Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-05 / 104. szám
1984. MÁJUS 5 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában elkészültek a Paksi Atomerőműhöz a hatodik TVV—221 típusú turbógenerátor álló részének elemei. Felvételünkön szilárdsági és gáztömörségi próbához készítik elő az elemeket amelyeket Budapesten, a törzsgyárában szerelnek, tovább Fotó: Kováts Béla Fiatal szakorvosok tanácskoznak Szolnokon Téma: az agy érmegbetegedései A fokozottabb önállósággal növekszik a szakszervezetek felelőssége és szerepe A harmincöt éven aluli, kórházakban, klinikákon dolgozó elme- és idegorvosok részvételével tegnap, délelőtt Szolnokon tudományos fórum kezdődött a Magyar Ideg- és Elmegyógyászok Társasága és a Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza Kórháza rendezésében; az esemény lebonyolításában, előkészítésében, anyagi és erkölcsi támogatásában több szolnoki és Szolnok megyei szerv és intézmény is részt vállalt. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tartott megnyitóünnepségen — amelynek elnökségében helyet foglaltak a megye vezető párt, társadalmi, egészségügyi, ifjúsági szerveinek képviselői — Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, méltatta annak a ténynek a jelentőségét, hogy a szakmai eszmecsere létrejött, hozzátéve, hogy a megye és a város számára megtiszteltetés házigazdának lenni. A megyei tanács elnökének megnyitó szavai után a rendező ‘szervek képviselői köszöntötték a vendégeket. Dr. Csanda Endre professzor, a Magyar Ideg- és Elmegyógyászok Társasága elnöke, az Ideggyógyászok Világ- szövetsége alelnöke szólt arról, hogy a hazai neurológusok számára kiváló alkalom lehet a szolnoki rendezvény ismereteik gyarapítására, a vélemények cseréjére. A fórum amelyet méltán nevezhetünk tudományos tanácskozásnak is — témája az agyi erek megbetegedéseinek felismerése, sebészi és gyógyszeres kezelése, a betegség ellátásának szervezési problémaköre. A téma aktualitásának több oka van, ezek közül a legfontosabb az, hogy a halálokok statisztikájában az agyi betegségek a harmadik helyen állnak; mindez jelzi egyszersmind a gyakoriságot és a súlyosságot. Sajnálatos, hogy a betegség ma már meglehetős gyakorisággal fordul elő a fiatal felnőtt korban is/ A nyitóünnepség után a fórum megkezdte munkáját: négy, a téma egy-egy részterületét feldolgozó előadás hangzott el. Ma három előadással folytatódik a program, természetesen minden előadás után lehetőség van a hallottak megvitatására, újabb szempontok felvetésére is. A fiatal neurológusok szolnoki találkozóját több szórakoztató és kulturális esemény (művésztelep látogatás, városnézés) teszi teljessé. Lakatos István köszöntése Lakatos István karcagi veteránt, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosát, 85. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága nevében tegnap, kora délután a karcagi városi pártbizottság székházában köszöntötte Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, és átadta neki a megyei pártbizottság ajándékát és köszöntő levelét. Az eseményen jelen volt Zagyi János, a karcagi városi pártbizottság első titkára. Melioráció Szakmai bemutató Karcagon Tegnap a Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézetében, a melioratív talajnedvességszabályozás kutatási eredményeinek bemutatóját láthatták az érdeklődő szakemberek. Megtekintették a karcagpusztai meliorációs telepet és a Magyarországon elsőként kipróbált NSZK- beli mélylazitó gépsort, amely szélsőségesen kötött talajok művelésére is alkalmas. A szakmai program a DATE a napokban megrendezett, tudományos ülésszakának egyik eseménye volt. (Folytatás az 1. oldalról.) lam, a szakszervezetek a munkásosztály kezében a munkáshatalom megvalósításának eszközei. A szakszervezetek helye, szerepe a szocialista társadalomban nem kötődik az irányítási rendszer változásaihoz. A szak- szervezeti tagság munkavállalói helyzete nem változik attól, hogy a vállalatot milyen módszerrel vezetik. A szakszervezet a bérből és fizetésből élő munkavállalók érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezete volt és az marad továbbra is. Azt a megújulási folyamatot, amely az MSZMP állásfoglalását és a SZOT novemberi plénumát követően megindult, természetesen gyorsítani kell. Végig kell azonban gondolni, hogy a szakszervezeti munka szervezeti keretei, formái, a jog- és hatáskörök, a munkastílus milyen változáson mentek át az elmúlt 16 év alatt és milyen igények vannak ezek továbbfejlesztésére. Hiszen a magyar szakszervezetek nemzetközileg is elismert munkájának szervezeti formái — jog- és hatásköre — eddig is abban a folyamatos fejlődésben alakultak ki, amelyek kapcsolódtak a gazdaságirányítási rendszer változásaihoz. Érdekképviselet, tisztségviselők Lényeges vonása a változásoknak, hogy a szakszervezeteken belül egyre nagyobb önállósággal rendel- delkeznek az alapszervezetek, széles jogkört kaptak a bizalmiak. A szakszervezetek felkészültek arra, hogy amennyiben nő a vállalatok, azon belül egyes gazdasági egységek önállósága, a szakszervezetek megfelelő partnerek legyenek. Mégis vizsgálni kell a szakszervezetek munkastílusát, munkamódszereit annak érdekében, hogy tovább erősödjék a helyi szervek önállósága és felelőssége, csökkenjen a szakszervezeti munka bürokratizmusa. S vizsgálni kell azt is, hogy az érdekegyeztetésnek milyen rendszere alakuljon ki a különböző szinteken, beleértve a kormány és a SZOT, az ágazati szak- szervezetek és a partner állami szervek, valamint a SZOT és az ágazatok közötti együttműködés kérdéseit. A SZOT főtitkára emlékeztetett arra is, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos fő feladatok elsősorban a munka tartalmában fognak jelentkezni. Mint mondotta, csupa ismerős kérdés kerül elő: a veszteséges termékek gyártásának megszüntetése, a veszteséges, alaphiányos vállalatok rendbetétele, a teljesítménykülönbségek érzékeltetése a nyereségben, személyi jövedelmekben. A kezdeményezésekben nagy a szerepük a szakszervezeteknek is, hiszen a vállalati önállóság növelésével az érdekképviselet mozgástere bővül, növekszik a tagság, a testületek, a tisztségviselők helyi szerepe. Számolni kell azzal is, hogy az érdekösszeütközés gyako- , ribb lesz, ezért az érdek- egyeztetés rendszereinek kimunkálása a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének érzékeny része, amely nagy politikai felelősséget, körültekintő politikai munkát igényel. Ezután arról szólt, hogy a teljes foglalkoztatottságot a"z államnak, a hatékony foglalkoztatást pedig a vállalatoknak kell biztosítaniok. A hatékony foglalkoztatással való szembenállás nem lehet a szakszervezetek álláspontja, de feladata segíteni, hogy mindenki dolgozni tudjon, aki akar. Nem kis feladatok várnak a szakszervezetekre a nagyobb munkahelyi és társadalmi fegyelem megteremtésének elősegítésében, a társadalomban fellelhető vadhajtások bármely formája elleni fellépésiben. Ez is érdekvédelem — mondotta a főtitkár. Közérdek az is, hogy a szakszervezetek is határozottabban és következetesebben végezzék munkájukat, a zavartalan és folyamatos munkafeltételek javításáért, a dolgozók termelési aktivitásának segítéséért. A vállalatok önállóságának növelése ehhez is jobbfeltételeket nyújt. Méhes Lajos hangsúlyozta: a szocialista munkaverseny nagyszerű eredményeket hozott. Jelentős anyagi, szellemi és erkölcsi értékekkel gazdagította társadalmunkat. A jövőben is fontos szerepet szánunk a dolgozók munkamozgalmainak. Nem szabad megengedni, hogy átmeneti nehézségek miatt helyenként a mozgalom értékei, hivatása háttérbe szoruljon. Arra van szükség, hogy a munkaversenyt — megtisztítva minden formalitástól — élővé, elevenné tegyük, hogy betöltse azt a szerepét és értékesíthesse azt az erőt, amit a szocialista társadalom építésében jelent. A dolgozók vegyenek részt érdemben a vállalati célok meghatározásában. Győződjenek meg arról, hogy a több kereset, a jobb szociális és kulturális ellátás, a gyorsabb műszaki fejlődés a jó munka eredménye. Mindez a szocialista versenyben, a munkamozgalmakban, a szocialista bri- gádmozgalombain felélénkülést hozhat. Befejezésül elmondta, hogy a következő hetekben, hónapokban alkotó viták, konkrét feladatok várnak a szak- szervezeti mozgalomra és valamennyi tisztségviselőre. További napirendként az 1984. évi népgazdasági terv eddigi teljesítését és a további feladatokat vitatta meg a tanácsülés. Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, a napirend előadója elmondta, hogy megnőtt a vállalati kollektívák érdeklődése munkahelyük közügyei iránt, a korábbiaknál tájékozottabbak a vállalat feladatairól és a dolgozók tervkészítésbe is mindinkább bekapcsolódnak. Kedvez a demokratizmusnak, hogy a rugalmas tervezési módszerek kezdenek általánossá válni. A munkahelyi fórumokon gyakran tervvariánsokat vitatnak meg, számolva a piac lehetséges változásaival, így a rendkívüli feladatok sem váratlanok a kollektívák számára. Az idei tervek vitájában a bizalmi testületek mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy a változó feladatokhoz hogyan lehet rugalmasabban megteremteni a munkafeltételeket is. Sokhelyütt sürgették a termelést gátló akadályok elhárítását, vizsgálták továbbá, hogy a termelési tervek mennyire vannak összhangban a munkafeltételekkel, valamint a jövedelmi és szociálpolitikai lehetőségekkel. A korábbiaknál nagyobb számban fordult elő, hogy a bizalmi testületek a tervek átdolgozását, módosítását javasolták. Bérszabályozás, kereset A bérgazdálkodásban a korábbiaknál kisebb volt a bizonytalanság, mivel a szabályozás az idén lényegében nem Változott. A vállalatok többségének bérfejlesztési tervei megközelítően egybeesnek a népgazdasági számításokkal, bár a vállalatok közötti eltérések meglehetősen nagyok. Előfordulnak 1.5 százalékos, de 10 százalékos béremelések is. Rendkívül nagy az érdeklődés a kísérleti bérszabályozás iránt, amit újabb 72 lalat 130 ezer dolgozója számára vezettek be. Ezeken a helyeken nagyobb kereseti lehetőséget biztosítanak a dolgozóknak, dé a bérköltség drágulásával vállalják ennek gazdasági kockázatát is. A bérezési feszültségek enyhítését segíti, hogy a kormány, a szakszervezetek kezdeményezésére bizonyos feltételek mellett központi támogatást nyújt a vállalatoknak és szövetkezeteknek a műszakpótlék emeléséhez és a melegüzemi pótlék bevezetéséhez. A műszakpótlék emelése vállalati hatáskör, a pótlékemelés teljes körű támogatására nincs mód, a központi pénzeszközök csak a vállalati keretek 'kiegészítését teszik lehetővé. A gazdálkodási körülményeket mérlegelve az illetékes minisztériumok az ágazati szakszervezetekkel együttműködve döntik el, hogy melyik vállalatok és milyen mértékben részesülhetnek támogatásban. A melegüzemi pótlék bevezetésénél is feltétele a központi támogatásnak, hogy a vállalatok saját eszközeikből is fordítsanak erre pénzt. Azok az egységek számíthatnak támogatásra, ahol a melegüzemben legalább 40—60-an dolgoznák. A műszakpótlék bevezetése várhatóan 350 ezer, a melegüzemi pótlék pedig mintegy 40 ezer dolgozót érint. Az idei szociális tervek szerint a vállalatok törekvése, hogy megőrizzék az eddig elért ellátási színvonalat. A SZOT főtitkárhelyettese ezután részletesen szólt a népgazdaság első negyedévi eredményeiről és utalt arra, hogy a termelés külső és belső feltételei összességében valamivel kedvezőbbek, mint a múlt év hasonló időszakában. A továbbiakban arról beszélt, hogy a vállalatok többsége a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségeket is jobban ki akarja használni ezért a versenycélokat jobban összehangolták a sajátos vállalati feladatokkal. Sok értékes munkafelajánlást tettek a dolgozók hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. Munkaverseny, ösztönzés Jó lehetőséget teremtett a vállalatok számára, hogy most már önállóan szabhatják meg a munkaverseny feltételeit, a jutalmazás módjait és annak összegeit, bár sok vállalat ma még bátortalanul él ezzel a lehetőséggel. Még mindig ragaszkodnak a beidegződött formákhoz, ám biztató, hogy jónéhány vállalatnál új formákat, hatásos módszereket vezettek be a munkaverseny ösztönzésére — mondotta a SZOT főtitkárhelyettese. Sál László beszédét vita követte. A tanácsülés a beszámolót egyhangúlag elfogadta. Ezután a tanácsülés szervezeti és személyi kérdésekben döntött. A SZOT munkavédelmi osztálya helyett létrehozta a SZOT munkavédelmi, társadalombiztosítási és egészség- ügyi osztályát. Timmer Józsefet, a SZOT titkárát — érdemei elismerésével, SZOT tagságának érintetlenül hagyásával — felmentette SZOT elnökségi és titkársági tagságából, valamint SZOT titkári funkciójából, mivel nyugállományba voniil; dr. Bukta Lászlót, a SZOT közgazda- sági és életszínvonalpolitikai osztályának vezetőjét megválasztotta a SZOT elnöksér- ge, valamint titkársága tagjának és a SZOT titkárának; Az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi így ára az Omker részére ebben az évben mintegy 30 millió forint értékben szállít különböző laboratóriumi üvegalkatrészeket
