Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-04 / 103. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁJUS 4., Átmeneti Újra pezsgés a szolnoki meganás amatörfilmesek klubjában ök rendezik a dokumentumfilmek szemléjét Ütban hazafelé, a nyír­egyházi amatőrfilmesek fesztiváljáról, p vonaton is ez volt a fő téma: hogy is mondta a főtitkár? — Az utóbbi években „té­li álmukat aludták” a szol­noki klubok, pedig már je­lentős szerepet kezdtek ját­szani. A járműs inkább a dokumentum műfajában, míg a Hemopta klub az ani­mációs és kísérleti filmek kategóriájában jeleskedett. Csakhogy a régi tagok élet­körülményeinek változáséi miatt — alighogy kibonta­koztak, — újabb filmek nem születtek... Olyan ez, mint a grundfoci; enyém a lab­da, és ha én nem megyek le játszani, akkor nincs foci... Dékány István főtit­kár sorai ezek. — Nem a régi dolgokat akarjuk számon kérni az új együttestől — szögezte le Dékány István, a főtitkár — azt várjuk; csinálják, ami­hez kedvet éreznek. Remél­jük, az új garnitúra is rö^t desen munkába lendül, eh­hez a klubvezető, Kovács Jancsi személye is egyfajta ígéret a Hemoptában. Ré­gebben több díjnyertes pri- xilációs filmet csinált, és pontosan ezek hiányoznak most az amatőr „mozi” pa­lettájáról! Másrészt,: a ne­hezedő gazdasági helyzetben is rendelkezik a Szolnok megyei Amatőr- és Doku- mentumfilm Stúdió elegen­dő anyagi eszközzel ahhoz, hogy a működő klubokat al­kotáshoz tudja segíteni. .. Mintegy megerősítésként, csendesen rábólintott erre B. Nagy Sándor, a megyei stúdió vezetője, sőt, munka­helye, a Moziüzemi Vállalat segítségéről is biztosította a klubtagokat. A jövőben a vállalattól több szakmai tá­mogatásra számítanak. A fesztivál óta leülepe­dett a sok információ. Már videoprogramot tervez a stúdió: szeretné megszervez­ni a videokészülékekkel rendelkezők klubját, ami se­gítené a felvételek készíté­sét, találkozókat szervezne, kölcsönözne kazettákat, hi­szen a szövetség a tv segít­ségével számos kópiát archi­vált .. Az utánpótlás neve­lésében is lényeges, hogy többéves szünet után Szol­nok rendezheti meg az úttö­rő amatőrök filmszemléjét, ősszel pedig a publicisztikai és dokumentumfilmesekét. A televízió Pergő képek mű­sora, amiben nemegyszer szerepelt már szolnoki alko­tás, ismét mutat be amatőr­filmeket. .. No és, az se mellékes, hogy a gyerekek munkához láttak — sum­mázza a lehetőségeket és a fesztivál óta történteket a stúdióvezető. Mi újság a Hemoptában? Színes film pereg. Még néhárfy kocka, aztán szét­árad a fény. Az MRG — szolnoki amatőr — együttes koncertjéről készült az előbb leDergetett anyag, még szűz; két elsőfilmes operatőr, Kár­páti Márti és Sebők Tündi munkája. — Ötödször nézem. Sokat kell vágni rajta, de még ki is kellene egészíteni. Ez volt januárban,! mutassuk meg. mi van most, hiszen sokat fejlődtek azóta — érvel Gor- za Peti. — Olyat tudunk, hogy amikor Laci szólózik, akkor leúszik a zene, és ide rá­vesszük az új riport szöve­gét. A képsor mehetne to­vább, az jó... — meditál a klubvezető. — Ez így nem lesz film, nem tartom jónak! — szól közbe magabiztosan Szakács Tibi, aki nemrég szerelt le a katonaságtól, előtte viszont már aktív tagja volt a klub­nak, így némileg „rutinos” operatőr szemével nézte az első forgatás eredményét. A lányoknak rosszul esik a bírálat, még akkor ha, tudják; Tibor korábban hoz­zászokott a precíz munká­hoz. Hosszas vita után azért alábbhagy a sértődés, sze­rencsére a klubvezető is köz­belép, s úgy tűnik, helyreáll a béke. A könyörtelen kritikus újra szót kap, felvázolja el­képzeléseit: a korrekciós osztályban tanuló gyerekek­ről szeretne mozit csinálni. Az ötlet jó. erről még úgy­se született film. Himmer Árpád fantaszti­kus krimijének forgatását is megkezdték már, mindany- nyian vele szurkolnak, hogy sikerüljön. Igaza volt a főtitkárnak: az amatőrfilm-mozgalolm, nem létezhet újabb és újabb filmek nélkül, csinálni kell! — írónál — A Mezőgép dolgozói Külföldi csereüdülésen A Szolnoki Mezőgép Vál­lalat február végén kötötte meg hurbanovói partnerével a szerződést, amellyel tel­jessé vált az idei külföldi csereüdültetések program­ja. Az idén hetvennel több „mezőgépes” pihenhet kül­honban, mint tavaly, egyút­tal bővült az üdülőhelyek választéka is. Az idén negy­venen Brandenburgban, összesen százhúszan pedig Radeburgban és Drezdában, Tátralomnicon tölthetik el szabadságuk egy részét. A cserepartnereket Szántód,' Balatonfenyves és a Szolno­ki Tiszaliget várja. A szaktudás fejlesztéséért Szakmai napok kisiparosoknak A KIOSZ Szolnok megyei vezetősége folyamatosan gondoskodik a kisiparosok szakmai fejlődéséről, egye­bek között oly módon, hogy szakmai napokat szervez a számukra. Az utóbbi két és félév alatt több mint ötven, a továbbképzést, tapasztalat- cserét szolgáló szakmai na­pot rendezett, amelyen ezer kisiparos vett részt. Ilyen volt például az építőiparban, a teherfuvarozásban, a ci­pőiparban dolgozóknak tar­tott szakmai nap, valamint a bútor és épületasztalosok szákmai napja. □ A Kell a jó könyv olvasópályázat több, nehéz fajsú­lyú műve után pi- hentetőül vettem kézbe Kovái Lőrinc már cí­mében is vonzó regényét. Megérintett persze egy kicsit a nosztalgia szele is, hiszen ifjúkorom kedvelt olvasmá­nyai közé tartoztak az író negyvenes években megje­lent művei: a Földönfutók, a Vadvíz, az ítélet előtt, a Föld... kenyér... szabadság, a Fekete vetés, a Tűzkehely meg a Fáklyatánc. Megraga­dott akkor az izgalmas me­seszövés, az elnyomottak iránti rokonszenv, a sorokon átsütő fojtott vagy nyíltan kibomló erotika, s minden esetben a jó ügy iránti el­kötelezettség. Aztán érdeklődésem, mun­kám, az önképzés megsoka­sodott olvasnivalói más irányba terelték a figyel­mem, s bizony évtizedekre hűtlen lettem Kovái Lőrinc írásaihoz. Most annál na­gyobb kíváncsisággal kezd­tem el forgatni ennek a csak most megjelent, de már az ötvenes évek közepén meg­írt regénynek a lapjait. A cselekmény a negyvenes évek végén valahol a Vihar­sarokban a megyeszékhelyen és annak tanyavilágában játszódik. A földreform földhöz juttatta a Kutassy birtok volt cselédeit, meg az egykori kubikosok népes seregét is. De az önálló pa­raszti lét gondolkodást, döntőképességet, az eszköz­hiány meg embertelen mun­kát követel. A régi 25—30 holdasok meg munkaerőhi­ánnyal küzdenek. A volt földbirtokos és családja a megmaradt kastélyba húzód­va figyeli az események ala­kulását, s a „hogyan to- vább”-on töri a fejét: Min­Olvasóna piámból Kovái Lőrinc: Csók a pusztán denki úgv próbál magán se­gíteni, ahogy tud s ahogyan a körülmények lehetővé te­szik. Van, aki belegebed a munkába, mégsem jut előbbre, mások a városba igyekeznek tanulni vagy könnyebb munkát keresni, ismét mások a hatalomhoz dörgölőzve, köpönyeget for­gatva ügyeskednek. Balogh- né, a jómódú, szépséges öz­vegy női bájait latba vetve szerzi meg magának a, ta- nyaviláp legerősebb, legmu- tátósabb legényeit társnak? a munkában, társnak a sze- remélem. Az úri família sarjai elrejtett családi éksze­rek felkutatásával kísérlik meg a diszidálás útját előké­szíteni, és a megszokott jó­létet majd külföldön bizto­sítani. A hadifogságból megké­setten hazatérő Sál Ferke volt szeretőjének, Baloghné- legényt talál. Üjra ízlelve a nak a nyoszolyájában már új koldusnak kegyként jutta­tott régi szerelem ízét mint egy1 paraszti III. Richárd el­határozza, hogy minden esz­közzel visszaszerzi Panni szerelmét. Ehhez persze va­lamelyes hatalomra is szük­ség van. Kapóra jön számá­ra a központi hatalom által elhatározott és szorgalma­zott tsz-szervezés. Az események alakulása az ő malmára látszik hajta­ni a vizet. Pócsi Jóskát, az egykori kubikost, aki a Horthy-korszakban kommu­nista magatartásáért, moz­galmi munkájáért nehéz börtönéveket szenvedett, s a háború alatt részt vett az ellenállásban is, a megye alispánjává választják. Alis­pánként is megmarad tisz­ta kezű, egyenes észjárású, becsületes, puritán, de kis­sé naív embernek. Gál Fer­ke igyekszik a bizalmába férkőzni azzal, hogy barát­ságba kerül az alispán fiá­val, a jólelkű, de a forté­lyokban tapasztalatlan Ist­vánnal, majd megnyerve pó­csi Jóska volt feleségének rokonszenvét feleségül kéri és kapja az alispán lányát olyan aprósággal nem tö­rődve, hogy az mást szeret. A dolgok ilyetén alakulása hozzásegíti Gál Ferkét ah­hoz, hogy Pócsi Istvánnal az oldalán megszervezze a volt cselédekből, tanyasiakból a termelőszövetkezetet, s an­nak első elnöke legyen. Ke­zére játszik mindebben az is, hogy egy karrierista kis- pap az uraság lánya utáni vágytól hajtva beárulja a lány újdonsült férjének, egykori barátjának a csalá­di kincs visszaszerzésére irányuló tervét. A város szintén kubikosból lett rend­őrkapitánya, Góré Mátyás le is leplezi az ügyet, s a ma­ga emberséges módján meg is akarja azt oldani. Viktor, a kispap azonban múltját feladva a hatalomhoz szegő­dik. Megnyeri a központi hatalom titokzatos helyi megbízottjának bizalmát, s most már államhivatalnok­ként intrikát, árulást, alap­talan vádat egyként alkal­mazva tör végső célja: a ha­talom, s ezzel az úrilány Be­renice birtoklása felé. Az intrikában készséges társra talál Gál Ferkében, kény­szerű segítőre a takarni va­ló múltja miatt gerinctelen­né vált központi megbízott­ban. Gál Ferke a kényelmet­lenné vált „alispáni” rokon­ságot visszatelepíti a kas­télyból a tanyára, újra ágyasává teszi a birtoka ta­gosítása miatt reszkető Pan­nit, s már éppen hazugság­ra épített várában diadalát készül ülni, amikor a terme­lőszövetkezet taggyűlése tu­domást szerezve becstelen mesterkedéseiről, kizárja soraiból. Életét a pusztai kisvonat kerekei alatt feje­zi be. A regény másik főhőse, Pócsi Jóska az akaratlan ha­talomban csalódva, de hi­tében és emberségében meg nem törve fiával együtt el­indul, hogy a tiszalöki víz­lépcső építésén folytassa ott. ahol annak idején abba­hagyta. Kovái Lőrinc regénye most sem okozott csalódást. A történelmi-társadalmi történések ugyan háttérként szerepelnek, hiszen a sze­replők útjának meghatáro­zottságában elsősorban a szerelmi vágy. a férfi és nő örök egymás felé törése a döntő. Az író él is annak le­hetőségével, hogy ezt sokol­dalúan motiválja. A közelmúlt valós esemé­nyeibe ágyazott cselekmé­nyes műveket szerető olvasó bizonyára örömét leli majd Kovái Lőrinc regényében. (Magvető, 1983.) Szurmai Ernő Zenei élet Uttörőkórusok megyei díszhangversenye Az Éneklő ifjúság úttö­rőkórusainak területi bemu­tatóin a tavasz folyamán 78 úttörőkórus lépett fel. Az aranyérmesek legjobbjai, 14 kórus kapott meghívást áp­rilis 29-re Szolnokon, a Ság- vári körúti Általános Iskola aulájában megrendezett díszhangversenyre. Műsorukon javarészt út­törődalok és magyar népda- lok szerepeltek, de hallhat­tunk néhányat a régi zene és a kortárs zeneszerzők ter­méséből is. A kórusoknak a gálahangversenyre hozott műsora — melyet a területi elődöntőkön bemutatott re­pertoárjukból a zsűri javas­latára állítottak össze — né­hány esetben túlméretezett­nek bizonyulta Így fordulha­tott elő, hogy a csúcsteljesít­ményt követő — de a gye­rekek állóképességének ha­tárát túllépő — „ráadás­szám” az adott kórushoz méltatlan színvonalon hang­zott el. Ilyenkor persze csor­bul az előadók, de a közön­ség élménye is. (Ez a jelen­ség azért is érdemel emlí­tést, mert a közelmúlt né­hány saját szervezésű kon­certjén is felütötte fejét). A koncertek szerkesztői­nek túlbuzgósága folytán az egyébként elismerést érdem­lő nemes szándék és munka — önmegvalósítás és kultú­raterjesztés — éppen önma­ga ellen hat. Ez az az eset. amikor a kevesebb több len­ne. Sokat beszélünk, és nem eredménytelenül a gyerekek életkori sajátosságaihoz al­kalmazkodó műsorváltozta­tásról is. Itt az ideje, hogy a felnőtt kórusok felnőttek­nek szánt műsoraiban is egészséges arányban szere­peljenek a nehezebb fajsú­lyú és a könnyebb művek. A klasszikus kórusreperto­árban bőséggel vannak ilye­nek is. Az Éneklő ifjúság mozga­lom — melyet éppen 50 esz­tendeje hívott életre Keré- nyi György, Ádám Jenő és Bárdos Lajos — megyénk­ben is egyre erősödik: az idén nyolccal gyarapodott a mozgalomba bekapcsolódott úttörőkórusok száma. Dicsérő oklevelet 29 út­törőkórus kapott. Országos dicsérő oklevélre hat érde­mesült: Karcag, Berekfürdő, Általános Iskola (vezényelt: Kovács Andrásné), Jászbe­rény Tanítóképző Főiskola Gyak. Ált. Isk. (vez: Csir­ke Béláné), Kisújszállás Arany János Ált. Isk. (vez.: Tóth Ferencné) Kunhegyes Dózsa György úti Ált. Isk. (vez.: Csővár Jánosné), Kun- szentmárton Deák Ferenc úti Ált. Isk. (vez.: Kuna Im- réné), Törökszentmiklós Ró­zsa Ferenc téri Ált. Isk. (vez.: Csirmaz László). Kiemelkedő teljesítményé­ért nívódíjban öt úttörőkó­rus részesült. Jól képzett hangon, hangulatilag oldot- tan adta elő műsorát a szol­noki Újvárosi Általános Is­kola kórusa Csányi Judit és Burkáné Nádházi Erzsébet vezényletével. Formálási szándék és játékos előadás­mód jellemezte a Kissné Farkas Jolán vezette szolno­ki Dr. Münnich Ferenc úti Általános Iskola kórusának előadását. A tiszafüredi Kiss Pál Általános Iskola kóru­sának műsorából kiemelke­dett a jól szerkesztett és ki­tűnően megszólaltatott ci- terakíséretes népdalcsokor, mely a koncert egyik élmé­nye volt (vezényelt: Erősfcl Lászlóné). Természetes ének­módjával, ’ hangulatos mű- sorválasztásávil tűnt ki a törökszentmiklósi Bethlen úti Általános Iskola együtte­se Bischof László vezényle­tével. A mezőtúri Kossuth téri Általános Iskola kóru­sa szuggesztíven szólaltat­ta meg tájnyelven a helyi gyűjtési balladát Kávási Sándor irányításával. Egyéni hangszíne, hajlé­kony zeneisége s a válasz­tott művek nehézségi foka alapján az Év kórusa leg-' magasabb címet nyerte el a martfűi Martos Flóra Álta­lános Iskola Bozorádi János vezette énekkara. Ugyan­csak erre a címre érdeme­sült. az utóbbi években szé­pen fejlődő és most csúcs­formáját hozó szolnoki Ság- vári körúti Általános Iskola kórusa is, Steiner Lajosné vezényletével. Labáth Valéria A szolnoki Kisegítő Iskola Nógrádi Sándor úttörőcsapata több éve gondozza, tisztítja a November 7. felüljáró melletti játszóparkot. A tavaszi munkák, képünk tanúsága szerint, hulladékgyűjtéssel kezdődtek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom