Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-04 / 103. szám

1984. MÁJUS 4' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiváló Szövetkezet címet és oklevelet adtak át ünnepség Tiszaföldváron és Jászberényben A tavalyi szocialista mun- kaversenyben elért eredmé­nyei alapján a tiszaföldvári Áfész a Kiváló Szövetkezet címet, a jászberényi Egyesült Jászság; Afész pedig a me­gyei dicsérő oklevelet kapta meg. Tegnap mindkét szövetke­zetben ünnepélyes termelési tanácskozást tartottak, ame­lyen átvették a kitüntetése­ket. A tiszaföldvári ünnepsé­gen, amelyen ott volt Simon József, a megyei pártbizott­ság titkára, Varga Sándorné, a szolnoki városi pártbizottság első titkára. Szilvasán Pál, a Szövosz elnökhelyettese adta át a Kiváló Szövetkezet címet dokumentáló oklevelet az áfész kollektívájának. A földváriak tavaly ellátási te­rületükön nagy figyelmet fordítottak a kereslet és a kínálat egyensúlyának meg­tartására. a választék bőví­tésére. Kiskereskedelmi for­galmuk 5,2 százalékkal volt magasabb 1983-ban, mint az azt megelőző esztendőben. Hasonló mértékben emelke­dett az áfész vendéglátó ága­zatának forgalma is. A szö­vetkezet kiemelten foglalko­zott a termelésszervező, fel­vásárló és értékesítő munka hatékonyságának növelésé­vel. Ipari tevékenysége csak­nem hetven százalékkal jobb eredményt hozott az 1982-es évhez képest. Ugyancsak hozzájárult a cím elnyerésé­hez, hogy a szövetkezet job­ban kihasználta meglevő ka­pacitásait, termelékenyebbé tette a munkát, és sikeresen csökkentette a költségeket. A meg növekedett forgalom­nak és a jó termelési ered­ményeknek köszönhetően ta­valy 29 százalékkal több nyereséget könyvelhettek el Tiszaföldváron. mint ameny- nyit terveztek. A tegnap esti ünnepségen a kiemelkedő munkát vég­zett dolgozók kitüntetéseket, jutalmakat vehettek át, majd megtekintették a szá­mukra öszeállított műsort­Jászberényben a megye legnagyobb fogyasztási szö­vetkezete, az Egyesült Jász­sági Áfész is tegnap tartotta ünnepélyes termelési tanács­kozását, amelyen átvették a Mészöv, a KPVDSZ és a me­gyei tanács dicsérő oklevelét. Az elmúlt esztendőben a jászberényiek 11,5 százalék­kal túlteljesítették ered­ménytervüket. kiemelkedően s?ép síkért értek el a bolti kiskereskedelmi tevékenysé­gükkel, ami már csak azért is dicséretes, mert az áfész működési területe csaknem az egész Jászságra kiterjed. A megyei dicsérő oklevél átvétele után Jászberényben is jutalmakat. osztottak ki azok között, akik a legin­kább hozzájárultak az áfész eredményeihez. Téma: a kereskedelem Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titká­ra tegnap, a kora délutá­ni órákban a megyei párt­székházban fogadta And- rikó Miklós belkereske­delmi államtitkárt. A találkozón időszerű kereskedelempolitikai kérdésekről folytattak eszmecserét. Megbeszélés agrárpolitikai kérdésekről Tegnap kora délután Szolnokra látogatott Vil­lányi Miklós, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitká­ra, és a megyei pártszék­házban megbeszélést foly­tatott Simon Józseffel, a megyei pártbizottság tit­kárával időszerű agrárpo­litikai kérdésekről. Mezőgazdaság ős élelmiszeripar Bevált vállalkozási formák, megfelelő szervezeti rendszer Tegnap délután Szolno­kon a Sajtóklubban a Köz­gazdász napok keretében az élelmiszergazdasági szabá­lyozórendszer működésének tapasztalatairól és tovább­fejlesztésének feladatairól tartott előadást Villányi Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára. A MÉM-államtitkár elő­adásának elején az élelmi­szergazdasági termelés szer­vezetében várható változá­sokat elemezte. Leszögezte, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban évek óta jól bevált vállalkozási formák működnek. A mi­nisztérium álláspontja sze­rint a gazdálkodó szerveze­tek gyökeres átalakítására, a tulajdonosi jogok gyakor­lásának rendjének alapvető megváltoztatására nincs szükség, mert állami válla­latok és gazdaságok, vala­mint termelő és szakszövet­kezetek dolgoznak egymás mellett, ugyanúgy megtalál­hatók a nagy méretű, mint a kisebb és közepes termelő szervezetek. A mostani szer­vezeti rendszer hosszú tár-| von is alkalmas a modern technika befogadására és a piaci alkalmazkodásra. Az élelmiszergazdaságban — az élelmiszeripar néhány te­rületét kivéve — a verseny­helyzetet sem kell különö­sebben erősíteni, hiszen egy- egy tevékenységgel a leg­többször több száz egység­ben foglalkoznak egyszerre. Tagadhatatlanul igaz viJ szent, hogy néhol szükség van a profilkötöttségek ol­dására, és jobban kell élni a tőkeáramlás kínálata, már ma is részben meglévő lehe­tőségek kiaknázásával. Villányi Miklós előadásá­nak második felében a gaz­dasági szabályozók korsze-l rűsítéséből az ágazatra há­ruló feladatok megoldása érdekében végzett előkészí­tő munka részleteibe avatta be hallgatóit. Az előadást vita követte, és az államtit­kár kérdésekre is válaszolt. A kitüntetés után dolgozni sietett Könkey Syula szolnoki férfiszabó mester neve még ma is fogalom a megyeszék­helyen, pedig lassan három­negyed évszázada lesz, hogy a születését bejegyezték a matrikulába. A választékos modorú, végtelenül udvarias szabó­mester rendhagyó módon, akarata ellenére került a tűk és az ollók világába. Hétévesen elveszítette az édesapját, és mivel özvegy édesanyja harmadmagukat tartotta el szűkösen, nem csoda, hogy a jóeszű kisdi­ák pályaválasztása a hato­dik elemi befejezése után így történt. — Szabóinasnak adlak, kisfiam. Jó szakma, télen- nyáron szobában üldögél­hetsz, és ha megbecsülöd magad, még híres mester is lehet belőled! — így indo­kolta döntését az édesanyja. Ez ellen nem volt apelláta, így lett inas. Egy évig súr rolt, takarított, kezelte a gé­peket, vagy éppen bevásá­rolt az idősebb mester urak­nak, segédeknek, amikor végre a szabószékig eljutott. Telt-múlt az idő. kapott di­cséretet is, nyaklevest is, és valahogy egyre jobban meg­szerette ezt a finom, aprólé­kos, sok ügyességet, fantá­ziát kívánó munkát. Tizen­hat évesen segéd lett. Jóné- hány helyen megfordult az országban, itt is ellesett, ott is tanult valamit, míg 1934- re házassága révén ismét Szolnokra került. Azóta is itt dolgozik. Igaz, a gyer­mekei már kiröpültek, és két unokával is dicsekedhet, úgy hogy olyan gondja nin­csen, hová tegye a forinto­kat. Bár jónéhány éve már nyugdíjas, a helyzete mit sem változott, ma is ugyan­úgy dolgozik, mint koráb­ban. Temérdek a megren­delője, nem fenyegeti a munkanélküliség. Ennek va­lószínűleg az az oka, hogy reklamáció még nem érke­zett az öltönyei ellen, ami nem kis dolog. A műhelye tele van rangosabbnál ran­gosabb díjakkal :a könnyű­ipar, a szakma kiváló dol­gozója, a mestervizsga-bi­zottság elnöke. Tegnap a KIOSZ megyei székházában az országos központ fél évszázados, mjy- gas színvonalú munkája el­ismeréseképpen aranygyű­rűvel tüntette ki az ősz mestert. Meghatottan vette át az elismerést, aztán sie­tett vissza műhelyébe. Ter­mészetesen dolgozni, hiszen a munkának, a szakmának köszönheti, hogy 74 eddigi évéből tízet tizenkettőt nyu­godtan letagadhatna. Saját szavaival élve azért meri nem ért rá megöregedni.. . B. Szabó Miklós A "60-as években Szolnok megye felzárkózhat az ismertebb üdülőkörzetekhez Andrikó Miklós államtitkár előadása az idegenforgalmi napok szakma! tanácskozásán Az országos tanácskozáson Andrikó Miklós államtitkár tartott előadást az idegenforgalom helyzetéről, feladatairól A Szolnok megyei idegen­forgalmi napok keretében tegnap országos szakmai ta*. nácskozást tartottak a me­gyeszékhelyen. A tanácsko­záson a hazai idegenforgalmi hivatalok, utazási irodák, szállodák és vendéglátók kül­döttei, neves szakemberei vettek részt. A megyei tanács nagytermében megrendezett tanácskozáson az idegenfor­galom időszerű kérdéseiről, a belföldi turizmussal össze­függő feladatokról volt szó. Bereczki Lajos, 4 megyei ta­nács általános elnökhelyette­sének megnyitója után And­rikó Miklós belkereskedelmi államtitkár tartott előadást mintegy százötven szakember előtti az ország idegenfor­galmi helyzetéről. Elöljáróban arról szólt, hogy jó gondolat volt „az or­szág közepére” hívni a ha­zai szakembereket, országos tapasztalatcserén bővíteni nyárelőn a kapcsolatokat, az ismereteket. Az se közöm­bös, hogy a hazai turizmusért felelős' utazási irodák és hi­vatalok vezetői kicsit megis­merik a Közép-Tisza vidékét, ed viszik a táj érdekességei­nek, nevezetességednek hírét magukkal — a belföldi turis­ták hasznára. Andrikó Miklós vázolta a hazíati idegenforgalom helyze­tét is. Elmondta^ hogy úgy tűnik, á turizmus fellendülő­ben van, túljutott az 1983-as mélyponton. Jól példázza ezt az is, hogy az első negyed­évben — márpedig az év el­ső negyedéve korántsem tu­ristaidőszak — 16 százalék­kal nőtt az. idegenforgalom­ból származó devizabevétel. Máris fellendülőben van a francia és az angol turisták érdeklődése hazánk iránt — ami a közelmúlt államközi tárgyalásainak, államfők ma­gyarországi látogatáséinak is eredménye. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Idegen- forgalmi Szervezet zászlaján ez a felirat olvasható: „A tu­rizmus útlevél a békéhez”. Az utajzás. külhoni tájak és emberek megismerése növeli a népek egymás iránti meg­becsülését, a különböző nem­zetek állampolgárainak is­merkedése, barátkozása visz- szahat valamennyiünk féltett kincsére. Európai s a világ békéjére. Ezért is fontos, hogy a hagyományosan híres magyar vendéglátás tovább növelje szolgáltatásait, meg­felelő programokkal várja a hozzánk látogatókat. Az állaimtitkár részletesen szlódt a belföldi turizmus je­lentőségéről. Elmondta!, hogy miként a gazdasági nehézsé­gek miatt megtfóntoiitabban, takarékosabban költekeznek a külföldiek, a magyarok is meggondolják, miire adják a pénzüket. Az utazási költsé­gek emelkedése nem tett jót a belföldi turizmusnak', erő­sen mérséklődött a hét végi utak iránti kereslet, a csalá­diak inkább a tartós tartózkoi- dásna| gyűjtik] a pénzüket, a nyári szabadságra, üdülésre. Megélénkült viszont a keres­let a lakóhelyhez rövidebb utak iránt, s egyre többen olcsó szálláshelyéket igényel­nek a vendéglátóktól. A ke­reslet tehát jelentős átrende­ződést mutat, amelyet ismer­ni, szolgálni kell a szakmá­nak. Napjainkban a falusi turizmust is egyre többen igénylik. Ennék oka egyrészt a természet szépsége és csendje iránti vágy, másrészt ennek az üdülési módnak joggal elvárható olcsósága. Hazánkban 280—300 község rendelkezik erre alkalmas, továbbfejleszthető adottsá­gokkal. Andrikó Miklós beszéde to­vábbi részében a Tisza II vízlépcső, a tározótó idegen­forgalmi lehetőségeiről szólt. Elmondta, hogy Szolnok me­gye gyógyvizei, fürdői mellett a tározótó kellő meg­ismertetésével a nyolcvanas években előkelő helyre ke­rülhet az üdülőkörzetek so­rában. A tanácskozáson hárman kértek szót. Szakala József, az Ibusz főosztályvezetője á belföldi turizmus helyzetéről és negyedszázados eredmé­nyeiről, Tóth András, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályvezetője a kiskörei tá­rozó. az abádszalóki öböl le­hetőségeiről Lukács Ferenc, á Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat igazgatója a megye idegenforgalmáról szólt. A szakemberek délután tá­jékoztatókat hallgattak meg a| szolnoki nyár idei rendez­vényeiről, városnézésen és sétahajózáson vettek részt. Ma a helyszínen ismerked­nek Ahádszalók. a Hortobágy és Berekfürdő nevezetessé­geivel. Új cég: a Patriafior Szolgáltatás külföldi magyaroknak Külföldön élő magyarok 'hazai temetőben nyugvó sze­rettei sírj áinak gondozására Patriafior néven új cég ala­kult a Monimpex leányvál­lalataként. Az új vállalat ve­zetői tegnap tájékoztatták a sajtót tevékenységükről. A Patriafior a temetkezési vál­lalatokkal működik együtt. Ügyfeleit a többi között a Monimpex külföldi ügynök- hálózatán keresztül kívánja megnyerni. Egy-egy sír gon­dozása évente 100 dollár kö­Ma délelőtt de Vos van Steenwijk, a Holland Király­ság magyarországi nagykö­vete megnyitotta a Peja Hol­ding budapesti képviseletét. A Peja a holland, elsősorban a beruházási javakat gyártó ipar képviseleti szervezete. rüli összegbe kerül. Ezenkí­vül halottak napjára, vagy más ünnep kapcsán koszo­rú, illetve virág elhelyezésé­ről is gondoskodnak, és. sír­kő megrendelését, felállítá­sát is intézik. Az új válla­lat szolgáltatásait várhatóan évente 10—15 ezer külföldön élő magyar veszi majd igénybe. A Patrifaflor az Akadémia utca 11. alatt kezdi meg te­vékenységét­1948 óta építi kapcsolatait a szocialista országokkal, a ha­zai kereskedelmi körökben hírneve 35 éves múltú. A szocialista országokban Ber­lin és- Múszkva után Buda­pesten nyitja meg harmadik irodáját. Perül, zeolit Ásványexport A hegyaljai Ásványbánya és Örlőmű az év első négy hónapjában, a múlt óv ha­sonló időszakálíoz viszo­nyítva, mintegy negyven százalékkal több ásványi terméket exportált. A ke­resett exportcikkek közé került különböző hegyaljai ásványi anyagokat — közöt­tük a perlitet, a betanítót és a zeolitot — már hat ország­ba szállítják. Az egyik leg­régibb vevő az NSZK. a leg­újabb pedig Görögország és Svájc. A legnagyobb meny- nyiségben a perlitet veszik, de nőtt a folyékony, műtrá­gya felitatására szolgáló ko­vaföld, valamint a porcelán- iparban használatos, .külön­leges minőségű illitkaolin kereslete is, Holland kereskedelmi iroda

Next

/
Oldalképek
Tartalom