Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-22 / 118. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁJUS 22. Megkezdődtek a szovjet — nyugatnémet tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Kijelentette, hogy a Német Szövetségi Köztársaság is hozzá alkar járulni ai fegy­verkezési hajsza megszünte­téséhez. A közép-európai fegyveres erők és a fegyverzetek köl­csönös csökkentéséről folyta­tott bécsi tárgyalásokkal ösz- szefüggő kérdések áttekinté­se során Andrej Gromjko megállapította, hogy a nyu­gati résztvevők továbbra is kitartanak eddigi, konstruk­tívnak nem nevezhető állás­pontjuk mellett, amely már sok éve akadályozza a megál­lapodás elérését. A szovjet külügyminiszter kitért országának a közel­múltban a stockholmi konfe­rencián előterjesztett javas­lataira is, hangsúlyozva, hogy azok szerves egységbe ötvözik az átfogó politikai és pemzetfeözi' ,jogfc intézkedé­seket a konkrét katonai-mű­szaki jellegű lépésekkel. Hans-Dietrich Genscher ki­jelentette, hogy az NSZK kormánya az európai bizton­ság kérdéseiről folytatott párbeszéd fontos fórumának tekinti a stockholmi konfe­renciát, és érdekeit abban, hogy azon konkrét eredmé­nyek szülessenek. Bonban ennek megfelelően fogják ta- inuilmánydzni a Szovjetunió új javaslatait is. Andrej Gromiko tegnap Moszkvában vili ás reggelit adott Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet alkancel- lár. külügyminiszter tisztele­tére. Andrej Gromiko pohártkö- szöntőjében emlékeztetett arra, hogy aiz európai politikai helyzetben a hetvenes évek­ben bekövetkezett kedvező fejlemények létrejöttében jelentős szerepe volt a Szov­jetuniónak és az NSZK-nak. Ezek a fejlemények azonban kiváltották azoknak az erők­nek az ellenállását, amelyek a világ legkülönbözőbb ré­szein saját akaratukat akar­ják rákényszeríteni más or­szágokra. A jelenlegi ameri­kai kormányzat nyílt kon­frontációra törekszik a nem­zetközi kapcsolatokban és saját javára kívánja megvál­toztatni a katonai erőegyen­súlyt. Előre eltervezett mó­don zátonyra futtatta a nuk­leáris fegyverzetekről Géni­ben folytatott tárgyalásokat, hogy a NATO nyugat-európai országai oa telepíthesse a Szovjetunió és más szocialis­ta országok ellen irányuló, idlsőcsapás- mérő - nukleáris rakétáit. Az új amerikai ra­kéták megjelenése Európá­ban jelentősen megnövelte a nukleáris! veszélyt, amely to­vább nő minden újabb raké­tának — többek között az NSZK-ban végrehajtott — telepítésével. Nyíltan meg kell állapítani, hogy az NSZK egyike volt azoknak a NATO-országok- nak, amelyek az Egyesült Államokkal együtt felépítet­ték a hidat az amerikai ra- íkjétálkj Európába szállításá­hoz — mondotta Gromiko. Ezek a rakéták nemcsak, azo­kat veszélyeztetik, akik ellen irányulnak, hanem minden­kit. Minél hamarabb vissza­vonják ezeket a fegyvereket, annál szaibadabban lélegez­hetnek az európaiak és az amerikaiak — mondotta Gro­miko. Leszögezve, hogy eb­ben az esetben szükségtelen­né válnának azok a válaszlé­pések is, amelyeket a Szovjet­unió és szövetségesei tesz­nek, elsősorban azokba az irányokba, ahonnan az őket fenyegető nukleáris veszély ered. Szovjet—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások kezdőd­tek tegnap Moszkvában. Képünkön Gromiko (balra) üdvözli vendégét, Hans-Dietrich Genschert (Telefotó — KS) A szovjet külügyminiszter megerősítette, hogy az ame­rikai rakéták kivonása esetén megkezdődhetnek a tárgyalá­sok mind az európai, mind pedig a hadászati nukleáris fegyverzetről. Komoly és eredményes tárgyalásokra azonban mindaddig nem ke­rülhet sor. amíg az egyik fél — az Egyesült Államok — nem hajlandó lemondani a regionális és hadászati egyen­súly megbontására tett kí­sérleteiről. \ A továbbiakban Andrej Gromiko szólt a Szovjetunió és a többi szocialista ország közelmúltban tett jelentős kezdeményezéseiről, kiemel­ve a nukleáris fegyverek el­sőként történő alkalmazásá­ról való lemondásra tett ja­vaslatot és azt az indítványt, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kölcsö­nösen mondjanak le a kato­nai erő alkalmazásáról. Hangsúlyozta, hogy szerzőik választ varnak ezekre a ja- vaislatokra, amelyekről a NATO-országOk egyelőre hallgatnak. Válaszbeszédében Hans- Dietrich Genscher kijelentet­te, hogy a Szovjetunió és az NSZK egymástól eltérő néze­teket vall a konfliktusok okainak és rendezésük mód­jának megítélésében. Genscher külügymi­niszter moszkvai látoga­tása akkor is fontos 'ese­ménye a kelet—nyugati kapcsolatok alakulásá­nak. ha tudjuk: a pár­beszédhez a légkör pil­lanatnyilag kedvezőtle­nebb, mint a 'korábbi szovjet—nyugatnémet ta­lálkozókon volt. Az nagy­jából kiszámítható volt, hogy a konzervatív bonni kormánykoalíció nagyobb megértést tanúsít majd az Egyesült Államok glo­bális politikája iránt, mint szociáldemokrata elődei. Mégis, némi meg­lepetést keltett, hogy a Kohl-kabinet — az NSZK-nak a kelet—nyu­gati kapcsolatokhoz fű­ződő érdekeltsége elle­nére — ilyen messzire megy az amerikai ad­minisztráció erőfölényre törekvő politikájának, rakéta telepítési terveinek támogatásában. Roppant jellemzőnek tetsző bonni reakció volt, hogy még előterjesztése előtt elutasították Craxi olasz kormányfő elképze­léseit a rakétatelepítés leállítására. Az pedig egyenesen feledni remélt időszakot idézett fel. ami­kor a közelmúltban a szovjet sajtó kénytelen volt aggodalmait kifejte­ni a nyugatnémet re- vansizmus újjáéledésé­nek veszélyét hangoztat­va. A szovjet sajtó véle­ménye szerint a német egységgel összefüggő, Az NSZK külügyminiszte­re szólt árból, hogy országa egyetért a Varsói Szerződés tagországai külügyminiszte­reinek legutóbbi tanácsko­zásáról kiadott közlemény azon megállapításával, hogy nines' olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalások útján fnegoldiaini és nem lehet el­mulasztani egyetlen lehető­séget, egyetlen esélyét sem annak, hogy bekövetkezzék a visszatérés a tárgyalásokhoz. Genscher a Kelet és Nyu­gat közös céljának nevezte a béke biztosítását. Kitartó erőfeszítés éket kell tenni — mondotta — a fegyverzetek ellenőrzése és a leszerelés ér­dekében!, el kell ismerni min­den fél jogos biztonsági igé­nyét, s a politikai és ideoló­giai különbségek ellenére késznek kell mutatkozni a konstruktív együttműködés­re mindazokon a területeken, amelyek kölcsönös érdeklő­désre tarthatnak számot. Az NSZK külügyminiszte­re szólt arról, hogy Európa közepén, Kelet és Nyugat találkozási pontjánál elhe­lyezkedő országát különösen érinti a bizonytalan helyzet­ből és a konfrontációból származó veszély. Ezért ki­tartóan támogatják az össz­európai folyamatot, mint a kontinens stabilitásának, egyik lényeges elemét. megszaporodott bonni nyi­latkozatok megrontják a kétoldalú kapcsolatok légkörét, s esetleg ki­kezdhetik az NSZK és kelet-európai szomszédai kapcsolatait rendező tör­ténelmi fontosságú szer­ződések szellemét. Ezek után nem meglepő, hogy Moszkvában is különö­sebb illúziók nélkül te­kintettek a tárgyalások elé. Mindemellett a rend­kívül feszült nemzetközi viszonyok között önma­gában a szovjet—nyu­gatnémet politikai pár­beszéd folytatódása is fi­gyelmet keltő mozzanat. S a megbeszélések na­pirendjén valóban a vi­lágpolitika főbb kérdé­sei, főleg a fegyverkorlá­tozás, Európa ügyei, s a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok állnak. Gen­scher útja mindenkép­pen tükrözi azt a szov­jet törekvést, hogy az érdesebb nemzetközi lég­kör ellenére sem (esetleg épp emiatt nem) sza­bad egyetlen lehetőséget sem elszalasztani a dialó­gus folytatására. Per­sze, korai lenne még a várható eredményekről szólni. Annyi azonban biztosan kijelenthető, hogy az európai együtt­működés szemszögéből jelenleg a parányi lépé­sek is szinte ugrással egyenértékűek. Győri Sándor Befejeződött az SPD kongresszusa Ismét Brandt a párt elnöke Harcászati gyakorlat hazánkban A Magyar Néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai az éves kiképzési tervnek megfelelően a közeli napok­ban — tartalékos hadkötele­sek bevonásával — harcá­szati gyakorlatot hajtanak végre. A gyakorlaton mint­egy nyolcezren vesznek részt. A gyakorlat megtekin­tésére Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi mi­niszter meghívására hazánk­ba érkezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marcalija, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Willy Brandtnak, a párt újabb két évre megválasz­tott elnökének zárszavával ért véget tegnap a Német Szociáldemokrata Párt öt­napos, essen! kongresszusa: Brandt még egyszer kife­jezésre juttatta azt a véle­ményét. 'hogy ha az 1985-ös (észak-rajna—vesztfáliai il­letve a Saar-vidéki) tarto­mányi választásokon az SPD sikeres áttörést hajt végre, akkor 1987-ben az országos kormányhatalmat is vissza­szerezheti. Felszólította a tőkés mun­kaadókat, hogy tegyenek en­gedményeket a heti munka­idő csökkentésének kérdésé­ben. A szakszervezetek ké­szek gyorsan befejezni a több mint egy hete tartó fémipari és nyomdászsztráj­kot, de kapitulációra nem hajlandóak, s ezt mi sem ajánlhajuk nekik — szögez­te le az SPD elnöke. Fémipari sztrájk 100 ezernél több dolgozó nem vette fel a munkát Nyugat-Németországban Az NSZK-ban tegnap null? árától tovább szélesedett az egy hete tartó fémipari sztrájk. A Fémipari Dolgozók Szakszervezete (IG Metall) felhívására 33 ezer vasas szüntette be a munkát Hes­sen tartományban. A sztráj­kolok száma ezzel megköze­líti a 60 ezret. A helyzet kiéleződését je­lenti, hogy a tőkés munka­adók ma kizárnak 65 ezer dolgozót a munkából Ésizak­Württenmbergben, Észak­Badenben. A kizárt munká­sok. számára a szaksizerveze- teknek sztrájkpénzt kell fi­zetnie. Vagyis a tőkések cél­ja a szákszervezet anyagi meggyengítése és a sztrájk letörése. Eközben az autóiparban egymás uitán állnak le az üzemek, alkatrészhiányra hi­vatkozva. A leállított,üzemek dolgozói sem bért, sem sztrájkpénzt nem kapnak. 'S miután az illetékes kormány­intézmény — a Szövetségi Munkaügyi Hivatal — a tő­késeket támogatva úgy dön­tött, hogy munkanélküli se­gélyt sem folyósít részükre, ezek a tömegek esetleg sízem- béfordíthattóak sztrájkoló társaikkal. A sztrájkoló, a kizárt és le­állított dolgozók száma szer­dára eléri a 250—30,0 ezret. Az NSZK-ban egyre többen szüntetik be a munkát a fémipari munkások közül. A ké­pen: az Opel autógyár dolgozói tartanak tiltakozó megmozdulást Russelsheimben (Telefotó — KS) Zavargások Indiában Összeült a Biztonsági Tanács Napirenden a közel-keleti kérdés Algírban vasárnap végét­ért a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezethez tartozó há­rom csoport és a Palesztin Kommunista Párt vezetői által tartott tanácskozás má­sodik fordulója. Az El-Fa- tah, a Népi Front Paleszti­na Felszabadításáért, a De­mokratikus Front Paleszti­na Felszabadításáért és a Palesztin Kommunista Párt képviselői a palesztin moz­galom belső helyzetéről és a parlament szerepét betöltő Palesztin Nemzeti Tanács összehívásáról tárgyaltak. Tegnap összeül az ENSZ Biztonsági Tanács, hogy újó­lag megvitassa a megszállt területeken folytatott izra­eli politikát. A BT összehí­vását arab országok kérték a múlt héten, azután, hogy izraeli megszálló egységek betörtek a dél-libanoni Szi- don mellett lévő Ain al-He- lua palesztin menekülttábor­ba. A támadók lakóházakat robbantottak fel, több pa­lesztint megöltek, illetve megsebesítettek, sok sze­mélyt elhurcoltak. Izrael' tiltakozik a Biztonsági Ta­nács összehívása ellen. Ötödik napja tartanak az utcai zavargások a délnyu­gat-indiai Maharasitra szö­vetségi államban. Bomfoay- ban és Thane városban va­sárnap hindu és muzulmán tüntetők csaptak össze. a rendőrség a rend helyreállí­tására tűzfegyverét használ­ta. A két városban ezen a na­pon kilenc ember hált meg, mintegy 300 személyt őrizet­be vettek. Hindu szélsősége­sek Bombay-ban megroha­moztak egy mecsetet és mu­zulmán lakóházakat gyújtot­tak fel. Maharastra államban a zavargások eddigi négy napja alatt összesen száz személy vesztette életét. Indira Gandhi miniszterel­nök tegnap körútra indult, hogy az állam nagyobb váro­saiban személyes tekintélyét llatiba vetve segítse elő a ke­délyele megnyugtatását. Ht­jának első állomása a nyolc­milliós Bombay. Vasárnap erőszakos cse­lekmények színhelye volt a Pandzsáb állfflambeilli Arnrit- szár városa is. Itt szikh szél­sőségesek nyittattak lesből tüzet rendőri egységekre. Több személy, megsebesült. Vasárnap helyhatósági vá­lasztásokat tartottak India 12 szövetségi államában. Hiva­talos közlés szerint kisebb rendbontásoktól! eltekintve a választások nyugalomban folytak le, és a szavazásra jogosultaknak 60—65 száza­léka járult az urnák élé. A dél-libanoni Szidon közelében az Ain el-Helua palesztin menekülttábor továbbra is fokozott izraeli katonai ellenőrzés alatt van. Mint ismeretes, a múlt héten az izraeliek nagysza­bású terrortámadást hajtottak végre a tábor lakói ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom