos neves író látogat a megyébe, hétfőn Moldova György Kossuth-díjas a jászberényi munkás- és ifjúsági házban találkozik olvasóival, május 30-án Cseres Tibort várják a tiszafürediek; május 31-én Gyurkovics Tibor jön Szolnokra; június elsején Kertész Ákos tart szerzői estet; Karcagon — május 29-én — Iluh István verseiből rendeznek zenés irodalmi műsort. A megye íróvendége lesz még — többek között — Lakatos Menyhért is, de a közeli napokban Szilvás! Lajos is hazalátogat szülővárosába, Szolnokra. korosztálynak csaknem 90 százaléka tanul középfokon. Különösen a gimnáziumokban gyorsult fel a létszámnövekedés üteme, és sajnálatos módon ezekben az oktatási intézményekben is megjelentek a képesítés nélküli nevelők. Főleg a második idegen nyelv tanítására kevés az egyetemet végzett szaktanár. A középiskolai tanulmányi munka tapasztalatait elemezve az előadó rámutatott: a gimnáziumi fakultáció az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem a középiskolából hiányzó tantárgyak tanulására kínál lehetőséget, hanem inkább a továbbtanulást, illetve az elhelyzkedést. segíti elő. A jövő év feladatairól szól- hangsúlyozta: 1984 és 1987 va a művelődési miniszter között elvégzik a korrekciókat a tanterveken, az óraterveken és a tankönyveken. A tehetséges fiatalok képességeinek jobb kibontakoztatása érdekében változtatást terveznek az általános iskolások tanulmányi versenyrendszerében. A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítására a minisztérium javasolja: a tanítók, tanárok lakáshoz jutását különleges hitelkonstrukciókkal is segítsék elő, s a kistelepüléseken is nyíljék mód pedagóguslakások építésére. Csökkentik a pedagógusok fölösleges adminisztratív terhelését, s tervezik létrehozni erkölcsi megbecsülésük új formáit is — mondotta Köpeczi Béla. TÖRÖK ERZSÉBET: A művelődési bizottságok tevékenységét kezdőiben sok tisztázatlan kérdés nehezítette. Ma vajon elmondhatjuk-e, hogy életre hívásuk igazolta a várakozásokat, működésük nyomán szervezettebbé, hatékonyabbá vált a munkahelyi művelődés? SOMOGYI ATTILA: Tévedés volna azt hinni, hogy a bizottságok megalakulása előtt nem végeztek közművelődési munkát a vállalatoknál, üzemeknél. A maga posztján a párt, a KISZ, a szakszervezet, s a gazdaság- irányítás is ellátott hasonló tevékenységet, csakhogy egymástól külön-külön végezték munkájukat. A művelődési bizottságok szerepe éppen azért jelentős, mert koordinálják. egységes tervbe foglalják az elképzeléseket, ösz- szehangolják a vállalat oktatási, továbbképzési és köz- művelődési tevékenységét. Ez nemcsak szervezettebbé tette a munkát, de véleményem szerint minőségi javulást is eredményezett a munkahelyi művelődésben. FEKETE MÁRTA: Valóban igaz, hogy a testületek munkája nyomán hangsúlyosabb szerepet kapott a munkahelyeken a művelődés. Jómagam mégsem vagyok egészen nyugodt, mert volt ugye a határozat, amely életre hívta a bizottságokat, s felruházta őket bizonyos feladatokkal, de nem ruházta fel őket semmiféle hatáskörrel. A koordinációs tevékenység pedig tulajdonképpen abból áll, hogy meg tudjuk-e győzni a gazdaságve- zetőket, illetve a bizottságban dolgozó, különböző szervek képviselőit elképzeléseink helyességéről, egy-egy program megvalósításának fontosságáról. Én azt hiszem, minden a személyeken „fordul” meg. Alighanem csak ott eredményes a bizottságok munkája, ahol a vezetők is „szívügyüknek” tekintik a művelődés ügyét. HÁROM SÁNDOR: Vitatkoznék az előző véleménynyel. A Vegyiművek persze sajátos helyzetben van. Népművelővel. művelődési intézménnyel rendelkezik, s ez nyilván meghatározza a munkahelyi művelődést is. A SZOT és az OKT határozata egyértelműen kimondja; a bizottságok hatás- és jogkörük alapján véleményező, javaslattevő és koordinatív feladatokat ellátó testületek. Alighanem az a gond, hogy ezt nem mindenhol értelmezik helyesen. Jómagam — egyébként a vállalat művelődési bizottságának egyik titkára vagyok — a világért sem ruháznám fel másfajta jogkörökkel a bizottságokat. Sokkal inkább a nálunk is jól bevált gyakorlatot ajánlanám. Mi jól kiépített ak- tivahálózattal dolgozunk, elsősorban a szocialista brigádokra számíthatunk. Bevonjuk őket már a rendezvények előkészítésébe is, a saját maguk tervezte programokat ők szervezik, ők rendezik meg és nem a művelődési bizottság tagjai ..rohangálnak” érdeklődő közönség után. TÖRÖK ERZSÉBET: A vállalatok, annak érdekében, hogy dolgozóik magasabb jövedelemre tegyenek szert, lehetőséget teremtettek gazdasági munkaközösségek alakítására. Többlet jövedelemhez természetesen csak többletmunkával, a napi munkaidő után, a szabadidő terhére juthatnak a dolgozók. Nyilván ez a közművelődési munkában is érezteti hatását. KLEIN IMRE: Nem hiszem, hogy a gmk-k miatt vészharangokat kellene kongatni a munkahelyi művelődés felett. Inkább örülni kell annak, hogy a munkások a korábban — talán éppen a továbbképzések során — megszerzett szaktudásukat ily módon is kamatoztatják. FEKETE MÁRTA: Akár elismerjük, akár nem, a munkaidő után végzett tevékenység — akár háztáji gazdaságban, akár gmk-ban — a rendezvények látogatottságán is megmutatkoz- nak. Az igazság ugyanis az, hogy idáig is elsősorban az a kvalifikált, magasabb műveltségi szinttel rendelkező szakmunkás réteg igényelte programjainkat, az a réteg, amely ma a gazdasági munkaközösségek tagjainak többségét alkotja. SOMOGYI ATTILA: Éppen ezért volna időszerű változtatni azon az egyoldalú szemléletünkön, amely a művelődést csupán a fizikai dolgozók egy szűkebb rétegénél szorgalmazza. A regionális vízmű dolgozói több megyében, sok telephelyen végzik munkájukat. Számukra kulturális programokat szervezni emiatt is elég nehézkes, de még nehezebb volna, ha nem törekednénk arra, hogy minden réteghez, csoporthoz, de akár az emberekhez külön-külön is megtaláljuk az utat. A valósághoz alkalmazkodva, valós igényeiket figyelembe véve. Kerekasztal- beszélgetés SZABÓ KATALIN: Korábban valóban csak a „nagy rendezvényeket” szorgalmaztuk. Ma már tudjuk, sokkal eredményesebb a munkánk, ha egy-egy szűkebb csoport; á fiatalok, a nők, vagy éppen a szakcsoportokban azonos tevékenységet folytató emberek érdeklődésére alapozva szervezzük programjainkat. A kunhegyesi áfész- hez öt település tartozik, boltok, vendéglátóhelyek, váltott műszakban dolgozó emberek. Nehéz is volna számukra azonos időpontban, azonos témájú programokat tartani. TÖRÖK ERZSÉBET: A művelődési bizottságok tagjai többnyire nem szakképzett népművelők. Társadalmi munkában végzik tevékenységüket. Milyen segítséget kapnak ehhez? KLEIN IMRE: Az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központja igyekszik minden támogatást megadni. Még 1978-ban együttműködési szerződést kötöttünk a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központtal. Több közös akciót szerveztünk, többek között 1979-ben Zebegényben azt az alkotó tábort, amelyen a művelődési bizottságok titkárai, társelnökei vették részt, és a munkájukkal ösz- szefüggő kérdéseket, gondokat elemeztük. Véleményem szerint nagy segítséget nyújtott az SZMT—TIT szabad- egyetem is, amely a munkahelyi művelődés különböző területeit járta körül. Ugyanakkor a megye hét városában szerveztünk úgynevezett táj centrum előadássorozatokat a művelődési bizottságok tagjainak. Ezeken az előadásokon sok gyakorlati kérdés került előtérbe. Feltétlenül meg kell említenem a Szolnokon működő művelődési 'bizottságok klubját, módszertani kiadványainkat, s Jegelsősorblfin az Alkotó emberért elnevezésű pályázatunkat, amely szeretnénk, ha a jövőben is irányadó lenne a vállalatok közművelődési tevékenységében. SZABÓ KATALIN: A pályázat valóban óriási segítséget jelent, úgyszólván „mankóul” szolgál a művelődési bizottságoknak. Programokat ajánl, tevékenységi formákat, módszereket ismertet, a helyi közművelődési intézményekkel való együttműködőre ösztönöz. KLEIN IMRE: A SZOT a közeljövőben új irányelveket ad ki a művelődési bizottságok munkájához. Alapvető funkciójuk nem változik, de szélesebb körűvé válik. A munkakörülmények, a munkakultúra vizsgálatától a szabadidős tevékenységek tervezéséig, sok mindent magába foglal majd. S ami nagyon fontos, az eddig jórészt hiányzó elemző munkára is felhívja a figyelmet. Az ünnepi könyvhét megyei megnyitója a kunhegyesi könyvtár udvarán Az új tantervek és tankönyvek jelentős része bevált Konferencia a tanév tapasztalatairól — Köpeczi Béla tájékoztatója
